Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
Äz anya és a gyerek Egy asszony Gyünkről 4. Kedves Olvasó! Harmadik napja közöljük Kati néni — Reidl Ádámné — „élménybeszámolóját” az anyaságról. Illetékessége elvitathatatlan: négy édes- és négy fogadott gyermeke van. Fontoskodás, oktalan tudálékoskodás lenne tőlünk Kati nénit megmagyarázni. Erre semmi szükség. Kati néni elbeszélését természetesen szándékosan iktattuk cikksorozatunkba, hisz- szük. elgondolkodtató, pozitív hangulatkeltés az „egyke, egy se" ellen. • Á politikai műveltség elmélyítéséért —• Ez a mackó nyolcvan- nvolc forint volt, ezt kapta a Józsika, ezt a kicsi mackót vettem a kislánynak. Megveszem a sok játékautót, mindent. Szóval játszanak a gyerekek. örülnek. más örömük úgvsincs. örüljenek. Nincs nekik anyjuk. Én anyjuk vagyok, jó. de az igazi, az nincs, nem törődik velük, akkor én ne törődjek velük? Megadok nekik mindent. Margitka hazulról kap ezt azt. viszi a tojást. Mondom a nagyfiamnak. te nézd meg, hogy annak a lánynak. van-e tüzelője, vigyél neki. Vitt. Szóval nagyon összetartanak. Eljön a Margit, leülök. beszélgetünk, erről, arról. főzök neki egy kávét, aztán megkínálom ebéddel, megeszi. elmondja miiven problémája van. meg minden. Beszélgetünk. mint két barátnő. — Hány éves maga? — ötvenhét. — A szomszédok mit szólnak? Nem kérdezik, hogy minek csinálja ezt? — Hát mondják, de énnekem nem parancsol ebben senki. Én ebből már nem engedek. — Hogy gondolt rá. hogy hoz még egy gyereket? — Hát hozok még epvet. Nem járok sehova se, itthon vagyok és nem lehet nálam még egy gverek? Hát én már kiválasztottam ezt a múltkor, amikor bent voltam. Kint játszottak a gyerekek, aztán ezt fölkaptam, és mondom kislányom, hol az anyukád? Azt mondja: megszökött. Mondom, legyek anyukád? Azt mondta, legyél. Hát mondom. gvere ide. adjál puszit, hát adott ölembe vettem. Olvan lógós volt a ruhája. Idefigyeljenek, ebből én olyan babát csinálok! Bementem és megpróbáltam és nem is mondott ellent az igazgató. Tudják ők. Azt mondják: ló] van. Hétfőn érte megyek. A Pityu örül neki. a kislány, a Margitka is. már szeretnék látni. Azt mondják: anyu csak ho2d. Mit akarok mondani, mikor én a Margitkát kivettem. akkor bementem az otthonba. akkor azt mondták. Katika, van itt egy nagyon helves kislány. Margitka, mondom. ezt már el is viszem, mert édesanyám nevét viseli. Jött le Margitka a lépcsőn, szép volt. mondom. Margitkám, eljönne] te velem. Azt mondja. eL Akkor mondom az Igazgató úrnak, hogy elviszem, akkor mondta az igazgató úr. hogy jöjjön délután, aztán vigye el a kislányt, majd mi fölkészítjük rá a gyereket, hogy elmenjen. Jól van. majd délután bejövök. A Pityu gyereket akkor még nem láttam. Tudja az milyen gyerek volt? Tiszta szeplő volt. olyan kis pókhasa »volt, olyan kis végtagjai voltak neki. azt mondja az igazgató: hát Kati néni. mi .esz ezzel a szegénykével, hát mondom, sose fájjon a feje az igazgató úrnak, ha testvérek, ezt is elviszem. Ahol ez eszik, ott ez is tud enni. Két kis testvér, nem is tudtam volna otthagyni azt a pici gyereket. Olyan pici volt. hogy itt a lábamat fogta át. — Maga boldog asszony? — Én az vagyok. Boldog vagyok. A gyerekeknek élek. szóval szeretem a gyereket. Megmutattam. hogy egyedül nevelem a gyerekeimet, és nem kell ember, de még ne is fizessen. Egy fillért se fizessen cs ezt a házat is azóta vettem, hogy egyedül vagyok, a bútort, mindent. Én mondom: férfimunkát végeztem, nagyon sokat dolgoztam. Disznót- vágtam, férfi munkát végeztem. Élni kellett. Mióta egyedül vagyok énnekem még nem volt olvan évem. hogy ne váfftam volna disznót. Most is. hogy született az unokám. vettem neki egv babakocsit, a kislánynak vettem egy négyszáz- nyolcvan forintos karórát. — Melyiknek? — Ennek a kislánynak, az államinak, a Margitnak. Bizony. — Megkérdezem magától, mindegvik születésnapot észben tartja? — Itt nincs különbség. Ha a lányomnak veszek valamit, akkor a menyem is kap. mindegyik kap valamit. — A lányom született december 24-én, harmincnégyben. a fiam született, az Adám harminchatban június 5-én. és akkor a Jancsi fiam született harmincnvolcban. február 27- én. a kisebbik fiam. Henrik született negyvenötben. A Margitka májusban született, most tizenkilenc éves, megmondom mindjárt--A Gvörkő István, a testvére az ötvennyolc április ötödikén született Dunaföldváron, Altkor Szórni József 1967 május 22- én. Vámosi Tériké 1967. augusztus 25-én. Ezeket én számon tartom. — És mindig vesz valamit? — Mindig. Hol egy kis otthonkát. ezt azt. A gyereknek vettem nylonzoknit, hát adok neki mindig pénzt. Jött a húsvét. az már egy nagy gyerek, mindig pénzt akar. Akkor a Terikémnek vettem a mackót, a Józsikámnak vettem egy ilyen dömperautót, akkor kapott a Józsiira még egy. hajót. Egy kombinát a Margitka, saját lányomnak ugyanazt vettem. A szabatoni menyemnek is azt vettem. a pestiek nem voltak itt. ha majd jönnek. ük is megkapják a maguk részét. Aztán itt a sok unoka. Mindegyik unokám kapott húsvétra mackótól kezdve nagy Jiyulig, brummogó mackóig, mindegyiknek vettem valamit. Ezerkétszáz forintot adtam ki az unokákra. Nevettek a boltban, hogy bírom ezt. Akkor megyek a Józsikámmal a boltba, akkor anyu ilyen csokit vegyél, anyu olyant vegyél. hát nem mondhatom azt, hogy nem lehet, hát gyereknek nem lehet azt mondani, hogy nem. Meg kell venni és akkor a tojás, meg a nyúl. És nem is föstöttem tojást, hanem csokoládétojást vettem, harmincat. Három forint volt egv. Ezért nem érdemes fös- tögetni. Szétosztottam. Egyik zsebkendőt, a másik egy üveg kölnit kapott. Mindegyiknek köll valamit adni. nehogy lépvén valami baj. hogy egyik megsértődjön. — Mit gondol, ahol nincs gyerek, milyen lehet ott a... — Nem jó. Semmit sem ér. Én mondtam, az én Henrik fiam. az nem lehet boldog, hoav ott még nincs család. Hiába épített egy szép házat és. Hát Amikor idevettem a kislányt. a Margitkát, azt beszélték a szomszédok, hogy a fiamnak egv feleséget nevelek. A Margitka meg a Henrik nagyon jóban vannak. Hozzájuk jár nvaralni. Ketten mosnak, meg főznek, mire az asszony megjön. ezek elrendeznek ott mindent. Azt mondta a fiam: nekem nem kellettél volna, mert láttam, amikor anvu fürösz- tött. Ugv vitatkoznak egymással, olvan jó őket hallani. — Szóval nem ér az az élet semmit? Maga igazán tudja. , — Én tudom. Elkezdhetném, és mondhatnám reggeltől estéiig. hogy én min mentem körösztül. az e«v ilyen vastag könw lenne. Milyen asszony az. aki nem akar anya lenni? Az. nem asszony, az csak flan- col. talán csak a szórakozásnak él. Nem is tudom megmondani minek él! Flmeg’’ dolgozni, ledolgozza azt a pár órát, aztán e'megy szórakozni és nem törődik semmivel sem • T5,?erf Vem viszi haza ‘ semmi sem. Hogv jaj. hazamegyek, sietek, mit csinál a everek^m Amikor én a tűszelepben. dolgoztam. nem mentem a barátnőkkel a. cukrászdába. mert jai, nekem haza kell menni, várnak a gyerekeim. — Elítéljük azt. aki nem akar lemondani az élvezetekről? — Hát ugye most már másként élnek a fiatalok. Nem lehet éppen elítélni. Ha valaki ki akarja magát • szórakozni, tombolni, aztán a végért majd meggondolja, hogv harmincnegyven éves korában is lehet még gyerek. Már ugye, ha nincs, akkor nem is lehet arra gondolni, hogy gyerekeim vannak, egyik majd csak velem marad. Nem? Énnekem itt van ez az állami kislány, ehhez ragaszkodom. Én emellett. a Margitka mellett akarok maradni. Ez a kislány él-hal értem. De aki senkinek nem adott, az nem is várhat, az nem várhat, a szeretetet nem lehet kiutalni, nem lehet pénzért megvenni. (Folytatjuk.) Minden könyvtár munkája sokoldalú, fokozottan vonatkozik ez a járási könyvtárakra. De ha csak a tevékenységek egyikét, a könyvkölcsönzést ragadjuk ki. akkor is sokoldalúságról beszélhetünk, hiszen ezernyi igényt, sokfajta érdeklődést kell kielégíteniük, az egyszerű szórakoztatástól az elmélyült tanulás, ismeretszerzés lehetőségeinek megteremtéséig. A paksi járási könyvtárban azt néztük, milyen közvetlen, konkrét segítséget tud nyújtani az intézmény a politikai műveltség terjesztéséhez, a politikai ismeretek gyarapításához. Szederkényi Lászlóné, a járási könyvtár vezetője, előzékenyen és nem minden elégedettség nélkül mutatja a könyvállományt, az olvasótermeket és egyáltalán az új, pontosabban régiből megfiatalított. újjávarázsolt épületet. S amikor a politikai irodalomra terelődik a szó, az első. amit hangsúlyoz: — Mióta a középiskolákban bevezették a világnézeti oktatást, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a politikai művek iránt. A gimnazisták valóságos kutatómunkát végeznek könyvtárunkban egy-egy téma alaposabb megismerésére. A tanárok kiselőadások tartásával bízzák meg a diákokat, s az arra való felkészülés tulajdonképpen nálunk történik. Néhány címet fel is sorol, amelyek összeállításához az anyagot a könyvtárban találták meg a diákok: A népi demokratikus országok munkás- mozgalma; A KISZ megalakuMi emlékeztet itt a sátrakra, a vízelvezető árkokra, a fekvőhelyül szolgáló, pokróccal letakart szalmára, az ázós- fázós éjszakákra? Semmi! A tábor mostani, idei első lakói pedig nem is emlékezhetnek rá, hiszen a tábor megalakulásakor — 1959-ben — ők még ugyancsak gyerekcipőben jártak. Benizs Sándorral, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárával, a tábor e heti parancsnokával beszélgettünk az idei továbbképzési feladatokról, a nyári továbbképzés résztve- . vőiről. A táborparancsnok elöljáróban mondotta el, hogy a KISZ- mozgalomban is elengedhetetlenül szükség van a vezetők, vezetőségi tagok továbbképzésére. Tudásban fel kell készíteni őket rendszeresen arra, hogy eleget tudjanak tenni az új feladatoknak és megfeleljenek az új követelményeknek. A táborlakók egyhetes itt- tartózkodásuk alatt foglalkoz- ' nak a párt politi' # inak és az ifjúsági szövetség tevékenylása és története; A világifjúsági találkozók története stb. A könyvtárban úgyszólván valamennyi magyar újság és folyóirat megtalálható, szám szerint 150-féle. A folyóirattár rendkívül népszerű, az újságok és folyóiratok szinte állandóan kézben vannak. A politikai oktatást vezetők, előadók, szemináriumvezetők bizalommal fordulhatnak a könyvtárhoz, hiszen munkájukhoz minden irodalmat megkapnak, mivel a társadalom- tudománnyal foglalkozó valamennyi fontosabb, .illetve gyakrabban igényelt mű. megtalálható. Ha helyben nem, akkor kérésre, könyvtárközi kölcsönzéssel megszerzik. Az előadók élnek is a lehetőséggel. — A KISZ-oktatáshoz ajánló bibliográfiát készítettünk — mondja Szederkényine. — Az egységcsomagot, amely az oktatási anyagot tartalmazza, a könyvtár kezelte, amire szükségük volt az alapszervezeteknek. azt megkapták. Nem kimondottan könyvtári munka, de feltétlenül a politikai nevelést szolgálja, hogy a paksi járási könyvtár már nem egy alkalommal rendelkezésre bocsátotta helyiségeit KISZ-gyűlések céljaira és ezt a jövőben is tenni szándékozik. A megismertetett könyvanyag, a munka, amiről a könyvtár vezetője beszámolhatott, azt mutatja, hogy a járási könyvtár nemcsak közvetve, hanem közvetlenül Is szolgálja kétezer beiratkozott olvasója politikai művelésének ügyét. L. Gy. ségének legfontosabb kérdéseivel, tájékoztatókat hallgatnak meg időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az előadásokat minden esetben konzultációk követik, melyeken megvitatják, értékelik az előadásokon elhangzottakat. E továbbképzési feladatokon túl nagy gondot fordítanak az idén nyáron arra, hogy a KISZ-titkárokat. vezetőségi tagokat felkészítsék a szeptember 15 és november 5 között esedékes KlSZ-vezetőség- választásra is. A fiatalok továbbképzéséről annyit még, hogy az idén először vezetik be a szakosított oktatási formát. Ennek az a célja, hogy a fiatalokat szakmájuknak, munkahelyüknek megfelelően készítsék fél a mozgalmi munkára. Az idei nyár, ahogy megtudtuk, rekordot jelent a- tábor életében. Az elmúlt évek során ugyanis általában 1200— 1300 fiatalt képeztek itt. Ez a szám ezen a nyáron valamivel több mint kétezer lesz. Tizenhárom KISZ- és öt úttörőturnust várnak mivel a tábor a megye úttörővezetőinek továbbképzőtábora is. Az elmúlt évekhez hasonlóan Dombori ad helyet a fiatal képzőművészek országos alkotótáborának, valamint az NDK-ban dolgozó KISZ-vezetők több napos tanácskozásának. A fiatalok napi hat órát töltenek szellemi munkával. Természetes tehát, hogy gondoskodni kell sportolási, szórakozási lehetőségeikről is. A lehetőségek adottak. A tábor első lakói üzemi KISZ-titkárok, KlSZ-vezefősé- gi tagok. Százhúszan vannak. Az utolsó százhúsz fiatal az NDK-ból érkezik majd szeptember 13-án, és a táborzárás napján, szeptember 16-án uta* zik el Domboriból, j A Mátai Antal KISZ-vexetőhépső táborban jártunk Nyitás Domboriban A ^ » mi tetejéről» Foto: Komáromi Zoltán
