Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
A hatóság nem „mumus” Lelkes hangulatú választási gyűlések megyeszerte Változatlanul felfokozott érdeklődéssel tekintenek megyénk lakói a tanácsválasztások elé. Az érdeklődés elsősor. bán a helyi politika eredményeire és tennivalóira irányul. Az eddigi választási gyűlések egyértelműen mutatják, hogy az országos politika, pártunk és kormányunk munkája a dolgozók egyetértésével találkozott. Ugyanez elmondható tanácsaink munkájára is, szin. te mindenütt helyeselték a helyi tanács és a körzeti tanácstag tevékenységét és bizalmukról biztosították az elkövetkező ciklusban is. A választási gyűlések mindenütt nagy érdeklődés mellett folytak. Szinte egyetlen községben sém volt példa ar- . ra, hogy , a: gyűlés színhelyét biztosító termet ne töltötték volna meg a választópolgárok. Nagy rangot adott a gyűlések, nek az, hogy megyénk vezetői közül kerültek ki a gyűlések szónokai, akik a községek elmúlt fejlődése mellett részletes ismertetést nyújtottak a megye egészének fejlődéséről is. Tamásiban, a művelődési ház zsúfolásig megtöltött nagy. termében Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára volt a gyűlés szónoka. Tolnai Ferenc beszéde — Hosszú idő után első ízben válik külön az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása — kezdte beszédét Tolnai Ferenc., — A választás így jobban hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a köz- iigyekbcn való aktív részvételéhez. A továbbiakban Tolnai Ferenc ismertette a jelölő gyűlések tapasztalatait, azt az aktív, cselekvőkész részvételt, amely a választópolgártűt részéről megyeszerte megnyilvánult. — Most arra kell törekednünk — mondotta —, hogy a szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott feladatok következetes megvalósításával. Áttekintést adott a szónok a párt X. kongresszusának határozataiban elért eredményekről és tennivalókról, .valamint arról, hogy az MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása milyen további feladatokat jelent alkotómunkánkban. Ismertette, hogyan szélesedett megyénkben a szocialista demokratizmus, hogyan alakult iparunk és mezőgazdaságunk termelése. Beszélt az életszínvonal alakulásáról,'a szociális és kulturális fejlődésről, majd így folytatta: — Szocialista építőmupkánk külső feltételei is jók. Hazánk nemzetközi tevékenységében is a X. kongresszus határozatai érvényesülnek. Legfőbb elvünk: barátság és szövetség a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, a haladó erőkkel. Végül Tolnai Ferenc arra hívta fel a választópolgárokat, hogy szavazataikkal támogassák a Hazafias Népfront jelöltjeit: ?—Szavazzanak rájuk, sraj. tűk keresztül pártunk politikájára, a szocializmus ügyére, a Hazafias Népfront programjára. TOVÁBBI VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK , Simontornyán a művelődési ház nagytermében Csajbók Kálmán a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára volt az előadó. Beszédének bevezetőjében emlékeztetett arra a sok szenvedésre, amely Simontornyát a felszabadító harcok során érte, s méltatva felszabadító szovjet katonák hősiességét, elismeréssel szólt a község lakóiról, akik rövid idő alatt virágzó életet teremtettek Simontornyán. Beszélt a lakosság összefogásáról, amely nemcsak a felszabadulás utáni éveket jellemezte, hanem ma is sajátja a lakosság közösségének. Ez a legbiztosabb feltétele annak, hogy a fejlődés állandósulni fog — hangsúlyozta Csajbók Kálmán. Részletesen beszélt a község fejlődéséről, példákat idézve az itt dolgozó üzemek, vállalatok eredményeiből, majd a megyei eredmények ismertetése, az országos politikáról adott tájékoztatás után a Hazafias Népfront jelöltjeinek tá. mogatására szólította fel a község lakosságát. Választási épülésre került sor Tolnán, ahol Király Ernő a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára Volt a szónok. Faddon Bolvári Jó- zsefné országgyűlési képviselő szólt a választókhoz. A gyű. lésen részt vett a község választópolgárainak jelentős hányada, köztük örvendetesen sok fiatal. A mintegy négyszáz résztvevő közül hárman szóltak hozzá a képviselő beszédéhez. Decsen harminc százalékban ifjú közönség előtt beszélt Fülöp László országgyűlési képviselő. Lelkes hangulat. a népfront választási, felhívásával, való egyetértés jellemezte á gyűlést. Bátaszéken Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára volt a szó. nők. Közel négyszáz főnyi közönség előtt tartotta meg a megye, a járás, és a község eredményeit és feladatait ismertető beszédét. Három felszólaló csatlakozott a szónok beszédéhez, támogatva a nép. front célkitűzéseit. Rövidesen elkészül az a jegyzék, amely pontosan tartalmazza, meghatározza a tanácsoknak, mint szakigazgatási szerveknek hatáskörét. Ha netán akadnak, akik ezt a közlést „csak a tisztviselőket érdeklő, belső ügynek” tekintik, rögtön fel kell világosítanom őket, hogy tévednek. Nem tisztviselői szakkérdésekről van csak szó, hanem a lakosság ügyesbajos dolgában történő köny- nyitásról, korszerűsítésről. A minap bepillantottam az egyik fővárosi kerületi tanács ügyfélszolgálati irodájának a vendégkönyvébe és ott olyan meleg, elismerő sorokat olvastam, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a korszerűsítés, a jobb ügyintézés találkozik a lakosság őszinte hálájával. Velem együtt érvelhetnek így mindazok, akik már élvezik az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés előnyét, akiknek például nem kell a járáshoz fordulniok az építési engedélyért, mert helyben, a községben megkapják. Folytathatnám a sort. de nem az a célom, hogy körvonalazzam a helyi tanácsokat megillető hatásköröket. A hatáskörök, döntési jogkörök felülvizsgálatának jelentőségét szeretném aláhúzni, mert ez elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja. Mindezek előtt emlékeztetek itt a X. pártkongresszus egyik megállapítására, amelyet a kormány elnöke tett. Ennek lényege: törekedni kell arra, hogy az állampolgároknak az eddiginél kevesebb dolguk legyen a hatóságokkal. Nem arra ■ irtait ez a 'megállhpítás, hogy a hatóság „mumus”, amelytől tart az állampolgár, ■hanem arra, hogy az egyes ügyeket, amelyeket hatóságilag kell intézni, kevesebb hercehurcával, hivatali packázás nélkül döntsék el. Hogy kevesebb dolgunk legyen a hatósággal? Nem mond-e ellent ennek a gondolatnak, hogy éppenséggel manapság több a tanácsoknak, mint szakigazgatási szeneknek a hatásköre? Több hatáskör, több ügy! Ez világos. A tanácsok évente 30 millió üggyel foglalkoznak. Nem lesz-e ezután még több, miután a jogkörök átadása folytán több ügyben intézkednek? Az ellentmondások csak látszólagosak. Jól meg kell érteni a lényeget; a „kevesebb dolog” és a „megnövekedett hatáskörök” összhangban vannak! A decentralizálás célja, hogy a tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben első fokon a helyi, a községi, városi tanácsok döntsenek. Vagyis, ne kelljen máshol kilincselni! A döntéshez biztosítani kell a törvényességet, a szak- szerűséget, a megfelelő szakembert — persze ez nem megy varázsütésre —, hogy a döntés ne igényeljen fellebbezést, újabb kilincselést. A több hatáskör így valósítja meg azt a követelményt, hogy kevesebb, dolgunk legyen a hatóságokkal. Közismert adat szerint csak egy százalék azoknak a hatósági határozatoknak az aránya, amelyek ellen a fellebbezési eljárás után panasz- szal élnek az állampolgárok. Kis szám ez. Konkréten mégis évente több tízezer ügyet jelent. Erre sincs szükség. Az eljárást tehát egyszerűsíteni, szakszerűsíteni kell, így lesz kevesebb dolgunk a hatósággal. A tanácsoknak viszont több a dolguk, de hozzánk közel, mondhatni, a szomszédban intézik. A hatásköri jegyzék elkészülése részükre is megkönnyíti az eligazodást. Nyilvánvaló, hogy minderről jó fel- világosító munkával tájékoztatni kell a lakosságot is. Az új tanácsoknak ez is a feladatuk lesz. A korszerűsítés sem megy azonban máról holnapra, még ha komoly eredményeink is vannak. A korszerűsítés jelentőségét és újszerűségét, azt hiszem, jól megérteti, ha legvégül csak annyit mondunk: a magyar közigazgatás történetében először rendezik az előbbiekben röviden vázolt és jelzett módon a hatásköröket. K. J. Jól vészelték át az őszi vetések a telet Társadalmi munkája: szakaszparancsnok A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei határszemléken vizsgálták meg, hogy okoztak-e kárt az őszi vetésekben a hótakaró nélküli téli fagyok. Megállapították, hogy a kalászos gabonák a sok. évi átlaghoz képest jobban átvészelték az elmúlt hónapokat és a növények fejlettsége az évszaknak megfelelően alakult. Most már csak arra lenne szükség, hogy a vetések megA KISOSZ — a kiskereskedők — Tolna megyei szervezete megtartotta évi közgyűlését. A közgyűlésen Borcsa Károly, megyei titkár számolt be a kiskereskedők múlt évi munkájáról, a szervezet gazdálkodásáról, majd Smalc János, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. A beszámolókat követően elmondotta tapasztalatait Töllösi József dombóvári kifőző, Ré- der József virágkereskedő, Tá- mer József szekszárdi, Kaiser Lajos paksi pecsenyesütő, Varga Lajos bogyiszlói, Lehőcz József né fácánkerti vegyes- kereskedő. Zsúró György szekszárdi büfés. Szakái László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa azt mondotta el hogy a párt- bizottság jónak tartja a kiskereskedők munkáját, a KISOSZ tevékenységét. Felhívta a figyelmet a rendeletek betartására, illetve a közgyűkapják az első kiadósabb tavaszi esőket, ugyanis a téli csapadékból 100 millimétemyi hiányzik. Országszerte befejeződött a mák, a borsó, a zab, az olajlen, a tavaszi árpa vetése és közvetlenül a befejezés előtt áll a vöröshere-, lucemavetés. A vöröshagyma ültetésének, illetve vetésének egyharmadával készültek el, körülbelül így állnak a burgonyával is. lést arra, hogy a szervezet is az eddigiekhez hasonlóan lássa el érdekképviseleti szerepét. Komlóczi János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese a hatósági felügyelet szemszögéből értékelte a Tolna megyei kiskereskedők tevékenységét, és új lehetőségként ajánlotta a fűtőolaj-árusítást, a lakosság még jobb ellátása érdekében. Gerle Imre, a KISOSZ elnöke arról beszélt, hogy a kiskereskedők jól szolgálják — elsősorban az ellátatlan területeken — a lakosságot, kiegészítve az állami és á szövetkezeti kereskedelmet. Említette, hogy állandóan visszatérő gond az áralakulás. A kiskereskedőknek nagyon alaposan vi- gyázniok kell az árakra, be kell tartaniok a jogszabályokat, és még a szabad árformákba tartozó áruknál se lépjék túl a méltányos hasznot. Dr. Pomázi László, az ozorai községi állatorvos eléggé lehangolt. — Tegnap szólt Varga Imre, hogy elköltözik a faluból. Ki lehet vajon Varga Imre, hogy elköltözése ilyen gondot okoz a fiatal állatorvosnak? — Nagyon belevaló, régi munkásőr. Géppuskás... Nehéz lesz mást állítani a helyére. És tudják, hogyan . van az, ha egy jól összeforrt kollektívából kiválik valaki... Ilyen emberekről nehéz köny- nyű szívvel lemondani. Utódja nyilván lesz majd, vannak jelentkezők, de időbe telik, amíg közülük valaki Varga Imre teljes értékű utódja lesz... Miért kedvetleníti el az állatorvost egy ember, egy mupkásőr eltávozása a faluból? Egyszerű a magyarázat: ő a szakaszparancsnok. — Tulajdonképpen munkás- őrnek is, parancsnoknak is újoncnak számítok; 1971-ben léptem be a testületbe. — Milyen indok, milyen elhatározás vezette, hogy fegyveres szolgálatot vállaljon? — Négy éve kerültem Ozo- rára. Melóscsaládból származom, nem volt nehéz beilleszkednem egy falu közösségébe. Azt tartottam, nem. elég, ha csak a szakmai munkánál maradok, ne csak azért legyek közéleti ember, mert ott van a két betű a nevem előtt. Éz nem lehet elég, hogy úgy mondjam, sem a tekintélyhez, sem ahhoz hogy' válóban benne éljek egy közösségben. Amikor felvettek, csak kis közösség volt még, egy raj, kiváló címmel, majd azt követően szerveződött a szakasz Ozorán. Nagyon jó, összetartó kollektíva. — ;Hogyan. lett szakaszparancsnok? — Nem is tudom. Katonának is csak amolyan „nyaraló” voltam, hat hónapig — bár azért ragadt rám valami. De talán erről főbbet tudna mondani a párttitkár elvtárs. Trubacs József, a termelő- szövetkezet párttitkára: — Amikor úgy alakultak a körülmények, hogy Ozorán az eddigi rajt szakasszá kell fejleszteni, megkérdeztük az „öreg” munkásőröket, kit tartanak alkalmasnak a parancsnoki beosztásra? Pomázi doktorra esett a választás. Figyelembe vettük, hogy fiatalember. hogy milyen az emberekkel való kapcsolata, és úgy találtuk, jó szervezőkészséggel rendelkezik. A szakasz jelenlegi és leendő tagjai is fiatalok, tehát könnyen megtalálja a megfelelő hangot, azt a kapcsolatot, amely a munkásőrök között a parancsnok—beosztott viszonyában a megfelelő eredményt Szüli. — Szóba kerültek a leendő munkásőrök. A szakaszparancsnoknak milyen elvei vannak a kiválasztásukról? — Nem keil, hogy valamiféle különleges példaképek legyenek, hanem normálisan gondolkodó, munkájukat tisztességgel, becsülettel elvégző, rendezett családi életet élő emberek. És ilyenek vannak Ozorán. Az idén például lesz négy-öt újonc. Kovács György szerelő a termelőszövetkezetben, szakaszvezető volt a határőrségnél, életmentő éremmel tüntették ki. Pető Jóska őrmesterként szerelt le a honvédségtől. Schatz István tanító, tegnap éppen a sportpályánál ásta a vízvezeték árkát. Szóval, olyan emberek, akiket a pártszervezet bátran ajánlhat felvételre, nyugodtan a kezükbe lehet adni a fegyvert. Ráadásul valamennyien fiatalok. A szakasz jelenlegi tagjai is harminc-harminckét évesek. Lévai Pista a maga negyvenöt évével a legidősebb köztük. — így aztán nekem is köny- nyebb a szakaszparancsnokságot ellátnom, még akkor is, ha tulajdonképpen kezdőnek számítok. Ráadásul sokat segített a komlói továbbképzés, és igen hasznosak Lukács Sándor járási parancsnok tanácsai. Ha a szakasz a jövőben is olyan összetartó lesz, mint eddig, akkor a korábbihoz hasonló jó eredményt is tudunk majd produkálni, hiszen sokat jelent egy faluban, ha húszegynéhány ember olyan közösséget alkot, mint amilyen a munkásőrség. BI. KlSOSZ-közgyűIés
