Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

üzemi étkezde Könnyebbség, állítja Takács Istvánné negyven éves tsz-tag, a szőlészet dolgozója, és rend­szeresen előfizet az üzemi kosztra. Nem sok, száz forint­ból kifutja. Negyedik éve mondja, hogy könnyebbség. Őszintén szólva a legelején pesszimista voltam. Üzemi ét­kezde a falumban? Arra gon­doltam, a termelőszövetkezet vezetői jól okoskodnak ugyan, hiszen a főtt étel mégiscsak főtt 'étel. nem száraz koszt, de kik fogják kérni. Ismerve a szokásokat, azt, hogy vala­mennyi család a maga főztjét fogyasztja, s némelyik finnyás asszony a disznótoros kóstolót a kutya elé hajítja hát a bo­rúlátás indokoltnak látszott. S a vacsora az igazi „nagy szám” s ezt tudva a szövetkezeti el­képzelés homokvár. Éppen az asszonyok karol­ták fel az üzemi étkeztetést. A férfiak mellőzik. Hát persze. Ha valami érthető, ez iga­zán érthető. A Takács család négytagú: az asszony, a férj, a kát legény. Tipikus modell. Az asszony állandó munkás a szőlészetben, a férj tehenész, tíz órától délután kettőig sza­bad. a két legénv eljáró dol­gozó, június közepéig Budapes­ten dolgoznak, ahol munka­adójuk alvállalkozó valame- • lyik építkezésen. Az életrend, a munkarend megváltozott, Takács István mégis minden este meleg va­csorát kér az asztalra, ebben a tekintetben kérlelhetetlenül konzervatív, s egyedül miatta, az asszony minden este kény­telen odaállni a gáztűzhely mellé, kénvtelen krumnlit tisz­títani csirkét vágni, mosogat­ni. Egy személyre. Szitkozódik miatta eleget, szünet nélkül fenyegeti az urát: csináld magad, ha enni akarsz, csináld, vasv ped'g be­fizetek a nevedre is az üzemi konyhára. Takács. hümmög. Szóval, az üzemi étkezde az asszonyok körében népszerű, dicsérik n szakács főztiét, az ételek- ízét, elégedettek az adaegel. és azt mond iák: eny- nvi pénzbél otfhon se lehetne jobban kijönni. Tolnában a termelőszövet­kezeti közösségek látóköréből az üzemi étkeztetés kiesik. Nincs. Még ott sincs, ahol igazán lehetne, a több ezer hektáros termelőszövetkezetekben. Eset­A Nagydorogi ÁFÉSZ pá­lyázatot hirdet vas­műszaki hn|fup7 Ctöí SJ isii Süt ülifl 6S iSüliVI íZBIÖ­hplupl tpej Iltolf ül állá! luul S íny© BctOlICS A bolt havi forgalma: 6—700 00D,— Ft Legalább 10 éves szakmai gyakor­lat, működési bizonyít­vány és erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban az ÁFÉSZ ig. elnökénél. (572) — a mezőgazdasági izeiben Gyermeknap leg aratás idején van ideigle­nesen. Ilyenkor birkát, disznót vágnak, pörköltet főznek az aratómestereknek, a betakarí­tó személyzetnek. Inkább ha? gyománytiszteletből, a régi szokásra emlékezve. Valami­kor az aratók és a cséplőmun­kások minden délben főtt ételt kaptak, ez feltétlenül járt ne­kik, „kellett az erő" és ren­desen a nagyobbacska gyere­kek voltak az ehédhordók, jussuk lévén kikanalazni az edény alján meghagyott borsó­levest, tökfőzeléket, a maradé­kot. A határ képéhez hozzá­tartozott a dűlőutak ebédhor­dó serege. Délután jobban le­hetett húzni a kaszát, főleg ha kútvízben hűtött szódás fröccs is került a pörköít mellé. A kombáj nos vitáiban hasonló­képpen megjár az aratóknak a főtt étel, terepjáró, lovas ko­csi viszi az ételt, s fröccs he­lyett inkább sör, vagy kóla a járandóság. De az asszonyokra, a lá­nyokra nem gondolnak. Nehe­zen érthető, hiszen a nő pillé­reken nyugvó termelőszövet­kezeteket tucatjával sorolhat­nám. A nő pilléreken nyugvó közös gazdaságokban a lányok­ra, az asszonyokra vár jófor­mán a határ minden munkája: elsősorban a kertészetekben, a szőlészetekben, de sokat és sokan dolgoznak az állat- tenyésztési telepeken: hprjíK baromfigondozók, tehenészek. Nekik az üzemi étkezde csak­ugyan megváltás lehetne, könnyítés mindenesetre. A háztáji gazdaságok szere­pét,' jelentőségét gyakran han­goztatjuk, az elsorvadás ellen hozott intézkedéseket ismer­jük! de furcsamód soha nem kerül szóba, hogy eSV tsz üze­mi étkezde a háztáji megtar­tása szemnont'áhan felér a legjobb kedvezmény-rendelet­tel. Tessék elképzelni, mit jelent, ha nem kell bajlódni a főzés­sel, csak vasárnap. Több pihenést jelent. Jó, jó, könnyű valamit ..be­dobni”, egyszerű az üzemi ér­keztetésről írni, de tessék megcsinálni. Pénz, helyiség, be­rendezés, személyzet kell hoz­zá és tízezer forintokat nem lehet csak úgy a szögről le­akasztani, főleg mostanság, hogy nőnek a termelőszövetkezetek „dologi” kiadásai. Lassan már mindenki hozzájuk fordul ilyen fenntartásra, olyan hozzájáru­lásra pénzt kérni. Csakhogy. A községek üzemi étkezte­tését az ésszerűtlen atomizá­Budapestl vállalat Tolna megyei nagyközségben lé­vő részlegébe* (»ipari technikummal, S éves szakmai gyakorlattal ren­delkező telep­vezetőt keres. Fizetés megállapodás sze­rint. Jelentkezéseket: „Sürgős” jeligére a kiadóba kérjük. (571) __________________________ 1 l ás jellemzi és ez a drága. Alomizálás? Hogyan? Ponto­san úgy, miként a háztartá­sokat. tudniillik mindenütt van mosógép, majdnem mindenütt centrifuga, porszívó és azt hisszük, hogy ez a jó. Holott ez a fajta atomizálás csak tar­tósítja, konzerválja a7t a mun­kát. amit minden esetben a dolgozó nőnek kell elvégeznie. Sokkal ésszerűbb lenne példá­ul tömb mosodákat létesíteni, ahol olcsón, legalábbis elfo­gadható áron, s jói dolgozná­nak, felszabadítva a dolgozó nő munkaidejének egy részét. Nos. az üzemi konyhák te­kintetében is az atomi?álás a jellemző. Több községben konyhát üzemeltet a fogyasztá­si szövetkezet, az iskola, az óvodg, előfordul tehát, hogy három helyen berendezkedtek, s külön-külön ioarkodnak kor­szerűsíteni a konyhát, bár a korszerűsítést éopen az a kö­rülmény gátolja hogv három helyen főznek, nem Dedig egv helyen megfelelő berendezés­sel, higiéniával, személyzettel. Az erők egyesítése látszik kézenfekvő megoldásnak ak­kor, ha egy termelőszövetke­zet, tóvábbmenve egy nagy­község munkásai, dolgozói ré­szére elfogadható áron , bizto­sítani akarja az üzemi étkez­tetést. Azt, ami nélkülözhetetlen. Akik megismerték, egysze­rűen nem tudják másként el­képzelni. Gondoljunk például a bevásárlásra olyképpen, hogy mit jelent, ha nem kell min­dennap főzni. Az üzemi ét­keztetéshez szükséges nyers­anyagot az állami gazdaságok­hoz hasonlóan a tsz maga megtermelné. Egy részét biz­tosan. A kereskede'em nagy tételben történő vásár’és ese­tén kedvezményt ad, és az árut házhoz szállítja ,.. Kis Ferenc traktoros. Felesége hivatalsegéd. Az asszony minden este fut bevásárolni, aztán siet haza vacsorát főzni. Azt mondja: ha az asszonyokon múlna, két év alatt valamennyi nagy tsz- ben lenne üzemi konyha. A női „szakasz”, a tüzöde vezetője Bonyhádon, a cipész ktsz-ben. Fürge járású, ápolt asszony, 52 éves. Januárban lesz 25 éve, hogy dolgozik, ki­lencedik éve ezen a munka­helyen. 2750 forint a fizetése — akár férfikollégáié —, egyenletes, jó munkával sze­rezte meg jelenlegi helyét a ktsz kollektívájában. Pedig „sok” gyereke van. És a gye­rekek mellé unokája is, négy. Mit is szoktak mondani azok Május — nálunk az év leg­szebb hónapja. Kellemes nap­sütés, hódító virágillat, szárba szökkenő vetések — a meg­újulás, az újjászületés derűs reménye. Május első vasár­napja az édesanyáké, a* utol­só, a nemzetközi gyermeknap a gyerekeké. A képeslapok megtelnek pufók apróságok, játékba feledkezett kisgyere­kek, mosolygó kisdobosok, ön­tudatos úttörők fotóival. Mind­megannyi hálás fotóstérna. Ennyit, meg ennyit fordí­tunk a gyermekintézmények fejlesztésére, mirürnális a gyer­mekhalandóság, orvosok sere­ge vigyázza „szemünk fénye”, a gyermekek egészségét. Csök­ken a gyermekruhák ára, emelkedik a családi pót’ék: if­júsági törvény — a társada­lom gondoskodik róluk. Gyer­mekét elhagyó.' anya, elma­radt tartásdíjak. ifjúságel}énes bűntett, szurtos kis cigánygye­rekek. Szöntyülködünk, felhá­borodunk... és másnapra el­felejtjük. a vezetők, akik a nődolgozó­kat fitymálják, vagy alacso­nyabb bérüket indokolják? „A nők szülnek, ha gyerekük be­teg, már elmaradnak — nem lehet rájuk számítani.” — Egy jól szervezett család­ban még öt gyerek mellett sem összeegyeztethetetlen a gyer­meknevelés és a munkahelyi munka Igaz, nekem négy lá­nyom van, a legkisebb a fiam, és a"' lányok amint felcsepe­redtek. sok mindenben levet­ték a terhet a vállamról. Ä kisebbek ellátásában, a háztar­tási munkában — kezdi Sebes­tyén Jánosné a beszélgetést. Ildikó lány» 32 éyes, Mária 30, Ibolya 27, Olga 25, János fia 23-ik évében van. Mária és Ibolya rövid házasság utón újra visszatért a szülői házba — az anya ezt felhős arccal mondja — most a keze alatt dolgoznak a tüzödében. Mindkettőjüknek van egy- egy gyermeke s a nagymama legszívesebben mind a négy unokáját maga köré gyűjtené. Az ötéves Ingriddel a Bala­tonra készül, előre boldog a sok játék gondolatára — hát akkor a kislány? — Az unokáimon látom, hogy mennyiyel nehezebb ma gyereket nevelni, mint a mi időnkben. A mai gyerekek na­gyon igényesek. A szülők el- kapatják őket, a gyerekek meg egymást. Rossz hatással van ÉRDI JUDIT RAJZA .Ismét fényképek, a világ négy tájáról. Auschwitz, Hirosima, de vannak frissebbek is: bá­natos tekintetű asszonyhoz riadt kisgyerek bújik, felettük Fantqmok köröznek. Napalm­tól égett gyermektestek, akna tépte lábak. Ünneprontás. Egyre nagyobb gondot okoz a tújtáplálkozás. Síró csönpség ül az aszfalton, éhségtől fel­fúvódott hassa], torz végta­gokkal — valahol Ázsiában, Afrikában, vagy talán Latin- Amerikában. mindegy hogy hol. Egy a sok millió kpzül. • Lexikon: „Gyermeknap az évnek bizonyos kiválasztott napja, amelyen a társadalom figyelme a gyermeknevelés kérdéseire irányul.” Env nap a háromszázhatvanötből a gyermekeké, „a jövő nemze­dékéé”. Sok mindenre jó ez az ünpep — a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt. MUNKA rá|uk ez is, hogy legtöbbjük egyedül van otthon. Nálunk a gyerekek a családban járták ki a közösségi élet iskoláját, és tulajdonképpen egymást nevelték. Nekünk, szülőknek nem igen kellett például a ki­állásról, az összetartozásról beszélni nekik. Ennek fontos­ságára maguktól jöttek rá. — Nem, spha meg sem for­dult a fejőmben, hogy vala­mit elhibáztunk, amikor öt gyereket vállaltunk! Megvolt mindig a legszükségesebb mindannyiónknak. Nem irigy­lem a mai fiatalasszonyokat, akik között az egyke a divat. Nem ismernek egy csomó örö­möt, egy csomó izgalmat, amit én igen. Sokszor még gz egy gyerek neveléséhez sincs elég erejük, kitartásuk. — Tenger örömöm és tenger bánatom volt. És unalmas per­ceim sohasem. Férjemmel és az unokákkal együtt már tíz helyre kell figyelnem: mi tör­ténik, hogyan, nem lesz rám szükség? Sebestyén Jánosné beszélge­tés közben játszik egy kicsit Mónikával, egyik munkatárs­nője kislányával, a szavait hozzánk iptézi, de a kezei köz­ben szót értenek a kislány­nyal is. Kép: Cottvald Sz. P.-----------------i 1 11 , j. j Ö T GYEREK ÉS A — ÖV- — %

Next

/
Thumbnails
Contents