Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
Egérparadicsomból egérpokol írta: Z. Siedleeki Kétéltű járművel az Amazonas folyón Az egér a leggyakoribb kísérleti állat. Ennek két oka van: 1. Egeret tenyészteni könnyű és olcsó vállalkozás, azaz nagy mennyiségű kísérleti anyaghoz jutunk. 2. A nemzedékek igen gyorsan követik egymást és ez módot ad arra. hogy viszonylag rövid idő alatt ne csupán egy egyeden, de több — egymást követő nemzedéken is megfigyelhessük a kísérlet eredményeit. És még egy körülmény: az állatbarátok, akik olykor hevesen tiltakoznak a kutyák és a macskák kísérleti célokra történő felhasználása ellen, az egerekért már nem emelnek szót. Pedig — ha meggondoljuk — erkölcsi síkon nemigen tehetünk különbséget macska és egér között. Tény tehát, hogy úgy bánunk el az egerekkel, ahogy nekünk tetszik. Bánásmódunkra az erő. az abszolút fölény jellemző. Ennek azonban megvan a maga ára: az egérkísérletek eredményeit nem lehet közvetlenül alkalmazni az emberekre. Az ilyen állatkísérletek haszna korlátozott és legfeljebb további kísérletezésekre jogosat fel. Néhány évvel gzelőtt francia tudósok patkányokkal folytattak kísérleteket annak megállapítására, milyen hatással van a patkányok egy helyre Zsúfolása a populációra, pontosabban egy populáció egyes ^gyedjeire. Mindenekelőtt a hormonműködést tanulmányozták. Öt évvel ezelőtt pedig az Egyesült Államok ún. Lélek- egészségügyi Nemzeti Intézetében kezdtek hasonló kísérleteket dr. John B. Calhoun pszichológus irányításával. 1988 júniusában egy kb, egy négyzetméternyi területű ketrecben négy pár — egészséges, erős. életképes — egeret helyeztek el. A „párok” számára valóban optimális feltételeket biztosítottak: bőséges, változatos táplálék, légkondicionálás. teljes védelem minden káros tényezőtől, veszélytől, betegségtől. Emberi kategóriába átültetve azt mondhatjuk, hogy ezek az életfeltételek arra az Eufrátesz és a Tigris forrásvidékén található kertre emlékeztettek. amelyben (Mezopotámia ókori népeinek mondái szerint) az első emberpár élt. Azaz az egy négyzetméter területű ketrecben megteremtették az egérparadicsomot. Kitűnő soruk volt itt az egereknek. A „boldog állatok kolóniájának tagjai” — dr. Calhoun jelentésének szavait idézve — gyorsan szaporodtak. A ketrecben hamarosan meglehetősen egyszerű társadalmi szerkezet alakult ki: a közösség több — egyenként 12 egyedből álló — csapatra oszlott. melyek mindegyikét egy- egy hímegér vezette és mindegyik a maga pontosan elhatárolt területén élt. Fordulópont következett be viszont akkor, amikor „a boldog állatok kolóniája” 150 egyed re szaporodott. Ekkor ugyanis a ketrec egész területét elfoglalták az említett kis csapatok és az egértársadalomban valamennyi funkció már be volt töltve. Az egerek száma nem csökkent, minthogy e boldog telepen az egerek nem hullottak el (legfeljebb öregség miatt) és így a szaporulatnak már nem maradt hely. Dr. Calhoun jelentése megállapítja: „Ez volt a hanyatlás kezdete”... Recsegtek-ropogtak az „egér- társadalom” keretei. A nőstények már nem gondozták ivadékaikat, a vezérhím pedig már nem volt képes arra, hogy saját birodalmát megvédje a betolakodóktól. Amikor pedig emiatt elvesztette eddig vitathatatlan tekintélyét, a nőstények vették át az uralmat. A fiatal hímek nem találták helyüket abban a társadalmi csoportban, melyet a kis csapat képezett és ezért kénytelenek voltak a szó szoros értelmében helyet keresni maguknak egy darabka térséget a ketrec padlóján vagy falán. Ugyanezt tették a nőstények is. Ezek a társadalom által „kitaszított” egerek a nyájon — családon — kívül éltek, a jelentés szavai szerint „az utcán” Egyik ismerősöm dr. Calhoun kísérleteiről szólva „az utcán élő” egerekre a „huligánok” kifejezést alkalmazta. A csapatban élő lenyúzott, élettérért harcoló és ivadékaikról gondoskodó egerekkel szemben az egértársadalomnak ezek a számkivetett egyedei meglehetősen gondtalanul éltek. Ez külsejükön is észrevehető volt: dr. Cálhoun e számkivetett egereket „gyönyörű egyedeknek” nevezte. Igen ám, de még ezek a gyönyörű egyedek is elvesztették szexuális érdeklődésüket., Az élettértől eltekintve az egérparadicsomban a feltételek ugyanazok maradtak, mint eredetileg: eledelben nem volt hiány, a ketrec hőmérséklete ideális volt, betegségtől, káros tényezőktől nem kellett tartani. A kutatók véleménye szerint egészen addig az időpontig amíg a népesség 2200-ra nem emelkedett (ez a kísérlet kezdetétől számított 2,5 éven belül következett be) az életfeltételek elvíselhetők voltaic. Amikor azonban ezt a létszámot elérték, a ketrec lakói kezdtek elhullani. Az egérpokollá változott egérparadicsom utolsó lakója ötévvel a kísérlet megkezdése után hullott el. Amazónia ... valósággal ország az országban. Nevezik ezt a vidéket „zöld borzalomnak”, „trópusi pokolnak” és „a mai földrajz szégyenletes fehér foltjának” is. Hogyan lehetne meghódítani? És egyáltalán tanulmányozni? Glasgow-i mérnökök „légpárnás laboratóriumot” szerkesztettek és már ki is próbálták az Amazonas folyó torkolatánál, A négy férőhelyes, légpárnás kétéltű jármű mindenfajta mozgásra képes, mocsarak felszínén, őserdőkben és Dél-Amerika nehezen hajózható folyóin. Kabinjait légkondicionáló berendezéssel, s a folyók vízét a különböző fertőző anyagoktól megtisztító alkalmatossággal, valamint a legkülönfélébb rovarvédő felszerelésekkel látták el. Hajdanában tréfából azt mondták, hogy az Amazonas folyót csak vagy szputnyik, vagy légpárnás hajó segítségével lehet tanulmányozni. Ennek más módja nincsen. A tréfában volt valamelyes igazÍJjfajta időjelző béka Az amerikai férfiak nincsenek többé ráutalva a rádió és televízió időjárás-prognózisaira: az Egyesült Államokban állítólag olyan mandzsetta- gombokat hoztak forgalomba, amelyek színűket változtatják aszerint, hogy eső, vagy szép idő várható. Az antik A török partok közelében a régészek mintegy 3200 évvel ezelőtt elsüllyedt hajót fedeztek fel. A Ciprus szigetéről Törökországba jutott nagyobb ság. A kétéltű jármű légpárnával kombinálva rendkívül mozgékony, s lehetővé teszi, hogy végigjárják vele az utat, egész Brazílián keresztül Peruig. A hajócska meglehetősen nagy sebessége ellenére több mint egy esztendőbe kerül az út a Csendes-óceán partjáig. A tudósok földrajzi, hidrográfiai4 geodéziai, geológiai és néprajzi kutatómunkát szándékoznak végezni a kétéltű jármű fedélzetén. Olyan helyekre készülnek eljutni, ahová ember még nem tette be a lábát. Légpárnás autó a mezőgazdaságban A repülőgép meglehetősen jól bevált a mezőgazdaságban, de még a leglassabb „járású- ak” is gyorsabban és magasabban. repülnek, mint ahogyan a legcélszerűbb lenne. A légpárnás járművek megjelenésével felmerült az a gondolat. hogy nem válthatná-e föl. vagy legalábbis nem segíthetné-e a mezőgazdaságban a légpárnás ‘ autó a repülőgépet. Lengyelországban a „Mezőgazdasági Gépesítés Intézetében” elkészültek az első légpárnás járművek a mezőgazdaság számára. Egyaránt jól használhatók a növényvédő szerek permetezésére és a trágya szétszórására. Az ötven kilométeres sebességgel haladó jármű óránként 15—20 hektár megmunkálására alkalmas. fadereglye fajta fadereglye rendkívül érdekes terhet hozott magával! fedélzetén a búvárok török fegyvereket és kovácsolt bronz edényeket találtak. Madárfészek a XX. században A krumpliültetés fortélyai Angliában a Terrington kísérleti gazdaság arra az eredményre jutott, hogy krumpli- hozama akkor a legnagyobb, ha a sorközök 30—36 hüvelyk „Hátezmegmi" Az amerikai zoológusok egyelőre így nevezik azt a fura állatot, amelyet a legutóbbi tornádó alkalmával talált az egyik gazdálkodó. A szakembereknek mind a mai napig nem sikerült meghatározni a furcsa állatot, minthogy külsejében egyaránt vannak kutyára, rókára, sőt sakálra emlékeztető vonások, míg a hátsó lába pontosan olyan, mint a kengurué. A minctai állatkertben — amíg okosabb megoldást nem találnak — egyelőre „Háiezmegmi”-nek nevezik. között váltakoznak. ami a veszteséget is csökkenti. Amellett ez a sortávolság javítja a talaj struktúráját és növeli a munka termelékenységét a betakarításnál. Az új eljárás hatása különösen érezhető a nehezen megmunkálható talajoknál. A svéd rádió hangszalagra rögzíti Európa több száz különböző madárfajtájának hangját. A világ első madárhang lemeze a madárfüttyök, csicsergések, trillák és búgások teljes gyűjteményét tartalmazza. A svéd rádió kiküldött munkatársainak természetesen keresztül-kasul kellett utazniuk e célból csaknem egész Európát. ■ — ■ - - — - ......................................... ■ T églalakás fecskék számára Az NDK-ban az építészek és az épitőmunkásoic legújabb jelszava: ..A városok ne váljanak vasbeton pusztasággá” A biológusokkal együtt minden lehetőt elkövetnek, hogy megtartsák, sőt szaporítsák a madarakat a városok területén. A-madarak biztosítják az urbanizíáU tá.i 'sajátos dinamikáiét; Ozá'mVjnk; a szinte észrevétlenül irtják a káros rovarokat. Az NDK-ban az úi házak építésénél a legfelső emeleten sajátos kimélyített téglákat helyeznek el. Ezekben az apró ..madár-lakásokban” szívesen tanyáznak a fecskék, a csízek. a cinkék, a verebek és a vörösbegyek. >. Az utóbbi évek megfigyelései szerint a technikai forradalom a bioszféra hagyományos életritmusába, szokásaiba is beleszólhat. Ennek egyik bizo- sága a képen látható .madárfészek. amit az állat nemcsak a „hagyományos” nyersanyagból' gallyakból állított össze, hanem a szemétből kibányászott lyukszalagokat is felhasználta a fészeképítéshez. Ékként került egymással kapcsolatba az adatfeldolgozás és a fészekép-- tés tudománya. A madárfészkek a karrészeként "egyre .gyakrabban fedeznek fel ^fémhulladékot, vékony drótszálakat is. Ez az -..újítás” néha ; kellemetlenségeket is okozhat, elektromos zárlatokat, ha a madár távvezetéki oszlopra építi a fészkét, ami elég gyakori. Mindenesetre a távvezetékek. távközlési rendszerek hibaelhárítóinak a jövőben gondolniuk kell a fészek- oívés közben elhullatott vékony huzalok okozta zavárle- hetőségekre is.
