Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
Sugár István : A hitleri „béketerv” 4. Milyen sorsot szánt a Führer a magyar népnek? Természetvédelem : Egy elenyészett nap Hitler elgondolásában hazánk is, csak mint a „Nagy Német Élettér” egyik jelentékeny tagjaként kapott volna helyet. A magyar paraszt, a Führer tervei szerint, a jelentékenyen megritkított hajdani szovjet ukrán és orosz területekre lett volna „áttelepítve”. Az csak magától értetődik, hogy az az áttelepítés nem önkéntes alapon lett volna végrehajtandó, hanem a jól bevált fasiszta adminisztratív eszközök radikális igénybevételének segítségével. A magyar 1 parasztságnak szülőföldjéről való kiiktatásával Hitler több legyet is ütött volna egy csapásra! Elsősorban ezzel a magyar népet gyöngítette volna további jelentékeny fokban, de a magyar parasztok által hátrahagyott vagyont megbízható népi és birodalmi fémeteknek adományozta volna. Harmadik, — de semmiképpen sem utolsósorban, — a kitelepített magyar lakosság, keveredve az ukrán és orosz őslakossággal, hamarosan elvesztette volna nemzeti jellegét. De merőben hasonló sorsra jutott volna a hazai területek magyarsága is. melyet elnémetesített volna a zömmel közibük telepített német fajú és nyelvű tömeg. Hitler tervében foglalkozik a magyar értelmiséggel is, s ennek kapcsán azt fejti ki, hogy ezeket az elemeket is teljességgel el kell németesíteni! — Egész sor, a németektől zsákmányolt titkos irat. okmány hasonló célról árulkodik! Ezek a háború után napfényre került iratok a magyar értelmiség egy jelentékeny részét „gerinctelen, befolyásolható osztályaként tartják hivatalosan számon, melyet jó állással, címekkel, ranggal, ravasz taktikai fogások igény- bevételével, hízelkedéssel hihetetlenül könnyűszerrel le lehet venni a lábáról. Ezeknek az elképzeléseknek megfelelően. a németbarát, illetve el- németesitett értelmiséget „erősen felfuttatni” tervezte a Führer. A Harmadik Birodalom kancellárjának titkos tervezete behatóan foglalkozik a magyar gazdasági helyzetre vonatkozó elkéozelésekkel is. A „mindenható” Vezér távlati tervezete szerint. Magyarország „a nagy német élettér keretén belül” a mezőgazdaság döntő súllyal és elsősorban ipari növények és olajos magvak termelésével foglalkozhatott volna, s az élelmiszer- és a gabonafélék termelését a minimálisra csökkentették volna. Ennek az őrült tervnek a magja semmi más, mint hogy ezzel a termelési renddel a csatlós népek a német fasiszta rendszernek teljességgel ki lettek volna szolgáltatva, — hisz,en „a mindennapi kenyér” valóban húsba-vérbe vágó kérA kisgyermekes anyák szabadságáról A többgyermekes dolgozó nők a jogszabályok előírásai szerint a szabadság és szabad nap szempontjából is különböző kedvezményre jogosultak. Ezek között jelentőségénél fogva meg kell említeni azt, hogy a dolgozó anyának 3 gyermek után évi 2. minden további gyermek .után ugyancsak 2—2 nap fizetett pótszabadság jár, az e címen járó pótszabadság azonban évente a 12 napot nem haladhatja meg. A gyermeknevelés nehézségeit könnyítő intézkedések közé tartozik az is, hogy a legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anya (és a gyermekeit egyedül nevelő ana isi havonta a háztartás ellátása érdekében 1 fizetés nélküli szabadnapra tarthat igényt. Ennek a szabadnapnak ugyanúgy, mint a már említett, pótszabadságnak a kiadása nem a munkáltató akaratától függ. hanem e kedvezményeket a jogszabály biztosítja. A kisgyermekes anyák rendes és fizetés nélküli szabadságának kiadása tekintetében sok esetben a munkáltató és a dolgozó között nézeteltérés keletkezik, egves esetben a munkáltatók felfogása eltér a jogi rendelkezésektől. Sok kellemetlenségtől óvnák meg az anyákat, ha a rendelkezéseket magukra nézve is kötelezőnek ismernék el. E körben a vállalati munkaunjd döntőbizottságig rendszerint, el nem jutó viták okai a következők: 1. A .munkáltató a gyermek betegsége tartamára az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves kóráig Fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A vállalatok a fizetés nélküli szabadságnak a kiadását nem tagadják meg. azonban találkozni olyan felfogással is. hogy az anyát a fizetés nélküli szabadság csak akkor illeti meg, ha már az évi rendes szabadságát kivette és ezt követően sz.orul a gyermek betegség miatt ápolásra. Ez a felfogás azért téves, mert a munkaviszonyban levő dolgozót — így az anyákat is — a fizetett szabadság a törvény alapián illeti meg. azt jogosult pihenésre fordítani, a gyermekes anya nem hozható hátrányosabb helyzetbe a többi dolgozónál. 2. A gyermekgondozási segélyt nagyon sok anya igénybe veszi, vagy akinek erre nincs lehetősége, fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Ilyen esetekben a dolgozó anya munkahelyén ténylegesen munkát nem végez, mégis az így eltöltött időnek a szabadság szempontjából is van jelentősége, amit a vállalatok nem mindig vesznek figyelembe és amiről sok dolgozó talán nem is tud. Nevezetesen arról van szó, hogy a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időből legfeljebb 1 évre az anyát a rendes szabadság is megilleti, függetlenül attól, hogy kap-e gyermekgondozási ségélvt, vagy jár-e részére erre az időre táppénz. Az újabb rendelkezések szerint 1073. január 1. napjától ez a kedvezmény az anyát inabb szülés esetén újra megilleti. Ez azt jelenti. hoev az az anva. aki pl. ismételt szülés esetén két gyermek után veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt (vagy a fizet4* nélküli szabadságot) a két évre járó fi- zrie^t szabadságra is igényt DK. KOVÁCS .TANOS bonyhádi, járási vezető ügyész dés, s a „lenni vagy nem lenni” tragikumánál kívánta megfogni a náci rendszer a lealázott népek millióit! Amelyik nép ugyanis például nem teljesítette, vagv legalábbis nem úgy teljesítette volna a birodalmi fővárosból, Berlinből kiadott utasításokat, parancsokat, az egyszerűen nem' kapott volna kenyérgabonát, ami a lassú sorvadást. kihalást, pusztulást eredményezett volna! A hitleri tervezet egyik legveszélyesebb pontja szerint a szovjet földre adminisztratíve áttelepített népek, közte a magyar parasztok, „új hazáiuk’V ban nem kaptak volna földet egyetlen négyzetcenti méternyit sem, hiszen azok „örök időkre” (!) a német nemzeti szocialista állam birtokába kerültek volna szőröstől-bőröstől,— „a drága német vérrel való megszerzés szent jogánál fogva”! Az erőszakkal áttelepített európai parasztság sírba szálltáig csak cseléd, a „győzedelmes német faj kiszolgálója'' lett volna hivatva lenni! Természetvédelmi tanácskozás, környezetvédelmi konferencia, a levegő szennyeződése a vizek szennyeződése, a biológiai egyensúly megbomlása, kipusztulásra ítélt állatfajták. Még folytatható közismert kifejezések lajstroma az egyik oldalon. Erőfeszítések realizálódása a másikon: parkerdők kialakítása, forrásfoglalás, tájtervezés, vagy akár csak erdei szalonnasütő helyek kialakítása. Dühös és sajnos többnyire meddő glosszák a lapokban a miénkben is. a frissen ültetett suhángokat Tcf- tördelőkről, köztéri virágok tolvajairól. Madárfészkeket fosztogatni manapság tudomásom szerint már nem annyira divat, mint 30—40 éve, de kirándulásokról barbár módon tördelt virágzó ágakkal visszatérni még igen és cseppet sem úgy fest, mintha tűnőben lenne. Minderről a „madarak és fák napja” ürügyén beszélgettünk. Ilyen nap ugyanis nincs, csak volt. A szekszárdi Zrínyi utcai általános iskola igazgatójának emlékezete szerint sosem szüntették meg, csak elenyészett valahol az ötvenes éve^ tájékán. A legfiatalabbak már hírét sem hallották, az idősebbek szép emlékeik közé sorolják. Ez a nap ugyanis májusban mindenhol az iskolai kirándulásoké, túráké, természetvédelmi felvilágosítást szolgáló osztályfőnöki óráké volt, amikor természetesen nem kellett felelni. Az itt-ott hivatalosan tervezett politikai cél, elvenni május 1 jelentőségét. elvonni az ifjúság figyelmét, már a maga elmúlt idején is csődöt mondott. Igaz ugyan, hogy ma a természet- védelem gondolata a tananyagba, elsősorban a környezetismeretbe ágyazott, mégis az az érzés alakult ki bennem, bennünk, hogy a megváltozott körülmények között ennek az elenyészett napnak új jelentőséget, fontos érzelmi tartalmat lehetne adni. Fel kellene támasztani. (ordas) Megtanulni a közösséget még „hátralévő” gyerekek közt is bőven van olyan, akinek a saját érdekében itt lenne a helye. — A kapu nyitva áll! — ígv az igazgató. — A Népújságban is hirdettük, csak ugyanazt tudom mondani, hogy bárki, bármikor hozhatja a gyerekét. A tanfolyam — más szót hamarjában nem lelünk — ingyenes. Minden költséget a városi tanács visel. Nagy Ti- borné. az „iskolás jelöltek” irányításával megbízott fiatal pedagógus pedig mit csinál? — Megtanítja a gyerekeket játszani! Hagyjuk a mégdöbbenést. csakugyan játszani kell tanítani. Nem magányosan, hanem közösségben. A kicsinyek elsajátítják az olló használatának valamikor mindany. nviunk számára nagv tudományát a ceruza fogását, vagy megismerkednek olyan rejtélyes dolgokkal, mint például, hogy sorban is lehet állni, és megtanulnak közösen énekelni. — A legegyszerűbb gverek- ve»-s elmondása i*. fejleszti a kifejező készséget. Kifelé menet, a kapuban térdünkig alig érő csöppséggel találkozunk. Édesanyja kezét fogja és szent döbbenettel mered az olyasfajta óriásokra, akik úttörőnyakkendőt viselnek (igazit!!) és zárt sorokban éppen a csapatzászlót viszik. Aztán vissza-vissza nézve megindul felfelé az emeletre. <3 már iskolába jött. O, I. foto: Gottvald Iskolába járni. Eötvös József. miniszteri rangban az iskolába járás akkor elemi — most általános — fokát minden kiskorú magvarra vonatkozóan kötelezően elrendelte. A valamivel több. mint egv évszázaddal ezelőtt hozott törvény, kimondatlanul ugyan, de azt is tartalmazta, hogy az emberpalánták valamilyen közösség kereteiben próbáljanak hozzá szokni az egvmás mellett éléshez, az együtt éleshez, ahhoz, hogy ember általában rá van utalva a, másikra. Szekszárd város Tanácsa már harmadik esztendeje minden nváron tanfolyamot rendez az iskolára való előkészítésre. — De még soha olvan intenzíven. mint az idén — meséli Pető Gyula, az I. sz. Általános Iskola igazgatóia. — Hetenként kétszer egv-egy óra hosszat vannak itt a gyerekek. — Iskolán kívüli iskola tehát? — Majdnem. Persze játékos formában, hirtelen igyekezve pótolni azt, amit az óvoda adhatott volna. — Hányán vannak a gyerekek? ■— Tizennyolcán. Ez kevésnek tűnik és máig élünk a gyanúperrel, hogv az is. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya minden esetre, az általános iskolai igazgatók be- Jratáskori felmérése slaoián. kiküldte az ide invitáló leveleket valamennyi szülőnek, akinek a«gve*-eke ilven vacv amolvan okból nem jutott nem juthatott óvodába. Ismert tapasztalat azonban, hogv a beiratkozással sokan megkésnek. akad aki már csak a tanév küszöbén tejesíti ezt a kötelességét. így alighanem a Szekszárdi Állami Gazdaság jegenyési telepére TEHENESZCSAIÁDOKAT FELVESZÜNK. Lakás van, vasútállomás: \ Szedres. (171)
