Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
P ártszervezés — pártirányitás Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség Választási gyűlés megyénk négy nagyközségében A közelgő tanácsválasztások ismételten ráirányítják figyelmünket a kisebb területi közösségek életére. Az itt jelentkező problémák feltárása és megoldása a pártszervezetek mindennapi tevékenységében is nagyon fontos helyet foglal el. Pártunk X. kongresszusát követően számos újabb politikai döntés, állami intézkedés történt a különböző területi szervek önállóságának fejlesztésére, a szocialista demokrácia szélesítésére. E határozatoknak és intézkedéseknek a pártszervek és pártszervezetek munkájában is kézzel fogható eredményei vannak. Mint ezt a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése is megállapította: nagy többségük a párt általános politikájának megfelelően nagyfokú önállósággal és kezdeményezőkészséggel dolgozik, mint területének tényleges és elismert vezető ereje. A területi, vagy más szóval helyi politikai munkának egyre inkább az a jellemzője, hogy a pártszervek és -szervezetek nemcsak mechanikus végrehajtói az általános politikának, hanem annak alkalmazása során alkotó módon figyelembe veszik területük sajátos társadalmi, gazdasági, politikai körülményeit. Rendszeresen vizsgálják a helyi társadalompolitikai viszonyokat, összefüggéseket. Ennek során összegezik azokat a tapasztalatokat is, amelyek az általános politikával kapcsolatosak, s ezekről folyamatosan tájékoztatják a felsőbb szerveket. Ezáltal tehát a politikai vonal kialakításának, formálásának is tevékeny részesei lehetnek. A társadalmi és állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével természetesen szervesen összefügg, hogy a pártmunkában még fontosabbá váltak a helyi kezdeményezések. Hadd utaljunk mindenekelőtt a tanácsok hatáskörének kiszélesítésére, amit jól kifejez önkormányzati joguk törvénybe iktatása. Az új feltételek közepette a tanácsok maguk döntenek a helyi ügyek széles körében. Különösen elmondható ez a helyi politika alakításában fontos szerepet játszó város- és községfejlesztési tevékenységről. Az önkormányzati jelleg fejlesztése egyben az önállóság növekedésének is kifejeződése. Ezen természetesen nem valamiféle „abszolút” önállóságot kell érteni, hiszen az önállóságnak törvényekbe, rendeletekbe foglalt keretei, formái vannak. De a tanácsok és szerveik például bizonyos jogszabályi keretek között önállóan gazdálkodnak, maguk biztosítják, hogy terveik kivitelezéséhez megfelelő pénzügyi-gazdasági eszközök álljanak rendelkezésre és önállóan határozzák meg azok felhasználását. ~Trn$»^r~-r , A TÁRSADALMI Érdekek alapján Már az eddigiekből is egyértelműen következik, hogy az önállóság jogának biztosítása és fejlesztése, annak garantálása csak a dolgok egyik oldalát jelenti. A társadalom érdekei a mi viszonyaink közepette semmiféle olyan önállóságot nem engedhetnek meg, mely nem párosul magfelelő szintű felelősséggel. Az önállóság fokozása tehát csak a felelősség egyidejű növelése mellett képzelhető el. Bármilyen területen is vizsgáljuk: ez a felelősség a legapróbbnak tűnő helyi dolgokban is érvényesül. Mi a tartalma ennek a felelősségnek? Ha tömören kívánjuk megfogalmazni. úgy mondhatjuk; felelősség a munkásosztály, az egész társadalom érdekeit megtestesítő párt po-. litikájának megvalósulásáért. Következésképpen politikai felelősségről van szó. Ez abban gyökeredzik, hogy a helyi szervek a maguk területén és a maguk sajátos eszközeivel a párt politikáját kell, hogy töretlenül érvényesítsék. A pártszervezetek ennélfogva nem mehetnek el szó nélkül az olyan jelenségek mellett, amikor egyesek a helyi érdekeket a nagyobb közösség érdekei elé helyezik. De akkor sem, ha azt tapasztalják, hogy a helyi szervek, vagy azok vezetői a hatáskörükbe tartozó ügyekben nem intézkednek, hanem „fentről” várják a helyzet megoldását, ké- nyelmeskednek, elhárítják maguktól a felelősséget. A helyi politikai munka irányítása mindenütt az ott dolgozó párt- szervek, pártszervezetek feladata. Ehhez szorosan hozzátartozik a különböző szervek munkájának koordinálása csakúgy, mint a központi és helyi érdekek összhangjának megteremtése, annak ellenőrzése és segítése, hogy a helyi gazdasági, kulturális kommunális tervekben érvényesüljenek a központi célkitűzések. A DEMOKRATIZMUS LÉGKÖRÉBEN Tartalmas, céltudatos helyi politika csak a szocialista demokrácia légkörében képzelhető el. Csak így érhető el, hogy e politika ne maradjon néhány helyi vezető gondja, hanem valóban á lakosság legszélesebb rétegeinek ügyévé váljon. Ehhez a politikai feltételeket helyileg elsősorban az ottani pártszerveknek, pártszervezeteknek kell biztosítaniuk. Mindenekelőtt nekik szükséges munkálkodniuk az egészséges, pezsgő helyi közélet kibontakoztatásán. Az általános politikai érdekeken túl ez azért.is nagyon fontos, mert alapfeltétele például annak, hogy megalapozott. reális fejlesztési, községpolitikai tervek készülhessenek — olyanok, melyek anyagi-pénzügyi oldalról ' kellően alátámasztottak. Ez ugyancsak a politikai felelősség dolga. Közismert ugyanis, hogy az ilyen természetű saját döntésekért ma már az anyagi-erkölcsi felelősséget nem lehet áthárítani a felsőbb szervekre, s ha ezek a tervek-célki- tűzések elvesznek a sorozatos ígérgetésekben, meggyengülhet a lakossággal való kapcsolat. Természetesen ehhez párosul egy másfajta felelősség is. Az tudniillik, hogy a lakosság igényeit az anyagi lehetőségekhez mérten reálisan besorolják, s szükség esetén megalapozottan és felelősségteljesen merjenek nyilatkozni arról is, mely igények megvalósításához nincs meg jelenleg a lehetőség. Ez becsületesebb dolog, mint a megoldásnak sorozatos ígérgetésekkel történő minduntalani elodázása. Nem kétséges, hogy a nyílt, őszinte szavakat e tekintetben is szívesebben veszik és meg is értik az emberek. A helyi politika tehát egyaránt igényli a bátor kezdeményezéseket és a felelősség ugyancsak bátor vállalását. Mindkettő csak megfelelő légkörben bontakozhat ki — se légkör kialakításában a pártszervezetekre nélkülözhetetlen feladatok hárulnak. DR. LATOS ISTVÁN az MSZMP KB munkatársa Megyénk számos nagyközségében már folynak a választási gyűlések. Általános tapasztalat, hogy mindenütt nagy érdeklődés előzi meg a szónokok beszámolóját. Az érdeklődés középpontjában az országos eredmények mellett elsősorban megyénk fejlődése, a megyei fejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak, azon belül pedig mindenekelőtt a községek fejlesztési lehetőségei váltanak ki élénk érdeklődést és helyenkint vitát a válasz tópolgárokból. Iregszemcsén mintegy négyszáz főnyi hallgatóság előtt Szászi Gábor országgyűlési képviselő tartott beszédet. A nagy érdeklődéssel hallgatott ismertetés során hozzászólásokra került sor, melyek keretében a többi között szóvá tették a község közvilágításának helyzetét és azt, hogy a különböző kormányrendeleteket csak hosszú idő elteltével követik a végrehajtási utasítások és így a rendeletek egységes értelmezése nehézkesen valósul meg. Pincehelyen dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnök- helyettese volt a szónok. Népgazdaságunk eredményei, feladatai, a megye és az adott község lakosságának tennivalói álltak a beszéd középpontjában. Közérdekű kérdésekben emeltek szót a felszólalók, hangoztatva, hogy jó, ha a községek lakói megismerik a megye egészének életét, de elsőrendű feladatuk közvetlen környezetük formálása. Döbröközön 300 hallgató előtt Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese adott ismertetést társadalmi és gazdasági helyzetünkről, hangsúlyozva, hogy hazánk fejlődése a párt- és az állami irányítás hatékonyságának köszönhető. A három felszólaló egyike a község fiataljai nevében társadalmi munkát ajánlott fel a község szépítése, fejlesztése érdekében. A nagydorogi választási gyűlést, ahol dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács titkára volt a szónok, a fiatalok nagyarányú részvétele jellemezte. Itt is három hozzászólásra került sor, valamennyien a lakosság egyértelmű közreműködését ajánlották fel a nagyközség további fejlesztésében. Hetven jelentősebb rendezvény Véget ért a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata Az elmúlt hetekben lapunk- . bán is rendszeresen tudósítottunk a forradalmi ifjúsági''''5 napok rendezvénysorozatáról. • Most, hogy véget ért ez a jelentős program, Kaczián Jánost, a KISZ MB titkárát arra kértük, hogy összegezze a sok fiatalt megmozgató rendezvénysorozat eredményeit, tapasztalatait. — Az idén hetedszer került sor a forradalmi ifjúsági napokra, és talán elmondhatjuk, hogy ifjúsági mozgalmunkban sikerült új hagyományt teremtenünk, melynek lényege: nemzeti történelmünk három nagy eseményének együtt történő megünneplése. — Bár a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának célja minden évben ugyanaz, idén Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tette sajátossá az ünnepségeket. Véleményem szerint a forradalmi ifjúsági napok akkor járnak igazán eredménynyel, ha az ifjúsági mozgalom minden területén alkalmat adnák a cselekvésre, a közös akciókra. Ez most is így történt A megyében összesen hetven jelentősebb program volt Kiemelném közülük a megnyitó ünnepségeket, melyeken egyúttál az 1848-as forradalomra és szabadság- harcra is emlékeztünk. Ugyancsak jelentősek voltak azok a fórumok, melyeken a párt-, tanácsi és tömesszervezeti vezetők válaszoltak a fiatalok által feltett kérdésekre. Ezek a találkozások elősegítik, hogy a fiatalok többet foglalkozzanak szűkebb hazájuk, lakóhelyük gondjaival, problémáival — és természetesen eredményeivel is. — Ugyancsak fontosnak^ tartom azokat a szakmai versenyeket. amelyeken a dolgozó fiatalok mérték össze tudásukat. adtak számot felkészültségükről. Eredménnyel jártak a különböző társada1mi munkaakciók is. Az előző évekhez viszonyítva jóval több kulturális és sportversenyre került sor. A versmon- dóvensenyeken. a megyei di- áknaookon fiataljaink tehetségéről, tudásáról győződhettünk meg. A sportorogramok is színesek, változatosak voltak. Sok helyen rendeztek emléktúrát, lövészversenyt, sakkbajnokságot. Különösen dicséretre méltó a dombóvári járás fiataljainak az az aktivitása, mellyel a Dalmandon megtartott sportversenyeken vettek részt. — Ebben az esztendőben sokkal több úttörő és kisdobosrendezvényre került sor, mint korábban. Különösen szépek voltak a járási-városi űt- törővetélkedők. a megyei nén- táncfeszti.vál, és a sárszentlő- rinci úttörőtalálkozó. — Mivel a VIT évében járunk, a forradalmi ifjúsági napok programjába is bekerültek a VIT-hez kapcsolódó rendezvények. Ebben az időben bonyolították le a járási, városi, megyei vetélkedőket. — Végezetül elmondhatom, hogy a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata ugyan véget ért, de a KTSZ- alapszervezetekben folytatódik a munka. 9,...mí hoztuk az időt...” „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály” címmel kiállítás készül megyénkben A párt Központi Bizottságának agitációs és propaganda- osztálya kiállítást készített „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály” címmel, amelyet országszerte bemutatnak. A „.. .mi hoztuk az időt.. versidézet feleimet viselő kiállítás bemutatja azt a fejlődést, amelyet legnagyobb társadalmi osztályunk, hazánk vezető ereje a fel- szabadulás óta elért. Hű képét adja a munkásosztály jelenlegi helyzetének, szerepének, amelyet az ország gazdasági és társadalmi-politikai életében betölt. A kiállítás három alapvető témát ölel fel közel száz tablón: a munkásosztály helye, vezető szerepe, belső rétegződése; a munkásosztály gazdasági és szociális helyzete; a munkásosztály általános és szakmai műveltsége, képzése. A rendkívül látványos képanyag mellett a magyarázószövegek részletes ismertetést adnak a munkásság életéről, munkájáról. Hazánk mintegy ötmillió aktív kereső állampolgárából majdnem hárommillió volt a munkás 1971-ben, a pontos arány 55,2 százalék. Egyre emelkedik az aktív keresők között a nők aránya, 1971-ben az iparban (építőipar nélkül) 43,7 százalék volt. Társadalmunk vezető osztálya ifjú nemzedékének szerepére jellemző, hogy minden négy munkás közül egy fiatal (25 éven aluli). Sokat mond a következő szám is: 1971-ben az ipar és építőipar hozzájárulása a nem. zeti jövedelemhez • 54 százalék volt. Részletesen bemutatja majd a kiállítás, hogyan alakult a munkások és munkáscsaládok jövedelme, a szociális, egészségügyi és kulturális ellátottság, hogyan segíti elő társadalmunk a munkásosztály mű. . veltségi színvonalának emelését. A központi anyag mellett, amely országos áttekintést nyújt, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya az állami és társadalmi szervek közreműködésével 10 olyan tablóval járul hozzá a kiállítás anyagának bővítéséhez, amely a Tolna megyei helyzetet tárja a nézők elé. A kiállításra, a tervek szerint a jövő hónapban kerül sor. Szekszárdon a művelődési központban, ezenkívül Dom- bóvárott, Bonyhádon, Tamásiban és Pakson mutatják be. Az előkészület folyik.
