Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

Á tőkehal és a MIO Hétfőn délelőtt 25 mér- földnyire az izlandi partok­tól alighanem a világ eddi­gi leglátványosabb halász- flottilája merítette hálóit a tengerbe. Tizenöt bárka, három fregatt, két vontató­hajó, kát ellátó hajó, egy üzemanyag-szállító hajóikét Nimród típusú felderítőgép és két helikopter kutatott részint a halak, részint az izlandi parti őrség hajói után. Nagy-Britannia való­ságos hadihajó-haddal kí­vánta demonstrálni: nem enged a tőkehalvitában. Az események tavaly szeptember elseje óta gyű­rűznek az Atlanti-óceán északi részének vizein. A reykjaviki kormány ekkor parancsolta meg őrnaszád­jainak, hogy akár fegyve­rekkel is akadályozzák meg az Izland felségvizein való halászást. A brit kormány erről tüntetőén nem vesz tudomást. Véleménye sze­rint ugyanis az izlandi fel­ségvizek határa nem ott hú­zódik — a partoktól 50 mérföldnyire —. ahová Reykjavik kiterjesztette. Való igaz, Izland megnö­velte felségvizeit, ennek azonban fontos gazdasági okai vannak. A kis ország teljes ipara (mezőgazdasága pedig az éghajlati adottsá­gok miatt alig van) a ten­gertől függ. Attól, mennyi halat húznak fel az'óceán­ból halászaik. A tőkehalháború egyre nagyobb méretűvé válik. Előbb még csak a halász­bárkák incidenseire. került sor, izlandi hajók elvágták az angolok hálótartó kötele­it, angol halászok naszád­jaikkal nekirohantak gz iz­landi kollégák járművei­nek. Aztán már külügymi- nisztériumi szintű nyilatko­zatok kezdődtek, most pe­dig a jelek szerint az észak- atlanti tőkehalak az Észak- Atlanti Szövetséget is fog­lalkoztatni fogják. A fegy­veres halászat brit módszer cllen való tiltakozásul Iz­land ugyanis bejelentette, hogy további intézkedésig angol repülőgépek nem szállhatnak le a keflaviki NATO-támaszponton — és a többi izlandi légikikötő­ben. Az izlandi bázis stratégiai szempontból igen jelentős. A Nagy-Britanniából Crönlandra közlekedő gé­pek itt vesznek fel üzem­anyagot. Az Atlanti óceán északi részén a Grönland, Izland, Nagy-Britannia há­romszög katonai szempont­ból a legjelentősebb terü­let. Izland, ez az északi Málta, csakúgy, mint tavaly a földközi-tengeri szigetor­szág, egyre több fejfájást okoz a NATO-nak. Nemrég a kormány már felvetette Keflavik kiürítését, akkor a vita kompromisszummal zárult. A jelenleg kormá­nyon lévő koalíciós kabinet programjában jelenleg is szerepel az a célkitűzés, * hogy újra kell tárgyalni a keflaviki bázist a NATO rendelkezésére bocsátó ame­rikai—izlandi, úgynevezett védelmi szerződést. A tőlcehalvita a jelek sze­rint a NATO brüsszeli ta­nácskozása elé is kerül. Ki­menetele bizonytalan. A ki­élezett polémia azonban a jelek szerint az érdekelt fe­lek közül egyedül a halak számára előnyös. Mint a Morning Star írja: „Nem ér semmit az a halászat, amit ágyúnaszádok mellett kell végezni .” Leonyid Brezsnycv és Willy Brandi tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) következett kedvező változá­sokat. Leonyid Brezsnyev pe­dig sok sikert kívánt a .nyu­gatnémet kommunistáknak a társadalmi. haladásért, az. euró­pai békéért és ■ biztonságért vívott harcukhoz. A két párt vezetőinek ta­lálkozóját a nyugatnémet szak- szervezetek küldöttségéinek lá­togatása követte. Hainz Oskar Vetternek, a DGB nyugatné­met szakszervezeti . szövetség elnökének a vezetésével IX ta­gú szakszervezeti delegáció kereste fel az SZKP KB főtit­kárát. ­A DGB-küldöttség távozása­kor Leonyid. Brezsnyev az épület bejáratánál tolongó új­ságírók közé .vegyült és villám- valaszokat adott kérdéseikre. Vetter-red tartott megbeszélé­sét angol ’ nyelven „very good”-hak jellemezte. . A nyu­gatnémet szakszervezeti vezető elmondotta, hogy , az európai béke és biztonság távlatairól, valamint a szovjet—'nyugatné­met gazdasági együttműködés­ben rejlő lehetőségekről . tár­gyaltak. A hétfői moszkvai lapok — a Pravda és a Szovjetszkaja. Rosszé ja — két - teljes; oldalt szentelt Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásainak, illetve közzétették teljes szövegben a kulturális '• ’együttműködési egyezményt és a légiforgalmi kiegészítő mgyzőkönyvet. A sajtó, a rádiód és a> televízió tudósításai , minden lehetséges módon aláhúznák a bonni megbeszélésok konkrét, tárgy­szerű és intenzív -jellegét, s a három, aláír* megállapodás je­lentőségét a kétoldalú kapcso­latok most kezdődő új-szaka­szában, amikor a politikai kapcsolatok további stabilizá­lódására. a gazdasági kapcso­latok újabb lényeges bővülé­sére számítanak. Elsőoldalas és többoldalas téma a hétfői nyugatnémet la­pokban is a Brezsnyev-látoga- tás. A Die Welt és a Frank­furter Allgemeine Zeitung tel­jes terjedelemben közli a szom­baton aláírt három szovjet— nyugatnémet megállapodás szö­vegét. Minden lap a nyugat­német gazdasági körök élénk reagálásáról ír az együttműkö­dési megállapodások kapcsán. A nyugatnémet televíziós és rádiótársaságok a hírekben és egyéb politikai adásokban ve­zető helyet biztosítanak a lá­togatás témájának és a nagy esemény alkalmából Bonnban tartózkodó külföldi újságírókat is megszólaltatják. Részletesen tudósít a nyu­gatnémet sajtó a Brezsnyev- látogatás kísérő eseményeiről: a Bonnban rendezett barátsá­gi nagygyűlésről, Furceva mű­velődésügyi és Bugajev polgári repülésügyi miniszter vidéki látogatásairól is. A Frankfur­ter Rundschau beszámol arról, ■hogy vasárnap .megindult az első rendszeres hajójárat az NSZK és a Szovjetunió között. ,A 3500 tonnás Gösta Berling Travemünde-ből úton van Le- ningrád felé. Leonyid Brezsnyev hétfőn délben Heinz Kühn északraj- na-vesztfáliai miniszterelnök ebédvendége volt a homburgi kastélyban. A szovjet vendé­gek Bonnból elindulva Willy Brandt és Egon Bahr kísére­tében öt helikopteren tették meg az út nagy részét, majd gépkocsin hajtattak a kastélyig. Leonyid Brezsnyev beszéde a televízióban Leonyid Brezsnyev a nyu­gatnémet televízióban a Német Szövetségi Köztársaság állam­polgáraihoz szólva a többi kö­zött a következőket mondotta: „Látogatásom Willy Brandt szövetségi kancellár meghívá­sára, tárgyalásaink — már ön­magában arról vallanak, hogy sikérssen fejlődnek országunk kapcsolatai. ' Nyíltan kimondom: a szoviet néonek, és vele együtt vezetői­nek, nem volt olyan könnyű megnyitni kapcsolatainknak ezt az új fejezetét. A szoviet emberek millióiban még túl­ságosán elevenek az emlékek az elmúlt háborúról, a súlyos áldozatokról iszonvú rom­bolásról. amelyet a hitleri ag­resszió hozott ránk. Az önök országához fűződő kapcsola­tokban azért tudtuk túltenni magunkat a múlton, mert nem akarjuk annak visszatérését. Természetesen távolról sem merültek ki az országaink kö­zötti különféle kapcsolatok fejlődésének lehetőségei. A fo- lvamat kezdetén úagvunk. A Brandt kancellárral folytatott beszélgetéseink során megerő­sítést nyert, hogy jó lehető­ségek vannak a jövőre nézve, egyebek között a gazdasági kapcsolatok területén. A szok­ványos kereskedelem kiszéle­sítése mellett megvan a lehe­tőség arra is. hogy nagyará­nyú hosszú lejáratú ügyleteket kössünk, amelyek országaink gazdasági koöperálásán alapul­nak és jelentékeny közös ter­vek megvalósítását célozzák. Brezsnyev és Brandt tár­gyalásairól közös nyilatkozatot adtak ki. Helsinki A helsinki nagyköveti ta­nácskozás munkabizottsága hétfőn folytatta az éurópai biztonsági és együttműködési értekezlet 3. napirendi pont­jának, a kulturális együttmű­ködés témájának szerkesztését. A tanácskozás köreiből szár­mazó értesülés szerint a bi­zottság konstruktív székemben foglalkozott az emberek és szervezetek kapcsolatainak kérdésével, amely a megoldás felé halad. Egy másik munkacsoport­ban a biztonsági értekezlet ügyrendjéről tárgyaltak. Az angol—francia kapcsolatok Hétfőn délelőtt tíz órakor az Elysée-palotában megkezdő­dött Pompidou elnök és Heath angol miniszterelnök kétnapos tanácskozása. A francia—an­gol csúcstalálkozó előtt a francia sajtó nyomatékosan hangsúlyozta, annak fontossá­gát nemcsak a két ország kö­zötti kapcsolatok, hanem az egész Közös Piac további fej­lődése szempontjából. Ami a kétoldali viszonyt illeti, a la­pok remélik, hogy a most kez­dődő csúcstalálkozón sikerül maid eloszlatni azokat a telle- geket. amelyek ott láthatók a francia—angol kapcsolatok ho- rizontjárf, és sikerül megte­remteni a bizalom légkörét. Korma nyk ü Idiittség utazott Argentínába Az Argentin Köztársaság kormányának meghívására dr. Qrtutay Gyulának, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa tag­jának vezetésével hétfőn ma­gyar kormányküldöttség uta­zott Buenos Airesbe, dr. Héc- tor Jósé Campora Argentína új köztársasági elnökének be­iktatási ünnepségeire. :--JS > “'iriH-WV* ZÖf ißtt s-eeafcíu"1 • ■ i :" a * iio* fc ióííjV íoiib > ibs Vietnami—-amerikai megbeszélések Ceausescu Romában Tizenkét óra hosszat tartott a Párizs környéki Gif-Sur- Yvette-ben a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok küldöttségé­nek szakértői szintű megbeszé­lése. 1968 ’ óta ez volt, a két fél leghosszabb tárgyalása. A demokratikus Vietnam delegár; cióját Nguyen Co Thach kül-‘ ügyminiszter-helyettes. az ame­rikai küldöttséget, pedig, Wil­liam Sullivan . távol-keleti ügyekkel meghízott külügyi ál­lamtitkár-helyettes. vezette. Mindkét fél részéről három­három tanácsadó volt jelen. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint ,e. maratoni meg­beszélés légköre „igen barát­ságos” volt. Az eszmecserét csak mintegy húsz percre sza­kították félbe. Ezalatt Thach Elhunyt Konyer marsall Életének 76. évében elhunyt Ivan Konyev, a Szovjetunió marsallja. Konyev marsall sorkatona­ként -a cári hadseregben kezd­te meg a szolgálatot. Részt vett az oroszországi polgárhá­borúban és annak befejezése­kor hadtestkomisszári rangot viselt. A II. világháború éveiben Ivan Konyev több olyan front­nak volttá parancsnoka, amely a legnagyobb vereségeket mérte a fasisztákra Ukrajná­ban, Lengyelországban és Csehszlovákiában A háború után. 1955-től 1960-ig ő volt a' Varsój Szer­ződés tagállamai' egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. Legutóbb a Szovjetunió honvédelmi minisztériumában végzett irányító munkát. és Sullivan oldott hangulat­ban. mosolyogva sétálgatott a Gif-Sur-Yvette-i villa kertjé­ben. Le Dúc Tho, a Vietnami Dol­gozók ,Pártja Politikai Bizott­ságának tagja és Henry Kis­singer. Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja hétfőn ismét átvette a két ország küldöttségének vezeté­sét. Ülésük délután kezdődött a Párizs környéki Saint-Nom La Breteche-ben. Az eddigi tárgyalások érde­mi részéről lapzártáig egyik fél sem nyilatkozott. Genfben befejeződött az Európai Gazdasági Bizottság 38. közgyűlése, amelyen a ma­gyar küldöttséget Szita János miniszterhelyettes vezette. Hazaérkezés után Szita Já­nos, ' az MTI munkatársának elmondotta, hogy az idei ülés­szak légköre igen nyugodt volt, jól tükrözte az Európá­ban észlelhető enyhülési fo­lyamatot. Érződött például annak kedvező hatása, hogy ezúttal első ízben az NDK de­legációja is részt vett a köz­gyűlés munkájában, mégpedig az EGB teljes jogú tagjaként. A nyugati országok végre kénytelenek voltak elismerni a realitásokat, s az NDK — már a két német állam ENSZ- felvételét megelőzően — a bizottság tagja lett. Hétfőn hivatalos államfői lá­togatásra Rómába érkezett Nicolae Ceausescu,•, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, az RKP főtitkára. Kíséretében van Gheorghe Macovescu külügy­miniszter és a kormány több más tagja. A vendéget Gio­vanni Leone olasz köztársa­sági elnök. Medici külügymi­niszter és más hivatalos sze­mélyek fogadták. A program szerint Ceau­A közgyűlés több kérdésben megfelelő határozatokat tudott hozni. Ilyen a gépipar .prob­lémáival foglalkozó határozat, amelyet a magyar delegáció kezdeményezett. Eredeti ja­vaslatunkat — önálló gépipari bizottság létesítésére — nyu­gati részről egyelőre nem fo­gadták ugyan el, kialakult azonban egy olyan álláspont, amely e bizottság létesítéséhez előkészíti a talajt és meghatá­rozza a gépipari együttműkö­dés munkaprogramját. E te­rületen azért fontos az előre­haladás, mert a gépipari együttműködésnek az egész gazdasági élet szempontjából kiemelkedően nagy a jelen­tősége. Bizonyos előrehaladás tör­tént a kelet—nyugati kereske­sescu a hét folyamán több­ízben tárgyal Leone államfő­vel, megbeszélést folytat Andreotti miniszterelnökkel, meglátogatja Genovát, Tori­nói és Milánót, szombaton pe­dig fogadja őt a Vatikánban VI. Pál pápa. Ceausescu sze­mélyében első ízben látogat román államfő Olaszország­ba. A megbeszéléseken a két­oldalú, az időszerű európai és más nemzetközi kérdésekről esik szó.­delem és az ipari kooperáció kérdéseinek tanulmányozásá­ban. A kedvező légkör ellenére a közgyűlést bizonyos visszafo­gottság és várakozás jellemez­te. A delegációk nagy figye­lemmel kísérték és kísérik a helsinki tanácskozást, az európai biztonsági és együtt­működési. konferencia előké­szítő tárgyalásait. Ezen a leen­dő konferencián ugyanis az európai gazdasági együttmű­ködés legfontosabb problémáit is megvitatják majd. így a konferencia megszabja a to­vábbi munka irányát és zöld utat biztosíthat a részben már korábban megérett kérdések megoldásához, utat nyitva egy szélesebb körű európai együtt­működés kibontakozásához, Az enyhülés Jelei az EGB közgyűlésén Szíta János nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents