Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

Sugár István : A hitleri „béketerv” 4. Milyen sorsot szánt a Führer a magyar népnek? Természetvédelem : Egy elenyészett nap Hitler elgondolásában ha­zánk is, csak mint a „Nagy Német Élettér” egyik jelenté­keny tagjaként kapott volna helyet. A magyar paraszt, a Füh­rer tervei szerint, a jelenté­kenyen megritkított hajdani szovjet ukrán és orosz terüle­tekre lett volna „áttelepítve”. Az csak magától értetődik, hogy az az áttelepítés nem ön­kéntes alapon lett volna vég­rehajtandó, hanem a jól be­vált fasiszta adminisztratív eszközök radikális igénybevé­telének segítségével. A magyar 1 parasztságnak szülőföldjéről való kiiktatásá­val Hitler több legyet is ütött volna egy csapásra! Elsősorban ezzel a magyar népet gyöngí­tette volna további jelentékeny fokban, de a magyar parasz­tok által hátrahagyott vagyont megbízható népi és birodalmi fémeteknek adományozta vol­na. Harmadik, — de semmi­képpen sem utolsósorban, — a kitelepített magyar lakosság, keveredve az ukrán és orosz őslakossággal, hamarosan el­vesztette volna nemzeti jel­legét. De merőben hasonló sorsra jutott volna a hazai te­rületek magyarsága is. me­lyet elnémetesített volna a zömmel közibük telepített né­met fajú és nyelvű tömeg. Hitler tervében foglalkozik a magyar értelmiséggel is, s ennek kapcsán azt fejti ki, hogy ezeket az elemeket is tel­jességgel el kell németesíteni! — Egész sor, a németektől zsákmányolt titkos irat. ok­mány hasonló célról árulkodik! Ezek a háború után nap­fényre került iratok a magyar értelmiség egy jelentékeny ré­szét „gerinctelen, befolyásol­ható osztályaként tartják hi­vatalosan számon, melyet jó állással, címekkel, ranggal, ra­vasz taktikai fogások igény- bevételével, hízelkedéssel hihetetlenül könnyűszerrel le lehet venni a lábáról. Ezeknek az elképzeléseknek megfele­lően. a németbarát, illetve el- németesitett értelmiséget „erő­sen felfuttatni” tervezte a Führer. A Harmadik Birodalom kancellárjának titkos tervezete behatóan foglalkozik a magyar gazdasági helyzetre vonatkozó elkéozelésekkel is. A „minden­ható” Vezér távlati tervezete szerint. Magyarország „a nagy német élettér keretén belül” a mezőgazdaság döntő súllyal és elsősorban ipari növények és olajos magvak termelésével foglalkozhatott volna, s az élel­miszer- és a gabonafélék ter­melését a minimálisra csök­kentették volna. Ennek az őrült tervnek a magja semmi más, mint hogy ezzel a termelési renddel a csatlós népek a német fasisz­ta rendszernek teljességgel ki lettek volna szolgáltatva, — hisz,en „a mindennapi kenyér” valóban húsba-vérbe vágó kér­A kisgyermekes anyák szabadságáról A többgyermekes dolgozó nők a jogszabályok előírásai szerint a szabadság és sza­bad nap szempontjából is kü­lönböző kedvezményre jogo­sultak. Ezek között jelentősé­génél fogva meg kell említeni azt, hogy a dolgozó anyának 3 gyermek után évi 2. minden további gyermek .után ugyan­csak 2—2 nap fizetett pótsza­badság jár, az e címen járó pótszabadság azonban évente a 12 napot nem haladhatja meg. A gyermeknevelés nehézségeit könnyítő intézkedések közé tartozik az is, hogy a legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anya (és a gyermekeit egyedül nevelő ana isi havonta a háztartás ellátása érdekében 1 fizetés nélküli szabadnapra tarthat igényt. Ennek a szabadnap­nak ugyanúgy, mint a már említett, pótszabadságnak a ki­adása nem a munkáltató aka­ratától függ. hanem e kedvez­ményeket a jogszabály bizto­sítja. A kisgyermekes anyák ren­des és fizetés nélküli szabad­ságának kiadása tekintetében sok esetben a munkáltató és a dolgozó között nézeteltérés ke­letkezik, egves esetben a mun­káltatók felfogása eltér a jogi rendelkezésektől. Sok kelle­metlenségtől óvnák meg az anyákat, ha a rendelkezéseket magukra nézve is kötelezőnek ismernék el. E körben a válla­lati munkaunjd döntőbizottsá­gig rendszerint, el nem jutó viták okai a következők: 1. A .munkáltató a gyermek betegsége tartamára az ottho­ni ápolás érdekében a gyermek 10 éves kóráig Fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A vállalatok a fizetés nélküli szabadságnak a kiadását nem tagadják meg. azonban talál­kozni olyan felfogással is. hogy az anyát a fizetés nélküli sza­badság csak akkor illeti meg, ha már az évi rendes szabad­ságát kivette és ezt követően sz.orul a gyermek betegség miatt ápolásra. Ez a felfogás azért téves, mert a munkavi­szonyban levő dolgozót — így az anyákat is — a fizetett sza­badság a törvény alapián ille­ti meg. azt jogosult pihenésre fordítani, a gyermekes anya nem hozható hátrányosabb helyzetbe a többi dolgozónál. 2. A gyermekgondozási se­gélyt nagyon sok anya igény­be veszi, vagy akinek erre nincs lehetősége, fizetés nélkü­li szabadságot vesz ki. Ilyen esetekben a dolgozó anya munkahelyén ténylegesen munkát nem végez, mégis az így eltöltött időnek a szabad­ság szempontjából is van je­lentősége, amit a vállalatok nem mindig vesznek figyelem­be és amiről sok dolgozó talán nem is tud. Nevezetesen arról van szó, hogy a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápo­lása miatt munkában nem töl­tött időből legfeljebb 1 évre az anyát a rendes szabadság is megilleti, függetlenül attól, hogy kap-e gyermekgondozási ségélvt, vagy jár-e részére erre az időre táppénz. Az újabb rendelkezések szerint 1073. ja­nuár 1. napjától ez a kedvez­mény az anyát inabb szülés esetén újra megilleti. Ez azt je­lenti. hoev az az anva. aki pl. ismételt szülés esetén két gyermek után veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt (vagy a fizet4* nélküli sza­badságot) a két évre járó fi- zrie^t szabadságra is igényt DK. KOVÁCS .TANOS bonyhádi, járási vezető ügyész dés, s a „lenni vagy nem len­ni” tragikumánál kívánta megfogni a náci rendszer a lealázott népek millióit! Ame­lyik nép ugyanis például nem teljesítette, vagv legalábbis nem úgy teljesítette volna a birodalmi fővárosból, Berlinből kiadott utasításokat, parancso­kat, az egyszerűen nem' ka­pott volna kenyérgabonát, ami a lassú sorvadást. kihalást, pusztulást eredményezett vol­na! A hitleri tervezet egyik leg­veszélyesebb pontja szerint a szovjet földre adminisztratíve áttelepített népek, közte a ma­gyar parasztok, „új hazáiuk’V ban nem kaptak volna földet egyetlen négyzetcenti méternyit sem, hiszen azok „örök idők­re” (!) a német nemzeti szo­cialista állam birtokába kerül­tek volna szőröstől-bőröstől,— „a drága német vérrel való megszerzés szent jogánál fog­va”! Az erőszakkal áttelepí­tett európai parasztság sírba szálltáig csak cseléd, a „győ­zedelmes német faj kiszolgá­lója'' lett volna hivatva len­ni! Természetvédelmi tanácsko­zás, környezetvédelmi konfe­rencia, a levegő szennyeződé­se a vizek szennyeződése, a biológiai egyensúly megbom­lása, kipusztulásra ítélt állat­fajták. Még folytatható közis­mert kifejezések lajstroma az egyik oldalon. Erőfeszítések realizálódása a másikon: park­erdők kialakítása, forrásfogla­lás, tájtervezés, vagy akár csak erdei szalonnasütő helyek kialakítása. Dühös és sajnos többnyire meddő glosszák a lapokban a miénkben is. a frissen ültetett suhángokat Tcf- tördelőkről, köztéri virágok tolvajairól. Madárfészkeket fosztogatni manapság tudomá­som szerint már nem annyira divat, mint 30—40 éve, de ki­rándulásokról barbár módon tördelt virágzó ágakkal vissza­térni még igen és cseppet sem úgy fest, mintha tűnőben len­ne. Minderről a „madarak és fák napja” ürügyén beszélgettünk. Ilyen nap ugyanis nincs, csak volt. A szekszárdi Zrínyi ut­cai általános iskola igazgató­jának emlékezete szerint so­sem szüntették meg, csak el­enyészett valahol az ötvenes éve^ tájékán. A legfiatalabbak már hírét sem hallották, az idősebbek szép emlékeik közé sorolják. Ez a nap ugyanis májusban mindenhol az isko­lai kirándulásoké, túráké, ter­mészetvédelmi felvilágosítást szolgáló osztályfőnöki óráké volt, amikor természetesen nem kellett felelni. Az itt-ott hivatalosan tervezett politikai cél, elvenni május 1 jelentő­ségét. elvonni az ifjúság fi­gyelmét, már a maga elmúlt idején is csődöt mondott. Igaz ugyan, hogy ma a természet- védelem gondolata a tananyag­ba, elsősorban a környezetis­meretbe ágyazott, mégis az az érzés alakult ki bennem, ben­nünk, hogy a megváltozott kö­rülmények között ennek az el­enyészett napnak új jelentősé­get, fontos érzelmi tartalmat lehetne adni. Fel kellene tá­masztani. (ordas) Megtanulni a közösséget még „hátralévő” gyerekek közt is bőven van olyan, akinek a saját érdekében itt lenne a helye. — A kapu nyitva áll! — ígv az igazgató. — A Népújságban is hirdettük, csak ugyanazt tu­dom mondani, hogy bárki, bármikor hozhatja a gyerekét. A tanfolyam — más szót ha­marjában nem lelünk — in­gyenes. Minden költséget a vá­rosi tanács visel. Nagy Ti- borné. az „iskolás jelöltek” irá­nyításával megbízott fiatal pe­dagógus pedig mit csinál? — Megtanítja a gyerekeket játszani! Hagyjuk a mégdöbbenést. csakugyan játszani kell tanítani. Nem magányosan, hanem közösségben. A kicsi­nyek elsajátítják az olló hasz­nálatának valamikor mindany. nviunk számára nagv tudomá­nyát a ceruza fogását, vagy megismerkednek olyan rejté­lyes dolgokkal, mint például, hogy sorban is lehet állni, és megtanulnak közösen énekelni. — A legegyszerűbb gverek- ve»-s elmondása i*. fejleszti a kifejező készséget. Kifelé menet, a kapuban térdünkig alig érő csöppséggel találkozunk. Édesanyja kezét fogja és szent döbbenettel me­red az olyasfajta óriásokra, akik úttörőnyakkendőt visel­nek (igazit!!) és zárt sorokban éppen a csapatzászlót viszik. Aztán vissza-vissza nézve meg­indul felfelé az emeletre. <3 már iskolába jött. O, I. foto: Gottvald Iskolába járni. Eötvös József. miniszteri rangban az iskolába járás ak­kor elemi — most általános — fokát minden kiskorú ma­gvarra vonatkozóan kötelező­en elrendelte. A valamivel több. mint egv évszázaddal ezelőtt hozott törvény, kimon­datlanul ugyan, de azt is tartalmazta, hogy az emberpa­lánták valamilyen közösség kereteiben próbáljanak hozzá szokni az egvmás mellett élés­hez, az együtt éleshez, ahhoz, hogy ember általában rá van utalva a, másikra. Szekszárd város Tanácsa már harmadik esztendeje minden nváron tanfolyamot rendez az iskolára való előkészítésre. — De még soha olvan inten­zíven. mint az idén — mesé­li Pető Gyula, az I. sz. Általá­nos Iskola igazgatóia. — He­tenként kétszer egv-egy óra hosszat vannak itt a gye­rekek. — Iskolán kívüli iskola te­hát? — Majdnem. Persze játékos formában, hirtelen igyekezve pótolni azt, amit az óvoda ad­hatott volna. — Hányán vannak a gyere­kek? ■— Tizennyolcán. Ez kevésnek tűnik és máig élünk a gyanúperrel, hogv az is. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya minden esetre, az általános iskolai igazgatók be- Jratáskori felmérése slaoián. kiküldte az ide invitáló leve­leket valamennyi szülőnek, akinek a«gve*-eke ilven vacv amolvan okból nem jutott nem juthatott óvodába. Ismert tapasztalat azonban, hogv a beiratkozással sokan megkés­nek. akad aki már csak a tanév küszöbén tejesíti ezt a kötelességét. így alighanem a Szekszárdi Állami Gazdaság jegenyési telepére TEHENESZ­CSAIÁDOKAT FELVESZÜNK. Lakás van, vasútállomás: \ Szedres. (171)

Next

/
Thumbnails
Contents