Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

L

A „kispolgárság”, „kispolgá- riság” kifejezések korunk divatos, gyakran használt fogalmai, kategóriái közé tartoznak. Emlegetjük ezeket lép- ten-nyomon, s nemcsak mérlegelő beszámolókban fordulnak elő, hanem a vitákban, beszélgetésekben is.

A téma sokkal inkább napirenden van most. mint eddig bármikor. Ennek egyik alapvető oka, hogy különböző elemzésekben, dokumentumokban a párt fordította a közvélemény figyelmét e magatartásformára, éppen azért, hogy fokozatosan tudatosítsa, szervezze, irányítsa az ellene való harcot. A párt kezdeményezései és a szocialista tudat fokozatos erősödése következtében egyre többen válnak érzékennyé a kispolgári magatartás negatív jelenségeire. Ez az érzékenység — amely a tömegkommunikációban is jelentkezik — azt eredményezi, hogy szemünk jobban ránvíljk e témára, többet beszélünk róla, többet foglalkozunk vele.

De nemcsak a tudatos fi- gyelemirányítás, tömegkommunikációs hatások következménye e jelenség nagyarányú jelentkezése a közéletben. A kispolgári magatartás egyes jelenségei felerősödtek, s egymást váltogatva és segítve fel-felbukkannak, izgatják és irritálják a becsületesen dolgozó többség gondolkodását, szemléletét

A közhasználatban — és a köztudatban — állandóan keveredik s felváltva, de pontatlanul használva jelenik meg két fogalom: a „kispolgárság” és a „klspolgáriság”.

A kispolgárság osztálykategória. Elsősorban azok a kistulajdonosok, kisárutermelők, — kisparaszt, kisiparos, kiskereskedő stb. — alkotják a társadalomnak ezt az átmeneti osztályát, akik közbülső helyet foglalnak el a proletáriá- tus és a burzsoázia között. A kispolgárság a kapitalizmus jellegzetes terméke: a magán- tulajdon differenciálódása, a tulajdonszerzés, a szabad verseny hozta létre. Létrejötte pillanatától kezdődően átmeneti osztálynak tekinthető, s mint ilyen, állandóan differenciálódik, egysége látszólagos és a történelemben mindig átmeneti. Rendkívüli végleteket fog át. s ez a belső hullámzás gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi tartását is alapvetően meghatározza.

A kispolgárság osztályhelyzete a kapitalizmusban valójában kettős kötöttségű. Egyrészt mint tulajdonos közvetlenül kötődik a burzsoáziához. állandó vágya és célja, hogy a tulajdon gyarapításával fel is emelkedjék abba ea osztályba, amelyhez tulajdonosi, birtokosi mivoltában kötődik. Ugyanakkor a kispolgárság dolgozó is, birtokán, tulajdonában saját maga is kétkezi munkát végez, nem egyszer saját magát és családtagjait is kíméletlenül hajszolja csak azért, hogy a birtokosi tudatából származó va- gyongyűjtő céljait megvalósíthassa.

Ebből a kettős osztályhely- zetbői eredően a kispolgárság közbülső helyet foglal el a tőkések és proletárok között az osztályharcban is.

A gazdasági létbizonytalanság teszi a kispolgárságot cselekvésében és tudatában is bizonytalanná. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy történelmi sorsfordulók idején a kispolgárság ft két szembe»álló osztály közül bármelyiknek lehet potenciális szövetségese. de hogy a szövetség a gyakorlatban megvalósul-e éa melyik oldalon, az számtalan tényezőnek, elsősorban a kispolgárság által lemért érdek- viszonyoknak a függvénye. A kispolgáraág lehet a nagy- burzaoázia hatalmának legszélsőségesebb formája, a fasiszta rend szövetségese is, mint ahogy Olaszországban és Németországban elsődlegesen a kispolgárság jelentette a fa- sizmus társadalmi alapját. De lehet már kapitalista termelési viszonyok között is a proletariátus szövetségese. Szövetséges volt Franciaországban pL a II. világháború idején a fasizmus elleni népfrontban. A Nagy Októberi Szocialista Foraadajom győzelmének egyik oka éppen az, hogy a proletariátus a kispolgárság legnagyobb rétegét, a parasztságot saját oldalára tudta állítani.

A kispolgárságnak nemcsak osztályszempontból, hanem tudatilag is legfontosabb jellemzői és meghatározói: a belső ellentmondásosság, a bizonytalanságérzés, az önálló cselekvőképesség hiánya, a másokkal szembeni közöny, felelőtlenség és önzés — amely az egyéni érdek kizárólagos érvényesítésében nyilvánul meg.

A kispolgárság a burzsoá osztályhoz kötődve alakítja ki erkölcsi tartását. A közösség- Sel szemben az egyént tekinteni a dolgok mércéjének, na individuum érdekét kizárólagosnak — eszek alapvetően a burzsoá erkölcs vonásai. S ha azt ia figyelembe vesszük, hogy az individualizmus legfőbb formája az önzés, amely haszonlesésben, a gyengébbek kíméletlen eltiprásában, kapzsiságában, karrierizmusban, áskálódásban és irigységben, a hatalmasok előtti csúszás-mászásban, a közömbösségben nyilvánul meg. akkor látjuk, hogy a kispolgárság osztálytudatának máig is legveszélyesebb tartalmát érintettük.

Az átmeneti társadalom gazdasági és osztály viszonyait elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a kispolgárság — bár nem osztályként — önálló rétegként léteák az átmeneti társadalomban is. A szocializmus alapjainak lerakása után is vannak egyénileg termelő parasztok, sok a kisiparos, kiskereskedő. Korunkban az önálló rétegként létezésnek megvan a jogosultsága és gazdasági alapja, mind a tulajdonviszonyban, mind a munka- megosztásban, mind az árucserében. Ezeket a viszonyokat is átmeneti állapotok jellemzik. őriznek polgári, kapitalista vonásokat, a e vonások fenntartják, sőt újratermelik azt a réteget is. amely létezésükhöz szorosan kötődik.

A kispolgárság léte, tehát társadalmunk jelenlegi fejlettségi fokán olyan természetes társadalmi jelenség, amellyel politikai és ideológiai munkánkban egyaránt számolnunk kell. A proletariátusnak mint hatalmon lévő osztálynak — s ebben az értelemben az uralkodó erkölcs hordozójának — differenciáltan kell közelítenie ehhez a réteghez.

Ugyanis a kispolgárságra a társadalomnak gazdaságilag nélkülözhetetlen szüksége van. Vannak az életnek olyan területei, ahol munkájuk, szolgáltatásaik, vállalkozó kedvük serkentője és erjesztője a fejlődésnek, a kezdeményezésnek éa adói aéHtüIüIr alapvető

ellátási problémáit merülnének fék

Ha pedig ez így van gazdaságilag, akkor ennek kell meghatároznia a velük szemben kialakított politikát is. A kispolgárság mint réteg az átmeneti társadalomban szövetségese a munkásosztálynak. Szövetségese elsősorban azért, mert munkájával tevékenyen részt vesz a szocialista társadalom építésében, és bár saját hasznát is szolgálja, a létrehozott, megtermelt javakkal végső soron mégis a szocializmus teljes győzelmét segíti, hiszen a meghatározó termelési és gazdasági viszonyok szocialisták.

A gazdasági egymásrautaltság és a politikai szövetség azonban nem zárja ki. hogy a kispolgársággal szemben ideológiai harcot ne folytassunk. Még pontosabban: állandóan harcolnunk kell bizonyos nézeteik, elveik, magatartásuk ellen, ha azok ellentétesek a szocialista társadalom etikai normáival és céljaival. Ez a harc állandó és folyamatos, de mint minden ideológiai küzdelem, elsősorban a nézetek, eszmék harca.

(Folytatjuk)

BÉNYEI JÓZSEF

Következik: Egy magatartás útja.

Városkép

Sajnos ismét eső után köpönyeg, vagy talán csak azért nem teljesen, mert a városkép folyvást alakul, változik és annak érdekében, hogy előnyére változzék, nem helytelen levonni a tanulságokat. Szekszárdról van szó, megyénk székhelyéről, melyről többnyire elbűvölten nyilatkoznak a távolról ide vetődök és amelyik olyan rövid idő alatt magához tudja kötni, lelkes lokálpatriótává varázsolni a letelepülőt A vonattal érkező tekintetét a lágy dombok tövénél, oldalában fekvő város harmonikus képe ragadja meg. Ha valaki a hegyoldalból néz lefelé, azt a fejlődés. Az új lakótelepek — bár változatos szépségű — tömbje, a százhatvan- lakásos már megszokottá vált gigantikus kétpúpú tevéje, a régi és az új elhatárolódása, a hagyományos városmag mellett és helyett kialakuló új. A hasonló rendeltetésű épületek közül kiemelkedő Gemenc Szálló, a művelődési központ üvegfalai, a sétakert és a fasor zöldje. Előbbiben legfeljebb csak a honvédszobor elhanyagolt talapzatszegélye a disszonáns, de ez messziről nem látszik. A tavalyi mezőgazdasági kiállítás sarkánál már zöldéinek az új fák, ékesen bizonyítva azt a kertművészetben már régóta ismert gyakorlatot, hogy nemcsak (barbárokat tördelésre ingerlő) suhángokat lehet telepíteni.

Van azonban a városképnek egy másik aspektusa is, ami szerkesztőségünk ötödik emeleti ablakaiból nap-nap után észlelhető és nap-nap után döbbenetét vált ki. Az Augusz-ház parkjának roncsai, amit szemünk láttára szorítottak egy a közlekedési igényeket messze túlhaladó betontemetőbe. Ha a Korzó Áruház akkora lenne, mint két Corvin, az ide és innen áramló forgalom se kívánná meg a jelenlegi aszfaltsivatag — felét. A magasból figyelve sokáig abban a hitben loledertünk, hogy az itt ásott medence egy sajátos mélységű szökőkút céljait szolgálja. Nem az lesz, hanem tűzvédelmi célból készülő víztároló, amit az Augusz-ház felé enyhén lejtő mesterséges dombbal fednek be. Ez a szekszárdi „novokurgán“ még nem készült el, a városi tanácson mindenesetre megnyugtattak bennünket, hogy az utca felől nem zavarja majd a rálátást a Korzó Aruház barna tömbjére.

Egy helyen már sikerűit bebizonyítani, hogyan nem szép egy tér. Ez a Panoráma mozi és a száz hotvan la kosos közt van, ahol a lakók meleg nyári éjszakákon személyesen tapasztalhatják, mennyi hőt képes tárolni és később visszasugározni a pucér aszfalt vagy beton. Ugyanezt észlelhetik majd az Augusz-park környékén lakók és dolgozók is. A távlati tervek szerint — így tudjuk — a pár éven belül kitelepülő bőrdíszmű helyére park kerül. Talán még időben o jószándékú óhaj tolmácsolása, hogy az ég szerelmére valóban park legyen (gyep. virágágyak, fák, bokrok, cserjék, uram bocsa', akár egy szökőkút is) és ne szabadtéri görkorcsolyapálya. (ordas)

Fejlődő idegenforgalom

As IISTIJRISZT elnökének nyilat li ozat a

Viktor Bojesenko. az INTU- RISZT igazgatóságának elnöke az alantiakban válaszolt az APN tudósítójának kérdéseire:

— Hogyan értékeli az idegenforgalom fejlődését a Szovjetunióban ?

— Úgy vélem, hogy a Szovjetunió a világ legjelentősebb idegenforgalmi potenciáljával rendelkezik. Már bekapcsolódtunk ugyan a „nagy idegenforgalommal” rendelkező államok sorába, lehetőségeinket azonban még korántsem aknázzuk ki teljesen. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy viszonylag nemrég kezdtünk foglalkozni a széles körű idegenforgalommal.

—• Milyen útvonalakat kínéinak elsősorban a külföldi vendégeknek? r

— Mindenekelőtt a szovjet népek gazdag történetével és sokszínű kultúrájával igyekszünk megismertetni vendégeinket, bemutatni eredményeinket és fejlődésük távlatait, hagyományait és szokásait, végül pedig konyhaművészetét. Tavaly a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileumával kapcsolatban 19 jubileumi útitervet állítottunk ösz- sze. i

A program olyan sikeres volt, hogy az idei első félévre is meghosszabbítottuk ezeket az utazásokat. Ezeknek az utaknak a résztvevői nemcsak a szövetséges köztársaságok fővárosaival ismerkedtek meg, hanem felkerestek egy sor nagy iparvárost és mezőgazda- sági központokat Az ősi orosz városokban — Novgorodban, Szuzdalban. Vlagyimirban vendégeink megismerhették a régi kolostorokat, a páratlan freskókat és ikonokat őrző templomokat. Ugyancsak sok érdeklődőt vonzottak a szibériai és a távol-keleti körutak.

Az INTURISZT ajánlatai között szerepel például hajóút a mesés Dnyeperen és a Volgán. Az alpesi sízés hódolóinak az Észak-Kaukázus jól berendezett síközpontjai — Te- berda, Dombaj, Itkol áll rendelkezésre, a tengerparti üdülés kedvelőit pedig Szocsi, Jalta. Odessza várja.

Szibériában, a krasznojársz- ki határvidéken a rosziovj területen, Észak-Oszétiában és Azerbajdzsánban júniustól decemberig szarvasokra, őzekre, kaukázusi túrra, medvére és vaddisznóra vadászhatnak.

— Tehetnek-e egyéni utazásokat a külföldiek?

— Természetesen, az INTURISZT szívesen szervez ilyen utakat. Az utazni kívánók a megfelelő országok utazási irodáival egyeztethetik az útvonalat, a program nagv választási lehetőséget kínál, hiszen az útvonalak több mint 100 várost érintenek. Az ország különböző tájain mintegy 40 új szálloda épül. s 1975-ig. a tervidőszak végéig további 40 —50 szálloda létesül.

— Mibe kerül egy szovjetunióbeli utazás?

— Viszonylag nem drága. Ä turistaosztálytól a luxuskategóriáig sokféle választási lehetőséget kínálunk. A turistaosztályú ellátás, — amely szállodai elhelyezést, napi háromszori étkezést, minden városban INTURISZT-buszokkal. szakavatott vezetőkkel két-két kirándulást foglal magába, egy sor más szolgáltatással együtt körülbelül napi 9 rubelbe kerül. Vannak kedvezményes nrogramjaink iskolásoknak, fiataloknak, egyetemistáknak. A kétévesnél fiatalabb gyermekek ellátása egyébként is ingyenes, 2—12 éves korig pedig 50 százalékos a kedvezmény. Az INTURISZT ezen kívül október 1-től április 30- ig kedvezményt ad mind a csoportos, mind az egyéni utazóknak.

Emiriai testei* JM&h» érdesnek » i.^ijnnr’* J»tó»Ki a kispolgár ?

Vau-e még kispolgár?