Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / l00. szám

>

I

Marina Vlady, a sanzonénekesnő

Uj hangra figyeltünk fel a rádióban, Marina Vlady köny- nyen felismerhető, ahogy mondani szokás, „behízelgő” hangjára.

Sok színésznő próbálkozott meg azzal — váltakozó szerencsével —, hogy utat vágjon magának a sanzon, korunkban kissé túlzsúfolt világában.

Egyesek bizonyára hajlamosak arra, hogy Marina Vlady nevét is felírják arra a hosszú listára, amelyen szerepel többék között Brigitte Bardot, Jeanne Moreau, Marie Laforet és sok más színésznő neve. Ezt a tévedést azonban nem szabad elkövetnünk. Marina Vlady ugyanis világéletében énekelt. Erre bizonyíték az is, hogy első lemezének felvétele előtt nem volt szüksége arra, hogy énektanfolyamra járjon.

„Amikor úgy két és fél éves karomban először léptem színpadra, egy dalt kellett énekelnem szüleimmel és testvéreimmel. Apám operaénekes volt, anyám táncosnő- Előbb megtanultam énekelni, azután táncolni és végül jött a film. A többit már tudják. Most érkeztem el életemnek abba a szakaszába, amikor a

film már nem elégít ki többé- Nem akarom abbahagyná a filmezést, de valami mást, valami újat akarok csinálni. Végül is hatvan film, megannyi csodás szerep után az ember egyre nehezebben barátkozik meg egy új szövegkönyvvel.”

Tehát a film még mindig foglalkoztatja, de művészi tevékenységében pillanatnyilag a sanzoné a főszerep.

„Számomra ez nem jelent más feladatot. Néhány évvel ezelőtt három nővéremmel két nagylemezt állítottunk össze orosz dalokból. Úgy énekeltünk, mint gyermekkorunkban.

Lemezéhez most tíz eredeti sanzont választott ki. Valamennyi sanzon szövegírója Frank Thomas. A zenesz^zők pedig: Francis Lai, Jean-Pierre BouT-tavre. .Tet>m-T3ierre 1-ang és Christian Sarrel.

„Szeretem ezeket a sanzonokat, nagyon szépnek tartom valamennvit. Az egész lem^z anyaga olyan bonyolult, akár egv asszony élete.”

Marina Vlady máris következő lemezén dolgozik. Valamennyi sanzon megzenésített A ragon-vers lesz. a zeneszerzők oedig Georges Auric és M. Philiooe-Gérard.

„Hódítástan” a férfiak iskolájában

'„Ha a hölgy kissé merev, a férfinak kell kezdeménye-, zőnek lennie. Ha. a ,nő össze-» kulcsolja a kezét, leghelve-. sebb, ha a férfi átöleli. Mindenképpen arra kell törekednie, hogy a nő szemébe nézzen.”

Ezek az első, alapvető tudnivalók, amelyeket a 23 éves Pan Martino közöl tanítványaival a nőket meghódítani kívánó Los Angeles-i „férfiak iskolájában”.

A férfiak iskolája, amelyet Dán Martino fél évvel ezelőtt alapított, máris jelentős sikereket könyvelhet el. A négyhetes tanfolyamokra körülbelül 800, 20 és 70 év közötti férfi iratkozott be, voltak közöttük nőtlenek, elváltak és nős emberek is. A beiratkozási díj meglehetősen magas« körülbelül 150 000 lírának megfelelő összeg. Valamennyi hallgató láthatólag elégedett mesterével. „Dán módszere nagyszerűen funkcionál — mondotta a Newsweek című hetilapnak az egyik volt tanítvány. — Végre sikerült megértenem a nőket, mozdulataik, magatartásuk értelmét, szimbolikus nyelvezetüket”.

FarkasYédelem

■..Láttak farkast?” Nyolc napon

át, március 10 és 18 között ezt a kérdést tették fel az Abruzzók lakóinak a farkasnépszámlálással foglalkozó kutatócsoport tagjai.

„Gyorsan kell cselekednünk — mondja Luigi Boitani, az Aquilai Egyetem zoológiái tanszékének docense —, mert december 31-én lejár a két és fél éves farkas vadászati tilalom. Ha eddig a napig nem tudjuk komoly dokumentummal alátámasztani, hogy ez az állatfajta kihalófélben van, újra kezdődik a farkasok irtása.”

Két évvel ezelőtt a farkast — a rókához hasonlóan — még kártékony állatnak tekintették, ,,A farkas ragadozó állat, rendkívül gyakran fordul elő az aquilai Appenni- nekben” — olvashatjuk egy XIX. század végén született vadászati tanulmányban. Basilicata és Calabria lakói szakképzett vadászokat kértek fel a farkasok kiirtására. Egyedül az Abruzzók-beli nemzeti

Dán Martino leszögezi, hogy nem szexuális technikára taníjja tanítványait. Csak azt xnagyarázza el. mivel lehet rokonszenvet kelteni, mivel lehet felébreszteni egy nő érdeklődését. Tanítványainak figyelmét mindenekelőtt felhívja arra, hogy a hódítást nem moziban, színházban vagv hangversenyteremben kell kezdeni. Eszménvi helyszínnek az éttermet tartja. Fehér asztal mellett alkalom nyílik emberi kapcsolat teremtésére és étkezés közben alaposan szemügyre vehetjük partnerünket.

Ha a találkozásra a nő lakásán kerül sor. Dán Martino azt javasolja a férfiaknak: dicsérjék valamelyik lakberendezési tárgyat.

Dán Martino taktikai utasítása önmagában még nem biztosítja a nő meghódítását, ha a tanítvány nem rendelkezik némi pszichológiai érzék- keL Ezen a téren nincsenek pontos formulák. Dán Martino azonban arra törekszik, hogy tanítványait bevezesse a nőd pszichológia rejtelmeibe is.

(Panorama)

Olaszországban

parkban — francia katonák bevonásával — 1923-tól 1933-ig 209 farkast pusztítottak el, ebből 84 hím, 82 nőstény állat.volt. és 43 kölyök.

,,A farkasok leöídösése a háború után is folytatódott” emlékeztet Fulco Pratesi, a Természetvédelmi Világ Alap olasz szekciójának al- elnöke.

A legutóbbi felmérés szerint (1968) a több ezer farkasból az Appenni- nek középső vonulatában már csak 300 példány él.

Az . 1971, Júliusában hozott törvény ellenére 1972. decemberéig tovább csökkent a farkasok száma.

Eric Ziemen, a németországi Max Planck Intézet svéd docense mutatkozott alkalmasnak a ,jelenlegi „népszámlálási” kampány vezetésére. Ziemen március eleijén egy farkasnyom követésére idomított kutya társaságában érkezeti meg Rómába. Az ő vezetésével folyik az Appenninek farkasállomár^yának létszámmegállapítása.

Angolnák

iránytűje

A halak vándorlásával kapcsolatban a tudomány még egyes kérdésekre nem tud biztos választ adni. Nem könnyű arra magyarázatot adni, hogy egyes halak, így a lazacok és angolnák hogyan tudnak tájékozódni és pontos irányt tartani több ezer kilométer hosszú vándorútjük során. Két amerikai kutató szerint az angolnák az elektromos mező változásaira reagálnak.

A tengeráramlásokat a földmágnesség erővonalai befolyásolják. A mágneses erővonalak gyenge elektromos mezőt hoznak létre, és ezek az erővonalak párhuzamosak, illetve merőlegesek a földmágnesség erővonalaira. Hogyan reagál, egyáltalán reagál-e az angolna az elektromos mezőre?

A két amerikai biológus 70 angolnával végzett kísérleteket. Arra voltak kíváncsiak, hogy az angolnákra hat-e az elektromos mező? A kísérlet során EKG- elektródákat erősítettek az angolnákra és azt vizsgálták hogy az áram hatására gyorsul-e a szívverésük? A kísérletek azt bizonyították, hogy az angolnák már nagyon kicsiny áramingadozásra reagáltak. Az angolnák rendkívül érzékeny „természetadta vevői” a mágneses erővonalak elektromos hatására tehát érzékenyek, így az erővonalak iránya, illetve az elektromos mező változásai segítik őket navigációjuk során.

I is alatti járművek

„Pingvin''

úszni tanul

Külsőleg egy minirepülőhöz hasonlít — a kétméteres fesz- távolsággal rendelkező 3,70 méter hosszú „Pingvin” azonban valójában tengerkutatási feladatok elvégzésére hivatott, A brémai VFW-Fokker által kikísérletezett speciális, víz alatti „jármű”-vet (felvételünk ennek egyik modelljét ábrázolja) még ez év nyarán ki akarják próbálni. A kéttonnás önműködő szonda üvegrostokkal megerősített műanyagból áll. Elvégzendő feladatának megfelelően személyzettel vagy személyzet nélkül is leküldhe- tik a tenger fenékére, ahol

távirányított vagy előre programozott berendezései segítségével többek között víziutak fel- térképezésére vagy víz- és talajminták összegyűjtésére alkalmazzák. Feladatának végrehajtása alatt egy ezerméteres hosszúságú kábel köti össze anyahajójával. Információit azonban rádióbóják, műholdak, vagy szárazföldi állomások által is továbbíthatja. A gyártó vállalat által még titokban tartott automata szerkezet ’ gondoskodik arról, hogy mindig megfelelő távolságban maradjon a tenger fenekétől, illette a különböző akadályoktól.

200—300 méteres mélységben

wl

A krokodil és az ember

A ghanai és a felső-voltai határ közelében van egy falu, a neve Paga. Lakói a krokodilt szent állatnak tartják. A hatalmas hüllők békésen együtt élnek az emberrel. Előfordult már, hogy a pagai gyermekek krokodilháton lovagolva ügetőversenyt rendeztek.

Köztudott dolog, hogy Afrikában az emberek és az állatok között valamiféle furcsa kapcsolat van. Kamerunban olasz újságírók az elmúlt év folyamán közelről is szemügyre vehették az ember és a párduc, az ember és a kígyó stb. közötti „baráti kapcsolatot”. Ezekben az esetekben kivétel nélkül egyedi barátkozásról volt szó, a krokodilokkal azonban egy egész falu népe tartja a barátságot.

Erről a furcsa kapcsolatról így számol ,be a Pagában járt újságíró:

„Amíg arra vártunk, hogy a törzsfőnök fogadjon minket, egy pillantást vetettünk a környékre. Krokodiloknak sehol semmi nyoma, hacsak a homokban látható éles körvonalú lábnyomok nem utaltak a szörnyű fenevadak közelségére. Az a férfi, aki vezetőnkül szegődött, úgy mutatkozott be, mint a „krokodilok titkára”. Titkár? Igen, az ő feladata a szent krokodilok körüli szertartás irányítása. A falu népe a krokodiloknak különleges hatalmat tulajdonít-, feltételezésük szerint a kroko. dil tartja távol tőlük az ellenséget. A „titkár” intésére a falu összesereglett gyermekei

csirke csipogására emlékeztető hangon hívni kezdték a krokodilokat. Eltelt tíz perc. de a fenevadak sehol. A „titkár” azt mondja: alszanak. Egyszerre csak hirtelen ledobja ruháit és belegázol a vízbe. Lebukik egy örökkévalóság, nak tűnő pillanatra, majd ismét a víz felszínére kerül és nyugodtan elkezd úszni kifelé Partot érve megszólal: már

jönnek.

Hirtelen megnyílik a víz és hatalmas fatuskóra emlékeztető alakzat jelenik meg a felszínén. Egy kicsivel mögötta több hasonló alak tűnik fel. Megérkeztek a krokodilok. A vezérállat kimászik a vízből és rövid lábain a titkárhoz mászik. A fenevad hossza három méter, hatalmas farka széles nyomot hagy a homokban. Ezután olyan jelenet következik, amelyre mindig borzong- va gondolok vissza. A gyermekeit játszani kezdenek a közben partot ért többi krokodillal. Simogatják víztől nedves páncéljukat, lovagolnak rajtuk, együtt hempergőznelt a homokban. A játék végén a titkár kijelenti: a fáradt krokodilokat meg kell jutalmazni. A gyerekek elszaladnak, majd kisvártatva élő csirkékkel térnek vissza, amelyeket kedvenceik elé vetnek. A jó étvággyal elfogyasztott „uzsonna” után a krokodilok egy ré. sze visszamászik a vízbe, a többi pedig elalszik a parton.

Röviddel ezután a törzsfő- nök elé kerültünk, aki igyekezett megmagyarázni a nyugati

ember számára érthetetlen kapcsolat eredetét és lényegét. Megemlítette egy Nyugaton nevelkedett misszionárius esetét, aki mindenáron meg akarta szakítani Paga lakói és a kro. kodilok közötti kapcsolatot. El- merészkedett odáig, hogy egy másik faluból küldött krokodilhúst evett meg a parton, mondván: íme, semmi bajom sem történt. Egy napon valamennyiünk szeme láttára ragadta el egy krokodil. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy megmentsük, de képtelenség volt. A törzsfőnök elmondotta azt is, hogy a szomszédos Felső-Voltában egészen másképp viszonyulnak a krokodilhoz. mint Pagában. Irtják, ahol érik. Régebben éjszakánként a felső-voltaiak átjöttek a határon és irtották a krokodilokat. Egy alkalommal négy ember jött át a határon, hogy befejezze a megkezdett irtóhadjáratot. Lándzsáikkal felfegyverezve bevetették magukat a. vízbe, hogy felkutassák a még élő példányokat. Borzalmasan megcsonkított holttestüket másnap a parton, levetett ruháik mellett találták meg.”

Mire a törzsfőnökkel való beszélgetésünk véget ért, öreg este lett. Nagy meleg volt, aludni nem lehetett. Felmentünk a falu legmagasabb épü, létének, tetejére és szétnéztünk a környéken. A feketén csillogó vízben gok-sok apró fénypontot vettünk észre. A szent krokodilok őrizték a falut.”