Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

Korszakváltás előtt a háztáji gazdálkodás

Gazdasági életünkben közhely ma már az az igazság, hogy a mezőgazdasági eredetű termékek közel negyven százaléka a háztáji gazdaságokból, vagy azokon keresztül érkezik. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének a fele, vagy közel fele a háztáji gazdálkodásból származik. A háztáji gazdálkodás fennmaradása tehát szükséges, közérdek.

Egyre több tünetre kell azonban felfigyelnünk, amelyek azt jelzik, hogy maga a háztáji gazdálkodás korszakhatárhoz közeledik, helyenként ez a váltás be is következett. A tünetek legalább két fő csoportba oszthatók.

, Az egyik szorosan kapcsolódik ahhoz a generációváltáshoz, amelynek napjainkban a tsz- ekben tanúi lehetünk. Az úgynevezett „alapító nemzedék” lassankint eléri a nyugdíjkorhatárt, távozik az aktív dolgozók soraiból. A helyükre lépő fiatalok kevesebben vannak és másfajta emberek. Ök a szó hagyományos értelmében már nem parasztok, közülük sokan nem tekintik természetesnek például azt, hogy minden áldott nap reggel és este tehenet etessenek, fejjenek. A pénzhez ragaszkodnak, keresni akarnak, de az állandó lekötöttséggel járó háztáji elfoglaltságot nem nagyon vállalják.

A másik, amire fel kell figyelnünk az a kultúraváltás, amely magában a mezőgazdasági termelésben bekövetkezik. Komoly tényezőt jelentenek ma már például a zárt rendszerű termelési szövetke. zések, amelyek európai színvonalon és mennyiségben állítanak elő búzát, kukoricát, cukorrépát, burgonyát, stb. Rendkívül erős ütemben törnek előre az ipari jellegű állattenyésztési vállalkozások is, ahol egyetlen ' kerítésen belül például évente tízezerszám „gyártanak” hízott disznót száz. és ezerszám hízott marnagy pénzt akarnak szerezni házépítésre, autóvásárlásra, vagy más kiemelkedő célra. De a nagyüzem támogatása nélkül ez sem itiegy. A palántát előállítani, a technológiát kidolgozni, az értékesítést meg. szervezni már rendszerint közös feladat.

Odahaza fejőstehenet tartani valóban állandó elfoglaltságot jelent, nincs víkend, nincs nyaralás. De a nagyüzem kidolgozta már például az ön- etetős, önitatós marhahizlalás módszerét. Egyszerű fészer alatt is meghizlalhat igy a gazda akár három-négy növendéket és az önetetőket naponta csak egyszer kell feltölteni. a trágyát évente csak egyszer kell kihordani. Ha a közös segít, egyebek között gondoskodik korszerűen termesztett és konzervált takarmányokról, ezzel a módszerrel is szép bevételt lehet elérni.

A propaganda nem győzi sulykolni, a dollárpiacokon micsoda kitűnő lehetőségek kínálkoznak nyúlhús, galamhhús, libamáj, stb. elhelyezésére. Ezeknek a termelési ágaknak a bonyolítására, vagy egyes részfeladatainak elvégzésére gyakran a kisüzem alkalmasabb, mint a nagy gazdaság. Szervezés és szaktanácsadás nélkül azonban senki ne vágja a fejszéjét ekkora fába.

Talán nem is kell tovább sorolni. Az eddigiekből is kiderül, hogy a kezünkben vannak a háztáji gazdaság korszerűsítésének lehetőségei, vagy legalábbis egyes lehetőségei. De korszakváltásnak kell bekövetkezni a háztáji gazdálkodás megítélésében is. Az új módi nem fejlődhet ki úgy, hogy a közös gazdaság csak szemléli, esetleg kegyesen engedélyezi./ A közös gazdaság nagyon határozott támogatására van itt szükség, egyes kultúrákban a közös és háztáji gazdaság szó szerinti összeolvasztására. Nemcsak a vetőmagvak beszerzésében, a szaktanácsadásban és értékesítésben, de esetenként annak a "tőkének a biztosításában is, aminek befektetése nélkül a háztáji nem korszerűsödhet. (Az OTP vagy a hitelszövetkezet adnak kölcsönt szívesen, de kevesen igénylik. Talán nem is tudnak róla.)

Nem „jócselekedet” ez a közös gazdaság, illetve annak vezetői részéről. Ha a háztáji gazdaság nem boldogul, akkor a közösnek kellene a kiesést pótolni. Az ehhez szükséges óriási befektetésekre ma még gondolni sem lehet. Ha a tagnak a háztájiból csökken a jövedelme, akkor a közösből fogja követelni, hogy biztosítsa eddigi életszínvonalát. Csupán közös munkából ez nem bizonyos, hogy sikerül. Korszakváltáshoz közeledünk, igazán itt az ideje már, hogy minden gazdaság új módon szemléiéi je a közös és háztáji kapcsolatát és valóban mindent megtegyen azért, hogy ez az új megoldás ki is virágoz- zék.

FÖLDEÁK! BÉLA

Történelmi kiállítás Szekszárdon

„Tolna megye az 1848— 1849-es polgári forradalom és szabadságharc idején” címmel érdekes kiállítást rendez a megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztálya, a megyei levéltár és a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum a Petőfi-em- lékév és a jubileumi évfordulók alkalmából.

Ma délelőtt 11 órakor Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára nyitja meg a kiállítást a múzeum emeleti nagytermében. A későbbiekben megyénk járási székhelyein és nagyközségeiben is bemutatják.

Mezőgazdasági szakmunkásképzés Balatonbogláron

i

Évente 70 kertész szakmunkást ad a mezőgazdaságnak a balatonboglári Kertészeti Szakközépiskola és Szákmunkás- képző Intézet. Az itt végzett tanulók szakmunkás-bizonyítványt, a szakközépiskolások érettségi bizonyítványt is szereznek és szőlő-, gyümölcs-, zöldség-, illetve dísznövény-termesztőkként helyezkedhetnek el a mezőgazdaságban. Képünkön: ismerkedés a traktor motorjával.

(MTI foto: — Bajkor József felv. — KS)

A Batthyány-várkastély rekonstrukciója

Körmenden megkezdték a Batthyány-várkastély rekonstrukcióját. A kastélyegyütteshez tartozó épületek új homlokzatot kapnak. Kétmillió-háromszázezer forintos költséggel a művelődési és ifjúsági központ, a járási és a nagyközségi könyvtár, a gyermekkönyvtár és a „Rába” helytörténeti gyűjtemény számára helyet adó épületszárny újul meg. A művelődési központban sor kerül belső átalakításokra is. Az épület homlokzatát az eredeti klasz- szicista stílusban állítják helyre.

hát, stb. De ugyanezeknek a szövetkezeteknek a háztáji gazdaságai megmaradnak a hagyományos színvonalon. Kis. se luxusnak tűnik, hogy a szövetkezet kiváló fajtáival, vegyszereivel, John Deere gépeivel hektáronként 60 mázsa kukoricát termel, mellette a háztáji gazdaságokban kapál- gató paraszt pedig 30—40 mázsát. Hovatovább a föld termőerejének pazarlása lesz, hogy az apró háztáji gazdaságok alig a felét termeljék annak, mirit a nagyüzemi táblák. A megoldást a közössel való szorosabb gazdasági, termelési kapcsolat megteremtése kínálja.

Ma már nem ritka például, hogy a szövetkezet biztosítja a tagoknak a legigényesebb kukorica-vetőmagot, vagy búr. gonya-vetőgumót és ezt elveti", a talajba holdanként több mázsa műtrágyát bedolgoz, sőt kiszórja a legmodernebb vegyszereket is. Persze nem félholdanként. hanem a nagy táblába egyesített háztáji földre, amit azután a tagok később szétmérnek, és tovább művelnek. így a háztáji gazdaság is elérheti kukoricából a 60, búr. gonyából akár a 300 mázsás termést. A bevétel pedig — a közös ráfordítások levonása után — a tagé.

Másutt — különösen ahol sok a fiatal — a tagok már nem babrálnak külterjes növényekkel. Például Csepel- szigeten és Szeged környékén tél végén valóságos fóliasátorvárosok nőnek ki a földből, nemcsak a nagyüzemi táblákon, hanem a tagok kiskertjeiben is. Kemény munka fólia alatt zöldséget termelni, de néhány hét, néhány hónap alatt komoly pénzeket lehet a bukszába rakni. Kitűnő megoldás ez mondjuk olyan fiatal pároknak, akik „ráhajtanak”,

Községpolitika Decsen

A községpolitika a község egészét érintő célok megvalósítását szolgáló tervszerű irányító tevékenység. Mindinkább általánossá váló törekvés az, hogy ez a ténykedés ne csak • a hivatásos „közigazgatók” kezében összpontosuljon, hanem abban a társadalom lehető legszélesebb rétegei vegyenek részt.

Az eredmények J^^éTTontos, hogy megmérettessenek, mégsem ez a döntő, sőt nem is lehet mindig pontos. Ha például a Sárköz „fővárosában”, Decsen érdeklődik valaki, hogy a nagyközségi tanács költségvetési kereteit túlhaladóan ki mivel segítette a fentebb említett közös célok megvalósítását, megtudhatja, hogy az elmúlt „csonka” tanácsi ciklusban 768 négyzet- méter felületű járda épült társadalmi összefogással. Szilágyi Kálmánná tanácstag kiváló szervezőmunkát végzett a vasúti sorompó áthelyezésénél. Szajkó László pedig a November 7. utca salakozásánál.

Azt viszont már bajosabb kipuhatolnia, hogy ki, milyen belső indítékok alapján fogott lapátot, ásót, hogy ne csak közvetlenül a maga portája előtt, hanem a község távolabbi pontjain is dolgozzon egy-két órát valamennyi helybéli érdekében. Az Egyetértés mezőgazdasági Termelőszövetkezet öt esztendőn át évi húszezer forintot adott a kollégium alsó tagozatos csoportjának kialakítására. Százezer forint szép pénz. de ha egy képzeletbeli mérleg serpenyőjébe dobnánk, a másik oldalt húzná le az a számokkal nem mérhető pedagógiai haszon, tudásbeli gyarapodás, amihez részben ennek a százezer forintnak jóvoltából U jutottak a gyerekek.

A nagyközségi J“w* bf£í.

hogy a mindenáron való méricskélés sokszor torz képet ad. „Hivatalosan” az egy lakosra jutó társadalmi munka értékét szokták mérlegelni. Csakhogy so

a csecsemők, se az aggastyánok, se a távoli külterületeken lakók nem tevékenykedtek ilyen irányban, a több százra tehető számú ingázó többség szintoly kevéssé. A társadalmi munkára ténylegesen mozgósíthatók táborához viszonyítottan az egy személyre jutó ösz- szeg lényegesen magasabb a most kimutatott száz, illetve százhúsz forintnál.

Decsen ebben a pillanatban és még évekig a legfontosabb megoldandó községpolitikai feladatok a gyermekekkel kapcsolatosak. A hosszú évtizedek óta egykézőnek ismert Sárköz központjában a helyzet az utóbbi időben megváltozott, amit az ezzel leginkább érintettként foglalkozó Kőfálvi János iskolaigazgató részben a gyermekgondozási segély bevezetésének tulajdonít, részben a tanyavilág itteni fokozatos felszámolásának. Tény, hogy míg az 1972 -73-as tanévben 76 új elsős iratkozott az iskolába és 73—74-re csak 57. 1974— 75-re már több mint százat várnak.

Az általános iskolában a község területén szétszórtan, több épületben folyik a tanítás. Tizenhárom rendes és hat szükségtanterembe 22 tanulócsoport jár, ami azt jelenti, hogy bármilyen kevéssé előnyös is, három csoportnak állandó délutánosnak kell lennie. Az iskola 2,4 millió forintot kapott a Haladás 'utcai épület négy új teremmel való kibővítésére. A központi keretből biztosított összeget kiegészítették a cse- renci és szőlőhegyi iskolák árával, melyeket felszámoltak és eladtak. Behozták a lebontott alföldszállási iskola anyagát. Ilyesformán minden remény megvan arra, hogy ne négy, hanem nyolc praktikus megoldású teremmel bővíthessék az iskolát. A még hiányzó mintegy 270 ezer forint összegyűjtésére társadalmi mozgalom kezdődött épp ezekben a napokban, ugyanis most nem társadalmi munkára van szükség, hanem készpénzre. A jogszabály lehetőt

séget biztosít arra, hogy ne csak a közvetlenül érintett szülök, hanem az egész község, sőt a községből eljáró dolgozókat foglalkoztató üzemek anyagi támogatását a tanács külön költség- számlán kezelhesse.

Az előzetes fel™éréfk ,mfr

történték es kedvezo,ke- pet mutatnak. A most végző és az iskolát végleg elhagyó Vili. b. osztály a ballagási bál teljes tiszta jövedelmét, 900 forintot ajánlott fel. A diákotthonban tanulók szüleinek értekezletén tizenheten jelentkeztek, közülük a leper- di Sárközi Istvánná és Kovács Jáfccs- né nyomban befizetett 500—500, a szekszárdi Beck Henrikné és Gáspár Mátyásné 300—300 forintot. Többen,, így az előbb említett leperdi szülők, továbbá Gilicze Józsefné tanítónő Ózsákpusztán és Vince Lászlóné a ken-' dergyártól a szervezés munkájában is részt vállaltak. Mire ezek a sorol, megjelennek, már útra indulnak a gyűjtő) íves brigádok is (egy tanácstag, a Hazafias Népfront képviselője, egy pedagógus és a szülői munkaközösség égy tagja), hogy mirtden portát felkeressenek. Ha a tervek valóra válnak és a költségvetési üzem megkezdheti az iskola építését, az itteni gondok egy része, a jövő tanévtől kezdve, elhárul.

A jó községpolitika azonban előrelátást is igényel. A decsi legilletékesebbek már tudják, hogy mihamarabb meg kell kezdeni az erőfeszítéseket az óvodai helyzet megjavítása érdekében is. A most záruló tanévben a község. 222 óvodás korúja közül 138 kért óvodai felvételt. 116-ot vettek fel a hetven rendes és harminc szükségférőhelyre, tehát már most is nagy a zsúfoltság. Az egészségügyiek bevonásával készített előfelmérés alapján azonban 1975-ben már 230 körül lesz az óvodás korúalt száma és ha a szülési kedv nem is emelkedik, hanem csak ezen a szinten marad, ez lesz a helyzet 1980- ig. Ez a végső időpontja annak, ameddig Decsen okvetlenül fel kell építeni az új, modern óvodát.

ORDAS IVÁN