Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

Továbbtanulnák a képesítés nélküliek Több a pedagógus, de még sok a betöltetlen állás Havonta 400—700 forint az ösztöndíjasoknak Országos értekezlet Szekszárdon A sxocialista brigádok művelődése III, TOLNA MEGYE! SZAKSZEÍTVEZETi NAPOK '73 ' Három ciklusban pályázhat­nak idén a már tanító, vagy a felsőfokú oktatási intézmé­nyekben júniusban végző pe­dagógusok. Az állománybeliek jelentkezése márciusban meg­történt, a végzősök ezekben a napokban olvashatják a főiéi kolák, egyetemek, hirdetőtáb- . Iáira kifüggesztett pályázati ki­írásokat. Ők a korábbi gya­korlattól eltérően nem két, ha­nem csak egy helyre pályáz­hatnak. Ha azonban, első „ne­kifutásra” nem sikerülne el­helyezkedniük, júniusban még egyszer benyújthatják igényük két az üresen maradó állások­ra. A megye jelenlegi pedagó­gus-ellátottságáról, a pedagó­gus-igényről kértünk tájékoz­tatást a megyei tanács műve­lődésügyi osztályán. Molnár József, személyügyi csoport- vezető elmondotta, hogy az el­ső pályázati ciklusban 54, a másodikban 60 állás közül vá­laszthatják kd a legmegfele­lőbbet a munkahelyüket vál­toztatni akaró, illetve ■ a vég­zős óvónők. A már említett 60 helyre á felsőfokú képzőben végző 14—16 megyebeli jelölt pályázhat. Első pillantásra lát­szik, hogy nagy a különbség a két szám között, és ez alátá­masztja a középfokú óvónő­képzés bevezetésének szüksé­gességét. Sajnos ez utóbbi képzési forma előnyei majd csak három esztendő múltán mutatkoznak meg igazán: ak­kor végeznek a jelenlegi első osztályosok. Különösen sok a betöltetlen óvónői állás a szek­szárdi, a bonyhádi és a tamá­si járásban. Az üresen maradt helyeken elsősorban olyan érettségizett fiatalokat alkalmaznak, akik a sikeres felvételi vizsga ellené­re sem kerültek be valamelyik felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatára (helyhiány miatt). Náluk a következő esz­tendő februárjában — ha pe­dagógusképző intézmény leve­lező tagozatára jelentkeznek — figyelembe veszik az előző év felvételi eredményét. Idén 29 képesítés nélküli óvónő kérte felvételét a levelező tagozatra és felkészültségükre jellemző, hogy közülük. 26 próbálkozása járt eredménnyel. Ebben az esztendőben 12 megyebeli tanítóképzős végez. Pontosan kétszer ennyi: 24 ta­nítói állás vár betöltésre. Ugyanakkor a megyében taní­tókból relatív többlet van: so­kan tanítanak a felső tagozat­ban. Ök a tanárképző főisko­lák kiegészítő szakán két év alatt szerezhetnek oklevelet. Pillanatnyilag huszonnégyen élnek ezzel a lehetőséggel. Ál­talános iskolai tanári munka­körben 35 pedagógust tudná­nak alkalmazni, de a pécsi és szegedi- tanárképző főiskolán csak 23 Tolna megyei negyed­éves tanul. Sok orosz, mate­matika és ének szakosra lenne szükség. Az önálló zeneisko­lákban, illetve a gyógypedagó­giai intézményekben, osztá­lyokban 7—7 állás betöltetlen. Középiskoláinkban tíz állás várja a bölcsészeket, három a természettudományi karon vég­zőket. Szükség, van egy test- nevelési főiskolát végzett ta­nárra, és hat főhivatású kollé­giumi nevelőre is. Molnár József tájékoztatása szerint a megye ösztöndíja­sai már decemberben, január­ban megtudták, hogy szeptem- ,bértől hol fognak tanítani. A pedagógushiány miatt Tolna megye az utóbbi három esz­tendőben. megemelt ösztöndí­jas-keretszámot kapott. Éven­ként 20—25 szerződést kötöt­tek leendő általános és kö­zépiskolai nevelőkkel, ugyan­ennyit a tanítókkal, óvónők­kel. A szociális helyzettől és a tanulmányi eredménytől függő állami juttatáson felül a Tol­na megyei ösztöndíjasok havi 400—700 forint támogatást kapnak. Bár javult a megye peda­gógus-ellátottsága, még mindig sok a betöltetlen állás. Leg­rosszabb helyzetben — a ja­vuló tendencia ellenére — a tamási járás van. Itt' 29 óvó­nőre, tanítóra, általános isko­lai tanárra lenne szükség. Ké­pesítés nélküli nevelőink kö­zül 146 tanul tovább, negyve­net már felvettek valamelyik pedagógusképző intézménybe, de ötvennyolcán csak érettsé­givel rendelkeznek. Az utób­biak által betöltött állásokra is pályázatot hirdettek. A megyei művelődésügyi osztály mindhárom pályázat lezárása után is nyilvántartja az üresen maradt helyeket, és várja azoknak a pedagógusok­nak a jelentkezését, akik nem tudtak elhelyezkedni. Mint Molnár József mondotta, nem lesz diplomás pedagógus Tolna megyében, akinek nem tudná­nak állást felajánlani. Amit tudni kell a boltban Vágjunk a közepébe: a vá­sárlói panaszok többségének az az oka, hogy nagyon sokan nem ismerik, milyen jogaik vannak — a pénzükért. Ezért újra és újra beszélni kell azokról a jogszabályokról, me­lyek a vásárlók érdekvédelmé­ért, s ami ezzel összefügg. a szocialista kereskedelem meg­valósulásáért születtek. „A belkereskedelmi minisz­ter 1/1964. (I. 11.) Bk. M. szá­mú rendelete kilenc esztendős. Aligha hihető, hogy újszerűsé­ge miatt nem ismerik sokan — a kereskedelem dolgozói közül. Válasz a leggyakoribb pana­szokra : „(1) A vásárlónak csak kifo­gástalan minőségű, vagy a fel­tüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut szabad kiszol­gálni.” Súlyosan vétett tehát a ren­delet ellen az a konzervgyári áruforgalmi vezető, aki azt mondta, hogy a vásárlók fur­csán (?) értelmezik a szava­tossági időt. Azt hiszik, ha le­jár egy konzerv szavatossági ideje, már romlott. De az a kereskedő is, aki ilyenformán visszhangozta a kitételt: „Lá­tom én uram. hogy már ta­valy lejárt. Pléhdobozban van ez, ne féljen nem kell gyo­mormosásra vinni...” 4 § (1) Az áru minőségi hi­bája miatt bejelentett kifogást a kereskedelmi szerv (keres­kedő) el nem háríthatja. Ha a minőségi kifogás alapos, a ve­vőt azonnal kártalanítani kell. Ha a kifogás jogossága kizáró­lag műszeres, vagy laborató­riumi vizsgálattal dönthető el, illetőleg, ha az elintézés, javí­tás vagy csere útján történik, a kifogást Budapesten nyolc, vidéken tizenöt nap alatt kell megvizsgálni és elintézni. A rendelet pontosan megha­tározza az azonnali orvoslás módjait: A vásárló kívánságának meg­felelően az árut ki kell cserél­ni, meg kell javíttathi, vagy az árát vissza kell téríteni. Téves tehát az a gyakorlat, mely szerint a minőségileg rossz termék helyett a vásár­lónak másikat kell választania. Ha a vevő úgy kívánja, visz- szakérheti a pénzét. április 27-—május 13, , A III. Tolna megyei szak- szervezeti napok keretében tegnap tanácskozás indult a szocialista brigádok művelő­dési helyzetéről. A megyei művelődési köz­pont kistermében az ország különböző városaiból • hatva- nan gyűltek össze, szakmai központok, az SZMT-k képvi­selői, A tanácskozás vendége Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, Ács Mik- lósné, a Népművelési Intézet igazgatója. Az első nap elő­adói Reinhardt Jenóné, az SZMT titkára. Kádár István, a SZOT kulturális agitációs- propagandabizottságának tag­ja. a szakszervezeti elméleti kutatóintézet vezetője, B. Esik Nóra, a Népművelési In­tézet munkatársa. Az értekezlet elsősorban módszertani problémákat hi­vatott megbeszélni, ami ta­pasztalatcserét, tájékoztatást jelent majd. , e,í A szervezők arra számíta­nak, hogy a felszólalók el­mondják hasznos tapasztala­taikat, beszélnek arról. hogy hogyan segítik az üzemek, szakszervezeti bizottságok, mű­velődési intézmények a szocia- . lista brigádok művelődési fel­adatainak végrehajtását, hogy szó esik majd a problémákról is. A kétnapos értekezlet fel­szólalásait magnószalagra rög­zítik, és kiadványban fogják terjeszteni országszerte. Az értekezlet résztvevői teg- nap este megnézték Bacsó Péter új filmjét, A harmadik ' nekifutásra címűt, és beszél­gettek a filmben felvetett tár­sadalmi kérdésekről. Ma délelőtt folytatódnak a hozzászólások. , Ki minek mestere A Tolnai könyvtáros idei első száma Megjelent a megyei könyvtár Ismert és jogsai népszerű tájékoz­tatójának 1913. évi 1. száma. A közel hetveaioldalas füzet tartal­ma gazdag, egyike az utóbbi Idő­ben olvasott hasonló példányok közül a legjobbaknak. Kiemelke­dően érdekes Gál István közlemé­nye Babits könyvtárának sorsáról és arról, hogy a háború viszon­tagságai által megkímélt ezerkét­száz kötetről most már végérvé­nyesen eldőlt, hogy Szekszárdra, a Babits-emlékházba kerül. Pacsai László a lapunkban is több eset-, ben Ismertetett könyvtári ankét­sorozat tanulságait összegezi és értékes útmutatásokat ad kollégái­nak hasonlók rendezésével kap- ■solatban. A „Továbbképzés” ro­vatban Miszlai Sarolta közli Pető­fi Tolna megyében című értékes tanulmányának első részét, mely ha ugyanilyen színvonalon folyta­tódik, akár egy önálló különle- nyomatot is megérdemelne. Futa- la Tibor a tanácsoknak a nemze­tiségek könyvtári ellátásával kap­csolatos feladatokkal foglalkozik. Tanulságos Frank—Koleszár össze­gezése, amelyből kiderül, hogy ta­valy a megye közművelődési könyvtáraiban (a szakszervezetie­ket nem számítva) 618 379 kötet könyv volt,' így egy lakosra nem egészen három kötet jutott, egy olvasóra pedig az év folyamán 30,4 kölcsönzött könyv, ami az előző esztendőhöz viszonyítva 1.6 kötet emelkedést jelent olvasón­ként. O. I. A KISZ Tolna megyei Bizottsága és még hét megyei szerv fogott össze, hogy az ország­ban régóta népszerű versenyforma idén Tol­nában is sikerrel fejeződjék be. A díjak csá­bítóak. De nemcsak az anyagi juttatás vonzó, hanem bizonyára az is, hogy a győztesek el­mondhatják majd: a fiatal szakemberek kö­zött ők a legjobbak, legügyesebbek Tolnában. Tehát nézzük a feltételeket: a versenybe benevezhet minden olyan fiatal, alá 1943. ja­nuár I. után született, szakmunkás-bizonyít­ványa van, s kedvet, tehetséget érez árra, hogy tudását a szakma legjobbjaival össze­mérje. A korhatár tehát meglehetősen távoli. Nemcsak a tavaly végzettek, hanem az opti­mális esetben, tizenkét éves gyakorlattal!ren­delkező szakmunkások -is rajthoz állhatnak. Sokszorozza meg ez a fiatalabbak kedvét: gyakorlott ellenfeleket nagyobb dicsőség le­győzni ! A verseny célja, hogy bemutassa a szakmák szépségeit. Nemcsak a bizonyítás, de a kedv­csinálás is feladata lesz majd minden fiatal szakmunkásnak, aki benevez. Csak három ágazat képviselői mérik össze tudásukat: a hegesztők, a cipőfelsőrész-készítők és a keres­kedők. Más cikkeinkből ismertek e szakmákkal kapcsolatos gondok. Mindegyiken hiány van. Hegesztőből sok kellene, mert a tolnai gyár­telepítések egyik-másika, mint a tamási VEGY- ÉPSZER, vagy a dombóvári Láng Gépgyár elsősorban hegesztőket alkalmaz, vagy alkal­mazna. De még átképzéssel, tanfolyamokkal sem sikerült, ez idáig levenni a „felvételre keresünk” táblát a kapuk elől. . Cipőfelsőrész-készítő szakma rohamosan nőiesedik. De női dolgozó sincs elég. Valami . visszatartja a fiatalokat attól, hogy e jól jö­vedelmező, keresett foglalkozásra építsék jö­vőjüket. Eltekintve attól a közhelytől, hogy cipőre mindig szükség lesz így egy felsőrész­készítő a jég hátán is megél, a megye nagy szövetkezetei és a Bonyhádi Cipőgyár ma még szinte korlátlan mennyiségben alkalmazna szakmunkásokat Legérdekesebb a helyzet a kereskedőknél; ahol a szakmán belül egy-két ágazatban tola* kodás, másutt viszont elszomorító hiány talál* ható. Elsősorban az élelmiszer-kereskedő a legkevésbé kedvelt, de akad hiány műszaki eladókból is. A nyáron sorra kerülő döntőkig bebizonyo­sodhat, hogy a három szakma nem ismert, vagy tudomásul nem vett szépségei, túlsúly­ban vannak az esetleges hátrányokkal szem­ben. A jelentkezési határidő rövid. A három szakma sajátos világában dolgozó fiatal szak­emberek, a munkahelyek személyzeti-oktatási, KISZ, szakszervezeti vagy szövetkezeti veze­tőkhöz forduljanak, akik körlevélből már ér­tesültek a verseny módszeréről. A járási1 versenyekről a jelentkezők 10 szá­zaléka juthat tovább a megyei döntőbe. A vállalati, szövetkezeti, járási, városi vetélke­dőket június közepéig le kell bonyolítani. A megyei döntők júliusban lesznek, a Duna- menti fiatalok találkozója egyik szép prog­ramjaként. A munkahelyi döntőkhöz, illetve a selejte-' 7.5 versenyekhez a rendező szervek segéd­anyagokat adnak ki. Elfogultság, felületes ver­senyvezetés elképzelhetetlen. A résztvevők munkáját bírálati lap igazolja. Végezetül, de nem utolsósorban lássuk á díjakat: Az első helyezettek 10 napos üdülésre indul­hatnak a román tengerpartra. Vagy ha ez nem megfelelő 2500 forintot vehetnek kézhez. Má­sodik díjak 8 napos NDK utazást, harmadik díjak 7 napos NDK-beli utazást jelentenek. De még a negyedik és ötödik helyezettek is külföldet látnak jutalmul. Előbbiek hat nap­ra a Magas-Tátrába, utóbbiak három napra csehszlovák körutazásra indulhatnak. A dön­tőben egyébként már senki sem fárad hiába; aki odáig eljut, mindenképpen értékes jutal­mat kap. A rendező szervek várják a jelentkezéseket, k-

Next

/
Thumbnails
Contents