Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Vízért víz ellen, föld ellen földért Aí'Sápköz—völgység! Vízitár-' sulat 250 dolgozója csaknem- hupzonkétmillió forint értékű niünkáj; végzett tavaly. A névben foglalt .vízgyűjtőterület szövetkezeteinek és tanácsainak közös vállalkozása e teljesítménnyel az ország legna- . gyob.b társulatai közé tartozik, A vjzitársulatnál nem keresik idén már a ínunkát: decemberig van mit tenniük. Húszmil- liónvit tervezi ele: az összeg. az utolsó forintig le -van kötve. EliintFe Szekszárdot az iszap ? A kérdés évtizedekig elöl volt' az asztalon és -lényegében* ott .van- most is, de már a válasszal-együtt: nem öntheti el. Tizenkét éve óránként 80 milliméter eső zúdult a városra . és környékére. Az ered- . mpny: l barmi ncmilli ó forintnyi .kár., Tizenötmillió az iszantój,. mely .vastagon borította'a belváros utcáit , is. s ugyanannyi a szükséges talaj- pótlásból. Ezt követően született . a Gazdasági' Bizottság döntése Szekszáid város védelmére. 1972. végéig 27 millió forintot költöttek vízlevezető rendszerekre. Tavaly háromszor is megtörtént, hogy óránként 60 milliméter intenzitású eső zuhogott (például az •élelmiszer- gazdasági kiállítás nyitónapján). Az esők semmi-kárt nem okoztak. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi beruházások egyetlen nyáron megtérültek. A kerékhégy—báranyávölgyi, s á tőtvölgvi kövezett’ vízlevezető úton akár száz kildmste- res^ sebességgel járhat a Polski Fölött.' ahol, a lösz-utorí re- gebbten még oarasztsze-kér sem nagyon merészkedhetett • ned- ves^dŐbep, 9 Tavaly elkezdődött a' baktai vízevűi tő ■ készítése. összes en tízmillióba kerül, idén ebből csaknem hétmillió forintot éoíteipek- a köves'itba és a vízbefogadó ' csatornarendszer műtárgyaiba. Idén elkészülhet, ne. de szervezési hiba miatt maid csak jövő év elején lesz kész. Azért volt a tavalyi nagy esőkor is iszap- az állami gazdaság környékén. A parásztai vízgyűjtőterületen idén kezdik el a levezető rendszerépítését. A víz kár nélküli levezetése csak az egyik cél és eredmény. A jó utakoii a szőlők ‘bármikor megközelíthetők, a szol "'teraszokon nem áll meg a víz. A terv távlati, s megvalósítása nemcsak a vízitársulat feladata. A rekonstrukciós bizottság vezetésével nagyszabású p-nc'. vzezölték. A város erózióvédelmén'ek minden négyszögölnyi szőlőtelepítés segített. Az állami támogatás mmtokéhek' újabb növekedése máris láthatóan növelte a telepítési kedvet. A következő lépés: a szőlősgazdák ösztönzése. A domboldalakon ugyanis nem egy szőlő pusztuló állapotban van A jövőben az új telepítéseknél azt is meghatározzák maid,, milyen sorirány- ban kell telepíteni, hogy a vízlevezető. talaifosó hatás mind jobban érvényesüljön. A tervek megvalósításához még-legalább iö t éven keresztül évi tízmillió forintra lesz szükség. S a vízlevezető rendszer karbantartása azután is jelentős összegeket emészt majd fel. Melioráció Á vízitáTSulotnak 34 szövet- ;kmet a t’ih. Ebben az évben nyolcán látják ennek gyümölcsöző eredményét. Néhány esztendő leforgása alatt egv-egv szövetkezetnek öt-hat millió forint értékű talajvédelmi, mélvlazítő, területszerző vízlevezető .munkát végeznek. A szWeikezelek gépeinek 16- erő-teMésítménve egyre növekszik. M.ér. nem rifkq a lc9 16- ef'^s ma“sihá sem. Hogv lói kihasználják őket. más körülményeket kell teremteni. mint ve'aha a 25 lóerős traktorok- ' nak. Folyik a nagyüzemi táblák . kialakítása. A földekét utak, vízárkok szabdalják, kisebb dombok tarkítják. Ezek mind Kétévesek a gdanski ötös ikrek Szombaton töltötték be 2. életévüket a gdanski ötös ikrek. Lengyelország legnépszerűbb gyermekei -i~ a messzemenő orvosi és szülői gondoskodás eredményeként — kitűnően fejlődnek. Az ötös ikrek, születésnapjuk .alkalmából rengeteg Szívátültetés A párizsi Foch-kórHázban pénteken' éjiéi'-újabb szívátültetést haitókak végre. A műtét négy 'évi fél óra hosszat tartott. A 26 éves 'újszíves állapota — a szombat reggeli jelentések szerint — kielégítő. Ez volt Franciaországban a 13. ilyen jellegű .műtét. Az előző 12 újszíves ' francia közül csak egyetlen egy, a 48 éves Emmanuel Vitria van életbén. ajándékot kaptak nemcsak hazájukból, hanem a világ szinte minden részéből. eltűnnek a térképről. A vízlevezető vonalakat áthelyezik, a kisebb dombokat egyszerűen elhordják. Termőtalajt terítenek oda, ahová szükséges. a belvizeket bekötik a közcélú árkokba. A facsoportokat kivágják. Óriási munka ez. ha belegondolunk. Versengenek a szövetkezetek, kinek a területe élvezzen elsőbbséget. Pataki László társulati elnök és Huth József főagronómus mégis egv emberként panaszkodik, mikor a munkákról van szó. Joggal. Nézzünk egy példát: a Ga- rav Tsz hidasnetrei területén például befelezték a talaiv»- delmí munkát. Ahol eddig három-négy szurdik vitte a vizet ott most egyetlen csatorna gyűjti, vagy ezer hektárról. Igen ám, de a 6-os főközlekedési úton átvezető víziárkok hidjai ugyanakkorák, mint régen. — Semmit sem csináltunk — mondja az elnök. — Ha nem építünk új hidakat a víz megáll a műút előtt, s valóságos láp keletkezik. A KPM-et ez nem érdekli. Neki nagvon jól megfelelnek a régi műtárgyak. Hiába mondjuk: a környező szövetkezetek sokat nyernének ezzel a munkával. Csak négyöt év múlva tudnák ütemezni. Nincs mit tennünk: ilyenkor hidakat építünk magunk. Azt kérjük a tanácsoktól, a vízügyi igazgatóságtól. aMÁV-tól és a KPM-től. koordináljuk a terveket. Sokkal hatékonyabb lehe+ne a munkánk. Milyen gépekkel ? Talán a vízi társulat felduzzadt javítóműhelye elvedül is jól példázza, milyenekkel. A tizennégy Sz—100-as lánctalpas (már csak névleges értékűek) közül ecvnek-egvnek a iavítási an vámköltsége évente 150 ezer forintba kerül. S ehhez "jön még a szakmunkások bére. a javítási költségi Tavalv kétmillió forint értékű géni berendezést selejteztek le. Idén vésne rendelhettek né.gv új Sz—100-ast. Ha megérkezik. hatot leselejteznek a ré. giek közül. A na.sv terv: két-három év alett rotációban (régieket leadják. úiat kannak helvette) lecserélni az egész gépparkot. A még nagvobb terv: a megyéhez tíz vízgyűjtő terület, s négv vízitánsulat tartozik. Közös génparkot és javítóműhelyt keűene létoehomi. Tervek vanoek. a Sárköz— völgvségi Vízi társulatnál lelkesen helyesének minden erre vonatkozó elképzelést. KÁDÁR PÉTER Példásait végrehajtott párthatározat Negyvenegy és fél milliós béremelés, közel 22000 munkásnak a megyében Az MSZMP KB november 14—15-i ülése állást foglalt, hogyan kell a továbbiakban végrehajtani a X. kongresszus életszínvonal-növelésre vonatkozó határozatát. Ennek egyik részlete volt, hogy az állami ipar különböző területein dolgozó munkások, művezetők bérét központi intézkedés révén kell növelni. 1973. március 1-tőL Ez a bérintézkedés megtörtént. Hatását előnyösen érzik segéd-, betanított, szakmunkások és művezetők. A béremelés azért is hatásos volt, mert a központilag kapott béralapot az üzemek a saját javaikból is megtoldották. A szakszervezetek megyei tanácsánál elkészült az összesítés, hogy a megyében érintett, ötvennél több üzem hogyan hajtotta végre a Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelő bérfejlesztést Eszerint Tolna megyében 21 870 munkást érintett a központi bérrendezés, összesen 41497 851 forinttal az év 10 hónapjára. Ebből a létszámból 660 a közvetlen termelésirányító, 8617 a szakmunkás és 12 593 a segédmunkás. A negyvenegy és fél milliós összeg a következőképpen oszlott meg: 24 300 317 forint jutott a központi keretből történő, kötelező béremelésre, 7 733 980 forint a differenciálásra, ezen kívül a vállalatok, üzemek ehhez saját erőből még 9 463 554 forintot tettek hozzá. Az átlagos egyhavi bér- emelkedés az úgynevezett közvetlen termelésirányítóknál 306 forintot, szakmunkásoknál 245 forintot, a betanított és segédmunkásoknál 146 forintot tett ki. A három kategória közti megoszlás különböző az építők, a HVDSZ, az ÉDOSZ, a MEDOSZ megyei bizottsága, illetve a megyei bizottság nélküli 22 üzem — mint a Bonyhádi Cipőgyár, a Bonyhádi Zománcgyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Tolnai Selyem- és Textil-, a dombóvári Lánggyár — béremelésében. A Bonyhádi Cipőgyár a kötelezően előírt központi béremelésre 1 663 000 forintot, az összbér 4,8 százalékát, differenciálásra 962 000 forintot — 2.7 százalékot — végül a saját alapból 984 000 forintot — 3.8 százalékot — használt fel. A Szekszárdi Bőrdíszmű központi, kötelező bérfejlesztése 639 000 forintot — 5,4 százalékot — a differenciálás 218 000 forintot — 1,9 százalékot — a saját erőből történő bérfejlesztés 154 800 forintot — egy százalékot — tett ki. A cipőgyárban a 26 művezetőnek, 782 szakmunkásnak, 691 betanított munkásnak emelkedett a munkabére, a bőrdíszműben 7 művezetőnek, 412 szakmunkásnak és 346 betanított munkásnak. Érdemes odafigyelni, hogy az üzemek mennyire igyekeztek kihasználni a saját erős bérnövelést. körülményeikhez képest. Ez a fejlesztés az állami építőipari vállalatnál 1,1 százalék, az MMG-nél 3 százalék, a Tamási Sütőipari Vállalatnál 5 százalék, a Nagydorogi Dohánybeváltónál 5,6 százalék volt. A felsorolt adatokban visszatérően szerepel a differenciálás. Mi is van emögött? Az, hogy magasabb béremelést kaptak a két vagy három műszakban dolgozók, emelték az éjszakai pótlékokat — a Paksi Konzervgyárban a munkabér 20 százalékáról 30-ra, általánosan az éjszakai pótlék emelése 80 százalékban női dolgozókat érintett. A MEZÖGÉP-nél a nehéz fizikai dolgozóknál havonta átlag 600 forinttal növelte a keresetet a differenciálás. Több üzemben — mint az ÁÉV-nél, a cipőgyárban — ebbe bevonták az ipari tanulókat, másutt — mint az Öra-ékszernél, a Simontornyai Szőrmefeldolgozónál — a bedolgozók bérét is növelték. Az előbbinél 5,7 százalékot, az utóbbinál 254 bedolgozó összesen 464 000 forint béremelést kapott. Az SZMT a számszerű ösz- szegezések mellett azt is megállapította, hogy a végrehajtás során mindenütt a legteljesebben érvényesült az üzemi demokrácia. A béremelés végrehajtásának mikéntjét termelési tanácskozásokon, brigádgyűléseken, röpgyűléseken tárgyalták, nem merült fel ellentét a gazdasági vezetés és a szakszervezeti szervek között. Mindenütt példásan végrehajtották a KB állásfoglalásából adódó feladatokat. BI. Sémv sá** . .. i.. c' 3 Falusi fényképész 1973. május 13. A nagyközségben van négy élelmiszerüzlet, egy húsbolt, kút vendéglő-italbolt, egy vegyesbolt, egy eszpresszó, két fodrászüzlet, egy rövidárubolt, kát trafik, egy gázcseretelep, egy magánkézben lévő szikviz- üzem, két fodrász, egy cipész, egy. szabó és egy fényképész. A „fénykápíró úr”, ahogy Arany János mondta volt botos-kalapos fotográfiájára hivatkozva, nem financiális lángelme, de nem is rossz üzletember. Megél. — Jól? — Tisztességesen. — A fő témák, rendelések? .— Úgyis tudja. Eljegyzés, esküvő, keresztelő, bérmálás. Temetés majdnem soha. a halált nem szeretik megörökít- tetni az emberek. Ezenkívül igazqtvány- és útlevélképek, de ezeken nem lehet keresni — Különlegességek? — Ritkán. Pár éve fogott valaki egy harminckét kilós harcsát. Azt gyorsan kellett lekapni, mert mindenáron úgy akarta a képet, hogy ő fél kézzel emeli, ami bármilyen erős volt is az illető, nem kis teljesítmény. — Igények? — Nehogy most elmesélje nekem a Fotográfia című filmet. Láttam, igaz, jó. De az én feladatom, hogy fényképészeti igényeket neveljek? Elégedjen meg azzal, hogy rózsaszínre festett orcák, rúzsozoti ajkak tőlem nem kerülnek ki — Soha? — Soha. Körös-körül a falon reklám célra is kitett felvételek. Nem remekművek, de az ízlés határain belül lévők. Ilyesformán az előbbi állítás hihetőnek tűnik. — Vándorol? — Nincs rá engedélyem. Hívásra azonban házhoz megyek. itt a falun belül. Pedig az előbbi lenne a nagy üzlet. Ismerek fényképészt, aki kör- levélben értesített egy sor lelkészt és iskolaigazgatót, hogy ha tudatják vele az esedékes eseményeket, tíz százalék jutalékot ad nekik a bevételből. Ahogy mondani szokták: „betegre keresi magát”. — Miért ment fényképésznek? — Nevetséges. Mert szeretek fényképezni és mert volt egy kis öröklött pénzem, házam, hogy a magam ura lehessek. — Odakinn a temetőben láttam néhány fényképes sírkövet. Része van bennük? — Sajnos. Borzalmas, ellentmond az elkerülhetetlen elmúlásnak. Többnyire régi, a temetést étiekkel megelőző képekről kell ilyen célra másolatokat készítenem. — Hobbija? — A fényképezés. — Mit fényképez saját maginak? — \ irágokat. Közelről, die: a. O. I. Olcsóbb hűtőszekrények A Népbolt Vállalat a hűtőgépeknél mintegy öt és fél százalék árrést használhat. Magyarán: egy-egy hűtőgép eladásakor öt és fél százalék a haszon. Ennek ellenére a vállalatnál most úgy határoztak, hogy rövidesen tíz százalékkal olcsóbban kezdik árusítani a 125 és 120 literes Leheleket és a 70 literes Elekirosvitet. A felsorolt termékeknek most van a főszezonja. A Népboltnál úgy vélik, ami, elvész a vámon, bejön a réven: a 10 százalék árengedményt ugyanis a kockázati alapból1 fedezik, melyhez elfekvő készlet esetén bármikor joga van a vállalatnak. Jó árubeszerzéssel szeretnék elérni, hog / ez évben ne legyenek elfekvő készletek.
