Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
Az üzem- és munkaszervezés javítása nem kampányfeladat A Paksi Állami Gazdaság kommunistái tovább akarnak lépni A Paksi Állami Gazdaság 1972-ben 11,7 millió forint nyereséggel zárta az évet. Ez így önmagában még nem sokat mond, de ha felfigyelünk arra, hogy a terv 8,6 millió volt, már lényegesen több. Erre még mindig lehefhe mondani, hogy alátervezés történt, de szó sincs róla, hiszen amint Bartus György a gazdaság asúcstitkára elmondja, eleinte aggályos volt a terv százszázalékos teljesítése is. Meg aztán, ha a felsőbb szervek úgy értékelték, hogy a Paksi Állami Gazdaság, termelési eredményeit tekintve, a második a Tolna megyei hasonló gazdaságok közül, akkor valós értékekről és valós eredményekről beszélhetünk. No, de mindezt hogyan, milyen módszerekkel érték el? (Megállapodtunk a párt- titkárral, hogy szigorúan vett gazdasági kérdésekről, az üzem- és munkaszervezés konkrét gazdasági vonatkozásairól nem beszélünk, hanem azt próbáljuk bemutatni, mit tesznek a párttagok az állami gazdaság kommunistái ezen a téren. Persze elkerülhetetlen erre is, arra is hivatkozni helyenként, de alapvető célunk a pártszervezet, illetve alapszervezetek munkáját bemutatni.) — Az üzemr és munkaszervezés kérdése nálunk tulajdonképpen 1969 óta állandó kérdés. Lehet, hogy ez furcsán hangzik, de úgy ítéljük meg, hogy a szervezés javítása, finomítása nem kampányfeladat, hanem folyamatos tennivaló. — Ezzel kezdi Bartus elvtárs. A folytatás szorosan kapcsolódik az eddig elmondottak, hoz, mert... — .. .már nem lehetett bi- ritói, meg gyapai módon gondolkodni, meg gazdálkodni, hanem össz-paksi gazdasági módon kellett megszervezni munkánkat. Ott kezdődött, hogy létrehoztuk a kombinált területi és ágazati rendszert. A párt kezdeményezte, a kommunisták. Ez a rendszer kitűnően bevált Itt közbevetőleg szólni kell arról, amit Bartus elvtárs hangsúlyozni sem tartott szükségesnek, hiszen számára és számukra természetes, hogy a pártszervezet, a párttagság nem a vállalatvezetés mellett annak kiegészítésére vagy pláne ellenére értendő. Nem, mert nagyon sok gazdasági vezető kommunista, tehát amikor pártdöntésekre kerül sor, akkor azok meghozatalában ők is részt vesznek, később pedig végrehajtói lesznek azoknak. — Az 1969-es összevonáskor ki mertük mondani taggyűlésünkön, hogy gondok ide, nehézségek oda, visszafejlődnünk nem lehet sőt ugyanannyit sem szabad produkálnunk, mint a megelőző évben a két gazdaság összeadott eredménye volt. Eredményeink nőtNépújság 3 1973. május 10. tek és közben gazdaságunk is fejlődött. 1969 óta egy tízezer férőhelyes sertéstelepet létesítettünk. Azonkívül egy ötszázas szarvasmarhatelepet. Gyapai telepünk erre az évre „megcélozta” — ötszázas létszám mellett — a négyezerliteres fejési átlagot. Ez az egyik eredmény, a másik, amely legalább ilyen fontos: — Bartus elvtáns itt felemeli a hangját, joggal — minden karikához tehenet kötöttünk. Üresen tehát nem maradt férőhely. Az eredmények elismerésre méltóak, de miben, hogyan látható a párttagok tevékenysége? A válasz nem késik, hiszen valóban van miről tájékoztatni. — Négy páríalapezcrvezet működik a gazdaságban, munkájukat csúcsvezetőség fogja össze. A kommunisták száma 140. Mintegy tíz százaléka a dolgozólétszámnak. Nagy többségük fizikai dolgozó, tehát mindenütt ott vagyunk, ahol a munka folyik. (Amint már jó előbb csúcsvezetőségi tagok elmondták, az a cél, hogy a jövőben elsősorban fizikaiakkal kell erősíteni a párt sorait.) De, hogy a párttagság munkája nem marad meg az alapszervezetek keretei között, hanem . kisugárzik az egész gazdaságra, azt is szemléltetően érzékelteti a továbbiakban íJartus elvtáns. — 1972-ben az előző évek 18 brigádjához képest már 41 olyan brigádunk alakult, amely a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul. Ebből tavalyi munkája nyomán 21 brigád kapta meg a szocialista brigád címet. A negyvenegy szervezet hatszáz dolgozót tömörít, gazdaságunk összes dolgozólétszámának közel felét. A 21 szocialista brigádnak pedig 290 tagja van. Nagy erő. Nagy erő, „ mert az 1972-es terv túltelje-' sítését is ők vállalták. Az eredmény nem is maradt el. S ezekre a brigádokra a jövőben is számíthatunk. Kérik, sőt követelik, hogy minden feladatot ismertessünk velük. A gazdálkodás egészéről tudni akarnak, mert a részfeladatok jó megoldása csak az egész ismeretének birtokában lehetséges. Az írás elején arra utaltunk, hogy a Paksi Állami Gazdaság kommunistái az üzem_ és munkaszervezést, a munka- verseny-szervezést, a szocialista brigádmozgalom fejlesztését nem kampányfeladatnak tekintik, hanem folyamatnak. Nos ez így is van, hiszen a munkaszervezet finomítására éppen a napokban tesznek újabb erőfeszítéseket. A párttagok — legyenek azok gazdasági vezetők, szakszervezeti tisztségviselők, beosztottak, alapszervezeti funkcionáriusok — kezdeményezésére éppen a napokban történik sok minden a jobb szervezet kialakítására. A decemberi ide vonatkozó párthatározat nyomán, munka- bizottságok létesültek, amelyek előterjesztést készítettek ' az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére. A napokban ez a párt csúcsvezetősége elé kerül, azután megkapják a felsőbb szervek, de megtárgyalja a taggyűlés és az egész üzemi kollektívát tömörítő termelési tanácskozás is. A sok javaslat, kiigazítás után válik majd üzemi törvénnyé, amelynek megvalósítása azután mindenkire nézve kötelező. Mi a biztosíték? A kommunisták, a szocialista brigádok lelkes, odaadó munkája. És ez valóban garancia. Az természetes, hogy a Paksi Állami Gazdaságban mindenki megtalálja anyagi számítását, de hogy a meggyőződés, a műveltség, az ismeretekben való gazdagság is feltétlenül teremtője az eredményeknek arra is lehet következtetni Bartus György szavaiból: — Nálunk hozzávetőleges adatok szerint hatszázan vesznek részt valamilyen politikai oktatásban. Pártoktatást csak az vezethet, aki. elvégezte az esti egyetemet, KISZ- és szak- szervezeti oktatást pedig csak az. aki marxizmus—leninizmus középfokú iskolát végzett. Az oktatás brigádszervezetenként folyik. Mindennek ellenére, nem tökéletesen elégedettek az állami gazdaság kommunistái. De elégedetlenségük nem szo- morkodásra, hanem fokozott erőfeszítésre készteti őket. LETENYEI GYÖRGY M3 IMI »* f * IJJCM az egészségügy időszerű kérdéseiről (Folytatás az T. oldalról) A III. Tolna megyei szak- szervezeti napok másik szekszárdi eseménye — amit a Panoráma filmszínházban rendeztek meg — több száz, mondhatni hivatásból érdeklődőt vonzott szerdán a megye- székhelyre. Orvosok, gyógyszerészek és náluk is nagyobb tömegben középkáderek, védőnők, gondozónők, ápolónők, bölcsődevezetők, asszisztensek foglalták el a filmszínház széksorait. hogy a kiadott programnak megfelelően a szakma „beszélje” meg egészségügyünk időszerű kérdéseit. A tanácskozást dr. Csordás Jenő főorvos, az Orvosegészség- iigvi Dolgozók Szakszervezete, Tolna megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. majd dr. Horváth Jenő megyei főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője tartott előadást szűkebb pátriánk egészségügyi helyzetének 28 éves fejlődéséről, megemlékezve bevezető szavaiban a béke első napjáról is. amit ezelőtt 28 évvel ünnepelt először a második világháború poklait átélt emberiség. A megyei főorvos beszélt természetesen az egészségügy fejlesztésében elért országos és helyi eredményeken túl egészségpolitikánk megvalósításának jelenlegi szakaszáról, a fejlesztés negyedik ötéves tervünkre érvényes feladatairól, továbbá az egészségügyi dolgozók képzésének és továbbképzésének tennivalóiról is. Németh Sarolta, az Egészség- ügyi Szakiskola igazgatója „Indokolt és indokolatlan gyógyszeres beavatkozás, altató és nyugtató szerekkel” címen tartott előadást. A tanácskozás első szünetében pedig egy, a korszerű hebes tÓPiálkozást propagáló kiállítást tekinthették meg a résztvevők, akik a hidegkonyhai készítményekből a helyszínen vásárolhattak is. A filmszínház előcsarnokának másik szárnyán egészségnevelési szakkönyvekből rendeztek kiállítást. A délelőtti program második felében dr. Pataky István gyógyszerkutató, az orvostudományok kandidátusa tartott igen élvezetes előadást az altató- és nyugtatószerek indokolatlan fogyasztásának veszedelmeiről. S végig annak a gondolatnak a jegyében, hogy mint minden gyógyszer, az altató és nyugatató is olyan organikus molekula, mely agresszívan kiköveteli a maga hatását, és nincs gyógyszer, mely teljesen ártalmatlan lenne. Dr. Zalai Károly kandidátus, a SOTE Egyetemi Gyógyszer- tár igazgatója is a délelőtti program keretében tartott előadást. A továbbiakban egészségügyi szakkönyv író-olvasó találkozó, és egészségügyi filmbemutató színhelye volt a Panoráma filmszínház. Műszaki hónap *73 A május 8-tól június 7-ig tartó műszaki hetek programjának egyik kiemelkedő eseménye volt a tegnap megrendezett I. szekszárdi építésügyi filmnap. A TIT Tolna megyei székházának előadótermében összegyűlt több mint száz építőipari szakember előtt Tarjá- ni Lajos, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója nyitotta meg a vetítést. Elmondta, hogy egyre inkább szükség van az építőipar iparosítására, arra, hogy a manuális munka helyett gépekkel dolgozzanak, a hagyományos építőanyagok helyett pedig előregyártott elemeket, műanyagokat alkalmazzanak. Ismertette a paneles, könnyűelemes építési módokat és a különféle alagútzsaluzatos eljárásokat. Ezután a megye minden részéből Szekszárdra érkezett szakemberek előtt tizenegy műszaki filmet vetítettek le. A legnagyobb érdeklődést a műanyag csövek alkalmazását bemutató film váltotta ki. A délután befejeződött vetítéssorozat után sokan : elmondták : több ilyen ankétra lenne szükség. filmAz MTESZ megrendezésében sorra kerülő műszaki hónap mai programjában Almássy Tibornak, az Autó—Motor című folyóirat szerkesztőjének két filmvetítéssel egybekötött előadása szerepel. Délelőtt tizenegy órakor Szekszárdon, az 505. ipari szakiskolában Gépjármű-diagnosztika címmel, délután fél hatkor Tamásiban, a műszaki klubban pedig Járművek közlekedésbiztonsági berendezései címmel előadásra kerül sor. Á Tolna megyei műszaki hónap keretében mezőgazdasági kisgépeket, növényvédő szereket és szakkönyveket bemutató növényvédelmi .kiállítás nyílt tegnap Szekszárdon, a városi tanács nagytermében.
