Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
A Szovjetunió külkereskedelme a szocialista országokkal írta : N. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Kísérlet a hegyvidéki öntözésre Mit ad az evapotranspiráció ? Az SZKP 24. kongresszusa irányelveinek értelmében a kilencedik ötéves terv időszakában 30—35 százalékkal növekszik a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma, és 1975-ben mintegy 30 milliárd rubelt ér el. A szocialista országok központi helyet foglalnak el a Szovjetunió külgazdasági kapcsolataiban. Ennek az a magyarázata. hogy országainkat közös célok egyesítik, kölcsönös kapcsolataink a marxizmus—leninizmus. a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és a testvéri barátság. a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés, a kölcsönös segítség, az igazi egyenjogúság és bizalom jellemzi őket. A szocialista gazdasági integráció feilesztésének komplex programía, amelyet a KGST tagországai elfogadtak, még inkább lehetővé teszi a szocialista gazdasági rendszer előrveirtek kiaknázását és ezáltal az életszínvonal jelentős emelését, az egész szocialista kpzösség gazdasági potenciáljának erősítését. Ez a szocializmus pozícióinak megszilárdítását. a szocialista országok egvs°«ét és összeforrottságát szolgába. A KGST-országok kereskedelmi és 1 gazdasági ksncsolatai egvre inkább a népgazdasági tervek egyeztetésén. a műszaki-tudománvos együttműködésen, a termelés szakosításán alapszanak. A Szovjetunió a szocialista országokkal ,bonyolitia__ ]g..lcüln; kereskedelme 65 százalékai. E . forgalom volumene a KGST- országok viszonylatában a-1 ki- * lencedik ötéves terv idején csaknem másfélszeresére növekszik az előző tervidőszakhoz viszonyítva. A Szovjetunió a szocialista országok gépipari termékeinek legnagyobb vásárlója. A KGST-országokból származó szovjet gépipari import 1972- ben 3.4 (billiard rubelt tett ki. A KGST-országok gépipari kivitelüknek körülbelül a felét a Szovjetunió nagy felvevőképességű piacain értékesítik. A nagy szovjet megrendelések kedvező feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a testvéri országokban hatékony sorozat- gyártást szervezzenek meg és hogy kialakulhasson a szükséges koncentráció és szakosítás. Az ezekből az országokból származó gépinari termékek segítségével a Szovjetunió tovább fejleszthette számos iparágát, így a vegyipart, a kohászatot, a faipart, az élel- miszerinart, valamint a tengeri hajózást és a vasúti közlekedést. A jelenlegi ötéves terv idején a Szovjetunió fémforgá- csöló szerszámgépeket, sajtoló- és kovácsológépeket, könnyűipari, élelmiszeripari és vegyipari gépeket, berendezéseket, továbbá vasúti gördülőanyagot, hajókat stb. szerez be a szocialista országokban. Növekvő mennyiségben vásárol közszükségleti cikkeket is (cipőt, konfekció- és kötöttárut stb.). Számos fontos nyersanyag- és üzemanyag-féleséget is kapunk a szocialista országoktól. Ugyanakkor a testvéri országokba irányuló szovjet gépexport is növekszik, ami elősegíti ■ az energiatermelés, a kohászat, a vegyipar, a közlekedj ..fejlődését.. úgyszintén a repülőgép-, a teher- és személygépkocsi-, a mezőgazdasági gép- és traktorállomány növekedését ezekben az országokban. A gépek és berendezések kölcsönös külkereskedelmi forgalmát a folyó ötéves terv idején gyorsabban kívánjuk növelni, mint az egész külkereskedelmi forgalmat. Ezzel valamennyi nép- gazdasági ág műszaki fejlődését meggyorsítjuk, A KGST-országok szovjet szállítmányokból fedezik csaknem teljes kőolaj- és nyers- vas-behozatali igényüket, míg kőolajtermékekből, hengereltárukból és foszfor-műtrágyából háromnegyed részben, gyapotból, kőszénből és mangánércből háromötöd részben, vasércből 90, faanyagból pedig 80 százalékban támaszkodnak a szovjet importra. Az utóbbi években számos megállapodást kötöttünk, amelyek szerint az érdekelt szocialista országok részt vesznek szovjet nyersanyaglelőhelyek kiaknázásában azáltal, hogy a Szovjetuniónak ehhez szükséges cikkeket szállítanak (kohászati nyersanyagok, színesfémek és olaj lelőhelyeiről van szó). A Szovietunió így könnyebben tudja finanszírozni az érintett iparágak beruhá" zásait, a megállapodásokban érdekelt országok pedig tervszerű nyersanyagellátásban rt^ szesülnek. A szovjet ipar előtt az a feladat áll, hogy növelje a szocialista országokba exportálandó és a modern műszaki követelményeknek megfelelő cikkek, különösen a gépek és berendezések gyártását. Ezt a szocialista közösség megszilárdításával összefüggő politikai és a szükséges cikkek behozatalának fokozásában (érdekeit szovjet népgazdaságból eredő tényezők egyaránt megkövetelik. Nagykómyi fölött, az Okrádi pataknak új gát állja az útját. A falu felé eső oldalon egy gém. a túísón egy gólya forgolódik. A gólya maszekok kimért mozdulattal bólint a vízbe és emel ki egy-egy ku- ruttyolót. Hasonlóan kimért mozdulatokkal forgolódik a gém. Kanala jókora adag földet zúdít a mellette várakozó pótkocsira. A gém ugyanis egy markológép része. Amikor a pótkocsi megtelt, az MTZ véffisoorzik vele — a töltésig vezető úton bokán felül ér a por — a töltés tetején, oda. ahol éppen a tamási vízgazdálkodási társulat , n°ugyesi, szocialista brigádja dolgozik. A billenős pótkocsi terhét végigzúdítja a töltés oldalán, a munkások dolga csak az. hogy a koronától le a töltés lábáig, asztalsimára elegyengessék. A korai kánikulában még így is pehéz a munka. — Nekünk ugyan most egyáltalán nem. hiányzik, de nagyon kellene az eső..: Kovács Kati most akár órabérben énekelhetné, hogy add már uram az esőt.. —1 Előhh csináhmk,mí esőt, mint a Kovács Kati könyörgés nélkül — mondja Vágó bácsi, a szabadságon lévőbri- nádvezető helyett alkalmi tájékoztatónk: — Máma már megkezdtük a víz duzzasztását. Néhány nap mijjva meg lehet kezdeni a próbaöntözést — Meg is kell kezdeni, hiszen nagyon hamar itt lesz május 31-e. a bemutató napja — válaszol Bencze László, a vízgazdálkodási társulat elnöke. Majd magyarázón teszi hozzá: Gerencsért Jenő: Szívtrombózis 4. — Hát ezt meg, hogy csináltad ? — Megtörtént — húzza fel vállát a lány. — És ... — A Varga Böske mondta, hogy jöjjek magához. Maga talán tud segíteni. — Persze a szüleid nem tudják? — Még csak az kellene. Az apám agyon is ütne. — Hány hónapos? ... — Elmúlt két hete, hogy nem jött meg a bajom. A párttitkár megvakarja tarkóját. — Mi az istent csináljak veled? A lány csak. hallgat és úgy néz Vajdára, mint akinek ő az egyetlen reménye. — Pénzed van? — Nincs. — És a fiúnak? — Nem fiú. Nős ember. — Az istenit neki! Mégis olyan marha, hogy nem tudott rád vigyázni? — Ö nem tehet róla. Ért vagyok az oka mindennek. — Te vagy az oka! Persze, hogy te vagy az oka! Neked is lehetne már annyi eszed ... Sohasem hallottál még fogam-' zásgátló szerekről? — Tud segíteni? — néz rá reménykedve a lány. — Én nem, de majd az orvos tud. Csak legalább pénzed volna, A pasasnak sincs? — Neki nem szabad megtudni ! — Hát mit szabad?' Neki csak ... Ha megcsinálta, eny- nyit igazán vállalhatna! — Mennyi pénz kell? — Mit tudom én? Három... négyszáz forint? — Ledolgozom túlórában. — Jó, majd valahogy megoldjuk. — Ugye, sertki sem ’ tudja meg? — Nem hát. Majd én beszélek az orvossal. Kapsz egy igazolást, hogy elküldtelek háromnapos tanfolyamra. Azt megmutatod a szüleidnek, aztán befekszel a kórházba! Jól van? — Jó — mondja megnyugodva a lány. Hálás tekintettel néz Vajdára, majd hirtelen hozzáugrik és megpuszilja az arcát. — Köszönöm Imre bácsi! Csörög a telefon. Vajda felveszi a hallgatót. —1 A főmérnök úr keresi — hallatszik , a titkárnő hangja. — Megyek már. — Csókolom! — búcsúzik a lány. — Ugye majd altkor tetszik szólni? — Hol a főmérnök? — Ott a telefonnál — mutatja az asztalon fekvő hallgatót a titkárnő. — Halló! — Szevasz Imre — hallatszik a drót másik végéről. — Szevasz, — Nem tudod, mikor jön Vissza a főnök? — Nem. Miért, valami baj van? — Leállt az automata csomagológép. — Melyik? — Amit tavaly kaptunk az NDK-ból. — Töjrés? — Azt hiszem. Most szerelik szét a lakatosok. Valamit tenni kellene, mert ha hosszú időre kiesik a termelésből, akkor az exporttal bajban leszünk. — Megyek azonrfal — teszi le a kagylót Vajda és máris rohan. • A csomagolóban tétlenül lézengenek a munkások. Csak két lakatos dolgozik nekigyűr- kőzve, A géptestet már kibontották, a belső szerkezet kiemelésével bajlódnak. — Mi van srácok? —. kérdezi az odaérkező párttitkár. — Nem bírjuk kiemelni ezt az átkozott tengelyt — mondja az egyik. — Úgy látszik felmelegedett és beszorult. — Vajda — akinek az eredeti szakmája géplakatos — pillanatok alatt ledobja magáról a ruhát. Mezítelen felsőtesttel. egy szál alsónadrágában bebújik a gép alá. Furcsa, szokatlan dolog az ilyesmi egy függetlenített párttitkártól, de őt ez nem zavarja. Ilyen a természete. Képtelen tétlenül nézni valamit, ami a számára fontos, amit gyorsan el kell végezni. Tudja, hogy ez a gép nélkülözhetetlen a gyár termelőmunkájában és azonrtal látni akarja mi a baj, mire lehet számítani, mit kell tenni, intézkedni. Percek alatt kiemelik a szer kezetek Ahogy leteszik a földre, a csuklóstengely nyomban két darabra hullik. — Sejtettem — veszi fel a törött darabot a főmérnök. — Most aztán meg vagyunk lőve. Ezt forrasztani sem lehet. Ha megrendeljük a külkeren keresztül, hetek telnek el mire megérkezik. Azt hiszem a hollartd exportnak egyelőre csengettek. A párttitkár elgondolkozva nézi a törött alkatrészt, majd hirtelen a főmérnökhöz fordul. — Jó a kocsid? — Jó. Miért? — Délután beülsz és kiug- rasz Lipcsébe. Három nap múlva itt vagy az új tengely- lyel. — Lehetetlen! Még útlevelem sincs. —Azt majd én elintézem. — És odakint szóba állnak velem? — Szóba. Sőt! Talán nem is kell Lipcséig menrted. Mindjárt felhívom a gyár pártbizottságának a titkárát és megkérem küldjék el a tengelyt a csehszlovák határig. Ott átve- heted. Ezzel is nyerünk egy napot Egy munkásasszony szappant, törülközőt hoz. — Itt van a csap a műhely mellett — mondja a párt titkárnak. — Mosakodjon meg mert úgy néz ki, mint egy ka- zánkováca. — Nem gondoltam... — Az a baj, hogy mindig utána gondolkoztok! — Szólok — nyugtatja meg Vajda és már siet is át a titkárságra. — Ezen a napon rendezzük a kapos-köppányvölgyi vízgazdálkodási napot, a megyei agrártudományi egyesülettel, a megyei tanács mezőgázdasá- gi és élelmezésügyi osztályával. a Közép-Dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányával együtt A vízrendezési munkákról Imhof József, a korszerű vízhasznosítási és szaktanácsadási feladatokról Falusi Ferenc, a vízügyi igazgatóság osztály- vezetői tartanak előadást, én magam pedig a társulat talajvédelmi tevékenységéről számolok be; Az előadásokat gyakorlati bemutató követi. Az ©krádi patakra épülő víztározó — halastóként is hasznosítható majd — a jövő évtől már 600 000 köbméter vizet fogad be, belőle 300 hektárnyi területet lehet öntözni. Ez a 300 hektáros öntözés tulajdonképpen kísérlet lesz —• a dombóvári öntözés kísérlek te. Ugyanis készülnek a tervek a Koppány vizének hasznosítására. amely már négy-öt mezőgazdasági üzemnek hoznák kézzelfogható hasznot.’ Ezek szerint a Nagykónvi.nál, az értényi útelágazónál és Koppányszántónál épülő gátak 8—10 millió köbméter vizet fognának fel. és mintegy 3000 hektár föld öntözését teszik lehetővé. — A tározó építése június végére fejeződik be. A töltés néhány napon belül elkészül, visszavan még az árapasztó kövezésének nagyobb része. — De sok családi ház ala-' pozásához elég lenne az a kő. amit ide beépítünk— mondja Vágó bácsi. — Az árapasztó hossza 118 méter, alapszélességé öt méter, plusz a 140 centi rézsű. Nézzék csak. milyen szép ez a kő. Aránylag egyenletes, szép munkát lehet vele végezni. Amit kezdetben Komló környékéről kaptunk, az nasyon .rámát v volt: félkilóstól az egymázsás tömbig. Azzal nem lehet sem szépen, sem gyorsan dolgozni. Ahol majd a tározó víztükre véget ér, drótkerítéssel körülfogott földdarab nyújtózik. — Ide majd gátőrház épül. és az evapotramspirációs mérőtelep — mondja Berecz László. A nehezen kimondható szó talán alkalmas lehetne némely szeszíógyasztóknál a mérték tartására., jelentése mégis. a növényekre vonatkozik — a növények vízháztartására, vízigényére. Az Országos Vízügyi Hivatal és a vízügyi igazgatóság által Nagykónviba telepített mérőtelep fontos szerepet tölt maid be az öntözéses gazdálkodásban. . A tenvészedények- be ültetett, különféle növényeket naponta öntözik, a felvett és az. elfolvó ví/meny- nyvség alapján állapítják meg pontos méréssel a növények vízigényét. Az összegyűjtött adatokból az OVH tíznaponként; öntözési tájékoztató előrejelzést ad majd. ez hasonló lesz a mostani növényvédelmi előrejelzéshez. így tehát a nagykónyi mérőtelep Tolna megyében az öntözési szak- szolgálat húzása lesz. adatai alapján' a mezőgazdasági üzemek pontos tájékoztatást, kapnak az adott időszakban milyen növényt, milyen víz- mennyiséggel öntözzenek. B. I. Népújság 4 1973. május 27,
