Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

I*á rt szer r esés — pártirányítás Kölcsönös Partizántalálkozó Szekszárdim Áz új párttagok helyes ki-; választása nagy jelentőségű, s nem kis mértékben befolyá­solja a párt cselekvőkészsé­gét. Fontosságát felismerve sok helyütt ebben látják a párttagság minősége, összeté­tele javításának útját. Való­ban azokat kell és lehet fel­venni a pártba, akikkel erősö­dik a pártszervezet, növekszik ereje, tekintélye. Ez a tényező azonban, bármily fontos is. önmagában nem elegendő. Nem szeretnék alárendelt je­lentőséget tulajdonítani az új­tagok felvételének, de az alap­vető mégis az: milyen emberek vannak a pártban, miiven po­litikai munka folvík ott. Eb­ben a vonatkozásban is döntő a pártban uralkodó igényes­ség. szemlélet. Hiszen aki be akar lépni, az megnézi, mi- Ivenek az adott szervezet tav- iai*emberileg, politikailag. A hatás lehet vonzó, de az el­lenkezője is. S a következtetés itt már kézenfekvő. Mivel a hatás lehet visszahúzó és elő­relendítő is. a körülményeket kell olyanná tenni, hogy azok erősítsék a párttagok kommu­nista meggyőződését. maga­tartását. Ez viszont egyetlen úton valósítható meg: minden egves párttag folyamatos ne­velésével. HIVATALI RANG fT NÉLKÜL J; Aki a nevelést szigorú, me­rev szertartásnak hiszi. az iobb. ha hozzá sem kezd. Az üres formaság nem tesz ak­tívvá, szilárddá senkit. Legfel­jebb a kishitűséget, bátorta­lanságot hinti el: értelmetlen­né teszi a legértelmesebb igénvt. háttérbe szorítja azt a készséget, képességet, hogy felismerjük a cselekvés moz-' gntó rugóit, helvünket. szere­pünket a mozgalomban. Az olyan helyen, ahol a nevelést mellőzik, lebecsülik, ott meg­rögződnek az előítéletek, fel­ütik a fejüket a nletvlcák és nincs eleven politikai tevé­kenység. Vagy eluralkodik a ..kommunista hencegés”: mi mindent tudunk, nekünk már senki és semmi nem mond újat. minek fecséreljük a drá­ga időnket? S mi tagadás; az ilyen szemlélet még elég elevenen él. főleg egyes hivatali, gaz­dasági. társadalmi vezetők körében. Valami furcsa módon még mindig ott tartanak, hogy a rang a beosztás adja az emberi értékeket. Pedig amikor nevelésről van sző. nincs tekintélyes és ke­vésbé számottevő ember. Eb­ben a munkában nincs hiva­tali rang. Az eredményes munka kulcskérdése ugyanis nemcsak az. hogy ismerjük a feladatot, hanem az is. hogv képesek legyünk megfelelő színvonalon megoldani, és nem utolsósorban akarjuk is jól és eredményesen elvégezni. Is­merni, képesnek lenni, akar­ni — ez komoly próbára teszi az embert. Ebben nélkülöz­hetetlen az együttes tapaszta­lat. a kollektíva akaratot ed­ző ereje, vagy más szóval: a kommunisták közösségének példamutatása, nevelő munká­ja, a szó és tett ötvözete. A PARTCSOPORT SZEREPE Mindezek után talán mon­dani sem kellene, hogy a ne­velést nem lehet reszortokra bontani, helyhez kötni. Nagy nevelőereje van a személyes példamutatásnak (a munká­nak. a magatartásnak), a párt­megbízatásoknak. s szükség esetén a felelősségre vonásnak is. Fontos szerepet játszik mindebben a kommunisták legfőbb fóruma, a taggyűlés. Tulajdonképpen azzal, hogy értékeli a pártszervezet tevé­kenységét, kialakítja a helyi politikát, az eredményes ne­velő munka feltételeit is meg­teremti : ismereteket. szilárd nézőpontot, ösztönző erőt ad. Ezt a rendeltetését azonban csak akkor töltheti be a tag­gyűlés, ha a tagok a két tag­gyűlés között is kommunista módon élnek. S ebben a párt­csoportnak igen nagy szerepe van. Hiszen ez a legkisebb egység, amelyben olyan a közvetlenség, mint sehol más­hol. Az elvtársias légkör megkönnyíti a nézetek cseré­jét. a különböző vélemények egybevetését, a személyes példamutatás közvetlen érzé­kelését. S következésképp az egyes párttagok tevékenysége itt mérhető legjobban, hiszen itt ismerhető meg leginkább. Ebben természetesen nem­csak a viszonylag kis létszám a lényeges. Két ember dolgoz­hat egymás mellett úgy is, hogy világ választja el őket egymástól. A kisebb közösség csak a nagyobbnál kedvezőbb lehetőséget nyújtja. Hogy va­lóban kommunista közösség legyen a pártcsoport. ahhoz sok egvéb kell. Legfőképpen olyan légkör, ahol az egyes tagok személyes felelősséget éreznek a párt politikájának megvalósításáért, ahol reáli­san szólnak az eredmények­ről. és nyíltan a visszahúzó erőkről: a fegyelmezetlenség­ről. a tétlenségről, az önelé­gültségről. a kritikátlanságról, az előnyökért való törleszke- désről..: A legfontosabb tehát az a szellem, amely a pártcsoport közösségét áthatia. Amely cselekvésre készteti a kommu­nistát. megérteti, hogy neki minden esetben a megoldásig kell küzdenie, mert csak akkor tett eleget a párttagsággal járó feladatának. Ezt minden kom­munista belső meggyőződésé­vé tenni — ma ez a párton be­lüli nevelő munka egyik leg­fontosabb feladata és célia. BALOGH MÁRIA Százegy mű a könyvhétre A magyar könyvnyomtatás ötszáz éves jubileuma jegyé­ben rendezik meg az idei ün­nepi könyvhetet június 2—8 között, s az országos vidéki megnyitót június 3-án Debre­cenben tartják. Dr. Mogyorósi Raymund, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat főosztályvezető-he­lyettese elmondotta: A magyar könyv történetének fél évezre­des jubileumát kiemelkedő al­kotások megjelentetésével te­szik emlékezetessé. Az idei könyvhétre százegy magyar és idegen nyelvű kiadványtje-- lentetnek meg. A környező or­szágok saját nyelvű kötetei színesítik az ünnepi könyvhét „készletét”. A művek témá­ban is széles skálát ölelnek fel. A tervezett százegy mű közül a magyar szépirodalmi alkotások száma 54, a külföl­dieké 15, az ifjúsági, gyermek- és művészeti kiadványok szá­ma 10—10. Folytatják azt a hagyományt, amely szerint a könyvhét idején a magyar könyvkiadás és -terjesztés négy kiadványát ötvenszáza­lékos kedvezményes áron hoz­zák forgalomba. Ezek az idén: a Körkép, a Szép versek, a Rivalda és a Tengeri szél. A vállalat könyvesboltjai ötszáz utcai elárusítóhelyet létesíte­nek és ötszáz üzemi könyv­vásárt rendeznek. Debrecen­ben, Győrött Miskolcon. Nyí­regyházán, Pécsett, Salgótar­jánban. Szegeden, Szekszárdon, Szolnokon. Szombathelyen, Ta­tabányán és Veszprémben ala­kítanák ki „könyvutcát”, „könyvteret”, „könyvudvart”. A Magyar Partizán Szövet­ség Tolna megyében élő tag­jai május 29-én Szekszárdon, a megyei pártbizottság épü­letében találkozót tartottak. A találkozóit megjelent Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Horváth József, a megyei pártbizott­ság titkára és Varjas János, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára. Horváth József megnyitói beszédében ismertette a me­gyében élő partizánok moz­galmi tevékenységét, szociá­lis helyzetét. Megállapította; mozgalmi tevékenységük az elmúlt időszakban sokat ja­vult, szociális ellátottságuk pedig a múltban szerzett ér­demeik alapján kielégítő. A találkozó befejező része­ként Úszta Gyula tájékoztat­ta a megyebeli élő partizá­nokat a Magyar Partizán Szövetség általános helyzeté­ről és tevékenységéről. Segítés — a női tanácstagoknak Kell-e, lehet-e segíteni a tanács régi és új nőtagjainak? Vajon igénylik-e a támoga­tást? Ezek és hasonló kérdé­sek foglalkoztatták a közel­múltban a Hazafias Népfront tamási községi nőbizottságát. Ezért szerveztek fórumot a nagyközségi közös tanács 14 tagjának a járási művelődési házban. A találkozót, melyen a női tanácstagokon kívül ott voltak a nőbizottság tagjai is — akár szakmai továbbképzés­nek is nevezhetnénk. A fó­rum meghívott vendégei kö­zött helyet foglalt Szűcs Györgyné, a Hazafias Nép­front Tolna megyei Bizottságá­nak munkatársa. Nagy Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára. Szászi Gábor, ország- gyűlési képviselő. Gimóti Ödön nagyközségi tanácselnök tartott előadást a tanácsokról, működésük több mint húszesztendős eredmé­nyeiről. A helyi tanácsok mai feladatairól szólva mondotta el azt is. hogy a nagyközségi tanácsban örvendetesen alakúi a nők aránya. Á mostani cik­lusra megválasztott női ta­nácstagok száma tizennégy,' amíg a korábbiban kilenc volt Gyimóti Ödön előadását ér­dekes beszámoló követte. Szá­szi Gábor országgyűlési kép­viselő arról tartott beszámolót; hogy a nők közéletisége. tár­sadalmi aktivitása hogyan kö­vethető nyomon a parlament összetételének változásain. Az országgyűlés jegyzőkönyveit böngészve a képviselő a kö­vetkező „nem hivatalos” sta­tisztikát adta közre. Az 1971- es országgyűlési képviselővá­lasztáson a képviselők 23,9 százaléka volt nő. ami szám * szerint 84 asszonyt és leányt jelent. Az azt megelőző cik­lusban csak 19,8 százalék volt a nők számaránya. Ezután Somorjai Józsefné beszélt közel másfél évtizedes tanácstagi munkálkodásáról. A tamási Nagyközségi Közös Tanács női tagjainak hétfő es­ti fóruma kötetlen beszélge­téssel ért véget. — vj — Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály Kiállítás nyílik a munkásosztály életéről, helyzetéről A Központi Bizottság agitá- ciós és propagandaosztálya kezdeményezésére, a városi pártbizottság rendezésében, kiállítás nyílik június 7-én Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési központ­ban. A kiállítás június 28-ig tart nyitva. A kiállítás képanyagával és az ismertető szövegekkel be­mutatja azt az utat. amelyet a magyar munkásosztály, mint a nemzet és ország vezető osztálya megtett a felszabadul lás óta. A rendkívül bőséges képanyagon túl, amely érzé­kelhetően mutatja munkásosz­tályunk áldozatos tevékenysé­gét. néhány számadatot idé­zünk. hogy ezzel is segítsünk eligazodni a majdani látoga­tóknak. Magyarország lakos­ságából az aktív kereső 1965- ben négy és fél millió volt. ebből munkás közel kettő és fél millió. Ugyanez az arány 1971-re így alakult: a lakos­ság összlétszáma 10 347 300, aktív kereső 5 010 300. munkás 2 800 000. Hogy mennyire fontos és időszerű volt a nőpolitikái ha­tározat meghozatala. ez az adat is mutatja: minden tíz dolgozóból négy nő. Ami az ifjúságot illeti: minden négy munkás közül egy fiatal, hu­szonöt év alatti. Csak még egy adatot emlí­tünk a munkásosztály szerepé­ről. amit a kiállítás hivatott részletesen ismertetni: 1971- ben a nemzeti jövedelem 54 százalékát a munkásosztály termelte meg. A kiállítás részletesen és közérthetően mutatja be. mi­lyen helyet foglal el munkás- osztályunk a közéletben, mi­lyen intézkedések történtek a munkásosztály helyzetének ja­vítására. mit kér a társadalom a legnagyobb társadalmi osz­tálytól a társadalmi és állam­élet formálásában, továbbfej­lesztésében. A kiállítást várják a szek­szárdiak. előreláthatólag több ezer látogatóra lehet számíta­ni. í Gomba módra nőnek a szekszárdi KlSZrlakótelepen a házak. A jövő hónapban újabb tizenhat lakásos épületet adnak át. Ősszel még két tizenhat lakásos házat vesznek birtokba a fiatalok. Foto: KZ.

Next

/
Thumbnails
Contents