Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
/ i ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. Tv-vétel Szekszárdon Nagyon rossz a szekszárdi tv-vétel. Kilátót akarnak építeni Szekszárdon, a Kálváriahegyen. Állítólag erre kerülne az antenna. Pécsett üzemel az új tv-adó. Mindkét programot adja. Kérdésem az, hogy milyen magas kilátót kellene építeni ahhoz — egyáltalán lehetséges-e ez? — hogy a Kabhegy helyett a pécsi adót vegye a szekszárdi átjátszóállomás? Tolnán, Szedresen, Decsen kiválóan vehető a pécsi tv-adó második prog- ramja is. Nyilvánvaló, hiszen a szekszárdi dombok árnyékoló hatása nem érvényesül. Tehát még egyszer: milyen magasra kellene azt a bizonyos kilátót építeni és mikor lesz ebből valami?" — tette fel a kérdést Tóth Géza szekszárdi olvasónk. A kérdésre Neuberger Béla, a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság igazgatóhelyettese vála_ pzolt: Egyetértek Tóth Géza megállapításával, mely szerint a szekszárdi tv-vétel nem kielégítő minőségű. Az esetleges új szekszárdi tvátjátszó vevőantennájának magasságára az alábbiakat tudom közölni. — Számításaink szerint a szekszárdi átjátszó adó- telephelyen nem a szekszár. di dombok, hanem a Pécstől körülbelül 15 kilométerre lévő Zengő hegy árnyékoló hatása miatt nem oldható meg műszakilag a pécsi OIRT 2-es csatornájú tv-adó vétele, átjátszása. Ebben az értelemben nem beszélhetünk a kérdésről úgy, hogy: „...milyen magasra kellene azt a bizonyos kilátót építeni?”, mert irreálisan magasra, műszakilag gazdaságtalanul magas toronyra kellene a vevőantennát elhelyezni. A kérdést tehát nem oldja meg a kilátó építése, illetve a Postának nincs szüksége rá a vételi minőség javításához. Az alapproblémát, a vételi minőség javítását a csávolyi tv-gerincadótelep. hely üzembe helyezése fogja megoldani. A szekszárdi vételi minőség javításával állandóan foglalkozunk az adott műszaki lehetőségeink keretein belül, de kérem a tisztelt szekszárdi előfizetőket és Tóth Géza szíves türelmét, megértését a csávolyi tv-te- lephely üzembe helyezéséig. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs. Raffai Sarolta országgyűlési képviselő múlt év végi interpellációjára adott válaszában az üzembe helyezés időpontját úgy határozta meg, hogy 1974- ben kezdjük el az adó.telepítését és a következő ötéves tervben várható annak üzembe lépése. Takarékosság az iskolában „Az iskolai takarékossági mozgalom jelentősége nem vitatható — kezdte levelét Kápolnás József általános iskolai tanár, bátai olvasónk. — A mozgalom egyik lényeges összetevője az iskolai ta- karékbélyeg-akció. Ennek még eredményesebbé tétele, fokozása céljából ajánlatos lenne, ha az OTP, a művelődési osztályok, a pedagógusszakszervezet, a tömegszervezetek bevonásával az egyes létszámkategóriákban kiváló eredményt (megyei első, országos első) iskolák között a meghirdetett takarékossági verseny alapján értékes dijakat tűznének ki. Például: film- vetítőgépet, fizikai, kémiai kisérleti felszerelést, térkép- sorozatot, stb. Az úttörő-csapatvezetőnek — igen helyesen — az iskolai tanuiólétszámtól függően heti 2—4—6—8 óra kedvezménye van. Az iskolai takarékossági megbízott nevelő is az ifjúság érdekében tevékenykedik. Nem illetné-e meg legalább a heti 2 óra kedvezmény? A kérdésre a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, Vida Jánosné a következő választ adta szerkesztőségünknek: — Az iskolai takarék- bélyeg-akció a takarékos életmódra való nevelés egyik eszköze. A javasolt díjazás fokozná annak lehetőségét, hogy a takarékossági verseny során káros tendenciák jelentkezzenek: pedagógiai célok háttérbe szorulása, szülők anyagi terhelése, egészségtelen versengés a szülők között, stb. A takarékossági verseny eredményességét nem kizárólag az iskola ilyen irányú jó vagy rossz munkája határozza meg, hanem egyéb tényezők is, mint például az adott terű. let lakosságának jövedelemviszonyai is. — A takarékbélyeg-akció- nak az iskola pedagógiai célját kell szolgálnia. Határozott véleményünk, hogy a jelenlegi forma a javasoltnál jobban megfelel ennek a követelménynek. — Órakedvezményt a takarékossági megbízott számára a jelenlegi rendelkezések nem engedélyeznek. Ezt nem is tartjuk indokoltnak. Az úttörővezető és a takarékossági megbízott feladata és tevékenysége nem hasonlítható össze sem a jelentőség, sem a meny- nyiség szempontjából. Reuma- és súlyfürdő „Sok reumás embert érint, hogy miért nem nyitják meg újra az évek óta bezárt szekszárdi termál súlyfürdőt? Építése sok pénzbe került, most kihasználatlanul tartják a nagy helyiséget, a beteg embereknek pedig pénzért kell máshol könnyebbülést keresniük? — olvasható Barcsi József Szekszárd, Esze Tamás u. 9. szám alatti olvasónk levelében. Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a kérdésre a következő választ adta: — A szekszárdi közfürdő egy részét 1970-ben zártuk be. Ennek az az .oka. hogy nern volt .megfelelő a létesítmény szigetelése, ami miatt súlyos károsodás következett be. A felújításhoz több millióra lenne szükség. Mivel a megyében lévő vizes csatornaművek felújításának — a'felügyeleti szer. . vekkel- egyetértésben — elsőbbséget biztosítottunk, így a fürdő felújítása a IV. ötéves tervben nem szerepel. A tisztasági fürdő jelenleg is üzemel. Hús Dunaszentgyörgyön „Mostohán kezelik a duna- szentgyörgyiek húsellátását. Ha a boltunk kap 60—70 kiló húst, abból a vendéglő és bölcsőde részére kiadják a javát, és a lakosságnak 15— 20 kiló marad... Nem értjük, hogy a vendéglő és a bölcsőde miért a lakossági keretből részesül, az ÁFÉSZ miért nem rendel n^kik külön, és azt sem értjük, hogy miért nincs a hentesüzletben már vagy fél éve szalontüdő-, körömpörkölt-, stb. konzerv sem? Várható-e e téren valami javulás?” — tette fel a kérdést Szabó Lajosné Dimaszent- györgy, Kossuth u. 21. szám alatti olvasónk. A kérdésre Korsós István, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt: — Dunaszentgyörgy község elsődlegesen az ott lévő közületek és intézmények ellátásának biztosítása érdekében kap az átlagos igényeknek megfelelően húst. A község lakói a jelenlegi húsellátási nehézségek miatt központi ellátásban — több más községhez hasonlóan — nem részesülnek, így csak a közületek részéről igénybe nem vett mennyiség erejéig juthatnak időnként húshoz. Ez természetesen igen kis mértékben fedezi a keresletet. A húsellátás javulása az elkövetkezendő hónapok sertéshústermelésének eredményétől függ. — Szalontüdő és általában a belsőségekből készült konzervkészítmény-ellátás a hústermelés függvénye, így ezeknek a mennyiségi növekedése is a már fentebb elmondott feltételek alakulásától függ. Miért drágul a koca? „Az állatforgalmi vállalattól idén január 30-án jelent meg egy felhívás a Népújságban, amely szerint kedvezményes kocaakció indul. Egy koca 3500 forintba kerül és fel lehet iratkozni a helyi felvásárlónál vagy az áilaíforgalmi vállalatnál. Fel is iratkoztam február 16-án. Március 7-én újabb írás jelent meg, amely részletesen közölte a feltételeket és egy újabb árat: 4000 forintot. A kérdésem: harmincöt nap alatt miért emelkedett 500 forinttal a koca ára? Jut-e mindenkinek szerződéses sertés, és mikor jut?" — kérdezte Nagy Fe- rencné Tolnanémedi, Szőlőhegy 9. szám alatti olvasónk. A kérdésre Tárnok Lajos, a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától kaptunk választ. — A süldőkoca-kihelyezé- si akciót a Tolna megyei Népújságban 1973.' január 30-án 'hirdettük meg, darabonként 3500 forintos vételárral. Ezen vételár továbbra is érvényben van. De ez a kommersz sertésállományból származó kocára vonat' kozik, olyanokra, amelyek esetében a brucella, és lep- tospirozis-mentességet nem igazolják. — Később a felettes szer. vek rendelkezése értelmében a vemheskoca-akciót kiszélesítettük. A szakosított sertéstelepekről is vásárolunk fel vemhes kocákat. Az itt lévő állomány viszont brucella- és leptos- pirózismentes. Az ezekből a gazdaságokból származó vemhes kocák ára viszont 4000 forint. — A vemhes koca ára tehát nem emelkedett, csak az akció szélesedett ki. Az akcióban eddig csak előjegyzéseket gyűjtöttünk, mivel a nagyüzemek kocavemhes ítés-lehe tőségeit nem ismertük. Most már látjuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által vállalt vemhesítések csupán a háztáji és" egyéni igényeknek egyharmadát fedezik. Ezért az akcióban a sorrendiséget, a partneri kapcsolatot, valamint ä szociális helyzetet vesszük figyelembe és ennek megfelelően helyezzük ki a rendelkezésünkre álló mennyiséget. — A vemheskoca-kihelye- zés egyelőre 1973., június 30-ig van érvényben és eddig a megkötött szerződésekre a vemhes kocákat ki is adjuk. — A háztáji és egyéni termelőkét az átvétel , előtt legalább 5—6 nappal levélben értesítjük, hogy a vemhes koca hol, melyik termelőszövetkezetben, mikor vehető át. • Bérkérdés Kökény Béla Alsónána, Dózsa u. 9. szám alatti olvasónk kérdezte: „Munkahelyem, a Dunaártéri Állami Erdő- és Vadgazdaság bátaszéki kerülete. Beosztásom fűrészgép- kezelő. Kérdésem: jcr-e nekem is az 1973. március 1-től érvénybe lépett kormányrendelet alapján a központilag és a helyi keretből biztosított béremelés ?” A választ Kovács József, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Tolna megyei Bizottságának, titkára adta lapunknak: — A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1973. január 19-i határozata a bérrendezést az erdő. és fa. gazdaságok, az erdő- és vádgazdaságpk, valamint az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat fafeldolgozásban foglalkoztatott ipari munkásaira és fafeldolgozási termelést közvetlenül irányító dolgozóira is kiterjesztette. Fentiek alapján 1973. március 1-i hatállyal béremelésben kellett részesíteni e gazdaságok, vállalatok faipari üzemeiben a statisztikái szabályok szerint munkás állománycsoportban nyilvántartott — a teljes munkaidőben foglalkoztatott — munkásokat a 10/1971. (VI. 30.) MÉM-, sz. rendelet 2. számú melléklete szerint a „Termelésirányító III—IV—V.” munkakörbe soroltak közül a művezetőket, főművezetőket és más elnevezésű közvetlen a 'fafeldolgozás irányítását végző • alkalmazottakat, a fizikai munkát végző részmunkaidőben foglalkoztatottakat, . ide értve a nyugdíjasokat is. Miután Kökény Béla a Dunaártéri Állami Erdő. és Vadgazdaság bátaszéki kerületének dolgozója az erdészetnél Contra-Stiehl motorfűrész-kezelőként — . tehát nem fagyártmányi, hanem fakitermelést végző dolgozóként — dolgozik a központi bérfejlesztésben részesülő dolgozók ■ körébe nem volt sorolható, illetve abban nem is részesülhetett. A fenti gazdaság az 1973. as évre vonatkozóan 3,5 százalékos saját erőből történő bérfejlesztést tervezett be. Elvileg annak nincs akadálya, hogy Kökény Béla ebből a saját forrású bér- fejlesztésből részesüljön. Azonban az erdőgazdaság tájékoztatása szerint a bér- fejlesztést elsősorban az alacsonyabb keresetű dolgozók, mint például a kerületi vadászok, ipari és építőipari dolgozók bérének arányosítására, emelésére szándékozzák fordítani. Eddig a betervezett 3.5 százalékos bérfejlesztésből mintegy .0,8 százalékot használtak fel, a többit viszont 1973. július 1-től kívánják felhasználni.. De mivel a Contra-Stiehl motorfűrész-kezelők bére aránylag magasan alakult az elmúlt időszakban az erdőgazdaságban, nem valószínű, hogy bérük további javítására sor kerül az év folyamán. Kökény Béla egyébként a gazdaság régi, megbecsült munkása. 1972. évi béralapja 33 518 forint volt, melynek alapján 2036 forint nyereségrészesedésben is részesült. Tamási — vásártéri utak „Mikor kövezik le a vásártéri utakat? — tette fel a kérdést Gosztola László Tamási, Gárdonyi utcai olvasónk. A volt vásártéren új lakónegyed épült fel. Az Építők útját leszámítva a lakótelepnek egyáltalán nincs köves útja. A közvilágítás sem megoldott." A kérdésre Gyimóthy Ödön, a Tamási nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolta az alábbiakat: — A kérdésre kedvező választ adhatok. Valószínű, hogy Gosztola László már személyesen is meggyőződött arról, hogy az Árpád utcában elkezdődött az útépítés. Ezt követően kerül sor a Gárdonyi utcának az Építők útja és az Árpád ut. ca közötti szakasz megépítésére. Tudjuk, hogy ezzel az új lakótelep útproblémái nem oldódnak meg. Azért kezdtük az útépítést az Árpád utcábad, mert a lakótelep többi utcái ehhez csatlakozlak, részben ebből ágaznak le, így közvetve az ezekben az utcákban (Há- mán Kató, Mikszáth Kálmán) lakók közlekedési nehézségeit is enyhíti. — Ami az új lakótelep közvilágítását illeti, a múlt év végén történt hálózat- bővítés alkalmával a köz- világítást is bővítették és jelenleg minden második lámpaoszlopon közvilágítási lámpa ég. r
