Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
Miért nem hajózható a pesti Nagykörút? Egy füstbe ment múlt századi terv újjászületése Becsben Piros fény jelzi a szívütéseket r. rr ■ rF'-'<;s Reitter Ferenc mérnök, fővárosunk modern arculatának egyik kiformálója, 1865-ben tervet tett közzé városfejlesztési elgondolásairól. A nagyszabású elképzelés egyik központi gondolata akkor pénzügyi okokból nem valósulhatott meg: Reitter eredetileg ugyanis egy hajózható csatornát akart építeni • a Margitsziget alatti Duna-parttól kiindulva. Nagyjából a későbbi Nagykörút nyomvonalán kívánta végigvezetni a Duna vizét. s a csatorna Csepelnél torkollott volna vissza a Dunába. Elképzelését annvira komolyan vette, hogy 1867-ben akadémiai székfoglalóját is „A pesti Duna-csatorna” címmel tartotta. A soha meg nem valósult tervezet felelevenítését nemcsak az tesz időszerűvé, hogy Budaoest centenáriumát ünnepeljük. hanem az is, hogy napjainkban Bécsben csaknem azonos formában, s nagyrészt hasonló célzattal kidolgozták egv Duna-csatorna megépítésének tervezetét. Reitter tervének céljáról a Műszaki Élet így ír: „A kettős célt a hajózhatóság, tehát a közlekedés új ütőerének megteremtésével illetve a tavaszi jégár elvezetésével érte volna el a csatorna, nem is szólva Tabletta helyett altatódal A Münchener Medizinische ’Wochenschrift közlése szerint több orvos alkalmaz idegnyug- tatás, kikapcsolódás vagy a nyugodt álom biztosítása céljából — altatódalt. Egy ilyen kísérletet végeztek nemrég a nassaui kórház betegein. A betegek már egy nappal a kísérlet előtt nélkülözni voltak kénytelenek a szokásos nyugtató- vagy altatóadagot. Helyette pltatódalokat hallgattak. Már az első taktusok után csend borult a hálótermekre. Gyógyszeres kezelésnél 1—2 óráig is eltartott, amíg a nyugtatok hatni kezdtek. A Tower-hidat, amelyet az egész világon London képeslap-szimbólumának ismernek, villamosítják és mindkét négyemeletes, csúcsos tornyában modern vendéglőket és elegáns üzleteket rendeznek be. Ily módon a Temze régi hidraulikával működő csapó- hídja fényűző, turistákat vonzó látványosság lesz. „Elhatároztuk, gondoskodunk arról, hogy a híd öreg napjaira ne álldogáljon valamilyen amerikai sivatagban” — mondotta a terv illetékes szóvivője a városi bizottságban. Ezzel az 1831-ben épült London-híd sorsára utalt, amelyet amerikai üzletemberek ■ megvásároltak, minden kövét átszállították és az arizonai sivatagban ismét felépítették. I Ahhoz, hogy a Tower-híd ráfizetése megszűnjék és fenntartása' jövedelmezővé váljék, elsőként elektrohidraulikus gé pi erővel keü helyettesíteni gőzerővel hajtott hidraulikáját, amellyel a két csapókar a magasba emelkedik. Amikor a híd énült az emberi munkaerő rendkívül oh az egészségügyi és esztétikai előnyökről”. Az 1980-ra megépítendő bécsi csatorna célja pedig egy járműközlekedés elől elzárt, körülbelül 200 méter széles, sportot és szórakozást szolgáló földsáv létrehozása, de ennél is fontosabb, hogy elejét vegye az osztrák fővárosban gyakori dunai áradásoknak. Végül: az evezősök, vitorlázók, vízisportolók részére „profilíroznák” az új csatornát, s a Duna fő ágát fenntarthatnák a személy- és te- herhajózás részére. Képek a rég A Kirgiz Tudományos Akadémia Történeti Intézetének archeológusai szokatlan képtárra bukkantak az Isszik-Kul tó körzetében. A tudósok az Isszik-Kul-i katlanban több mint kétszáz, ókori festők alkotta rajzot számláltak össze. A képek rendszerint óriási görgelekkövek déli oldalán találhatók. E „kő-vásznak” témáiból ítélve, az őskori festők legnépszerűbb műfaja az ábrázolás volt. Kitűnően ismerték az állatok anatómiáját, s így csodálatos hitelességgel ábrázolták a köszáli kecskéket, a szarvasokat, a lovakat, a tevéket, a kutyákat. Érdekesek a lovasképek, a vadászjelenetek. A Nap ábrázolása — valamennyi, Kirgíziában talált sziklarajz elmaradhatatlan alkotóeleme. Az Isszik-Kul-i rajzokon azonban ez nem pusztán kör. a középeit ponttal, mint sok más rajzon, hanem kecskenap, szarvasnap, embernap. Ezek az ábrázolatok valószínűleg a hajdani őslakók vallási elképzeléseit tükrözték vissza. A totemizmusnak és a fő égitest kultuszának ez az eredeti társulása rendkívül szokatlan jelenség az ókori ember világszemléletében. De vajon kik alkották a hegyi tó partjain feltárt művészi kiállítás tárgyait? A régészek, hogy választ kapjacsó volt. A Temzének a hídon túli kikötőbe irányuló élénk hajóforgalma azzal járt, hogy a híd karjait naponta legalább egy tucatszor fel kellett, emelni. Mára túlságosan költségessé vált ötven embert munkában tartani a gépezet ellátására, amelyet 'már csak hetente négyszer kell működtetni ; időközben ugyanis a Tower feletti kikötőt megszüntették. Elektromos erővel a híd működtetése (átszámítva) maximum érd 174 000 márkába- fog kerülni (2,2 millió márka helyett), amint Harold King, londoni városmémök megállapította. A megtakarításokkal nyert összeg gyorsan fedezné az átépítés 4,8 millió márkára becsült költségeit. Mindenki belátja ugyan, hogy a híres építmény már nem sok évtizedig bírja a növekvő utcai forgalmat, a hagyományaikra büszke angolok azonban mégis örülnek a tervnek, hogy a hidat olyan régimódian hagyják meg. amilyen most. Szomszédságában úi híd vagy Temze-alagút építését tervezik. Otellóból Rómeó lett A Fairlawn Estate-ben élő Henry Kelly, egy 41 éves angol férfi, úgy tűnik, gyorsán határozó ember: amikor rájött. hogy felesége Eileen megcsalja. haladéktalanul vetely- társának lakására sietett, hogy kérdőre vonja. Amikor azonban szemtől-szemben állott annak vonzó, 27 éves feleségével, Sheila Harrisonnal, a gyűlölet és a bosszúvágy gyöngé- debb érzelmeknek adta át helyét: első pillantásra egymásba szerettek, s úgy döntöttek, együtt maradnak. Időközben mind a Kelly-, mind a Harrison-házaspár elvált, s belátható időn belül a hajdani Mrs. Kelly, Mrs. Harri son, a hajdani Mrs. Harrison pedig újsütetű Mrs. Kelly lesz..; letűnt időkből rfak erre a kérdésre, felásták és átkutatták a közelben lévő nagy sírhalom-csoportot. Kiderült, hogy e sírhalmok egy részét egy iráni nyelvű törzs hagyta itt — a szakák, a Fekete-tenger melléki sztyeppékén élő szkiták rokonai, másik része pedig az uszunok- tól — az Isszik-Kul őslakóitól származik. Az „arany hajú és égszínkék szemű uszunok” — ahogyan az ősi források őket említik — története és származása mindmáig a régészet egyik rejtélye. Az uszunok és a szakák az i. e. első évezred második felében laktak ezen a vidékerf. A kőképtár életkora tehát több mint kétezer év. A régészek új lelete lényegesen bővíti a Közép-Azsia őslakosságának kultúrájára vonatkozó elképzeléseinket. Bethlen Gábor Állandó kiállítást nyitottak az újjáalakított esztergomi Keresztény Múzeumban, a tízezer darabból álló gazdag iparművészeti gyűjtemény jelentős részéből. Ezeket eddig csak időszakos kiállításokon mutatták be. A kilenc évszázadot felölelő anyag — ötvöstárgyak, kerámiák, porcelánok, üvegtárgyak, elefántcsont-faA régi emlékek kedvelői már követelték, hogy az egész Tower-híd komplexumot „ipari archeológiái múzeummá” nyilvánítsák. A városatyák jóváhagyták ezt ai kívánságot és úgy döntöttek, hogy a híd nyolc gőzerővel hajtott hidraulikus berendezése közül négyet és a két gőzszivattyút „a viktoriánus mérnöki tudomány ragyogó példájaként” megtartják. A híd jövőbeli kiképzésének többi részlete még a tervezés stádiumában válj. A városi közigazgatási bizottság közelebbről meg akarja vizsgálni azokat a terveket, amelyek szerint a vendéglőket a két hídtorony felső részében helyeznék el, a butikokat a földszintért rendeznék be és a csa- póhídrész feletti kezelőhida- kat megnyitnák a turisták számára, hogy 43 méter magasságból élvezhessék a kilátást. A villamosítás után a Tower-híd nem lesz kevésbé megbízható, mint eddig. A híd megnyitása (1894) óta mechanizmusa még egyetlen egyszer sem mondta fel a szolgálatot. Egy kicsit nagyra sikerült karórához hasonlít az NSZK- ban megszerkesztett cardio- tachométer. Segítségével a szívbetegek, illetve a gyógyulófélben lévők saját maguk is ellenőrizni tudják szívük működését. Ezenkívül élsportolók is használhatják edzéseik közbén. A készülék EKG-szerepét betöltő két elektródáját ragA kerékpárosok tovább élnek A lakosság három csoportját — a gyalogosokat, a kerékpárosokat . és a gápkoesizókat — vizsgáló holland orvosok a fenti következtetésre jutottak. A csoportok tagjai egyaránt eljártak a munkahelyükre, hasonló mértékben jártak bevásárolni és '.kirándulni, viszont különbözőképpen közlekedtek. Az orvosok megállapították: a kerékpárosok átlag öt, s a gyalogosok három és fél évvel hosszabb ideig éltek, mint a motoros közlekedés'hívei. ragások — zöme az 1920-as években került a múzeumba, az olaszországi San Marco herceg magyar származású feleségének hagyátékaként. Többsége világi használati tárgy. A legrégibb egy X. századi elefántcsontból faragott ládikó. Az Erdélyből származó, XVII—XVIII. századi ' poharakból és . kupákból álló gyűjtemény közt van Bethlen Gábor monogramjával és címerével ellátott, 1621-ben készült aranyozott pohara. Különösen érdekesek azok a XVÍI. századi ötvös foglalatú serlegek, amelyeket kókuszdióból faragtak. A világ legjobb pipázója (ami a pipa elszívásának időtartamát illeti) az olasz Giuseppe Mancini. Győzelmét az Olaszországban rendezett pi- paszívási világversenyen aratta. Mancini ideje 2 óra 43 perc és 12 másodperc, 3 gramm dohány elszívásával. A nők között Frarfca Feretti lett a győztes. A világverseny szabályai szerint egyetlen szál gyufával meggyújtott pipája pontosan 82 percig és 32 másodpercig égett, s az egyik megfigyelő szerint olyan összpontosított figyelemmel és ihletett arccal szívta a pipát, hogy az örök tüzet tápláló régi római Vesta-szüzekre emlékeztetett. Verseny után Franca Feretti kijelentette az egybegyűltek előtt, hogy most fogott a kezében először pipát és egyáltalán nem is dohányzik. Kizárótapasszal erősítik hozzá a mellkashoz. A számlapon egy kis felvillanó piros fény jelzi a szívnek minden egyes dobbanását, melyek értékei percekre átszámítva jelennek meg. A 9 voltos kiselemmel működő szívkészülék nemesfémfog- lalata ellenére is alig nyom 20 dkg-ot és nem kerül többe egy valamirevaló rádió áránál. A faji egyenlőség amerikai harcosai felszólították a ragtapaszgyárakat arra, hogy termékeiket a jövőben ne csupán rózsaszín, hanem különböző barna és fekete árnyalatokban is állítsák elő. Követelésüket azzal indokolták, hogy a veszélyes kétkezi munkákat főként színes munkások végzik, s így ezek fokozott mértékben vannak kitéve kisebb vágásoknak és másfajta sérüléseknek. A szokásos rózsaszín ragtapasz feltűnően elüt a sötét bőrtől, szükség van tehát diszk- réiebb kötözőanyagra. Látható a múzeum gazdag szelencegyűjteményének egyik kiemelkedő darabja. Az 1632- berf Besztercebányán készült kis dobozka medalionja ünnepi viseletbe öltözött bányászom kát ábrázol. Az elefántcsontfaragások között különösen érdekes az a négyes fogat, amely a XVlIL század végén Bécsben készült és a hagyományok szerint Mária Terézia hintójának kicsinyített mása. Az állandó kiállítás „legfiatalabb” darabja egy esztergomi ötvösművész 1780. körül készített ezüst cukortartó szelencéje. lag azért vett részt a versenyen, hogy a nők ne maradjanak el a férfiak mögött olyan területeken, amelyeket eddig mindig az erősebb nem kizárólagos privilégiumának tartottak. Kopaszok kongresszusa Franciaországban megrendezték a kopaszok kongresz- szusát, amelyre Franciaországból, Svájcból és Olaszországból érkeztek Vendégek. Heves viták, és gondos mérések után a francia C. Galleaux nyerte el a „kopaszok királya” megtisztelő címet. Kopasz fejré- részének felülete 384 négyzetcentiméter. Galleaux egyúttal elnyerte a „Franciaország legszebb kopasz feje” címet is. A Tower-hídnak pénzt kell keresnie pohara, Mária Terézia hintája Pipázók világversenye
