Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / l00. szám

Kiváló mezőgazdasági termelőszövetkezetek Tolna megyében nyolc me- Kőgazdasági termelőszövetke­zet kapta meg a Kiváló szö­vetkezet címet. A Népújság olvasói előtt egyik szövetke­zet sem ismeretlen. Lapunk­ban az elmúlt egy év során is gyakran jelentek meg írások ezeknek a közös gazdaságok­nak a munkájáról. Éppen ezért a szokástól eltérően a kitün­tetések alkalmával újból fel­elevenítünk néhány részletet; elsősorban azért, hogy ezúttal ne egy termelőszövetkezetről legyen szó, hanem egyszerre mindegy ikrőL • Az 1760 lelkes Gerjen lakói­nak többsége a földből él. Ke­vés az ingázó, az állami gaz­daság és a Rákóczi Termelő- szövetkezet foglalkoztatja a falu zömét. A munkaegység 1961-ben 13 forintot, aztán 24, 30, végül 46 forintot ért, s 1968-ban a kész- pénzfizetésre tértek át. Tavaly felújították a gépparkot, 9 MTZ, két Szuper-Zetor, két DT—54-es és 3 SZK—4-es kombájn végzi a nehéz mun­kát. Közben Dömötör Lajos és Makovics Ádám nyugdíjba ment — a tsz első nyugdíjasai. A gerjeni Rákóczi Termelő- szövetkezetre jellemző, hogy so. ha nem szerepeltek reflektor- fényben, soha nem voltak lát­ványos felfutások és lebuká­sok. A környezet diktálta így, — s ennek megfelelően ala­kult a tagok, a szövetkezet, a falu közérzete is. A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezetben az esőzés kö­vetkeztében jól kötöttek a kertészeti növények, a para­dicsom, fűszerpaprika és az uborka, s így a tervezettnek a dupláját is hozzák. Az egy­millió-kétszázezer forint vesz­teségnek közel kétharmadát pótolják a kertészeti növé­nyek. A tervkészítés idején a szövetkezet elsősorban búzá­ból számított nagyobb nyere­ségre. Az esős idő miatt vi­szont holdanként 4—5 mázsa lett a veszteség. A tavaszi jég­verés letarolta a borsót, ami a szövetkezet fehérjetakarmá­nyának a bázisát képezi. Az állandó permetezés következ­tében nem pusztította el a dohányperonoszpóra a dohány- ültetvényt, a levelek jó minő­ségűek. Az asszonyok hajnal­tól késő estig a kertészetben dolgoznak, szedik az uborkát, paprikát és a paradicsomot. A földeken gépek szántanak; ké­szítik a talajt a jövő évi ter­méshez. Kovács Ferenc, a döbröközi Eöld Mező Tsz párttitkára: — A termelőszövetkezetek II. or­A Volán 11. sz. Vállalat azonnali hatállyal alkal­maz: VÍZVEZETÉK­SZERELŐT, HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐT, PORTÁST, FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐT, BÉRELSZÁMOLÓT ÉS 1 FŐ FÉLMÜSZAKOS TAKARÍTÓT. A forgalmi szolgálattevői és béreiszámolói munka­kör beíünésénez közép iskolai végzettség szüksé­ges. Jelentkezési hely: Volán 11. sz. Vállalat Szekszárd, Tarteay V. u. 21. (604) szágos kongresszusa reálisan értékelte a termelőszövetkeze­tek jelenlegi helyzetét. A tsz- ekben sajátos kettősség van, a népgazdaság felé teljesíteni kell az elvárásokat, ugyan­akkor a munkaerő elkopott Nálunk például 57,2 év az át­lagéletkor. Területünk 90 szá­zalékán vállalati gazdálkodás folyik, gépesítettünk, élünk a technika minden lehetőségé­vel. Nagy problémánk a nyug­díj előtt álló tsz-tagok foglal­koztatása. Ennek enyhítésére úgynevezett területi vállaláso­kat létesítettünk, ahol mód van arra, hogy a fiatalabb családtagok is besegítsenek. Termelőszövetkezetünk háztáji agronómusa kizárólag a ház­táji kihasználásának lehetősé­geivel foglalkozik. A fiatal munkaerőt úgy próbáljuk meg­fogni, hogy len-előfeldolgozót létesítettünk, ahonnan a dol­gozók szükségszerűen átcso­portosíthatók. A tsz vezetőivel nemrégiben arról beszélget­tünk, hogy ha a szintet tarta­ni és továbbfejlődni akarunk, mindenekelőtt a magunk le­hetőségeire kell támaszkodni. Éppen a faddi Lenin Tsz le­het példa ahhoz, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben eredményt, jövedelmet elérni Csak hosszú évek céltudatos munkájával lehet. Faddon a szarvasmarha jövedelmező, feltehetően éppen azért, mert amikor a marhát sok helyen felesleges nyűgnek, haszon nél­küli takarmánypusztítónak tar­tották, ott már akkor meg­kezdték a tenyésztői munkát. A gazdaság területé­hez képest talán kevés a te­hén, de az viszont egytől egyig kiváló jószág. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás ideje alatt Szekszárdon országos szarvas­marha-tenyésztési tanácsko­zást is rendeznek, amelynek résztvevői előtt a faddi Lenin Tsz reprezentálja Tolna me­gye szarvasmarha-tenyésztését A kocsolai Vörös Csillag 1383 hold búzát vetett, ebből még csak 300 hold van le­aratva. Az átlaguk 20 mázsa. A megdőlés itt, a többiekhez viszonyítva elviselhető, csak 33 százalékos. A szövetkezet mind a hat kombájnjával — amikor az időjárás engedi — teljes erővel arat Dombóváron az Alkotmány Tsz-ben még 819 hold az arat- nivaló, de a legnagyobb gond az. hogy annak hatvan száza­léka szinte a földön fekszik, és kézi aratással sem lehet többre menni, mint kombájn­nal. így a szövetkezet az öt kombájnja mellé még négyet kér sürgős segítségként Pálfán az üzemi kísérletek­ben igen jól fizettek az új búzafajták. A Libellula 33,80, az Auróra 34,02, a Kavkáz 33,04 mázsás holdankénti át­lagterméssel fizetett. Az eddig learatott, termesztésben lévő Bezosztája fajták átlaga is megközelíti a huszonnégy má­zsát, de ez az átlag az aratás befejezéséig csökken a sok eső miatt Az aratás még tíz-tizenkét napig tart, de már megkezd­ték az őszi, repcés takarmány- keverék vetésének előkészüle­teit. sőt már 150 hold másod­vetést is elvégeztek. És az ara­tásba beleér 600 hold pillan­gós harmadik betakarítása. Az első két kaszálásból több ta­karmány termett mint ta­valy egész évben. Mindez kifejezi, hogy az eredményeket nem adják in­gyen, azokért nehéz munkával kell megdolgozni, Pálfán ugyanúgy, mint most a nyári hónapokban az egész Dunán­túlon. • Jó alkalom ezúttal ismét feleleveníteni a kiváló cím el­érésének feltételeit. Nem osz­togatják ezt a kitüntetést in­gyen, különösen nem olyan esztendőben, mint az 1972-es év volt. Azok a szövetkezetek, akik alkalmasnak érezték ma­gukat a megtisztelő címre pá­lyázatot nyújtottak be az ille­tékes területi szövetséghez. A pályázat az előző két esztendő termelési eredményeit, a fog­lalkoztatottak, a szakmunká­sok számát tartalmazza, rész­letesen elemzi a szövetkezet mozgalmi, politikai munkáját, a nő- és ifjúsági határozat végrehajtását. A pályázat a TESZÖV-ön és a TOT-on ke­resztül az ágazati miniszté­riumba került, s a mezőgaz­Szőnyi Gyula: Május ' daságí és élelmezési minisz­ter adta ki az arra érdeme­seknek a kiváló címet A pályázat egyben önérté­kelés is, s nem csupán a ter­melési eredmények, hanem a kollektív munka, a tsz-tagság ereje, összefogása is az érté­kelés alapjául szolgált. Tolna megye szövetkezeti mozgalma minden évben szépen produ­kál. Mutatja ezt az is, hogy nincs olyan esztendő, mikor a kitüntetésekből, az elisme­résekből megyénk mezőgazda- sági üzemei kimaradnának. Jó munkát, jó egészséget kívá­nunk a kitüntetett termelő- szövetkezetek valamennyi tag­jának. Bizonyára önök is tapasztalták: olvas valamit az ember és egyszercsak megindul benne valami. Egy név, egy gon­dolat, gondolatsorokat vált ki. Ilyenkor a téma kiterebélye­sedik és egy látszólag érd ele télén híradás a publicisztika rang­jára emelkedik. A következő történt velem a minap. Máskor is elolvas­tam a Népszabadságban megjelenő közleményeket, de külö­nösebb hatást nem tettek rám. Elolvastam, megtudtam, hogy ki milyen témában védi meg ekkor és ekkor a kandidátusi, vagy doktori disszertációját Ennyi volt az egész. Információ és semmi több. Máskor, de nem a minap. Amikor ezt ol­vastam: „A Tudományos Mi­nősítő Bizottság közli, hogy Ab-El Rahman Megahid Ah­med : ,A keresztmetszeti mé­retek hatása a beton alakvál- tozásképességóre’ című kandi­dátusi értekezésének nyilvá­nos vitája...” megindult bennem a gondolatsor. Először ismét átéltem azt a nyilvános két kandidátusi védést, amit volt szerencsém végighallgatni az Akadémián. Olyan volt ez mint egy bírósági tárgyalás. Voltak hivatalos védők és hivatalos támadók. Végül is a bizottság döntött. Ünnepélyesen hirdették ki a végeredményt az izzadt tenyerű, ünneplőbe öltözött kandidátusjelölt és a nyilvánosság előtt. Kemény vizsga volt. Ez volt az első gondolat, ami átsuhant az agyamon, hogy nyomban helyt adjon a következőnek. Nem tudom meg­magyarázni, hogy miért, de Janus Pannoniusra gondoltam, a ferrarai diákra, a padovai egyetemi hallgatóra, a pécsi püspökre, az első magyar humanista költőre, aki latinul írt magyar verseket. Büszke volt a magyar irodalom fejlődésé­ben betöltött szerepére, ö maga így jellemezte a saját sze­repét Laus Pannóniáé, Pannónia dicsérete című epigrammá­jában: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb_ s általa híres e föld!” Latinul szívta magába a kultúrát, latinul írta le a ma­gyar gondolatokat. Magyar költő volt, ki idegen földön, Itá­liában tanult. Vajon hány Janus Pannonius lehet már a világban? Olyan, aki magyarul tanult és hazájában, Egyiptomban, vagy Bengáliában, Afrika, Ázsia különböző pontjain, ahol csak most kezd teremni a könyv, ahol csak most bontja szirmát a tudomány virága. Mint valamikor, Janus Pannonius M ej ében nálunk. Janus Pannonius még külföldön tanult, mint a mostani afrikai, ázsiai fiatalok sokasága. Akkor Itália jelentette Ma­gyarországnak, amit ma Magyarország a független, a fejlődés útjára lépett ázsiai és afrikai országoknak jelent. A nagyobb kultúrát, a fejlettebb tudományt, az új eszmét. Nyomban e gondolatsort egy furcsa páros követi: Bonfini és dr. Sík Endre. Bonfini történész volt, dr. Sík Endre nyu­galmazott magyar külügyminiszter. Bonfini 1425—1502 között élt, dr. Sík Endre ma is alkot. A két embert századok vá­lasztják el. De van bennük valami közös. Bonfinit Mátyás király bízta meg Magyarország történetének a megírásával, amely Mátyás halála után Re- rum Ungaricarum Decades cí­men el is készült. Az ország történetét 1496-ig tárgyalja. Dr. Sík Endrét az afrikai országok kérték fel: írja meg Afrika történetét. Két kötete el is készült. Afrikában az egyetemeken ezt a művet tan­könyvként kezelik. Lehet, hogy egyszer, az afrikai országokban ugyanúgy számon tartják majd dr. Sík Endrét, mint ahogy mi számon tartjuk Bonfinit? Biztos. Sőt az is biztos, hogy a középisko­lai tankönyvekben is szerepelni fog a neve, mint a mi közép- iskolás tankönyveinkben Bonfinié. Az újságokban naponta jelennek meg a közlemények. A magyar kandidátus- és doktorjelöltek között mindig akad egy-egy idegen név, aki magyarul védi meg a diplomáját. A közlemény az újságokban jelentéktelen helyet foglal el. Pedig ezek a kis híradások nagyon jelentősek. Egy fel­szabadult ország híradásai arról: megosztjuk a haladó embe­riséggel azt a tudást, amit a haladó emberiségtől kaptunk — kölcsön. Nem tudom, hogy melyik ország fia Ab-El Rahman Megahid Ahmed. Csak azt tudom, hogy hozzánk jött tanulni, mint Janus Pannonius egykor Itáliába, és nem felejti el soha ennek az országnak a népét, amely megosztotta vele nem­csak a kenyerét, de a tudását is. A magyarul szerzett tudás pedig a saját országában, saját földben ereszt gyökeret és termi meg a gyümölcsét. Nagy dolog ez. Egy nemrég még elnyomott, elmaradott ország, amelynek népe nemcsak vallja, de gyakorolja is a proletár nemzetközi­séget. a nép tulajdonává vált egyetemeken oktatja Afrika, Ázsia és Latin-Amerika Janus Pannoniusait. Akikre majd nemcsak hazájuk lehet büszke, de mi is. SZALAIJÁNOS Stubjektiv sorok Ab-El Rahman Megahid Ahmed

Next

/
Thumbnails
Contents