Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

- Az agysejtek tovább élnek, mint ahogy az ember ezt gondolta 1 Az agy ellenállóképesebb, ihint ahogy az ember ezt ed­dig elképzelte. Teljes vérnél­küliség esetén is csak egy óra múlva — és nem pedig 10 perc elteltével — lépnek íel nála elváltozások, melyek helyrehozhatatlan károkat idéznek elő. A kőin—merhei- mi Mak-Planck Intézet agyku­tatási részlegének munkatársai majmokon végrehajtott nagy­szabású kísérletek során jutot­ták erre a-megállapításra. Ha az állatokon folytatott kísérle­tek eredményeit egy nap .az emberekre is át lehetne vinni, akkor jelentősen le lehetne csökkenteni, a közlekedési bal­esetekből kifolyólag agysérü­lésben elhunyt személyek szá­mát. ...... A világ tudósai már . évtize­dek óta az' ogyse.Hek élettarta­mának .meghosszabbításán fá­radoznak.' Mint ahogy azonban most a Max-Planck Intézet vizsgálatai alapján kiderült, melyeket az agy vérrel való, ellátásában - bekövetkezett szü­net áltál * adódó strukturális és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatban hajtottak végre, nem is annyira az agysejtek .életképességének a meghosz- szabbításán van a hangsúly, hanem a vérrel való ellátottság .helyre áll) tásán. A kölni kísérletek folyamán több majmot mélyen narkoti- záltak, majd a vérnyomás le­süllyesztésével először lecsök­kentették agyuk vérrel való ellátását, a későbbiek során pedig a főütőérből a fejbe ve­zető erek elkötésével teljesen megszakították. Ennek követ­keztében az agy térségében bizonyos ideig teljes vértelen- ség állapota lépett fel. Egy előre meghatározott idő eltelte után újra megnyitották a vér- edényeket és orvosságok se­gítségével felemelték a vér­nyomás szintiét. A tudósok megállapították, — és ez a vizsgálatok legérdekesebb eredménye —. hogy az állatok kétharmadánál az agysejtek átélték a tökéletes vérzárlatot és három órán belül újra rege­nerálódtak. Csak ereik mutattak lénye­ges elváltozásokat. Annyira összezsugorodtak, hogy nem tudott elegendő vér átjutni rajtuk az agyba. Ennek a je­lenségnek a következtében a tudósok további munkássága elsősorban a vérrel való ellá­tás problémájára összpontosult Fáradozásaikat végül is siker koronázta. Az állati kísérletek során az erek keresztmetszeté­nek megváltozását a lehető legkisebb mértékre csökken­tették le, aminek következté­ben a vér folyásának hosszab­ban tartó elvágása után is helyre tudták állítani a nor­mális vérellátást. Jóformán minden nagyobb kórház fel van már szerelve olyan berendezésekkel, amivel mesterséges belélegzés által^ újra működésbe lehet hozni a vérkeringést és a lélegzést. A legtöbb fáradozás azonban már; kezdettől, fogva kudarcra van" ítélve, mivel a szív és a vét-, keringés normalizálódása eile-, nére is helyrehozhatatlan ká­rok maradnak vissza az agy­ban. Ma még nem tudjuk pon­tosan, hol van a határa az agy- sejtek ■ életképességének.' Mindössze csak egy órát tud-, nak túlélni, vér nélkül. - vagy, még ennél is többet? Az ezzel kapcsolatos új felismerések re­ménnyel töltik el a tudósokat.- akik bíznak abban, hogy egy nap olyan időtartam eltelte, után is sikerrel fog járni az. újraélesztés, aminek minded­dig az intravitális agyhalál' szabta meg a korlátáit. A múlt század első felében épült karcagi szélmalom hosz- szá ideje nem használható. Az Országos Műemlék Felügyelő­ségnél tervet: készítettek a helyreállítására. Tudomány — technika r Uj jégkorszak fenyeget ? A fu I í ő ni i p i gy-jKTul 1 ad ás megel őzésér őt Oltási tapasztalatok az NDK-ban Időszerűtlennek tűnő gondok Kereken 100 évvel ezelőtt vezették-,be Poroszországban.az első kötelező oltást — a himlő .elleni védőoltást. Számunkra mác. .régén. magától értetődő, hogy, e ....bopzaJmas betegség .neOV fenyeget többé. Az is ré­gei}.,természetes. hogy a Német Uemokratikus Köztársaságban a gyermekbénulás, a vörhenv, sőj- a kanyaró sem tartózik többé a szokványos gyermek- .lisategségek- közé. . időközben új védőanvagot fejlesztettek kj a fültőmirigy- g^ulladás ellen, amelyet más néven mumpsznak nevezünk. jÁjszü.lők többnyire nem tulaj- ■ dónítapak túl nagy fontossá­géit e betegségnek, pedig a kórokozó vírus nagyon alatto­mos. Megkárosíthatja a köz­ponti idegrendszert. A beteg­ség kitörése után 8—10 naoon beliil agyhártyagyulladás lép­het fel, s, ez a súlyos kompli­káció kihathat a gyermek egész további életére. Az. oltóanyag kikísérletezését ' 19,68-ban kezdték meg a bioló- ' giai’ intézetben. Ezzel kapcso­latban G. Strake professzor rámutatott: ..Az olyan vírusos megbetegedések, mint a gyer­mekbénulás és a kanyaró si­Kirgizia gyártmányai a nagyvilágban ■ Kirgizia gyárai az idén 58 Ország megrendeléseinek tesz­nek eleget. A szovjethatalom évei alatt ez a köztársaság jelentős gazdasági körzetté fejlődött, ipara 90 ágazattal rendelkezik. Angol, francia, egyiptomi, indiai, szíriai cé­gek■ számára fémmegmunkáló szerszámgépeket, mezőgazda- sági gépeket, elektromos mű­szereket szállítanak. Sok meg­rendelés érkezett a kirgiz an- timonra, amelyet a világpia­con mint a legtisztább anti- ment ismernek. Ezt az érté­kéi fémet optikai üveg és félvezetők előállításánál hasz­nálják fel. keres leküzdése után kézen­fekvő volt, hóav a 'fültőmirigy- gvulladást is meg lehet előzni védőoltással. Mindenekelőtt azt kellett eldönteni,. hogy az inaktív, vagy pedig az oltó­anyag megfelelőbb-e. Mint 3 kanyarónál, a fültőmirigy- gyuíladásnái is megfelelőbbnek bizonyult az élő oltóanyag, amely hosszan tartó immuni­tást. biztosít. A Szovjetunióval folytatott tapasztalatcsere és az NDK-ban működő más ku­tató csoportokkal folytatott egvüttműködés alapján sike­rült olyan oltóanyagot kifej­lesztenünk. amelynek terme­lési technológiai eljárását idő­közben szabadalmaztattuk. A karl-marx-stadti kerü­letben hatezer gyermeket ol­tottak be ezzel az anyaggal, s a kísérlet megerősítette a la­boratóriumi eredményeket: a gyermekek az oltást jól elvi­selték és ellenállókká váltak e betegséggel szemben. Fogyatkozik d természetes környezet, ami hátrányosan befolyásolja a madárvilág megszokott életritmusát. A nagyvárosok zaja, a szennye­zett levegő mindinkább el­riasztja a fecskéket. A villás- farkú füsti fecskéknek ma már jobbára csak a falvak, .a ta­nyák nyújtanak menedéket, ahol a fagerendás istállókban fészket rakhatnak. A városok­ban egyedül a molnár fecskék „tartanak ki”, megtelepedve a régi építésű házak erkélyei, ár­kádjai alatt. Szegeden néhány árkádos háznál kolóniákba ve­rődtek össze. Itt sem zavarta­lan azonban az életük, mert téli távollétük idején fészkei­ket gyakran elfoglalják, tönk­reteszik a náluk harciasabb, a városok zajától egyáltalán nem félő verebek. A kisebb, de élesebb csőrű madaraktól a békés fecskék képtelenek visz- szaszerezni lakásukat. A vere­beknek még a közelségét sem Alig telik el hét a meteoro­lógusok és légkörkutatók újabb ijesztő jóslltai nélkül. „Uj jégkorszak fenyeget”. „Egyre nagyobb meleg lesz”, vagy „nemsokára egyáltalán nem lesz nyár” — ehhez hasonlóak az egymásnak ellentmondó A nyelvészek Mekkája A Pamir — a nyelvek b4r bele. 80 000 lakosa öt nyelven, tíz dialektusban beszél. Gyak­ran két szomszédos falu lako­sai is egy harmadik, közös nyelvet használnak egymás megértéséhez. E sajátságos helyzet miatt a Pamir a nyelvészek Mekkája. A Tad- zsik Tudományos Akadémia Nyelvészeti és Irodalmi Inté­zete elkészítette a három fő nyelv szótárát: a sugnanét, a bajuvaét és a sahdarjaét. Ez szolgál majd alapul az egyesí­tett, összehasonlító szótár el­készítéséhez, s talán segít megfejteni a végi. holt nyel­vek — az avesztan. a szogdi és a kvarezmi — titkát. bírják elviselni, s ezért „társ­bérleti” viszony sem alakulhat ki köztük. A gólyák helyzete sem ked­vezőbb: egyre kevesebb a ré­szükre biztonságos magas ké­mény. Ezért az Alföldön sok­felé lehet látni villanyoszlopra épített gólya-szükséglakást. Ezek legtöbbször olyan közel vannak a vezetékhez, hogy ki- adósabb csapadék esetén át­nedvesednek, a madarakat áramütés éri, s ugyanakkor rö­vidzárlat is keletkezhet. Így érthető, hogy az ilyen engedély nélküli „építkezéseket” nem szívesen tűrik meg a helyi il­letékesek és rövid úton kitele­pítik a gólyacsaládokat. Volt már rá eset, hogy későn figyel­tek fel rájuk, s madárvédelmi szempontoktól vezérelve nem bolygatták őket a fiókák szárnyra keléséig. Még a rezervátumokban ta­nyázó dankasirályok is lakás­gondokkal küzdenek. A Sze­prbgnózisök. Egv újabb — ez egyszer tudományosan bebi­zonyított — tény, azonban megerősíteni látszik a fenye­gető hideg jövőre vonatkozó jóslatokat: az Atlanti óceán vize, Európa hőszabályozója, égvre hidegebb lesz. Meteorológiai hajóállomáso- ko’n az Atlanti-óceán északi vészén Martin Rodewaid ham­burgi. légkörkutató szerint ■ az elmúlt 20 évben félfoknyi le­hűlés észlelhető: 1970-ben és 1971-ben ez a folyamat külön­legesen erős volt. Ha ez a ten­dencia abban az időszakban, .amelyre vonatkozóan még nem -készültek el, a számítások, to­vább folytatódott, akkor az óceáni meteorológiai állomás körzetében az átlagos tenger­hőmérséklet 11,5 fok alá süly- lved. Az ötvenes évek eleién a középérték még valamivel ma­gasabb volt 12 foknál. A tenget azonban a Föld melegének taroló ja. A hőmér­séklet 1 fokkal való növelésé­hez a víznek négyszer annyi melegre“ van“ szüksége, mint például a kloroformnak. For­dítva viszont az sem egyszerű geddel határos fehértói védett terület valamikor egyholdas szigete a hullámverések, vízmo­sások következtében rohamo­san fogy, kisebbedik. A több, mint háromezer sirglypár azon­ban évről évre visszatér tava­szonként és fészket akar rak­ni. Ilyenkor aztán kíméletlen, ádáz harcot folytatnak a pará­nyi fészkelőhelyért. Azok a családok járnak rosszul, ame­lyek kiszorulnak a part men­tére. Itt legtöbbször elpusztul, tönkremegy a fészkük, mert áradáskor elborítja a víz és sok száz tojásból nem kelnek ki a fiókák. A városokban aligha■ lehet valamit tenni a bajba jutott madarak védelmében. A re­zervátumban azonban a me­gyei természetvédelmi bizott­ság napirendre tűzte a sirá­lyok, a csérek, s egyéb mada­rak fokozottabb védelme kér­désének megoldását, , hogy hőt vonjanak el a ten- gertől. Az óceánban sehol sem változik a felszín hőmérsékle­te 10 Celsius foknál többet egy éven belül, vagy 1 foknál töb­bet nappal és éjszaka között. Az Atlanti-óceán északi fe­lének nagy részein az évszá­zad első felében „éghajlati hő­hullám” volt tapasztalható. A 0,5 fokos lehűlés következté­ben most ez . kiegyenlítődik Ezzel az óceanográfusok ama alapszabálya nyert megerősí­tést. . amelyet professzor Gün­ter Dietrich, az elhunyt kiéli tudós a következőképp fogal­mazott meg: A tengerben meg­figyelhető hőmérséklet-válto­zásokat egy olyan középszint körüli ingadozásnak kell fel­fogni, amely változatlan ma­rad. A meteorológiai hajók méré­seinek eredményeit a követke­ző években mégis nagy érdek­lődés kíséri. Abbamarad-e a lehűlés tendenciája? Vagy to­vábbra is olyan gyorsan foly­tatódik a lehűlés, mint az el­múlt két évben? Ez utóbbi esetben a Föld hőtárolója igen szorongatott helyzetbe kerül­ne. s ennek a földrészek időjá­rásában is érezhető következ­ményei lennének. Védett természeti szépségek A Nagy-Mazuri tavak kör* nyékét joggal tartják Észak- nyugat-Lengyelország egyik legfestőibb tájának. Január elejétől a tájegységhez tartozó Nidklte tavat és környékét egy kormányhatározat rezer­vátummá nyilvánította. Há­romezer hektáros területen, a Piszak erdőség központjában, tilos a vadászat, valamint olyan létesítmények és intéz­mények építése, melyek nin­csenek kapcsolatban a táj flórájának és faunájának ta­nulmányozásával, védelmével. A Mazuri tavak vidékén már 50 ilyen rezervátum találha­tó, melyek arra hivatottak, hogy segítsenek az eredeti környezet visszaállításában, a természet szépségének vissza- varázsolásában. Lakásínség a madárvilágban MAGAZIK « MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents