Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Koreai gyerekek 8." Éneklő gyerekek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (óvárosa Phenjan „Március elnevezésű óvodájában. Költöző platánok, juharok, tölgyek, kársak A két éve megnyílt viseg­rádi Szilvanus Szállónál — amely a legkényesebb idegen- forgalmi igényeket is kielégí­ti — a természet is bőkezű volt. A pompás tájnak mintegy kapuját alkotják az épület kö­rül díszlő csodálatos, nagy ko­rmájú, 20—30 éves platánfák. ■Mintha ültetőik két-három év­tizeddel ezelőtt megálmodták volna a szálloda helyét. ,t Erről azonban. nincs szó. A ppínpás példányok eddig is a Pilisi Parkerdőgazdaságban 'éltek. Csupán lakhelyüket vál­toztatták: 20—30 éves koruk­ban átköltöztek a pilisszent* kereszti erdészetből a visegrá­di ■ erdészetbe. A vándorlást nem sínylették meg: új helyü­kön gyorsan megindult a tel­Európa legmagasabb vasúti hűlj a A Montenegrói Köztársaság fővárosának, Titográdnak kö­zelében a Belgrad—Bar vasút­vonal építői átadták az új, 500 méter hosszúságú vasúti hidat — Európa legmagasabb ilyen jellegű építményét. Acélkonst­rukciója vad hegyi szakadék fölött. 200 méter magasságban húzódik. jes vegetáció, és azóta is élet­erősen fejlődnek. Jóval fiatalabb suhángokat már régóta átültetnek, de ilyen korú fákat csak néhány éve „költöztetnek”. A pilis- szén tkereszti erdészet az utób­bi négy évbep mintegy ezer darabot szállított el. többségét a fővárosba. Nemcsak a pla­tán, hanem a juhar, á tölgy és hárs is kiválóan tűri az átte­lepítést. A két utóbbi díszíti, a budapesti Baross-teret. A kiszemelt, szép koronáid fákat másfél méter sugarú földlabdával emelik ki régi helyükről. Föliahálóval, desz- kázva körülbástyázzák, s da­ruval emelik autóra. Amint megindul új helyén a vegetá­ció, különös gonddal locsolják. Műanyag csöveket helyeznek gyökerei közé. hogy a víz min­den hajszálgvökérhez eljusson. Nem-tód! már évtizedikig vár­ni á parkokbari; új lakótelepe-' ken egy kis árnyékra: az új technology so—90 százalékban sikerrel jár. Miért kilencven szám között válogathatnak a lottózók ? Sokan és sokszor feltették már a kérdést, hogy miért éppen 90 szám közül kell kiválasztaniuk a lottózók­nak az öt nyertes számot? Miért nem száz vagy öt­ven közül? Miért épp öt számmal kell próbálkozniuk? A kérdések megválaszolásához a szerencsejátékok „történelemkönyvében” több mint 350 évet kell vissza­lapozni. A lottó bölcsője ugyanis Genovában ringott, méghozzá a feljegyzések szerint az 1620-as években. _ Ebben az időben a város öt tanácstagi helyére, alkal­manként összesen 90 polgár pályázhatott. Hogy közü­lük ki legyen végül is az öt szerencsés, azt Fortunára bízták. A 90 nevet külön-külön papírlapokra írták föl, s egyszerű sorshúzássá. döntöttek alighanem azért, hogy a személyes kiválasztás felelősségét áthárítsák o szeszélyes istenasszonyra. A sorshúzást minden alka­lommal nagy érdeklődés kísérte, olyannyira, hogy a genovaiak közül solcan előre fogadásokat kötöttek, ki lesz az öt új tanácstag. A fellobbant játékszenvedély szinte tálcán kínálta az ötletet: tanácstagoktól függet­lenül is rendezzék meg időről időre a „sorshúzást”. A 90 nevet 1—90-ig terjedő számokkal helyettesítették, s éz a játékforma végérvényesen polgárjogot nyert. A lottó magyarországi históriája jóval később, a XVIII. század közepetáján kezdődött. A feljegyzések tanúsága szerint az első ünnepélyes húzás színhelye Müller János városi nótárius tabáni háza volt. Később mintegy négy évtizeden át a híres budai Hét Válasz­tófejedelem vendégfogadóban rendezték a húzáso­kat. A lottó egészen 1897-ig virágzott hazánkban — ek­kor a játékot különböző indokokkal megszüntették. „Újkori” történelme csak 1957-ben, tehát kereken 69 évvel. később kezdődött, természetesen változatlanul annyi számmal, ahány genovai polgár pályázott an­nak idején a városi tanácstagságra. Tiszta levegő... Moszkvában, a fővárosi egészségügyi szolgálat javasla­tára újabb 186 iparvállalatot zárnak be és telepítenek a vá­ros határain túlra. A szovjet főváros valamennyi gyárát gáz- és porfelfogó készülékek­kel szerelték fel. 1500 objek­tumban szén helyett gázzal tüzelnek. ENSZ-adatok szerint Moszkva levegője jóval tisz­tább, mint New-Yorké és Nyu- gat-Európa nagy fővárosaié. Ma már valamennyi szovjet városban szigorúan ellenőrzik a levegő és a talaj tisztaságát. Az egészségügyi szolgálatok minden olyan üzem működését betilthatják, amely a megen­gedett normáknál nagyobb mennyiségű káros anyagot jut­tat a környezetbe. Az egész­ségügyi inspekció jóváhagyása szükséges az új lakónegyedek építési terveihez is. Veterán világítótorony Kuba legnyugatibb csücské­ben. a San Antonio foknál, a Colorado öböl viharos hullá­mai mosta magas sziklán emelkedik a Roncali .világító­torony.. Ez kuba legmagasabb világítótornya — 1849-ben épí­tették. A 20 méter magasság­ban elhelyezett reflektor fé­nye jelezte a Jukatán tenger- szoroson közlekedő, hajóknak a veszélyes szirteket, a víz alat­ti sziklákat. Kezdetben olaj­lámpa világította a tornyot, és speciális óraszerkezet segítsé­gével forgott a megadott irányban. A XX. század elején az olajlámpát villamos lámpa váltotta fel, de maga a szer­kezet immár 123 éve hibátlan nul működik. Ma a Roncali világítótorony egyre nagyobb jelentőségei kap a tengeri halászat fejlő­désével kapcsolatban. A kubai „Granma” újság közlése sze­rint a veterán világítótornyot hamarosan rekonstruálják, nagy erejű fényforrásokkal szerelik fel. melyek igen nagy távolságokra is képesek jelzé­seket adni. Meddig áll még a pisai ferde torony ? A kóstolás lovagja „A. kóstolás lovagja” ezüstérem — a Camus konyak­gyár legnagyobb kitüntetése — a franciaországi Cog­nac városából Jerevánba került. A kitüntetett ugyanis itt él. A márkás örmény ko­nyakok „atyjának” nevezik. Szedrakjánnak hívják. Harmincöt évvel ezelőtt Jugoszláviában egy nemzet- . közi konyakkiállításon Jubilejnij nevezetű márkás konyakjával aranyérmet nyert. A francia lapok azt írták akkor, hogy „q nemzetközi konyakpiac egén egy ragyogó és egészen sajátos csillag jelent meg”. A Jubilejnijt követően az Örményország elnevezésű konyak öt aranyérmet, a Dvina konyak pedig három magas kitüntetést kapott. 1970-ben a krimi nemzet­közi konyakversenyen mind a nyolc „benevezettn örmény konyakmárka aranyérmes lett. Most jön ki hamarosan Szedrakjan tizenegyedik konyakfajtája, a Szaszun, amely kitűnő zamatávál és gyönyörű színével a legjobb ókonyakok közé so­rolható. Szedrakjan ma 70 éves. Ebből majdnem ötven évet szakníájának__ szentelt. A gyár, amelyben még ma is píöl-gozik, hafmihc országba szállítja termékeit. Évente IC millió palack fut ki a gyárból. És mindegyik pa- l '.'lapkőt .Márkár Szedrakjan, a kóstolás lovagja „meó3". ■ Vannak városok, amelyek neve egybeforr! egyetlen mű­emlékkel; Pisa is ilyen. A dóm-együttes a város minden többi műemlékét feledteti, jól­lehet azokért is érdemes lenne a városba látogatni. A dóm­együttes valóságos múzeum- város: a keresztelő kápolna, a dóm, a campanile, s mögöttük a Campo Santo azaz a temető kivételes művészi élményt je­lent. A két Pisano tevékenyke­dett itt. a dómban Cimabue hatalmas mozaikja, Giovanni da Bologna, Andrea dei Sarto, Sodorna munkái, az igazi lát­nivaló azonban a campanile, ami akkor is az európai épí­tészet egyik csodája lenne, ha nem dőlt volna meg. De mint ferde torony, olyan különle­gesség, hogy a turisták százez­rei tulajdonképpen ezért za­rándokolnak Pisába. A tornyot, amint ez minden művészettörténetben olvasha­tó. 1174-ben kezdte építeni Bonanus mester és Ihsbrucki Vilmos. Lassan készült, mert tíz év múlva még csak a har­madik emeletnél tartottak vi­szont már ekkor jelentősen megdőlt észak—déli irányban. Az építkezést azonban így is folytatták, s 1350-re fejezték be a csaknem 55 méteres, 16 Ó00 . tonna- ' - súlyú épületet,' amelynek ekkor 3,5 méter volt az elhajlása. A tornyot nyolc­emeletes, oszlopsorokkal díszí­tett, melyeket Burckhardt. a reneszánsz nagy tudósa nem győz magasztalni. s tetejére 294 lépcső visz föl. Galilei az innen ledobált kavicsokkal számította ki a szabadesés tör­vényét. A torony állandóan tovább dőlt. 1829-ben már 4,5 mé­ter. 1965-ben pedig már az öt métert is elérte, s tengelye évente átlag egy centivel haj­lik el. 1910 óta állandóan fi­gyelik s főleg az utóbbi évek­ben egyre aggodalmasabb han­gok hallatszanak arról; hogy egyáltalán megmenthető-e ez az értékes művészeti emlék. Azóta szinte az egész világon foglalkoznak a pisai ferde to­rony sorsával, s egész sor ja­vaslat született megmentésére; A Szovjetunióban tudóscsoport foglalkozik a torony kérdésé­vel, s javaslatuknál felhasz­nálták azokat a tapasztalato­kat, amiket műemlékek meg­mentésénél már korábban sze­reztek. A szovjet tudósok gze- ' rint legcélszerűbb lenne az épület és az alapozás közé acéllemezt; helyezni. amihez . természetesén fel kell emelni az épületét, ez viszont hidrau­likus emelő- segítségévéi- még ilyen hatalmas súly esetében sem megoldhatatlan. Donato, olasz mérnök ugyancsak fel akarja emelni a tornyot, még­pedig 16 daru működtetésével, hogy új alapozást készítse­nek. Van olyan javaslat i*. hogy ballonzárt vonjanak a to­rony köré. s ehhez rögzítsék, amíg az alapokat megerősítik. Egy francia javaslat szerint szét kellene szedni, s utána új alapokra újra fölépíteni, fer­dére, vagv egyenesre, ahogy az olaszok kívánják. Van olyan terv is. amely arra irányul, hogy megakadályozzák a to­vábbi dőlést, nagy mennyiségű cementtel erősítenék meg a tornyot. Állami bizottság foglalkozik sorsával, de döntés egyelőre nem született. Vannak ugyan­is optimista tudások, akik sze­rint az évi egy centiméteres további dőlés nem fenyeget közvetlen veszéllyel, s ipég körülbelül kétszáz, évig bírja a torony. Colonetti professzor nem ennyire derűlátó, egy tor­nádó tapasztalatai óta. amikor észrevehetően kilendült a to­rony, azt mondja, egy nagyobb szélvihar összedönthetl Ha ez valóban bekövetkez­nék. egész Európa szegényebb lenne* ^ tart V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents