Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Ezt Iiozfa a hét Kínai írásreform s SAIGON VARSÓ Édward Gi-erek, a LEMP KB első titkára fogadta a lengyelországi látogatáson tartózkodó Amir Abbasz Hove; !a | iráni miniszterelnököt. A táléi- ! kozón a két ország kapcsol,; tai fejlesztésének időszerű leér déseiről tárgyaltak. PHENJAN Pák Szong Csői, & Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK miniszterelnöke Phenjanban megtartott sajtóértekezielen állást foglalt, amellett, hogy az ország eoo • ■ '■ koreaiaknak s ij . hi tukoal; kell megoldani-.. .li be avatkozás nélkül. Géppisztolyokkal és egy bombával felszerelt csoport kerítette hatalmába a venezuelai légitársaság kétmotoros utas- szállító repülőgépét, amelynek fedélzetén négytagú legénység és 40 utas tartózkodott. Az ország nyugati területe fölött belföldi vonalon közlekedő járatot először Curacaó- ba, a Holland-Antillák egyik szigetére irányította a négy Kína újra napirendre tűzte az írásreform kérdését, amelyet a „kulturális forradalom” idején félretettek. A Kuanming Zsipao című pekingi lap felújította e kérdéssel foglalkozó vitafórumát, amely 1966-ban szűnt meg. Az írásreform-kérdés Kínában nem pusztán nyelvészeti ügy, hanem politikai jelentősége is van. A múltban egyebek között a bonyolult, a beszélt köznyelvtől szögesen különböző írásjelek ismerete biztosította az uralkodó osztály privilégiumát a dolgozó tömegekkel szemben. A felszabadulás után a népi hatalom nagyszabású munkát kezdett az analfabetizmus felszámolásáért, a hagyományos írásjelek egyszerűsítéséért-. Ennek eredményeként a Zsenmin Zsipaót már 3500 írásjel ismerete alapján tökéletesen meg lehet érteni. A munka másik célja az volt. hogy előkészítsék a fonetikus írásra való áttérést, ennek érdekében pedig egységesítsék a beszélt köznyelvet. A fonetikus írásra való áttérésnek az a fő akadálya, hogy a több mint 700 millió lakosú Kína számtalan nyelvjárást beszél, de míg az írásjelek által hordozott jelentés egységes minden imi-olvasni tudó ember számára, Peking- ben ma: is mindertnapos látvány, hogy különböző vidékre való, egymákt nem értő emberek a levegőbe vagy tenyerükbe rajzolják a vitatott szó írásjeleit. Az írásjelek tulajdonképpen a nemzeti egységet hordozzák s eltörlésükkel Kína olyasfajta soknyelvű állammá alakulna, mint India. Ezért a fonetikus írásra, írásmódra való teljes áttérés előfeltétele a beszélt nyelv' egységesítése. E cél elérése érdekében sí kínai tudományos akadémia 1958-ban kidolgozta az északi, úgynevezett pekingi vagy mandarin dialektusra - alapozva a kínai írásjelek fonetikus latin betűs átírását, az úgynevezett Pi n j i n-rendszert. A kulturális forradalom idején a Pinjin-átírásról többé nem lehetett hallani, de amikor Nixon látogatása előtt Pe- kingben újrafestették az üzletek portáljait, a kínai jelek alá már a latin betűs fonetikus átírást is odapingálták. A Kuanming Zsipao vitarovatának felújítása pedig azt mutatja. hogy a politikailag nagy jelentőségű nyelvészeti munka újra zöld utat kapott Kínában. A venezuelai géprablás férfi, aki a venezuelai politikai rendőrség szerint a „Nulla pont” elnevezésű gerilla- szervezethez tartoznak. Itt üzemanyagot vettek fel. miközben kikötötték; ’ hogy a tankolást végző alkalmazottak csak fürdőruhában közelíthetik meg a gépet, nehogy‘fegyvert hozhassanak magúkkal.' Curacaóból Panama városba térítették a gépet, itt az uta-' sóit1 közöl " három nőt és kot kisgyermeket szabadon engéíS-' telt. A repülőtéri hatóságoknak átnyújtottak továbbá egV" venezuelai politikai foglyok. neveit tartalmazó listát és követelték az érintett .személyek haladéktalan kiszabadítását, Rövid pihenő után a gép Mexikó irányába indult. Az elrabolt venezuelai repülőgép megérkezett a délmexikói Merida városába. A venezuelai kormány elutasította a géprablók követelését. A saigoni hatóságok magatartása miatt el kellett halasztani a felszabadított dél-vietnami területek ellen intézett amerikai légitámadások ügyének kivizsgálását. Thieu rendszere ugyanis nem volt hajlandó szállítóeszközöket adni a dél-vietnami felekből álló kétoldalú bizottság DlFK-tag- jainak, s nem szavatolta biztonságukat sem. a külpolitikában MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, . Keselyűst út FELVESZ GÉPIRÖNÖT, KERTÉSZT, ANYAGMOZGATÓKAT, ÉS A HORGANYZÓBA DARABBÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT. (389); A Szekszárd városi Tanács Költségvetési Üzeme fkivételre keres GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓT KALKULATORI ÉS SZÁMLÁZÓI MUNKAKÖRBE. Jelentkezés; munkaügyi előadónál Szekszárd, Tarf- say u. 8. (425) Így látja a hetet, kommen- tátorunk, Réti Ervin: Ha valaki, akár öt esztendővel ezelőtt azt mondja Nyugat- Németországban, hogy az esti főműsoridőben, amikor tízmilliók ülnek a televíziós készülék előtt, megjelenik majd a képernyőn a Szovjetunió Kommunista "Pártjának főtitkára, s nyilatkozatában bizalmat kér a bizalomért — minden bizonnyal fantasztának hitték volna. Hiszen néhány éve az NSZK televíziós programjai még az időjárás-jelentésekben sem ismerték el a realitásokat, a képernyőkön megjelenő térképek előrejelzései a régi harmadik birodalom területére szóltak. A világsajtó különböző irányzatú termékei sok mindenben különböznek egymástól, de abban közös nevezőre jutottak, hogy mi volt a hét eseménye. Ez annál könnyebben megtörténhetett, mivel rekordszámú, kilencszáznál több újságíró adott pénteken délelőtt helyszíni tudósítást amikor Brezsnyev IL—62-es kü- lönrepülőgépe leszállt a Köln- Bonn repülőtér betonjára. A külsőségekre, protokollra viszonylag kevés idő jutott, a tárgyaló felek azonnal a második, vagy talán harmadik sebességbe kapcsoltak, s még az érkezés napján hat szinten kezdődött meg a kétoldalú eszmecsere. Úgy* tűnik, hogy a szovjet— nyugatnémet párbeszéd kulcsszava: a bizalom. Ez az a kifejezés, amelyet már az első beszédekben, megnyilatkozásokban mindkét fél a legtöbbet említett, A Szovjetunió és az NSZK között, az 1970 nyarán megkötött moszkvai szerződés óta lényegében normalizálódott a helyzet. A szovjet— nyugatnémet kapcsolatok légköre ma már megfelel a Moszkva és más fejlett tőkés országok viszonyának. A bonni változások, nyomán számos ésszerűtlen, erősen hidegháborús elem kirekesztődött az NSZK kormánypolitikájából. A most folyó megbeszéléseken logikusan felvetődik a hogyan tovább kérdése. Nyilván • sok mindenről szó esik, az t európai biztonsági rendszer megalkotásától a hosszú lejáratú, széles körű gazdasági kapcsolatokig. Ennek feltétele azonban a kölcsönös bizalom kimunkálása, tehát annak tudomásulvétele, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége, adott esetben az ideológiai viták ellenére is lehetséges, sőt szükséges egy tartós békés egymás mellett élési korszak. A Szovjetunió nem mától kezdve vallja ezt az álláspontot, a koegzisztenciára való törekvés végigvonul egész történelmén. A nyugati oldalon sokáig tagadták ezt a lehetőséget de az új világhelyzet kialakulása, s a következetes sZöcialista • békeReZderhényézé- sek nyomán, lassacskán mégis felülkerekedtek a realitások. Éz jutott kifejezésre a kapcsolatok elveit rögzítő korábbi szovjet—francia és szovjet— amerikai nyilatkozatokban, ennek jegyében áll Brezsnyev nyugat-németországi útja. A folytatásra utal az SZKP főtitkárának a jövő hónapban esedékes amerikai látogatása, a japán kormányfő moszkvai meghívása és sok más hasonló esemény. ., . Utat törnek a realitások a két európai tárgyaló fórumon. Helsinkiben és Bécsben is. A finn fővárosban a nagykövetek meghosszabbították a jelenleg folyó tanácskozási fordulót, s a „diplomáciai túlóráktól;’ azt várják, hogy még ebben a hónapban sikeresen befejeződik az előkészületi szakasz. A bécsi EKHT-konzultá- ción, a kilencvenkilencedik napon végre megszűnt a terméketlen egyhelyben topogás. A héten plenáris "üléseket tartottak, s a jövő héten zárt ajtók mögött tanácskoznak tovább. A bizalomra való hivatkozás itt sem tűnt feleslegesnek, különösképpen egyes NATO-körök törekvéseit figyelembe véve. Vajon kelthet-e bizalmat a szocialista országokban, de akár egy teljesen kívülálló szemlélőben az egyoldalú stratégiai előnyökre törő atlanti próbálkozás? (A NATO a korlátozások hatókörébe szedette volna vonni lényegében a Varsói Szerződés egész gerincét, kihagyni viszont az Atlanti Szövetség északi és déli szárnyát) Végül is érvényre jutott a szocialista közösség ésszerű álláspontja, amely egyébként a szembenálló félnek sem jelent hátrányt, hiszen a kölcsönös biztonság elvéből indul ki. Bécsben természetesen csupán a tárgyalások startjáról van szó. s a szerény részmegegyezésekhez is hosszú időre lesz szükség. Ezt a következtetést már az eddig folytatott leszerelési megbeszélések bonyolultsága és idő-igényessége alapján is leszögezhetjük, Ez. a gondolat már átvezet egy európai színhelyű de nem földrészünkkel kapcsolatos találkozóhoz. Párizsban Le Dúc Tho és Kissinger, akik már nem kevés órát töltöttek együtt különböző Párizs környéki villákban, a vietnami tűzszüneti megállapodások betartásáról folytat megbeszéléseket. A sorozatos saigoni provokációk, a dél-vietnami párbeszéd ered-, ménytelensége. a VDK vizein történő aknátlarrítás nyújthattak alapot a Hanoi és Washington közötti viszonylag magas szintű kapcsolatok felújításához. Sör és Pepsi A százhuszonöt esztendős kiváló Tegnap délután kedves ünnepség zajlott le Szekszárdon a Pannónia Sörgyár kirendeltségének dolgozói részvételével. A pécsi gyár ebben az esztendőben 125 esztendős, és tavalyi gazdasági eredményével Kiváló Vállalat címet szerzett. Egy év alatt kétszeresére nőtt a Pepsi-Cola gyártása és a sör mennyisége is"— elsősorban a palackosé — jelentősen nagyobb. Az ünnepségen dr. Rugási Endre igazgatón kívül felszólalt Szabópál Antal, a megyei párt vb. tagja, a megyei tanács elnöke és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa részéről Reinhardt Jenőné. Mindketten kiemelték a szekszárdi kirendeltség dolgozóinak hozzájárulását a Kiváló Vállalat címhez. Braun Sándor, a kirendeltség vezetője 25 éve dolgozik a Pannónia Sörgyárnál. A törzsgárdatagságért aranygyűrűt kapott. A sörgyár első ízben adta át 24 dolgozójának a megbecsülésnek e jelképét. Négyen Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. A vállalat vezetősége a kirendeltség valamennyi dolgozóját ebéden látta vendégül az évforduló és a vállalat kitüntetése alkalmából.
