Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
üzemi étkezde Könnyebbség, állítja Takács Istvánné negyven éves tsz-tag, a szőlészet dolgozója, és rendszeresen előfizet az üzemi kosztra. Nem sok, száz forintból kifutja. Negyedik éve mondja, hogy könnyebbség. Őszintén szólva a legelején pesszimista voltam. Üzemi étkezde a falumban? Arra gondoltam, a termelőszövetkezet vezetői jól okoskodnak ugyan, hiszen a főtt étel mégiscsak főtt 'étel. nem száraz koszt, de kik fogják kérni. Ismerve a szokásokat, azt, hogy valamennyi család a maga főztjét fogyasztja, s némelyik finnyás asszony a disznótoros kóstolót a kutya elé hajítja hát a borúlátás indokoltnak látszott. S a vacsora az igazi „nagy szám” s ezt tudva a szövetkezeti elképzelés homokvár. Éppen az asszonyok karolták fel az üzemi étkeztetést. A férfiak mellőzik. Hát persze. Ha valami érthető, ez igazán érthető. A Takács család négytagú: az asszony, a férj, a kát legény. Tipikus modell. Az asszony állandó munkás a szőlészetben, a férj tehenész, tíz órától délután kettőig szabad. a két legénv eljáró dolgozó, június közepéig Budapesten dolgoznak, ahol munkaadójuk alvállalkozó valame- • lyik építkezésen. Az életrend, a munkarend megváltozott, Takács István mégis minden este meleg vacsorát kér az asztalra, ebben a tekintetben kérlelhetetlenül konzervatív, s egyedül miatta, az asszony minden este kénytelen odaállni a gáztűzhely mellé, kénvtelen krumnlit tisztítani csirkét vágni, mosogatni. Egy személyre. Szitkozódik miatta eleget, szünet nélkül fenyegeti az urát: csináld magad, ha enni akarsz, csináld, vasv ped'g befizetek a nevedre is az üzemi konyhára. Takács. hümmög. Szóval, az üzemi étkezde az asszonyok körében népszerű, dicsérik n szakács főztiét, az ételek- ízét, elégedettek az adaegel. és azt mond iák: eny- nvi pénzbél otfhon se lehetne jobban kijönni. Tolnában a termelőszövetkezeti közösségek látóköréből az üzemi étkeztetés kiesik. Nincs. Még ott sincs, ahol igazán lehetne, a több ezer hektáros termelőszövetkezetekben. EsetA Nagydorogi ÁFÉSZ pályázatot hirdet vasműszaki hn|fup7 Ctöí SJ isii Süt ülifl 6S iSüliVI íZBIÖhplupl tpej Iltolf ül állá! luul S íny© BctOlICS A bolt havi forgalma: 6—700 00D,— Ft Legalább 10 éves szakmai gyakorlat, működési bizonyítvány és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az ÁFÉSZ ig. elnökénél. (572) — a mezőgazdasági izeiben Gyermeknap leg aratás idején van ideiglenesen. Ilyenkor birkát, disznót vágnak, pörköltet főznek az aratómestereknek, a betakarító személyzetnek. Inkább ha? gyománytiszteletből, a régi szokásra emlékezve. Valamikor az aratók és a cséplőmunkások minden délben főtt ételt kaptak, ez feltétlenül járt nekik, „kellett az erő" és rendesen a nagyobbacska gyerekek voltak az ehédhordók, jussuk lévén kikanalazni az edény alján meghagyott borsólevest, tökfőzeléket, a maradékot. A határ képéhez hozzátartozott a dűlőutak ebédhordó serege. Délután jobban lehetett húzni a kaszát, főleg ha kútvízben hűtött szódás fröccs is került a pörköít mellé. A kombáj nos vitáiban hasonlóképpen megjár az aratóknak a főtt étel, terepjáró, lovas kocsi viszi az ételt, s fröccs helyett inkább sör, vagy kóla a járandóság. De az asszonyokra, a lányokra nem gondolnak. Nehezen érthető, hiszen a nő pilléreken nyugvó termelőszövetkezeteket tucatjával sorolhatnám. A nő pilléreken nyugvó közös gazdaságokban a lányokra, az asszonyokra vár jóformán a határ minden munkája: elsősorban a kertészetekben, a szőlészetekben, de sokat és sokan dolgoznak az állat- tenyésztési telepeken: hprjíK baromfigondozók, tehenészek. Nekik az üzemi étkezde csakugyan megváltás lehetne, könnyítés mindenesetre. A háztáji gazdaságok szerepét,' jelentőségét gyakran hangoztatjuk, az elsorvadás ellen hozott intézkedéseket ismerjük! de furcsamód soha nem kerül szóba, hogy eSV tsz üzemi étkezde a háztáji megtartása szemnont'áhan felér a legjobb kedvezmény-rendelettel. Tessék elképzelni, mit jelent, ha nem kell bajlódni a főzéssel, csak vasárnap. Több pihenést jelent. Jó, jó, könnyű valamit ..bedobni”, egyszerű az üzemi érkeztetésről írni, de tessék megcsinálni. Pénz, helyiség, berendezés, személyzet kell hozzá és tízezer forintokat nem lehet csak úgy a szögről leakasztani, főleg mostanság, hogy nőnek a termelőszövetkezetek „dologi” kiadásai. Lassan már mindenki hozzájuk fordul ilyen fenntartásra, olyan hozzájárulásra pénzt kérni. Csakhogy. A községek üzemi étkeztetését az ésszerűtlen atomizáBudapestl vállalat Tolna megyei nagyközségben lévő részlegébe* (»ipari technikummal, S éves szakmai gyakorlattal rendelkező telepvezetőt keres. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezéseket: „Sürgős” jeligére a kiadóba kérjük. (571) __________________________ 1 l ás jellemzi és ez a drága. Alomizálás? Hogyan? Pontosan úgy, miként a háztartásokat. tudniillik mindenütt van mosógép, majdnem mindenütt centrifuga, porszívó és azt hisszük, hogy ez a jó. Holott ez a fajta atomizálás csak tartósítja, konzerválja a7t a munkát. amit minden esetben a dolgozó nőnek kell elvégeznie. Sokkal ésszerűbb lenne például tömb mosodákat létesíteni, ahol olcsón, legalábbis elfogadható áron, s jói dolgoznának, felszabadítva a dolgozó nő munkaidejének egy részét. Nos. az üzemi konyhák tekintetében is az atomi?álás a jellemző. Több községben konyhát üzemeltet a fogyasztási szövetkezet, az iskola, az óvodg, előfordul tehát, hogy három helyen berendezkedtek, s külön-külön ioarkodnak korszerűsíteni a konyhát, bár a korszerűsítést éopen az a körülmény gátolja hogv három helyen főznek, nem Dedig egv helyen megfelelő berendezéssel, higiéniával, személyzettel. Az erők egyesítése látszik kézenfekvő megoldásnak akkor, ha egy termelőszövetkezet, tóvábbmenve egy nagyközség munkásai, dolgozói részére elfogadható áron , biztosítani akarja az üzemi étkeztetést. Azt, ami nélkülözhetetlen. Akik megismerték, egyszerűen nem tudják másként elképzelni. Gondoljunk például a bevásárlásra olyképpen, hogy mit jelent, ha nem kell mindennap főzni. Az üzemi étkeztetéshez szükséges nyersanyagot az állami gazdaságokhoz hasonlóan a tsz maga megtermelné. Egy részét biztosan. A kereskede'em nagy tételben történő vásár’és esetén kedvezményt ad, és az árut házhoz szállítja ,.. Kis Ferenc traktoros. Felesége hivatalsegéd. Az asszony minden este fut bevásárolni, aztán siet haza vacsorát főzni. Azt mondja: ha az asszonyokon múlna, két év alatt valamennyi nagy tsz- ben lenne üzemi konyha. A női „szakasz”, a tüzöde vezetője Bonyhádon, a cipész ktsz-ben. Fürge járású, ápolt asszony, 52 éves. Januárban lesz 25 éve, hogy dolgozik, kilencedik éve ezen a munkahelyen. 2750 forint a fizetése — akár férfikollégáié —, egyenletes, jó munkával szerezte meg jelenlegi helyét a ktsz kollektívájában. Pedig „sok” gyereke van. És a gyerekek mellé unokája is, négy. Mit is szoktak mondani azok Május — nálunk az év legszebb hónapja. Kellemes napsütés, hódító virágillat, szárba szökkenő vetések — a megújulás, az újjászületés derűs reménye. Május első vasárnapja az édesanyáké, a* utolsó, a nemzetközi gyermeknap a gyerekeké. A képeslapok megtelnek pufók apróságok, játékba feledkezett kisgyerekek, mosolygó kisdobosok, öntudatos úttörők fotóival. Mindmegannyi hálás fotóstérna. Ennyit, meg ennyit fordítunk a gyermekintézmények fejlesztésére, mirürnális a gyermekhalandóság, orvosok serege vigyázza „szemünk fénye”, a gyermekek egészségét. Csökken a gyermekruhák ára, emelkedik a családi pót’ék: ifjúsági törvény — a társadalom gondoskodik róluk. Gyermekét elhagyó.' anya, elmaradt tartásdíjak. ifjúságel}énes bűntett, szurtos kis cigánygyerekek. Szöntyülködünk, felháborodunk... és másnapra elfelejtjük. a vezetők, akik a nődolgozókat fitymálják, vagy alacsonyabb bérüket indokolják? „A nők szülnek, ha gyerekük beteg, már elmaradnak — nem lehet rájuk számítani.” — Egy jól szervezett családban még öt gyerek mellett sem összeegyeztethetetlen a gyermeknevelés és a munkahelyi munka Igaz, nekem négy lányom van, a legkisebb a fiam, és a"' lányok amint felcseperedtek. sok mindenben levették a terhet a vállamról. Ä kisebbek ellátásában, a háztartási munkában — kezdi Sebestyén Jánosné a beszélgetést. Ildikó lány» 32 éyes, Mária 30, Ibolya 27, Olga 25, János fia 23-ik évében van. Mária és Ibolya rövid házasság utón újra visszatért a szülői házba — az anya ezt felhős arccal mondja — most a keze alatt dolgoznak a tüzödében. Mindkettőjüknek van egy- egy gyermeke s a nagymama legszívesebben mind a négy unokáját maga köré gyűjtené. Az ötéves Ingriddel a Balatonra készül, előre boldog a sok játék gondolatára — hát akkor a kislány? — Az unokáimon látom, hogy mennyiyel nehezebb ma gyereket nevelni, mint a mi időnkben. A mai gyerekek nagyon igényesek. A szülők el- kapatják őket, a gyerekek meg egymást. Rossz hatással van ÉRDI JUDIT RAJZA .Ismét fényképek, a világ négy tájáról. Auschwitz, Hirosima, de vannak frissebbek is: bánatos tekintetű asszonyhoz riadt kisgyerek bújik, felettük Fantqmok köröznek. Napalmtól égett gyermektestek, akna tépte lábak. Ünneprontás. Egyre nagyobb gondot okoz a tújtáplálkozás. Síró csönpség ül az aszfalton, éhségtől felfúvódott hassa], torz végtagokkal — valahol Ázsiában, Afrikában, vagy talán Latin- Amerikában. mindegy hogy hol. Egy a sok millió kpzül. • Lexikon: „Gyermeknap az évnek bizonyos kiválasztott napja, amelyen a társadalom figyelme a gyermeknevelés kérdéseire irányul.” Env nap a háromszázhatvanötből a gyermekeké, „a jövő nemzedékéé”. Sok mindenre jó ez az ünpep — a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. MUNKA rá|uk ez is, hogy legtöbbjük egyedül van otthon. Nálunk a gyerekek a családban járták ki a közösségi élet iskoláját, és tulajdonképpen egymást nevelték. Nekünk, szülőknek nem igen kellett például a kiállásról, az összetartozásról beszélni nekik. Ennek fontosságára maguktól jöttek rá. — Nem, spha meg sem fordult a fejőmben, hogy valamit elhibáztunk, amikor öt gyereket vállaltunk! Megvolt mindig a legszükségesebb mindannyiónknak. Nem irigylem a mai fiatalasszonyokat, akik között az egyke a divat. Nem ismernek egy csomó örömöt, egy csomó izgalmat, amit én igen. Sokszor még gz egy gyerek neveléséhez sincs elég erejük, kitartásuk. — Tenger örömöm és tenger bánatom volt. És unalmas perceim sohasem. Férjemmel és az unokákkal együtt már tíz helyre kell figyelnem: mi történik, hogyan, nem lesz rám szükség? Sebestyén Jánosné beszélgetés közben játszik egy kicsit Mónikával, egyik munkatársnője kislányával, a szavait hozzánk iptézi, de a kezei közben szót értenek a kislánynyal is. Kép: Cottvald Sz. P.-----------------i 1 11 , j. j Ö T GYEREK ÉS A — ÖV- — %
