Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-17 / 113. szám
Aki árat mond.. Burkoltan, nyíltan Jő, hogy mondják Értetlen emberek vagyunk, pironkodva bár, de be kell ■látnunk. Különben miért állna a ballonkabát használati uta4. 1972-ben a vegyipar csökkentette a termelői árakat. így lehetővé vált. hogy 12,6 százalékkal mérsékeljék a mosó- és mosogatószerek, a szappanok fogyasztói árát. s kevesebbe kerültek más háztartási vegyicikkek szintén. Egy fecske nem csinál nyarat, ám — szerencsére — nem egyetlen már ez a „fecske”. Igaz, ma még több a nyílt és burkolt áremelés, mint ezek fordítottjai. a csökkentés. Persze, nincs értelme ott engedni az árból, ahol nem tudják kielégíteni a keresletet, ez csak a feszültséget növelné. Ám jó néhány árunál lehetne kisebb is az árcédulán álló összeg, ha... Ez a „ha” azonban eléggé bonyolult. UJFA.TTÁ l KOMÁMASSZONY oályazokkal —. s közvetlenül. Például utasításokkal. Március elsején lépett érvénybe a Könnyűipari és Belkereskedelmi Minisztérium együttes rendelkezése, amely előírja harmincféle gyermekruházati cikk kötelező gyártását, mégpedig meghatározott minőségben. s változatlan áron való forgalomba hozatalát. Van, ahol a kereslet-kínálat szabad érvényesülése vezet árcsökkenésre. 1972-ben egyebek között a fejeskáooszta 33 százalékkal olcsóbb volt. mint 1971-ben. kevesebbért adták a karfiolt. a kelkáposztát. A forgalom fellendítését célozta, hogy csökkent a halak, a befőttek. a dzsemek ára. a kötött alsóniházatl cikkeké, a ballonkabátoké: a nagy forgalom, kis haszon még mindig jobb. mint a csekély eladás, semmi nyereség szükségletekre gyártott termékeket, mibe kerülnek a szolgáltatások, de senki helyett nem képe« megenni a gazdálkodási intézkedéseket, ahogy más árhatóságok ugyancsak képtelenek erre. A gazdasági életben ritkák a véletlenek, s nincsenek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelkedések sem maguktól, valami titokzatos erő hatására mennek végbe. Az árnövekedés okozat, tehát okok lelhetők mögötte. Ezek kutatása indokolatlan részük fölszámolása az árfelelősök dolga. S a maga helyén, a maga munkájában mindenki árfelelős. MÉSZÁROS OTTÓ sításán mindjárt legfelül, hogy „ballonkabát”, és miért nyomtatnák a női táska kartonjára, hogy „rendeltetése: női táska”? Meg kell magyarázni még az ilyen kézenfekvő dolgokat is, hiszen számos példa volt arra, hogy a ballonkabátot egyesek kerti traktorként óhajtották használni, a női táskát meg cipőnek, és aztán már hiába mentek reklamálni, á hiba bennük volt, A mözsi vasútállomáson szép szabványbetűkkel felfestették a szennyvízcsatorna nyílása fölé: „LUK”. Hogy mindenki pontosan legyen tájékoztatva. Ezzel is hogy jártunk volna egyébként: megyünk, megyünk és egyszer csak észreveszünk a kerítésen túl valami sötét jelenséget. Megállunk, töprengünk, hogy mi lehet. Nem tudjuk kitalálni, rémképek nyomakodnak az agyunkba, fűnek-fándk elmeséljük és kész a hidegháborús feszültség. Sőt, pánik! Ez a legkevesebb, mert ennél még súlyosabb következményei is lehettek volna, ha az állomás derék gazdái nem elővigyázatosak. De így mindenki tudja, hogy a luk, az luk, és semmi más. —0 Épül a metróalagút Új köntösben a Lánchíd és az Alagút — Körkép a főváros épülő közlekedési létesítményeiről Nyílt árdrágítást követnek el ott. ahol a hatósági árat túllénik, szabad ár esetében pedig a méltányos hasznot meghaladó nyereséget kívánnak elérni. Burkolt az árdrágítás. ha az árszámításban szereplőnél rosszabb minőséget, vagy kisebb mennyiséget adnak a vevőnek. A t’sztesséete- len haszon — s ez fontos változás — ma már nem vállalatonként kerül mérlegelésre, mint korábban, hanem termékenként. Szigorúbb az áremelési bejelentések elbírálása. szabálvozottabb az árkalkuláció. Mindez a vállalatok egy részét — de persze ide tartoznak a szövetkezetek, a ma. gánkisioarosok is — úlfaita komámasszonv-játék kitalálására ösztönözte, ám nem az ollót, hanem a kevésbé szembetűnő árnövelési lehetőségeket keresik. A gazdasági egységek eev másik része azonban kezdi fölismerni a tisztes érnolit'Va hasznát. Szándékosan. nem említve vállalatneveket, inkább termékeket: sokféle kender- és tu- taáru. festék, több kötött holmi árát a termelők önként csökkentették, ahogy a matracokét konc-vcionált ágyneműkét. takarókét, szintén. Olcsóbb lett a harisnvanadrág, egvéb harisnya. zokni de ugyancsak ármérséklésként tudható be az is. hogy jelentősen fö1 emelték a televíziókészülékek az olajkályhák garanciális idejét. VEVŐK PIACÄ ~~ "TI Árra, hogy ma még egyeíS- ék. s nem tömegesek ezek a példák, a magyarázat a vevők Piacában lelhető. Nem az ára keresi a vevőt, hanem megfordítva. S ez természetesen árfelhajtó erőként működik. Vannak, akik kihasználják. S vannak, akik messzebbre tekintve dür}t<mek a n»gv forgalom. kis haszon elvét érvényesítve. Munka nélkül pénzt besöpörni nemcsak tisztességtelen, hanem veszélyes is, hiszen árufedezet nélküli jövedelmek keletkeznek. Az, hogy a termelőnek. a kereskedőnek haszonra szüksége van — ebből fejleszt, növeli a béreket, oszt részesedést stb. —. senki nem vitathatja. Arra azonban sem az előállító, sem az értékesítő nem törekedhet kizárólagos alapon, hogy minden áru nyereséget hozzon! Márpedig napjainkban széles körben él. hat ez a szemlélet. Nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyva a fogyasztói érdekeket, UTASÍTÁSRA! Az ilyen válla1 ati magatartás visszaszorítását a köz-vonti irányításnak joga. s kötelessége is szorgalmazni. Közvetett eszközökkel — gazdasági szaÄZ IGAZI ÉRDEK Fölismerni a vállalat igazi érdekét s annak megfelelő árpolitikát folytatni nem egyszerű feladat, de hosszú távon csakis ez ígér boldogulást. Emelni az eleven munka termelékenységét. megkövetelni az anyagtakarékosságot, szorgalmazni — minőségrontás nélkül! — az olcsóbb anyagok, péTdául a színesfémek helvett műanyagok alkalmazását: kü- lön-külön, s együttesen még inkább a szilárd árpolitikához teremt kereteket. Ahogy az állóeszközök jobb kihasználása — mert azok amortizációja egyformán terheli a terméket. ha egy ha három műszakban működnék. — a termelés növelése — az állandó költségek nagyobb árumennyiségre oszlanak el — szintén. SoroThatiuk tovább: a célszerszámok. célgépek ugrásszerűen növelik a termelékenységet a géo! termelési programok nagymértékben csökkentik a veszteségidőket, az átállási költségeket stb. A modem tömeeevártás megszervezése — példával élve — lehetővé tette, hogv az öt évvel korábbi hatezerről 11000 tonnára növekedjék a mosószerek eladása, negwenféle termék közül választhasson — s fgv valóban választhat! — a vevő. Korszerűbbet kan. olcsón. Ami nem boszorkányság; átgondolt termelésfeilesztés, hosszú távra szóló üzletpolitika. __ M INDENKI ÁHFELEL ÖS ‘1 1 Xhhioz: hogy valamennyi gazdaság! egységre ez legyen a jellemző, jócskán kell még Idő. Nagy hiba lenne abban a tévhitben élni. hogy az árellenőrzés. a számonkérés oldja meg a gondokat A tanács megszabhatja és ellenőrizheti bogy mennyiért adják a helyi Pályázatot hirdetünk zöldség- és gyümölcsből!VEZETŐI £S HELYETTESI munkakör betöltésére. Feltételek: szakmai képesítés és gyakorlat, erkölcsi és működési bizonyítvány. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés: TOLNAKFR Szekszárd, Széchenyi út 62. Ipar-kisker„ osztály vezetőjénél» (S47) Ä budapesti tömegközlekedés helyzetének javítása az idén is az egyik legfontosabb feladat. Az elmúlt fél évben — a kelet-nyugati metróvonal második szakaszának megnyitása, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése és a 2x3 sávos Rákóczi út megépítése óta — érezhetően csökkent a zsúfoltság mind az utakon, mind a járműveken. A főváros nagyszabású munkálatait — a lakásprogram megvalósítása mellett — ezután is az újonnan épülő közlekedési létesítmények alkotják. Ezek közül a legnagyobb az észak-déli metró építése. A föld alatt és a felszínen gyorsított ütemben dolgoznak a munkások. A fúrópajzsok teljesítményét is növelték. A bal fúrópajzs még az idén, várhatóan augusztusban, a jobb az év végén vagy 1974 elején érkezik a Ferenc körúti állomáshoz. Az állomást az ott dolgozóknak addig elő kell ké. 6zíteni a pajzsok fogadására. Az összehangolt munka alapján valósnak látszik az ígéret: a tervet teljesíteni fogják. Hasonló összefogás jellemzi a Lánchíd és az Alagút felújításában részt vevő vállalatok munkáját is. Itt nyújtott műszakban, sötétedésig dolgoznak az emberek. A Lánchídon egymást váltják a szakbrigé- dok. A bádogosok a pilonok párkányainak lemezborításán dolgoznak; egy csoport az állványerdőt ritkítja, a Közúti Gépellátó Vállalat emberei a bordás lemezeket tisztítják, s készítik elő festésre. Ök állították össze azokat az acélból hegesztett állványokat is, amelyekről a címereket cserélik ki. Érdekes adat: a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat készítette címerek súlya egyenként csaknem kilenc tonna. A Lánc. maganépittetök FIGYELMÉBE! A „Szakály testvérek” Építőipari Szövetkezet vállalja családi ház tetőszerkezet, garázskapu és egyéb ácsmunka készítését, valamint szobafestést és mázolást Szekszárdon és környékén. A fenti munkák végzése megrendelhető személyesen vagy írásban a szövetkezet központjában, Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt. 025) híd díszkivilágító berendezéseit most szerelik. A várhegyi Alagút felújításán az Országos Szakipari Vál- Ualat munkásai dolgoznak. A mennyezet új borítása: fehér és világoskék színű üvegmozaik csempe. Munkaügyi bíróság Ä Paks és Vidéke ÁFÉSZ Csámpa pusztai lakatos- és esztergályos-műhelyének vezetését Soltész Mihály dunaföld- vári autószerelőre bízta. A felek kétféleképpen foglalták írásba kapcsolatukat. A „Munkaszerződés és megállapodás” szerint Soltész Mihálynak költségátalányként az , anyagérték nélküli termelési érték 30 százaléka jár. Ebből tartozik fedezni — többek között — az anyag- és áruszállítás költségeit; a közterheket a hozzá beosztott dolgozók fizetés nélküli szabadságának tartamára; a felmondási időre adódó bérköltséget, ha a dolgozó felmondását ő kezdeményezte. Az ÁFÉSZ ezen kívül 13 forint 30 filléres órabérnek megMost tisztítják az Alagút kapuzatát is. Az Alagutat hamarosan az elektromosok és az útépítők veszik birtokukba: felszerelik a sárga fényű nátriumgőzlámpákat, s aszfalt- szőnyeggel borítják az úttestet, a járdát. (MTI) felelő havi díjazást biztosított a műhely vezetőjének. A múlt év májusában és júliusában az ÁFÉSZ 7182 forinttal többet előlegezett költségátalányként Soltész Mihálynak, mint amennyi szükségesnek bizonyult. Az ÁFÉSZ igaz. gatóságának elnöke ennek az összegnek visszafizetésére kötelezte Soltész Mihályt. A szövetkezeti munkaügyi döntőbizottság elutasította a műhelyfőnök panaszát, és fenntartotta hatályában az elnöki határozatot. A döntőbizottság — törvénysértő módon — nem hívta fel határozatában Soltész Mihály figyelmét arra, hogy a határozatot keresettel támadhatja meg a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon. A mulasztást más szerv pótolta. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság helyt adott Soltész Mihály keresetének, és ezzel mentesítette őt a fizetési kötelezettség alól. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtelto, hogy az ÁFÉSZ és Soltész Mihály között valójában nem volt munkaviszony, hanem közöttük — burkolt formában — vállalkozói szerződés jött léire. Vállalkozói szerződésről lévén szó, nem alkalmazható a Munka Törvénykönyvében írott megőrzési felelősségről szóló törvényhely. Az ítélet Kihirdetésekor a munkaügyi bíróság emlékeztetett arra, hogy az ÁFÉSZ és a műhelyvezető megállapodása ellentétes ’ a szövetkezet kollektív szerződésének bérszabályzatával. Ezen túl: az említett „Munkaszerződés és megállapodás” néhány kikötéséből egyáltalán nem derül ki, milyen esetben mi a teendő. A tárgyaláson az ÁFÉSZ jogi képviselője megemlítette, hogy Soltész Mihályon kívül a szövetkezet még körülbelül tizenhat dolgozót foglalkoztat különféle üzemeiben hasonló feltételekkel. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság ítélete — remélhetőleg — a törvénysértő állapot mielőbbi felszámolására készteti a Paks és Vidéke AFÉSZ-t Ml AZ ESSZÜK TITKA © (258) Zűrzavaros jogviszony, vesztett per a z.
