Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

M. V. Zaharov Méreg, igazság, megelőzés As Országos Bírósági Vegyészeti Intézetben Délkelet- és Közép-Európa felszabadítása, 1944—1945 (Zrínyi Katonai Kiadó 1973) Aranybetűs, kopott tábla tudatja a budapesti Déli pá­lyaudvar tőszomszédságában, -hogy ott az Országos Bírósá­gi Vegyészeti Intézet. Nem ér­demes kicserélni. Pingál majd .a címfestő másikat, mikorra ■— remélhetőleg hamar — új otthonába költözik az intéz- .mény. Méltóbb helyen lesz az .a márványtábla is, amelyet az Igazságügyi Minisztérium állí­tott az intézmény centenáriu­ma alkalmából az első igazga­tó, dr. Felletár Emil emlékére. A tudós életművére nem csu­pán a márvány fehérjén aranyló szöveg emlékeztet. Ne­ve világszerte ismert, valahol bírósági — igazságügyi — or­vosszakértők működnek. Alap- 'vétő műve, „A törvényszéki kémia elemei” számtalan for­dításban forog közkézen. Tö rv é ny esség és tudomány A szocialista törvényesség el­vének érvényre juttatásához kevés a kemény elhatározás, ahhoz áz anyagi feltételeknek is meg kell lenniök. Hazánk igazságszolgáltatásának magas színvonalát jellemzi, hogy a bíróság elé kerülő ügyek kö- . zül minden ötödikben dolgo­zott szakértő. A főhivatású -szakértők legrangosabbjainak ; többsége az Igazságügyi Mi- misztérium szakértői irodáiban .tevékenykedik. Számuk mind­össze 33. Közülük hat az Or­szágos Bírósági Vegyészeti In­tézetben működik. Négy asszisz­tens segíti őket. Több ember számára nincs hely a hajdan fogadónak használt szűk, föld­szintes épületben. Ésszel és géppel oldja meg ' feladatait ez a maroknyi cso­port. A kollektíva 18 magyar és 28 külföldi szakfolyóiratot taríulmányoz rendszeresen, sőt képviselői maguk is gyakran publikálnak. Valamennyien otthon vannak á négyezer kö­tetes házi könyvtárban. E téka éltékei között nem ritkaság a három-ötezer forintért vett „példány. Az egyenként több tízezer dollárért vásárolt ké­szülékek — gázkromatográf. automata spektrométer stb. — a szakértők számára az anya­gi igazság felderítésének esz­közei. Az intézet évente 900— 1000 ügyben végez vizsgálatot. • ad szakvéleményt. • Az intézet főként a post- mortálís toxikológiával foglal­kozik, — vagyis hulladarabok, váladékok vizsgálati megálla­pításaiból következtet arra, hogy a halált mérgezés okoz­. ta-e. Baleset, öngyilkosság, gyilkosság folytán egyaránt ' juthat halálos adag méreg a szervezetbe. A méreg lehet gyógyszer, de ivóvízből, ételből származó toxin is. Az intéz- ' meny kizárólágos joga Ma­gyarországon, hogy toxikus (mérgezéses) halálesetből ere­dő hullarészeket vizsgáljon. Dr. Faragó Endre, a bioló­giai tudományok kandidátusa, az intézet igazgatója arról tá­jékoztatott, hogy a vizsgált esetek 60—70 százaléka ön- gyilkossággal, 10—20 százalé­ka véletlen balesettel, hozzá­vetőleg 10 százaléka bűncse­lekménnyel függ össze. Az oly­kor szintén előforduló, úgyne­vezett negatív kizárás az előb­biek ellenkezőjének feltárását Jelenti. A mérgezések mintegy fére gyógyszeres eredetű. 40 százaléka növényvédő szertől, a többi gáztól, alkoholtól, szén- monoxidtól, háztartási vegysze­rektől vagy más egyébtől szár­mazik. Mehet, vagy minket Óriási szolgálatod tett az emberélet védelmének az a rendelkezés, amely 1938-ban megtiltotta a DDT és a vele rokon alapú készítmények használatát. A napjainkban el­terjedt, foszfát-észter típusú szerek — a DDT-vel ellentét­ben — nem halmozódnak fel a szervezetben, hanem négy— tíz nap alatt elbomlanak. Ve­szélyességük mégis döbbenete­sen nagy. Az emberi szerve­zetbe jutva — jelképesen szól­va — raffinált elvetemültség­gel gyilkolnak. Lenyelés, be­lélegzés, a bőrrel érintkezés útján ölnek. A vér létfontos­ságú alkotó elemeinek egyi­két — a kolinészterágt — bé­nítják meg. Amikor ennek az enzimnek 50—60 százaléka már elpusztult, a mérgezett ember még kitűnően érzi ma­gát, másoknak nem mutatja semmi a reá leselkedő halálos veszélyt; az enzim 80—90 szá­zalékának elvesztésekor azon­ban többé már nincs segítség... Veszélyüket növeli, hogy sok kellemes illatú, étvágygerjesz­tő színű. Igen valószínű, hogy sem azok, akik e szerek cso­magolását megtervezték, ebben a formában történő forgalma­zását engedélyezték a fentebb elmondottakról harangozni sem hallottak. Miből sejtjük ez? ..Méreg! Méhekre veszélyes!” — olvasható több modem nö­vényvédő szeren. Aki ezt lát­ja. az odarajzolt halálfej elle­nére is kizárólag arra követ­keztethet a magyar nyelv he­lyes ismeretében, hogy a mé­reg csupán az említett hasz­nos háziállat életét veszélyez­teti, az emberét nem. Az OBVI megállapításai — sajnos — egészen másról árulkodnak . . . Szintén felfoghatatlan, miért nem elegyíti a gyár a jó illa­tú mérgeket a veszélyre ol­vasás nélkül is figyelmeztető rossz szagú — vagy ha így közérthetőbb: büdös —anyag­gal. Szomorú tény, hogy hazánk­ban szinte hagyományos az efféle közveszélyes nemtörő­dömség. A Föld valamennyi ál­lama közül a miénk az egyet­len, ahol engedélyezték 93—98 százalékos töménységű nikotin­oldat árusítását. Más szocialis­ta és a tőkés országokban is az engedélyezett töménység ennek csak körülbelül tizede volt. Szót sem vesztegetnénk erre. ha a nikotin nem ölne meg még korunkban is évente ötven—hatvan (!) embert. Vád és védelem A vád és a védelem — klasszikus értelemben — a bí­rósági tárgyalóteremben vívja meg szellemi párviadalát. Az OBVI az igazság érdekében, a tudományos igazság szilárd talaján állva elfogulatlan tár­gyilagossággal segíti ezt is, azt is, — aszerint természe­tesen, amelyiknek fegyvertársa az igazság. — Körülbelül minden tize­dik emberölés eszköze a mé­reg, — tájékoztatott dr. Fara­gó Endre. — Olykor akad még primitív gyilkos, aki az arzén­hez nyúl, noha ennek köny- nyen kimutatható volta év­tizedek óta közismert. Hatá­suk alapján kimutathatók a régi és a modern gyógy- és növényvédő szerek is; amint­hogy nincs kimutathatatlan méreg. Tulajdonképpen min­den anyag okozhat halálos mérgezést; ez alól a levegő legnagyobb hányadát alkotó nitrogén sem kivétel... A „mors in tabula” esetek szin­tén a mi profilunkba tartoz­nak, vagyis a műtétre előké­szítés, a műtét közben elő­fordult halálozások, feltéve, hogy toxikus jellegűek, továb­bá azok, amelyek gyógyszer cseréjével, helytelen elkészí­tésével, túladagolásával össze- függőek. Előfordult, hogy egy páciens azért halt meg a mű­tőasztalon, mivel szervezetébe túl sok nitrogén jutott. A tech­nikai szakértőkkel együttmű­ködve fejtettük ki szakvélemé­nyünkben a műtétben részt vevők abszolút vétlenségét. A tragédiát előreláthatatlan tech­nikai hiba okozta. — Számos más tragédia okát azonban, — folytatta az OBVI igazgatója —, a hihetetlenség­gel határos felületességben ta­láljuk meg. Észak-Magyaror- szágon — például — három gyermek halálát okozta, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem­ben többhektós tartályban gyűjtögették a növényvédő szer maradékát, ahelyett, hogy előírásos módon azonnal meg­semmisítették volna ... Plaká­tok ezrei figyelmeztetik a fel­nőtteket arra is. hogy zárják el a gyógyszert a gyermekek elől. Fájdalom, mérsékelt si­kerrel ... Mámor — megsemmisülés A tájékoztatásra fáradhatat­lanul kész dr. Faragó Endre igazgató egyetlen kérdésünkre tagadta meg a választ. Arra, hogy melyek azok a gyógysze­rek. amelyek alkohollal együtt különösen mámorító hatásúak, és amelyekkel a tizen- és hu­szonéves korosztály egyes tag­jai ejtik bódulatba magukat. — Lényegileg minden gyógy­szernek alkohollal együtt tör­ténő fogyasztása káros és ve­szélyes, — mondotta. — Azok­nak a szereknek jegyzékét, amelyekre ön gondol, az ille­tékes szervek rendelkezésére bocsátottuk. Keserű igazság, hogy a jegyzéket kísérő szig- nalizációban nem egy, tizen- és huszonéves fiatal tragédiá­járól is szükségesnek tartot­tuk szólni. Hazánk valamennyi szakér­tő; intézménye közül az OBVI tekint vissza a leghosszabb múltra. Lám. kollektívájának hivatásszeretefben gyökerező erejéből — számos feladatá­nak elvégzése mellett — a ve­szély megelőzésére is jut. BORVÁRÓ ZOLTÁN Szekszárdi tanár kitüntetése Tegnap délelőtt Budapesten a Földrajzi Társaságnál értékes elismerésben részesült az or­szágból négy földrajz szakos tanár, akiket a „Szocialista földrajzért" oklevéllel tüntet­tek ki. A négy között van dr. Pataki József, a szekszárdi Garay Gimnázium nyugalma­zott tanára, aki évtizedeken át nemcsak, mint gyakorló peda­gógus működött, hanem mint szakkönyvek írója is felhívta magára a figyelmet. Szakiro­dalmi munkássága elsősorban a megyéhez, ezen belül a Sár­közhöz kapcsolódik, ugyanak­kor azonban sok ezerre rúg azoknak a turistáknak, ország­járóknak száma, akikkel mint aktív idegenvezető ismertette meg hazánk és a környező or­szágok tájait, földrajzi és tör­ténelmi nevezetességeit. 1973. május 18. 1944. március 26-án Moszk­vában 324 löveg 24 össztüze adta hírül, hogy Konyev mar­sall csapatai a Prut folyónál elérték a szovjet államhatárt. De a háborúnak még nem volt vége; „megértettük és világo­san láttuk: nem szabad meg- állnunk az országhatáron, amely mögött az ellenség rej­tőzik. Annak idején számunk­ra ilyen vonatkozásban nem léteztek határok. Egyetlen ha­tárt ismertünk csak. azt amely a hitlerista klikk és vazallu­sainak teljes megsemmisítése után következik.” A Szovjet­unió azonban igyekezett el­kerülni a felesleges vérontást. Ezt dokumentálják a csatlós országoknak felajánlott rend­kívül méltányos fegyverszüne­ti feltételek. Ezek sorát az 1944. április 12-én Romániának felajánlott hatpontos fegyverszüneti aján­lat nyitja meg, melyet azon­ban Antonescu katonai diktá­tor kormánya visszautasított, s inkább a németekkel együtt megerősített védelemre készült fel. A méltó szovjet katonai válasz a több hónarxjs rend­kívül alapos előkészületek után 1944. augusztus 19-én megindí­tott iasi—kisinyovi hadműve­let volt, egvike a második vi­lágháború legjelesebb katonai akcióinak. A politikai követ­kezmények: Románia kilépése a háborúból és felló^ése a né­metek ellen. Szovjet Moldova felszabadulása. A legjelentő­A dombóvári Városi Tanács VB költségvetési üzemének igazgatója 450 forint kártérí­tésre kötelezte Csobod Imréné építésztechnikust, mivel hat köbméter homokkal és a fu­varral nem tudott elszámolni. Az asszony panaszát követően a vállalati munkaügyi döntő- bizottság megállapította, hogy nem hiányzik a homok, meg­történt a fuvarozás, — ám a technikus adminisztrációs munkájában hibát követett el. Ezért a VMDB a dolgozót men­tesítette a kártérítési kötele­zettség alól, viszont a mulasz­tás miatt fegyelmi büntetés­ként szigorú megrovással súj­totta. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével meg­állapította, hogy az igazgató kártérítési határozata megala­pozatlan, ezért semmis. Tör­vénysértő, tehát semmis a VMDB büntető jellegű határo­zata. Anyagi kérdés körül zaj­ló munkaügyi • vitában a VMDB nem ja1 batja valami­féle büntetőbíróság szerepét. TÖRVÉNYES KORLÁTOK KÖZÖTT Dozmati Lajos, a Szekszárdi Vasipari Vállalat gyönki tű- szelepüzemének dolgozója ar­ra kérte a vállalati munka­ügyi döntőbizottságot, hogy bérkülönbözet megfizetésére kötelezze munkáltatóját. A VMDB az eljárást követően meghozott határozatával 1503 forint erejéig teljesítette Doz­mati kérését. A VMDB úgy ta­lálta, hogy a dolgozó.— rajta kívül álló okból — a múlt év decemberétől ez év márciusá­ig ennyivel keresett keveseb­bet. A VMDB határozatát támad­ta keresetével a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon Dozmati Lajos. További 3400, majd 3800 forintot követelt. A bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indoko­I lásában a munkaügyi bíróság rámutatott arra, hogy a Mun­ka Törv 'nvkönvve szerint a dolgozó átmenetileg nem íel­sebb eredmény: megnyílt az út a Balkán és Közép-Európa felé, s ez súlyos csapás volt a németek számára nemcsak ha­dászati szempontból, de ve­szélybe kerültek a háború foly­tatásához nélkülözhetetlen nyersanyag- és élelmiszerfor­rások is. A kötet a romániai esemé­nyek után tovább kíséri e grandiózus hadjáratot, a Mali- novszkij és Tolbuhin marsai­tok vezetésével harcoló 2. és 3. Ukrán Front útját Bulgá­rián és Jugoszlávián át. egé­szen Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia felszabadulá­sáig. A magyar rész történetének rövidített kiadása már megje­lent. A sokoldalú, alapos munka, a közelmúltban elhunyt Za­harov marsall és szerzőtársai­nak műve a hadtörténet iránt érdeklődőket szakszerű elem­zéseivel, a hadműveleti és csa­patmozgások szöveges, térké­pes, időrendi ábrázolásával és mutatóival elégíti ki. A had­műveleteket és a résztvevők emlékét gazdag képanyag do­kumentálja. A könyv rámutat a menetközben felmerült hi­bákra és téves és be nem iga­zolódott várakozásokra. A felszabadított országok rövid történelmének, haladó hagyományainak és a kommu­nista pártok vezette antifasisz­ta ellenállásnak is jelentős te­ret szentel a mű. adatkörébe tartozó munkát is köteles elvégezni; a személyi órabér és az-átlagkereset kö­zötti különbség megfizettetésé­re pedig nincs jogalap. Tekin­tettel arra, hogy a munkáltató az említett 1503 forintos köte­lezettséget nem sérelmezte, an­nak kérdésében — a polgári peres eljárás törvényes korlá­táira figyelemmel — nem fog­lalt állást a bíróság. KÖZÖNY, VAGY IDŐHÚZÁS Barnucz Anna szekszárdi la­kos a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében előad­ta, hogy a szövetkezeti dön­tőbizottság nem válaszolt ar­ra a kérésére, hogy a szek­szárdi Garay Tsz múlt évi ki nem vett pótszabadságát ren­dezze. A bíróság jogerős végzéssel kötelezte a Garay Tsz szövet­kezeti döntőbizottságát, hogy az ügyet határozat hozatalá­val 30 napon belül ••— ennyi a törvény szabta határidő — tárgyalja le. * A munkaügyi bíróság fiatal jogintézmény, a vele kapcso­latos eljárási szabályok még nem eléggé ismertek. Az ese­tek többségében a tájékozat­lanság okozza az ügyek feles­leges (és káros) elhúzódását. Mindenfajta szövetkezetre egyaránt érvényes, hogy mind a tagok, mind az alkal­mazottak a munkával (tag­sággal) kapcsolatos jogvi­táik esetén első fokon a szö­vetkezeti döntőbizottsághoz fordulhatnak jogorvoslatért. A szövetkezeti döntőbizottság ha­tározata ellen alkalmazottak esetében kizárólag a Szekszár­di Munkaügyi Bírósághoz le­het keresetet benyújtani. Szö­vetkezeti tagok ügyeiben — szintén kizárólagos joggal — a területileg illetékes járás- bíróságok illetékesek. (A szek­szárdi járás területén tehát a Szekszárdi Járásbír'ság. nem pedig a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság.) Munhaügyi bíróság Nem büntetőbíróság a VMDB

Next

/
Thumbnails
Contents