Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

Gyónk, Petőfi Tsz A tervek nyomában Hamis nimbusz Lehet-e szigorúan ragasz­kodni a mezőgazdasági üze­mekben a középtávú terv­hez? Ha bármelyik üzemi vezetőhöz ezzel a kérdéssel fordulnánk, valószínű azt vá­laszolná : nagy vonalakban igen« de részleteiben kevésbé. A gyönki Petőfi Termelőszövet­kezet főkönyvelője, Scháf Ádám mindezt konkrét té­nyekkel bizonyítja. Az 1971-ben készült közép­távú terv különösen az épü­letberuházások szempontjából módosul. Ennek részben az az oka, hogy a község fejlesztési terve később készült, mint a szövetkezet középtávú terve. Így tehát olyan tényekkel kell számolniuk, ami a tervkészí­tés idején még szóba sem ke­rülhetett. A központi raktár, a takarmánykeverő és a mag­tisztító üzem jelenleg a ba­rokk stílusú Magyari—Kossá kúriában van. Mivel' az épüle. tét műemléknek nyilvánítot­ták, a szövetkezetnek három év múlva el kell onnan köl­töznie. A községfejlesztési tervek szerint a központi major helyén iskola és új lakótelep épül. s ezért új központot kell kialakítani. Az új központ he. lye még nem eldöntött. Az egyik elkéDzelés szerint Gere- nyás-pusztán lesz, ahol a 350 férőhelyes tehenészeti telep épült, s eredetileg uradalmi maior volt. még ma is hasz­nálható régi mezőgazdasági épületekkel, A másik elkép­zelés szerint a falu alsó vé­gén a 100 férőhelyes istálló mellett lennének a műhelyek. A tervkészítés idején arra gondoltak, hogy kisebb, évi háromezer hízott sertést kibo­csátó modern sertéstelepet építenek. Az állami támogatás viszont csak hatezer férőhe­lyes istálló építése után jár. Maradnak tehát az állatok a régi. toldoti-foldott szerfás ólakban. Míg az éoületberuházások- nál a középtávú tervhez vi­szonyítva igen lényeges az el­térés, addig a gépberuházás­nál nem tértek el a tervek­től. 1970 óta — miután a te­henészeti telep elkészült — fokozatosan cserélik le az erőgépeket. Az elavult gépál­lomási traktorokat nagy tel­jesítményű gépekre váltják. Sajnos nem arra a típusra, amire szerették volna: MTZ- traktorokat igényeltek, s he­lyette román gépeket kaptak. Ez főként azért hátránvos. mert többféle alkatrészt kell raktáron tartani, s az után­járás sem kevés pénzbe ke­rül. A még meglévő Szuoer- Zetorok, K—30-asok addig dolgoznék amíg „ki nem fut­ják magukat”. Az elmúlt év mostoha idő­járása a számítások szerint terményszárító berendezés árát elmosta. Pe­dig ha van szárítóberendezés. Nagy érdeklődésre számot tartó előadás volt tegnap dél­előtt a Babits Mihály műve­lődési központ földszinti ta­nácstermében. A megye vál­lalatainak. ipari szövetkezetei­nek, fogyasztási szövetkezetei­nek gazdasági vezetői és pénz­ügyi szakemberei számára dr. Lukács Lajos, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanszék- vezető tanára tartott előadást, melynek címe „A vállalati gazdálkodás elemzésének ak­tuális feladatai és módszerei” volt. Dr. Lukács Lajos előadá­jó minőségű gabonát tudnak eladni. Mielőbb szükség van tehát egy szárítóra. Kiöreged, tek a kombájnok, a következő évtől újakat vásárolnak. Gé­pesítik a kukoricavetést, -be­takarítást. A termelőszövetke­zet a következő években na­gyobb részt búza és kukorica termelésével foglalkozik, amit részben árunövényként, rész­ben takarmánynövényként ter­melnek. A gabona-, kukoricá­ig takarmány termesztés lesz a növénytermesztés fő profilja. Elsősorban a nagy létszámú szarvasmarha indokolja, hogy egyszerűsítsék a gazdaság nö­vénytermelését. Idén már nem vetettek burgonyát, s a ko­rábban minden esztendőben termeit olajlen is kiszorult a növények közül. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége teg­nap ülést tartott. Dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei tit­kára tájékoztatta jelentésében az elnökséget a területen mű. ködő szakszervezeti alapszer­vezetek agitációs és propagan­damunkájáról. Évekkel ezelőtt a szakszer­vezet nem tudott előre lépni az agitációs és propaganda- munka fejlesztése, korszerűsí­tése tekintetében, ezért a HVDSZ központi vezetősége és megyei bizottsága is meg­felelő határozatokat hozott. Ezek végrehajtása folyama­tos, eredményei megfigyelhe­tők — állapította meg a tit­kár jelentése. A politikai tömegoktatás te­kintetében is jelentős előrelé­pés történt, hisz 1969-ben még csak 10 alapszervezetnél volt- szervezett tanfolyam, ma már mind a huszonkilenc alapszer­vezetben. A közelmúltban ke­rültek a HVDSZ-hez a taná­csok költségvetési üzemei, a nyolc alapszervezetnél termé­szetesen még sok a tennivaló. hoTv a politikai munka a határozatoknak megfelelő le­gyen. Problémaként említet­te a titkár jelentése, hogy a dolgozók, szakmunkások, to­vábbképzésében még nem tud­tak jelentősen előrelépni, úgv. szintén sok a tennivaló még, hogy az általános iskolát mi­nél többen végezzék el, eh­hez a vállalatok és a szak- szervzeti alapszervezetek is segítséget nyújtanak. A leg­utóbbi felmérések szerint a szakszervezethez tartozó üze­mekben 1450 személynek nincs nyolc általános iskolai végzettsége — s jelenleg mind. össze 64 dolgozó jár általános iskolába. A sok éri ékes tapasztalatot feldolgozó jelentés élénk vi­sával segítséget kívánt nyúj­tani a vállalati döntéseket megelőző és azokat megalapo­zó elemző tevékenységhez. A tegnapi rendezvény nyi­tánya volt egy sorozatnak, me­lyet a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szer­vezetének pénzügyi és szám­viteli szakosztálya rendez, ab­ból a célból, hogy bővítse me­gyénk ipari, kereskedelmi te­vékenységet folytató vállala­tai, intézményei vezetőinek közgazdasági ismereteit. A középtávú terv viszony­lag sokat módosult, az éves tervtől jóformán alig volt eltérés. Mindössze annyi, hogy 30 holdbn vetettek naprafor­gót. elsősorban a gabonáiéivá, sárlóval kötött szerződés mi­att. Gyönkön jól haladnak a tavaszi munkált kai, jobban, mint ahogy azt előre tervez­ték. A száraz, napos időjárás lehetővé tette, hogy hét kö­zepére mindenütt földbe ke­rüljön a kukorica Vegyszere- zik a gabonát, a kukoricát, kapálják a magtermő retket, s készülnek a szénabetakarí­tásra. A gépműhelyben a kombájnokat javítják, he-" minden rendben, készen áll­jon aratásra. tára adott okot. Somoskői Gá- borné, a HVDSZ titkára a po_ litikai iskolák, tanfolyamok színvonalának emelését, a képzettebb oktatók biztosítá­sát sürgette felszólalásában. Elmondotta, hogy a fiatal szakmunkások, segédmunká­sok körében alaposabb, ért­hetőbb pohtikai munkát kell végezni, áltálában mindenütt az agitációs és nevelőmunká­val közelebb kell menni a naoi eseményekhez, a dolgo­zókat jobban érdeklő kérdé­sekre kell feleletet adni. Eh­hez szükséges a szakszerveze­ti agitátorok, aktivisták rend. 'Szeres és alapos képzése is. Kaszás Imre annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy az általános iskolai rendszerünk nem is annvira általános, hisz a jelentésben szereplő 1450 személy jelentős része fiatal, tehát a kötelező általános iskolai nyolc os-ttálvt sem végezték el. Az agitárió- nak és a gazdasági vezetők­nek az álta’ános iskola el­végzésére kell szorítani a dol­gozókat. és anvagi eszközök­kel is támogatni. Szóvá tette, ho°v a szakmunkásképző in­tézetben a fiatalok n°m t”d- ják miért szakszervezeti ta­gok, csak a tagdíjat fizetik. Olykor hangosan is elhangzó megjegyzés —— elsősorban értel­miségi foglalkozásúakkal kapcso­latban: szakmájának él, igazi szakember, nem politizál. Akiről mondják, talán nem is sejti, mi­féle „érdemét" látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad, aki örül az effajta jel­lemzésnek, más viszont bosszú­san utasítaná vissza az cpoliti- kus jelzőt, mindjárt példával is bizonyítva, mennyire tévesen ítél­ték meg. Mindenképpen elgondolkoztató viszont, hogy ilyen megjegyzések egyáltalán elhangzanak. A logi­ka nevében két kérdésre keresne választ az ember. Az első: miért lót a közvélemény e része ma ellentmondást a közéleti tevé­kenység és az elmélyült szakmai munka, netán a tudományos pá­lya között? A másik: létezik-e valójában a napi politikától tel­jesen független, tanulmányozás­ra érdemes kutatási terület, ter­mészettudományi vagy egyéb problematika? de más szakszervezeti kap­csolat nincs az alapszervezet és a diákok között. Redehard Jenőné SZMT-titkár és Fa­lucskai Károly a bejáró dol­gozók képzésének, nevelésé, nek ügyével foglalkozott. Saj­nos több ezer dolgozó marad ki az agitációs és propaganda- munka hatósugarából, mert a vonattal, busszal járó dolgo­zókkal nem tudnak foglalko-. ni. Egyed Mihály, az SZMT- titkára összefoglalójában vi­tára alkalmasnak, jónak ér­tékelte a HVDSZ jelentését, ugyanakkor megállapította, hogy az agitációs és propa­gandamunkában tapasztalható gondok, jelenségek másutt, más szakszervezeti területen is érzékelhetők. Ajánlotta az elnöksé°nek, hogy a. HVDSZ e területen összegezett ta­pasztalatait tismertessék meg más szakszervezetek megyei bizottságaival is. Az SZMT elnöksége Pál József vezetésével ezután Tol­na megye munkavédelmi hely­zetéről tanácskozott, ehhez alapos jelentést készített Rudnyánszky Béla a munka- védelmi bizottság megbízott vezetője. Tudjuk, hogy a magyar tudo­mányos élet számos nemzetközi­leg elismert tudósa végez párt­munkát, egy-egy fővárosi kerü­letben, vidéki városban a társa­dalmi szervezetek élete attól is színesül, hogy kiváló szakembe­rek, orvosok, mérnökök, kutatók részesei a különféle rendezvé­nyeknek, a szervezet mindenna­pos életének. Azaz, konkrét pél­dákkal élve, az értelmiség jele­seinek politikai érdeklődését, s . tevékenységét mérlegelve azt lát­juk; összhangban lehet magas fokú szakismeret és közéleti munka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az igazán képzett ember mar­osak azért sem vállal politikai természetű „szereplést", mert nincs szüksége kivételezésre. Bol­dogul anélkül is. Igaz, minden pályán találunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgésükkel kel­tenek feltűnést, társadalmi el­foglaltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra fi­gyelmeztetik őket, megpróbálnak a társadalmi elfoglaltságból egyéni hasznot húzni... Vannak ilyen „szakemberek” is. De ezek kirívó példák, a karrieristák egyik típusa testesül meg bennük. Nem is nehéz védekezni ellenük. Nem egyszer éppen valamelyik társa­dalmi szervezet leplezi le őket, hiszen sehol sincs szükség fe- csegőkre, a mércének mindenütt a végzett munkát kell mérnie. A kirívó példákból próbálnak némelyek általánosítani? Ki­mondatlanul is rágalmazva vét­len embereket? „Nálunk gyanakvással fogad­ják a nem hivatalos helyen pár­tosan megszólaló mérnököt" —• fogalmazta ugyanezt mérnök is­merősöm. Mert ugye minek a vonalas szöveg, ha nem hallja a főnökség? Nem általános a gyanakvás, de azért érezhető. Sérti őt is, sérti mindazokat, akik nem tartanak külön nyelvet hi­vatalos és nem hivatalos hasz­nálatra. Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakembernek nem kenyere a politizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”, miként az egyik ismert „bölcses­ség" mondja. Mit mondhatunk erre a sunyi eszmefuttatásra? Furcsa dolog ugyanis a közéleti érdeklődést, politikai elkötelezettséget „titkol­ni”, csak azért, mert tájékozatlan vagy rosszhiszemű kollégák, a közvélemény elenyésző része a „kívülállót" dicséri, azt találja elegánsnak, szellemi munkát vég­zőkhöz méltónak. Egy neves tudós véleménye szerint — gondolom másoké sze-' rint is — akad ugyan néhány olyan téma, amelyet lehet a társadalomtól elvonatkoztatva is vizsgálni, de az elvonatkoztatás semmilyen kutatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hoz­zá —, hogy a feladatok nagy többségének gazdasági és tár­sadalmi horderejét is ismerni kell, anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társa­dalmi kérdések felé „kalando­zás" ezekben az esetekben kö­telező lecke, s nem időpazarlás. Elkötelezett, kommunista szak­emberek számára mindez ma­gától értetődő. Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sok­szor megírt szobatudóst példa­képül. Különösen nem korunk, társadalmunk ideális szakembe­rének mintájául. Jó, ha ennek a meggyőződésüknek minél gyak­rabban adnak hangot. Mindazok­kal szövetkezve, akik szintén a maguk munkájából tudják, hogy az „elvont” intellektuális munka sem lombikkörülmények között zajlik. Hogy az apolitikus szak­ember nimbusza hamis. Nem­csak azért hamis, mert a „nincs véleményem" is vélemény, ha- . nem, mert az emberi tevékeny­séget külső, társadalmi tényezők formálják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy-egy mikroközösség értékrendjét sem. M, D. (- Pj -) Láda láda hátán Bátaszéki olvasónk keresett fel, s panaszkodott: nézzük, mennyi érték megy veszendőbe az állomás mellett. Valósá­gos ládahegyek rohadnak már évek óta. Némely ládakazlat szétdobott a szél, másnak oldala dőlt ki. Valóban nem szép látvány. , - • De a ládára szükség van. A szövetkezet műhelyében ren­delésre gyártják a sok-sok ládát. Természetes, hogy a gyü­mölcsszállításra alkalmas készterméket nem lehet kis helyen elhelyezni, terület kall hozzá, hisz csak egymás tetejére lehef rakni. így látszik soknak a kevés. Mert végeredményben ha olvasónk jobban megfigyeli, láthatta volna, hogy a szállítás folyamatos. Van amikor négy-öt vagonnal, tehergépkocsival is elszállítanak, előfordul aztán, hogy hetekig egy darabot sem. De ezek a ládák csak akkor kerülnek felhasználásra, ha van mit beletenni. Tehát nem lehet akkora kapacitást létre­hozni, hogy csak a gyümölcsök érése idején, tehát a fel- használáskor, készítsék a ládákat. A mözsi hűtőház környé­kén is a sok ládahegy azt a képzetet kelti, hogy raktárra, fölöslegesen készítik napról napra. Holott Mözsön is, Báta- széken is leginkább rendelésre készítik az árut. Természetesnek tartjuk, hogy a vasipari vállalat műhe­lyeiben egész évben gyártanak olajkályhát, azt is tudomásul vesszük, hogy télikabátot, cipőt, nemcsak télen gyártanak. Más kérdés, hogy a ládahegyekben keletkezett kárt valahogy mérsékelni kellene. Azáltal, hogy gondosabban raknák össze, s ha esetleg szét is dől egy-egy kazal, az ne legyen hetekig az időjárás, az enyészet martaléka. A társadalmi tulajdont védeni kell, ebben igazat adunk olvasónknak. És ha sürgeti a ládatelepeken a rendcsinálást, nyilván az értékek meg­óvása késztette arra — nagyon helyesen —, hogy az újsá­got, mint a közvélemény tolmácsolóját kérte fel észrevételé­nek közlésére. Előadás a vállalati gazdálkodásról Közelebb az üzemekhez, a dolgozókhoz A HVDSZ agitációs és propagandamunkája a% SZMT elnöksége előtt

Next

/
Thumbnails
Contents