Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

Befejeződtek a dombóvári napok Névadás, fürdő- és ssoboravatás — Hangverseny — „Riporterőrs késsen áll99 — Lovasbemutató Az immár hagyományossá vált dombóvári napok 1973. évi rendezvénysorozata vasár­nap véget ért. Érdemes az egyes akcióprogramokról rövi­den megemlékezni. Szombaton bensőséges ün­nepség keretében vette fel ezen a napon az ú j dombóvári általános iskola József Attila nevét. Reggel kilenc órakor útíörő- harsonások jelezték az ünnep­ség kezdetét, s a Himnusz hangjai után Lovas Henrik, a megyei művelődési osztály ve­zetője mondta el avatóbeszé­dét. méltatva az iskola neve­lési eredményeit. Az avatóbe­széd után a városi tanács el­nöke. s a dombóvári testvéris­kolák vezetői zászlószalag fel- kötésével tették emlékezetessé az ünnepélyt. Az iskola patro­náló üzeme, a vegyesipari szövetkezet József Attila-fest- ménnyel ajándékozta meg az intézményt. Ezután színvonalas műsor következett, melynek közép­pontjában József Attila állt. Külön ki kell emelni a költő életét jellemző verses összeál­lítást. Szerves része volt az ünne­pi eseménynek a tanulók mun­káiból összeállított kiállítás is. Szombaton délelőtt tizenegy órakor avatta fel Bánfai Fe­renc. a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke a dombóvári termálfürdőt. A fürdőavatáson a város párt- és állami vezetőin kívül részt vettek az üzemek küldöt­tei is. Vidóczi László, a városi tanács elnöke a társadalmi munkában kitűnt dolgozó kol­lektíváknak elismerő oklevelet és pénzjutalmat adott át. A társadalmi összefogással épülő fürdőt vasárnap, az első üzemelési napon több mint ezer látogató kereste fel és élvezte a harminchét fokos, vi­zet. „Táblásház” előtt rendezték meg szombaton az Apáczai Csere János szakközépiskola nagytermében a Kodály-em- lékhangversenyt. Az ízlésesen feldíszített kultúrteremben 350 zeneszerető nézőnek adott él­ményt. és szerzett kellemes es­tét a dombóvári napok e ran­gos eseménye. A Gőgös Ignác Gimnázium vegyes kara Kodály Jelige cí­mű patetikus kórusművével nyitotta meg a hangversenyt. Majd Hencz Lajos, az ének- és zenetagozatú általános iskola igazgatója méltatta Kodály ze­neszerzői. tudósi és nevelői munkásságát, s köszönetét mondott a hangversenyen megjelent dr. Péczeli László­nak. a Pécsi Tanárképző Főis­kola docensének, aki az 1930- as évek végén kezdte elvetni a „kodályi gondolat” magját Dombóváron. A fellépő kórusok mindegyi­ke jó felkészültségről tett ta­núbizonyságot. A vendégként fellépő szekszárdi pedagógus­kórus összeforrottsága. elbűvö­lő harmóniában megjelenő kvalitása, a kórustagok egyen­kénti muzikalitása lebilincselte a hallgatóságot. Az ének-zenei általános iskola úttörő- és kis­doboskórusa külön színfoltot jelentett. A közvetlen hangú, kedves műsorközlő, Csutorás Gabriel­la tanárnő, színesítette a hang. versenyt. Vasárnap tíz órakor került sor a dombóvári Béke-parkban Népújság 3 1973. május ZZ. a Kossuth-szoborcsoport átadá­sára. Az igen szép környezet­ben felállított szoborcsoport átadásánál a dombóvári kö- zépskolások és úttörők Kos- suth-nőtákat énekeltek. Az avatáson megjelent vendége­ket a városi tanács fúvószene­kara szórakoztatta. Dombóváron adlak találko­zót egymásnak nvo’c város út- t.'-órípr.rterei. ahol három nap alatt mérték össze ügyességü­ket. toliforgatásban és a mik­rofon kezelésében. A vasárnap d'lelőtt megtartott nyilvános döntőn Molnár Tamás játékve­zetőbe segítette leküzdeni a versenylázat. A. két és fél órás vetélkedő végén Rakó József, az „Őrsvezető” című lap fő- szerkesztője dicsérő szavakkal köszönte meg a résztvevők felkészülését. valamint a dombóvári Csupaszéin ripor­terőrs szervező munkáját. A végig jó hangulatú vetélkedő­sorozatban nem volt vesztes csapat, mert valamennyien elégedetten távoztak Dombó­várról azzal az ígérettel, hogy az itt tapasztaltakat hasznosí­tani fogják úttörőcsapatuk éle­tének színesítésében. Először rendezték meg a dombóvári napok keretén be­lül a lovasbemutatót. A má­jus 19—20-i versenyen közel ötezer néző csodálhatta meg a hat versenyző csapat tizenkét versenyszámát. A vendégek, a mezőszilasi Mezőföld Tsz. a mélykúti Alkotmány Tsz. a re- gölyi Népakarat Tsz. a szed- resi Petőfi Tsz. a tataházai Petőfi Tsz és a solti Szikra Tsz lovasai olyan bemutatót produkáltak, melynek színvo­nala a lovassport jó propa­gandájának bizonyult. A tüskepusztai lovasoályán megrendezett versenyek közül a legtöbb díja* a mezőszilasiak vitték el. MAGYARSZÉKI ENDRE Magyar—lengyel barátsági gyűlés Döbröközön Döhrököz községben vasár­nap délután magyar—lengyel barátsági gyűlést rendeztek, a Magyar és a Lengyel Népköz- társaság kölcsönös barátsági és segítségnyújtási szerződése aláírásának 25. évfordulója al­kalmából. A községi művelődési ház­ban tartott gyűlésen részt vett Zbigniew Bajek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége konzuli osztá­lyának helyettes vezetője és Zbigniew Szymamski, a nagy- követség attaséja, dr. Péter Szigrid. a Tolna megyei Párt- bizottság osztályvezető-helyet­tese. Csajbók Kálmán, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára és Cse­rép Imre. a dombóvári járási pártbizottság első titkára is. A gyűlésen Puskás Lajos, a Hazafias Népfront községi bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet és felszólalt Zbigniew Bajek konzulhelyet­tes is. Az ünnepi műsorban a helybeli óvodások, úttörők. KISZ-fiatalok és döbrökőzi népviseletű menyecskekórus népdalcsokorral, néptáncokkal és szavalattal arattak nagy si­kert. Lengyel kereskedelmi szakemberek Szekszárdon A múlt hét végén Szekszár­don jártak a lengyel minisz­tertanács mellett működő terv­gazdálkodási bizottság és az Or­szágos Tervhivatal vezető mun­katársai Kancerlarcsik Tade- usz főosztályvezető és dr. Sós József osztályvezető vezetésé­vel. A lengyel és a magyar vendégeket Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője fogadta és tájékoztatta őket a megye kereskedelmének jelenlegi helyzetéről. a kereskedelem irányításáról, a középtávú és éves tervezésről, a fejlesztési célkitűzésekről. A tanácskozá­son megvitatták a két' ország kereskedelmének eltérő sajá­tosságait, majd a tanácskozás után a város kereskedelmi hálózatával ismerkedtek. En­nek során tekintették meg a Gemenc Szállót, a Korzó áru­házát. a Wosinsky-lakótelep üzletsorát. »Együttműködési megállapodás” három szekszárdi pártszervezet között Egy ízben már hírt ad­tunk három szekszárdi párt- alapszervezet szándékáról, hogy a jövőben szorosabbra kívánják fonni az alapszer­vezeti vezetőségek és a tagság munkáját. Az elképzelést di­csérni felesleges, hiszen le­endő haszna nyilvánvaló. Nem egyszer és több fóru­mon is elhangzott már olyan igény, titkárok részéről, hogy több tájékoztatást szeretnének kapni, elsősorban a gyakorla­ti pártmunka javításához, to­vábbfejlesztéséhez, valamint olyan igény is felmerült, hogy szorosabbá kell tenni az alap­szervezetek, mindenekelőtt a valamennyire is hasonló pro­filú alapszervezetek tevékeny­ségét A kibővített pártbizott­sági ülések, a titkári értekez­letek önmagukban nagyon hasznosak, de az egymás jobb megismerését már csak kevésbé tudják szolgálni. Három pártszervezet veze­tősége elhatározta, a tagság egyetértésével, hogy az igényt és . szándékot valóra váltják.; Május- 15-én ••• közös ■ értekezletén a szekszárdi bőr­díszmű, a vasipari vállalat és a 11-es Volán párttitkárai együttműködési megállapodást kötöttek a három vállalat pártvezetősége munkájának koordinálására, célul tűzve, hogy évente három alkalom­mal együtes pártvezetőségi ülést tartanak. A közösen megtartott vezetőségi üléseken, az első időben, a következő témákkal kívánnak foglalkoz­ni: a felsőbb pártszervek ha­tározatainak helyi alkalmazá­sa, a megvalósítás módja, a végrehajtás értékelése; a gya­korlati pártmunka módszerei­nek kicserélése. A munkastí­lus javítása, csiszolása érde­kében az alapszervezeti veze­tőségek megküldik egymásnak munkaterveiket, törekednek a különböző intézkedési tervek összehangolására, amennyiben Hétfői kérdésünk s Hogy an alakul az IBUSZ forgalma az új környezetben ? Januárban adtunk hírt arról, hogy az IBUSZ szekszárdi iro­dája visszaköltözött régi he­lyére, a Széchenyi utcába. Azt, is megírtuk, hogy az utazá­si iroda dolgozói a korábbi­nál jóval nagyobb helyen, új­já varázsolt környezetben lát­hattak munkához. Szőke Alberttól, az iroda ve­zetőjétől kértünk választ ar­ra, hogyan alakult az IBUSZ forgalma a megváltozott kör-’ nyezetben ? — Mindenekelőtt elmonda-r nám, hogy' az egész átépítés, átalakítás körülbelül egymillió forintba került. Hogy még is vállaltuk? Az ok egyszerű. Ma már egy utazási irodánál el­engedhetetlen feltétel az, hogy az ügyfeleket megfelelő kör­nyezetben tudjuk fogadni. A régi szekszárdiak bizonyára emlékeznek: még arra, hogy — akár a halszaküzlet előtt — hosszú sorok álltak a bejárat­nál. s kényszerhelyzetben, a sorrendiséget biztosítandó sor- számjegyeket osztogattunk. Mindezek a tényezők sürgették az iroda bővítését, átalakítá­sát. Egy biztos, a berendezé- ek összeválogatásánái nem a hivalkodást, .hanem a célsze­rűséget tartottuk szem előtt. Célunk hármas volt. Egyrészt javítani dolgozóink munkakö­rülményein. másrészt megfele­lő feltételeket akartunk terem­teni ügyfeleinknek, harmad.- szor — és nem utolsósorban — az, hogy ezáltal is nagyobb forgalmat érjünk el. — Hogyan sikerült megva­lósítani a terveket? — Mind az ügyfelek, mind a dolgozók elégedettek az új környezettel. Ami pedig a for­galmunkat illeti, — bár nehéz kimutatni, hogy pontosan mi­lyen összefüggés van a kör­nyezet és az ügyfélforgalom között — emelkedést tapasztal­tunk. Szemmel láthatóan több az ügyfelünk. Egy példa. Ta­valy égési évben hat csopor­tot. 240 résztvevővel indítot­tunk a jugoszláv tengerpart­ra. Az idén ez a szám már fiz., és még, csak május közepén tartunk. Bizonyára lesz még növekedés. — Melyek a legkedveltebb útvonalak?-— A külföldi útiprogram­jaink közül legtöbben a ju­goszláv tengerpartra, azután Olaszországba, Erdélybe és Spanyolországba mennek. Tu­dom, hogy az újságírók min­dig kíváncsiak arra, melyik legtávolabbi országba szerve­zünk utazást. Nos. az idei leg­távolabbi útunk Egyiptomba vezet. Az IBUSZ-központ meg­hirdetett ugyan kubai és ja-1 pán programot iS. de Tolna megyéből ezek egyikére sem volt jelentkező. Ami a belföldet illeti, azt tapasztaljuk, egyre nő az or­szágjáró turisták száma. Leg­kedveltebb és legnépszerűbb útvonalaink az észak- és nyu­gat-magyarországi túrák. Ez ideig -18 belföldi csoportunk van, kölübelül 1200—1300 részt­vevővel. A szezonban arra számítunk, hogy még legalább tíz csoportot indíthatunk. Az idén összesen 2—2400 belföldi turistára számítunk. A tavalyi­ak száma az ezret sem érte el. — Az IBUSZ szervezésében honnan érkeznek vendégek Tolna megyébe? — Eddig négy külföldi cso­portról van tudomásunk, me­lyeket az IBUSZ-központ utaz­tat. Két csoportban magyarok érkeznek a világ minden tájá­ról. — Milyen új szolgáltatásuk van az idei szezonra? — Nos, ez is az átépített, korszerűsített irodával van összefüggésben. Mivel egyre több egyéni utas jön belföldi szállást biztosítani szállodák­ba és magánházakba, beállí­tottunk egy telexet, melynek segítségével rövid időn belül válaszolni tudunk ügyfelünk­nek és átadhatjuk a szobautal­ványt is. E munkára az idei évtől új ügyintézőt állítottunk. Elégedettek tehát az IBUSZ- nál, s az új környezet közvet­ve vagy közvetlenül hozzásegít a forgalom növekedéséhez. És még valamihez. A jó munka­helyi közérzet kialakításához. Tudniillik nemcsak attól függ egy-egy ember munkahelyi közérzete, hogy milyen a többi munkatárshoz való viszonvp. Nagyon sok múlik a környe­zeten is. — V) — , a tennivaló milyensége azt úgy kívánja. A pártszervezetek tevékeny­sége szorosan kapcsolódik az adott üzem gazdasági munká­jához. A gazdaság vezetői dön­tések előtt, minden esetben kikérik a pártszervezet véle­ményét. A helyesebb és szé­lesebb ismeretekkel megala­pozott állásfoglalás érdekében a pártvezetőségek egyes, -na­gyobb horderejű kérdésben való véleménynyilvánítás előtt egymással konzultálnak. (Pél­dául: üzem- és munkaszerve­zés, szocialista munkaverseny, bérezés.) A taggyűlések színvonalá­nak emelése érdekében beve­zetik a kölcsönös tapasztalat- cseréket. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy mindhárom alapszervezet évente két alka­lommal, a taggyűlés témájá­nak megfelelően, egy-két párttagot megbíz, hogy az együttműködő pártszervezet taggyűlésén vegyen részt, majd a későbbiekben szá­moljon be az ott szerzett ta­pasztalatokról. A tapasztalat-: szerzést, látogatásokat kiter­jesztik a pártcsoportok életé­nek, munkastílusának jobb megismerésére is. Elhatározták a vezetőségek, hogy negyedévenként tájékoz­tatják egymást az alapszerve­zet abban az időszakban vég­zett munkájáról. Az eddig felsorolt, úgynevezett „hivata­los” rendezvényeken túl, egy­más egész széles körű megis­merése érdekében, arra is gondoltak a pártvezetőségek, hogy a kapcsolat ne csak tit­kári. vagy vezetőségi szinten mélyüljön el, hanem közvet­lenné váljék az egész - párt-, tagság számára. Ezért évente egy-egy alkalommal az akti­visták látogatást tesznek a másik vállalatoknál, hogy ott, a helyszínen ismerkedj nek a dolgozókkal, a kommunisták­kal, azok munkájával, általá­ban az üzemmel. A tapaszta­latszerzésen túl ez minden’ bizonnyal a barátság kialakí­tásához, egymás és a város életének jobb megismeréséhez is hozzájárul. A három pártvezetőség megállapodása nagy lehetősé­geket hordoz. A kommunisták nemcsak bíznak, de biztosak a sikerben, s remélik -— bi­zonyosan nem alaptalanul -—, hogy más pártalapszervezetek is követik példájukat. L. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents