Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
Az élet szolgálata Az anya és a gyerek &. Kedves Olvasó! Nem célunk szembeállítani az életszínvonal mai megnyilvánulásait, az úgynevezett státusszimbólumok iránt megmutatkozó keresletet a gyerekek szeretetével. Az egyik nem zárja ki a másikat. Sőt. Gyakran éppen a gyerek a hajtóerő az anyagi javak megszerzésében. Azzal bizonyára egyet lehet érteni, hogy helyenként a szembetűnő anyagiasság nyugalma és zavartalansága érdekében szinte rendeletileg iktatná ki a társadalomból a gyerekeket. Három férfi veri a cölöpöket a lakótelepen. Megyek, nézem mi az. — Emeletes garázs lesz — mondja két baltacsapás között a micisapkás ember. — Azt tudja, hogy nem sokan örülnek ennek? — Engedélyezte a tanács — hangzik a megfellebbezhetetlen válasz. — Most csak azt mondja meg, hogy engedjük le a gyerekeket játszani, az autók közé? Azt mondja meg. Nem szólva a kipufogó gázokról, a zajról. Síri csend. A három férfi nem apa, csak férj. Öröklakás, bútor, centrifuga, aranyékszer és kocsitulajdonosok, garázsszövetkezeti tagok. Jó pénzű emberek. Gyerektelenek. Férfiak, asszonyok, akik még soha nem érezték a görcsöt a gyomrukban, mikor kisgyerekkel megy át az úttesten az ember. Tudom: ebben a rohadt, kínos csendben ők maradtak alul. Még akkor is, ha gúnyos mosolyuk, szemtelen fölényességük hátba veri a tiltakozó asszonyokat. Megszégyeníthetné őket az ember, de minek? Legyenek boldogok a gyűret- len leoedőjű ágyukban, gyönyörködjenek a bútorukban, amire soha nem tapadt lekváros, apró gyerekkéz. A homokozó szélén asszonyok gubbasztanak, hajuk csavaróra tekerve, idegesen kínál gat ják egymást a Symp- honiával. — Megkapták. Jól megmondta nekik. — Többet érdemelnének. Józsika édesanyja — felszolgáló egy üzemi konyhán, már fújja is a mindennapi litániát. — Ha én lennék a miniszter- elnök helyébe, biztos isten, nem tűrném, ami ebben az országban megy. Hát most mondják meg, mi baja van annak, akinek nincs gyereke. Az él, akinek egy 6incs. Röhög a markába, mert lehet, hogy egymás melletti ágyon dobjuk a talpunkat az égnek valamelyik szociális otthonban. Vagy gyerektelenségi adót fizettetnék velük, vagy állami gondozott gyerekeket helyeznék el náluk. Ismerek egy házaspárt. Persze csak látásból. Jobbféle emberek; az úgy látszik. Totál elegánsak, összhangban ruha, cipő, táska minden. Gyerekük persze nincs. Nem irigylem őket. csak lesem. Vasárnap például kiülnek az erkélyre a nyugágyba. Ülnek, napoznak, tengenek-lengenek, ki, be. ki, be. Ez így megy egész nap. Nem azért, én is napozhatok, meg olvashatok, de mit ér az én pihenésem? Van mikor egy bekezdést kétszer is elkezdek, mert hol ez kell, hol az kell, a gyerek a hasamon mászkál. Vasárnap estére is épp olyan hullafáradt vagyok, mintha egész nap dolgozom. Szóval ő pihen, én meg nem, és egész másképp kezd hétfőn a munkához, mint én. Na most, érdekli a főnököt, hogy fáradt vagyok? Sz .. .t érdekli. Szóval én mondom, nincs becsülete annak, aki több gyereket vállal. A gyerek itt nem számít. — Hát azért... A gyerekgondozási segély. — Ide figyeljen, de jól figyeljen ide. A második gyerekkel nem akartam, de nem is tudtam volna három évig itthon lenni. Először is kellett a pénz. Másodszor pedig idegesített a gyerek körüli pisz- mogás, dolgozni akartam. Megszoktam, szeretek hajtani. Megyek az irodába, mondom a gondnoknak: szeptembertől jönnék, ha lehet. És tudja erre mit mondott? Jól meggondolta Kelemenné, hogy két gyerek mellett dolgozni jön? Nem fog sokat hiányozni? Ez még semmi. Lenyeltem. Ott a bölcsődei meg az óvodai felvétel. Végigjártam valamennyi bölcsődét. Száznegyven, százötven, százhatvan százalékos a telítettség. Azt mondták, ne is próbálkozzak. Ez magyarul azt jelenti, hogy protekció után kellett nézni. Kérni tudok, de könyörögni nem. A férjem v nagybátyja intézte el valamelyik ismerőse révén. Persze így megy ez mindenhol, tudja az ember. És mégis valahogy nagyon rosszul esett. A cölöpöket szakadatlanul verik. Gyerekek botladoznak a mérőszalagon, az asszonyok megnyugodtak és rég merő ámításnak hiszik az egyenlő munkáért egyenlő bért követelő cikkeket. A munkájuk úgysem egyenlő a hasonló beosztásban dolgozó férfiak és gyerektelen asszonyok munkájával. Fülfájás, torokgyulladás, megfázás, bárányhimlő, fertőző szemgyulladás, két-három. havonként néhány napra, vagy hétre rettegésben tartja, s hazaparancsolja őket. Reggelente izzad tan, fáradtan loholnak a munkahelyükre. Szabadságot, fizetés nélküli szabadságot vesznek ki, nyaralni évekig nem nyaralnak, könyvről, pulóverről, moziról lemondanak, örülnek, hogy rendes tető van a fejük fölött — ha van — nem kell albérletben lakni, hisz jóformán mindenki átesik az anyóssal való együttlakás, a keserű albérlet évein. A kisebb településeken, községekben élő asszonyok, ha tetszik, ha nem, kénytelenek kivenni a három évet. Bölcsőde nincs, legfeljebb nagymama, vagy dédmama.' Ha egyáltalán vállalja a gyereket. S ha igen? Nem veszi észre, ha földre ül a gyerek, ha bepisil, ha bemászik a tyúkólba, elfelejt citromot tenni a teába, fütyül a táblára, amit újabban a kiságy szélére akasztanak; „ne nyúlj hozzám”. Az anyagiakról nem is szólva. Ha jól számolom, egy óvodás korú gyerek téli-nyári, tetőtől talpig való felruházása három-három és fél ezer forintba kerül. Az iskolaindítás gyerekenként, nyolcszáz, ezer forint. Plusz tanulmányi kirándulás, plusz játékok, könyvek. plusz napközitérítés, farsangi bál, és a többi. Ilyenformán nem csodálkozom, mikor a kétgyerekes olajkályha- szerelő azt mondja: az életszínvonalom emelésének a legKézimunha- kiállítás Mázán A művelődési ház Lányok- asszonyok klubja kétéves múltra tekinthet vissza. A 29 tagot számláló klub tagjai, nagy fejlődésről adtak tanulságot a most megnyílt kiállításon. A különböző hímzések, sárközi, mázai, palóc és egyéb minták színpompás tömege nagyszerűen mutat és nagy tetszést váltott ki a kiállítás megtekintőiből. A klub tagjai között megtalálhatók a tizenévesek és az idősebb generáció tagjai is. A kis kollektíva FKert Ádámné vezetésével több ízben nyert díjat és mostani kiállításuk is elismerésre méltó. Tolna megyei diákok — Tolna megyében Tegnap a kora délelőtti órákban két külön busszal érkeztek útjuk első állomásához, a hőgyészi Petőfi Sándor nevelőotthonhoz a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet Tolna megyei diákjai. A vendéglátók nevében a nyolcvannégy fiatalt Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetője és Bardócz László, a nevelőotthon igazgatója fogadta. A leendő pedagógusok ezután megtekintették az intézményt és meghallgatták Bardócz László beszámolóját a nevelőotthonban folyó pedagógiai munkáról. A Tolna megyei diákok ezután Decsre utaztak tovább, ahol az általános iskola és a diákotthon életével ismerkedtek. Ezután gemenci kiránduláson vettek részt, majd programjuk befejezéseként városnéző sétát tettek Szekszárdim. A délelőtt folyamán Varjas Jánost, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárát arról kérdeztük, milyen előzményei voltak a Tolna megyei diákok szervezett haza- látogatásának? Megtudtuk, hogy a közelmúltban készült el a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet, a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztálya és a KISZ Tolna megyei Bizottságának szocialista szerződése. A szerződés első eredményeként a közelmúltban Tolna megyei diákok klubja alakult a tanítóképző intézetben. A tegnapi látogatás célja pedig az volt, hogy a diákok ismerkedjenek a megyével, kapcsolatokat alakítsanak ki itteni pedagógusokkal. Bizonyára e látogatás is hozzájárul a legfőbb cél eléréséhez, hogy minél több végzős diák hazajöjjön, enyhítve ezzel megyénk pedagógushiányát. Érdemes megemlíteni — érzékeltetve a szerződés rangját — hogy megyénk diákjait elkísérte a tanítóképző intézet főigazgatója, Várkonyi Imre és helyettese, Deli István is. Varjas János elmondotta még, hogy ilyen látogatásokra ezután évenként kerül sor és a megyei tanács művelődésügyi osztályának, a KISZ Tolna megyei Bizottságának képviselői is ellátogatnak Kaposvárra, évente több alkalommal. E látogatások alkalmával tájékoztatják megyénk oktatási helyzetének alakulásáról az érdekelt diákokat, és ezen felül minden Tolna megyében meajelenő pedagógiai-módszertani kiadványt megküldenek nekik. Ezenkívül a végzős hallgatóknak szakdolgozatukhoz témajavaslatot adnak és biztosítják a szakdolgozat megírásához szükséges feltételeket. — vj. — Az All af orvos tud om línyí Egyetem Tanácsának ülése Szekszárdon Szekszárdon tartotta csütörtökön — első ízben vidéken — rendes ülését az Állatorvostudományi Egyetem Tanácsa. dr. Kovács Ferenc rektor elnökletével. A Gemenc Szállóban rendezett tanácsülésen. „A MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály és az egyetem kapcsolata” című közös előterjesztést tárgyalták meg. A tanácskozáson részt vett az egyetem teljes professzori kara, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztályának vezetőié. s vendégként megjelent és felszólalt dr. Soós Gábor. a MÉM-miniszter első helyettese, dr. Deák Lívia, az MSZMP 'rB tagia, a budanesti VII. kerületi pártbizottság titkára, s ott voltak Vas. Zala. Nógrád, Pest és a vendéglátó Tolna megyei állategészségügyi állomások igazgatói is. A tanácskozáson elsősorban azt vitatták meg. hogy az együttműködés erősítésével miként tehetik hatékonyabbá és még becsültebbé az állatokkal ás termékeikkel érintkező emberek egészségét Is védő állatorvosi munkát, tekintettel a több és jobb minőségű állati eredetű élelmiszer előállítására. A felszólalók sorában Horváth Zoltán, a belgyógyászati "nnsz-k vezető nro^snzora rámutatott nr-a: — Nem vélet- ’en hogy első alkalommal vidéken. énoen Tolna megyében -eodezték meg az egyetem és-> MÉM jl’eté^es főosztályának -'gvüttes ülését, mert sehol olyan jó kapcsolatuk nincsen, •miét Tolna megyével. ahol mnvira gvorsan reagálnak az lira is. Az együttműködés indokojia: az V’ategészségügv világviszonylatban, így hazánkban is népélelmezési szempontból nagyon fontos feladatot lát el az----r—r—----:-------á------fe gyszerűbb módja, ha megelégszem két gyerekkel. Miért vállaljak magamra több terhet, mint a társadalom más tagja? A családdal járó terheket ráadásul semmiféle társadalmi juttatás nem tudja egalizálni. Időközben előjön a mindén lében kanál Horváthné is, hogy beszámoljon a szülői értekezleteken szerzett tapasztalatairól. — Az iskolában olyan számtan- és mértanpéldákat kapnak a gyerekek, hogy hozzá se tudunk szólni Nem úgy tanulják, mint mi, hanem fene tud. ja milyen fordított módon. A szülő kényszerhelyzetbe van állítva. Megállás nélkül azt papolják, hogy a gyerek nevelése elsősorban a szülő dolga és csak másodsorban az iskoláé. Mikor van nekem arra időm. hogy úgy neveljem a gyereket, ahogy azt a tanárok, az egész társadalom elvárná tőlem? Reggel? Este? Persze, ha valami baj van, a szülői ház felelősségét hozzák elő. Eszükbe se jut, hogy az iskolát, az Iskolai rendszert is felelősségre vonják. Tudja vajon B. Margit, ml vár rá holnaptól, holnapután- tól, mikor a hosszú, fehér menyasszonyi ruhát ballon- kabátra cseréli? A násznagy évszázados kísérőverset 6zavál, az ezerszer hallott búcsúzórigmus most mégis új. mert most Margitnak mondják, az anyjának, meg az apjának, és ő pontosan úgy, ahogy előtte száz, meg száz menyasszony megsiratja az atyai házat Egyke, elment ez az egy, nincs tovább. Az esküvői ebédet már a fiúsháznál eszi, s a hosszú nászmise igéi kavarognak a fejében: szaporodjatok, sokasodjatok, szolgáljátok az életet zal, hogy védi az állatok, el-3 sősorban a háziállatok, s így természetesen a velük és termékeikkel érintkező emberek: egészségét A Magyar Állategészségügyi Szervezetben kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya, valamint az irányítása alatt működő megyei (fővárosi) állategészségügyi állomások, állategészségügyi intézetek. Az állategészségügyi munka társadalmi jelentősége, valamint az érintett intézményekben dolgozó állatorvosok nagy száma miatt is indokolt, hogy az Állatorvos- tudományi Egyetem megkülönböztetett figyelemmel kísérje ezen intézmények munkáját és a velük való együttműködés lehetőségeit — hangozta-ták. A mindennapos gyakorlat bizonyítja, hogy az egyes társadalomcsoportok társadalmi súlyát, erejét azok egysége határozza meg. Ez a megállapítás az állatorvosi karra is érvényes. A kar egysége a tudomány területének művelését sz.nlgélia és a gyakorlati munkát képviselők összefogásával ötvözhe+ő tovább. Az egyetem és a MÉM főosztályának szoros együttműködése az alanja. a kulcsa az állatorvosi kar egységének, erejének. Ez az egvség és erő azonban nem önmagáért való. nem független az állatorvosi kar társadalmi helyzetétől és a társadalmi körülményektől. hanem a társadalom általános érdekeinek és igényelnek minél eredményesebb és magasabb színvonalú szolgálatára hivatott. — Ezek voltak a tanácskozás főbb gondolatai. 1! A tanácsülés után a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás a magas szintű tanácskozás résztvevőit a gvulaji vadrezervátumban látta vendégük Két fogás közt az örömapa bort és pálinkát kínál, s hogy dicsérjük a szakácsok gyorsaságát. a finom ételeket, a testvéreire hivatkozik. „Bácskán, Zalán együtt jöttünk végig mind a heten. Mind. akik éltünk a tizenegyből. Ök heten, a testvéreim, s azoknak a gye. rekei csináltak itt mindent Jó, hogy ennyien vagyunk itt együtt még most is, s ha négy testvérem nem viszi el a háború...” A háború Szolgáljuk azéletet és szolgáljuk a halált. Szeretünk, tanítunk, dolgozunk, házakat építünk, s egyszer valaki, akinek semmi köze hozzánk, golyót repít a fiúnk fejébe és bombát ereszt életünk minden munkájára. fis mégsincs megállás. Gürcölünk tovább a gyermekeinkért, és azok gyermekeiért Nekik terem majd a diófa, amit mi ültettünk, nekik bugyog a földből az olaj, ők isszák a mézízű borokat, a mi lábasainkból esznek talán húsz év múlva is, a szülői ház. ból hozott konyhamelegben. Tárgyak, csillárok, kalapok, klipszek, bútorok, krumpli- reszelők, villák, autók, olasz tengerpart semmi ahhoz képest, mikor először mondják: édesanyám. Építsétek csak a garázsotokat. Fussatok, tietek a föld valamennyi keserve! (Folytatjuk) V. P. SZ. Népújság 3 1973. május Uh
