Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-29 / 99. szám

/ 1 Kimúlik végre a szedrest fengerikígyő ? 1 községi tanács megkezdte a tantestület viszályának rendezését (Cikkünk első és nagyobbik része mintegy három hónappal ezelőtt íródott. Akkor, az ügyben illetékes szervekkel egyetértésben, úgy dön­töttünk, hogy egyelőre nem közöl­jük. Nem azért, mintha a tények nem bizonyították volna igazunkat, hanem a tanév közepén nem akar­tunk ártani az iskolás gyerekeknek, akik sajnos már amúgy is szenvedői néhány felnőtt felelőtlenségének. Ami akkor igaz volt, ma is az, néhány azóta megtett intézkedés azonban azt engedi remélni, hogy megkez­dődött a szedres! tantestület zilált helyzetének rendezése.) Á szedres! tantestület ügyé­ben, az érdekeltek közül sen­ki sem a teljes igazságot mondja. Természetesen min­denki a rá nézve terhelő ada­tokat hallgatja el. Az sem járt eredménnyel, amikor a beszélgetésnél a tantestület két tábora egyszerre volt je­len. Egymás elleni vádaskodá­sok, hivatkozás jegyzőköny­vekre, amelyeket a másik fél azonnal hamisnak mond, hi­vatkozás nevekre, tekinté­lyekre, hivatalokra, intézmé­nyekre. Ilyen körülmények között alkotó vitáról termé­szetesen szó sem lehet és ez jellemezte a szedresi tantes­tület mindennaojait. A megyei tanács járási hi­vatalának művelődésügyi osz­tálya nem ad információt a szedresi tantestületről. Ez annviban érthető, mert ez az osztály sem ártatlan a kiala­kult és elmérgesedett helyzet­ben. Hogy a viszály mikor és mivel kezdődött, az ma már kibogozhatatlan, van aki azt mondja, hogy hetvenben juta­lomosztáskor, mások szerint csak a 71—72-es tanévben. Ar­ra a tanévre viszont már ju­tott bőven a figvelmeztetések- ből, fegyelmikből és fellebbe­zésekből. Lássuk a tényeket és a tantestületen belüli fronto­kat. Az igazgató. Németh Fe­renc mellett egvértelműen csak a helyettese. Rikker Jó­zsef és Gergelyné úttörőve­zető állt. Az ellentábort Gabi Géza, Szúrom! Pál, a felesége és Beszterczán Péter alkotják. Az újságíró jelenlétében és füle hallatára is lángoltak az indulatok, olyan ielzők is el­hangzottak, amiket leírni ugyan lehetne. csak éopen nincs értelme, mert aki mond­ta, később feltehetőleg úgyis letagadná. A legvilágosabb talán még a Beszterczán-ügy. 1972. május 14-én ment be az iskolába egy nyolcadikos kislány édes­anyja, hogy lányát előző dél­után a nevelő ölelgetni pró­bálta. Ezzel indult el a lavi­na és a szóbeszéd áradata. Jegyzőkönyvek születtek, ame­lyek alapján a tanárt fegyelmi úton elbocsátották, de ő a döntést megfellebbezte. A pe­dagógus-döntőbizottság a ha­tározatot megsemmisítette, az­zal az indokkal, hogy szabá­lyos fegyelmi tárgyalás nélkül csaik akkor lehet valakit el­bocsátani, ha a fegyelmi vét­ség ténye egyértelműen bizo­nyított, de ez a jegyzőköny­vek alapján nem mondható el. Az igazgató megfellebbezte a döntést. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság jóváhagyta az első fokon hozott határozatot Erre az iskola igazgatója óvás iránti kérelmet nyújtott be az ügyészségen. Időközben lezaj­lott a községben egy rendőr­ségi nyomozás is. Sok embert kihallgattak, szülőket peda­gógusokat gyerekeket Föl- bolydult az egész falu. Az igazgató viselkedése ért­hetetlen. Ha alapos gyanúja volt hogy beosztottja méltat­lan szándékkal közeledett ta­nítványához. úgy az ilyen pe­dagógusnak nincs helye a pá­lyán. Akkor az igazgatónak nem saját hatáskörében kel­lett volna eljárnia, hanem azonnal rendőrségi feljelentést tenni. Ha viszont az volt a vé­leménye, hogy egy gyerek képzelődéséről van szó, vagy egy félreértett mozdulatról — ha valóban azt hitte, amit a tantestület előtt hangoztatott, hogy minden támogatást meg kell adni Beszterczán Péter­nek — akkor miért felleb­bezte meg a döntőbizottsági határozatokat? Mindez lehetőséget ad az el­lentábornak arra a magvará- zatára, hogy meg akart szaba­dulni a tanártól mert az Ga­bi Gézáék csoportjához tarto­zik. Hogy mi az igazság a Beszterczán elleni vádakból, azt a bíróság fogja eldönteni. De bármi lesven az ítélet, azt a hangulatromlást, ami a köz­ségben bekövetkezett, csak nagv sokára lehet jóvátenni. Többek véleménye, hogy Gabi Géza rontja meg az is­kola légkörét. Az bizonyos, hogy se szemtől-szembe, se az igazgató háta mögött nem tit­kolja, hogy sem szakmailag, sem pedig erkölcsileg nem tartia megfelelőnek tisztére a főnökét. Azt kerüli hogy leg­alább két tanú legyen jelen, amikor kijelentései elhangza­nak a diktatórikus vezetői módszerekről, a demokratiz­mus teljes hiányáról és egyéb — most már — személyi vo­natkozásokról. Egy ízben írás­beli figyelmeztetést kapott, en­nek kapcsán veszítette el ön­uralmát és megfeledkezett az óvatosságról. Tanúk jelenlété­ben nevezte az igazgatóhelyet­test talnnyalónak és gerincte­lennek. Fegvelmi l“tt a dolog­ból. illetve lett volna, ha a TEB nem semmisíti meg a határozatot, formai okokból. Az incidensről még a tanácson is úgy tud iák, tettlegességgé fajult, el lehet kezelni, mit beszél akkor a falu? • 1971. év őszén tizennyolc pe­dagógus levelet írt a járási hivatalnak, amelyben a ku­sza ügyek kivizsgálását kér­ték. Mindennaposak voltak a viták, veszekedések, vádasko­dások. Az igazgató már nem tudott úrrá lenni a helyzeten. A járási hivatalnak akkor még lett volna lehetősége és joga a határozott intézkedésre. Ez nem történt meg, 1972 január elsejétől viszont a jogkör le­került a községbe. A szedresi helyzet tovább mérgesedett. Az igazgató több döntése is vitatható. Szuromi Pál szintén kapott írásbeli figyelmeztetést. Az igazgató szerint azért, mert nem köszönt kollégáinak. Azért viszont nem kapott, hogy fennen hangoztatja, mi­szerint főnökét sem erkölcsi­leg, sem szakmailag nem tart­ja alkalmasnak arra, hogy ró­la igazgatója jellemzést írjon, pedig ez munkaköri köteles­sége. Meg kellene végre értet­ni a tantestülettel, hogy tet­szik, vagy nem tetszik, a min­denkori igazgató a főnök és a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar és az intézkedéseket úgy értelmezi, ahogy neki tetszik. Az egymás ellen hangozta­tott vádak itt, így leírva talán nevetségesek, de ott, abban a légkörben elszomorítóak és felháborítóak. Csak néhány példát: „Hamis jegyzőkönyve­ket gyárt”, „ellopott hat sor kukoricát”, „jogtalanul hasz­nálta a politechnikai műhely fúróját”, „az egyiket liliomtip- rásért, a másikat pedig össze­férhetetlenség miatt dobták ki előző munkahelyéről”. Volt a döntőbizottságnak elég dolga a szedresiekkeL Az érintett pedagógusok ok­tató munkája ellen általában nem merült fel kifogás, de mi­lyen lehet ott a nevelő munka, ahol a tantestület légköre és a pedagógusok egy részének közösségi magatartása ilyen? • Anélkül, hogy a községi ta­nácsot. annak vezetését egyér­telműen elmarasztalnánk a tantestület légkörének ilyen súlyos megromlásában, telje­sen felmenteni sem lehet a felelősség alól. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy a község kommunistái már egy évvel ezelőtt, taggyű­lésen megkérdőjelezték az igazgató vezetői alkalmassá­gát és rosszallóan nyilatkoz­tak a pedagógusok magatartá­sáról, közéleti szerepléséről. De sajnos a tanácson is az a szemlélet érvényesült. hogy „minek kiteregetni a szeny- nyest”? (Nem menti a dolgot az sem. hogy ebben a szedre- 6i vezetői? nem voltak egye­dül.) Valóban nem lenne ér­telme ennyi szót ejteni az ügyről, ha nem érintene négy­száz' gyereke? 'és riem íritátea állandósultán egy község köz­véleményét. Mindenkinek első a gyereke és nem mindegy, hogy milyen emberek tanít­ják. nevelik a gyerekeket. A jót hamar meg lehet szokni és félő, hogv a botrányok elmos­sák annak az emlékét is, hogy megépült a törpevízmű, hogy épül az iskola, meg azt is, hogy Németh Ferenc nagyon sokat tett a cigány tanulók előbbre jutásáért. Nem szabad hallgatni azért sem, mert figyelmeztető lehet az eset más községi tanácsok és iskolaigazgatók számára. A tanácsi önállóság kiszélesedé­sével, azzal, hogy az Iskolák irányítása a községi tanácsok hatáskörébe került, hallatlanul megnövekedett a helyi szervek felelőssége. Egészen új funk­ciókba kell beletanulni a köz­ségi vezetőknek és ehhez sok új, többek között munkajogi ismeretekre is szükségük van. A következetlen döntések, a bizonytalanság nem demokrá­ciát, hanem a szedresihez ha­sonló anarchiát eredményez­nek. Senki nem kívánja, hogy a helyi tanács vezetőd, vagy tagjai az oktatómunka szak­mai kérdéseiben foglaljanak állást és adjanak utasítást az iskolaigazgatóknak; a szellem­re, a légkör tisztaságára vi­szont elsősorban nekik kell ügyelniük, mert eredményes bktatas ?s Nevelés csaS btí lehetséges, ahol a tisztaság és tisztesség a munka alapja. A felügyeleti szerveknek pedig nem szabad hallsatni és várni a dolgok rendeződését — mondván, hogy nincs utasítási joguk —, hanem, legalábbis a kezdeti időszakban, fokozot­tabban és szigorúbban kell el­lenőrizni az eddigieknél. 1973. április 25-én este ülést tartott Szedres község Taná­csa. A végrehajtó hizottság április 5-i ülésén elfogadott és a tanácsülésen benyújtott elő­terjesztés alaoíán úgy döntött, hogy Németh Ferenc igazgatói munkaviszonyát 1973. május 1-gyel felmondja. Munkahe­lyét Szedresen, beosztott pe­dagógusként továbbra is biz­tosítja. A községi tanács tehát eP kezdte a határozott intézkedé­seket. Most legfontosabb teen­dőjüknek azt tartják, hogy megfelelő igazgatót találjanak az iskola és a tantestület élé­re. S bíznak benne, hogy eh­hez kellő támogatást kapnak felettes szerveiktől is. • Végre talán kimúlik a szed­resi tengerikígyó... IHÁROSX IBOLYA 1 LETENYEI GYÖRGY ' A mözsi Uj élet Szövetkezet évek óta egyik legfontosabb bázisa a megye primőr- ellátásának. A szövetkezet több hektárnyi kertészete elsősor­ban nem a konzervipar, ha­nem a közvetlen fogyasztók számára termel. A salátasze­zon, — melynek dandárja má­sutt csak most következik — Mözsön lassan véget ér. Az utolsó fejeket „szüretelik”, A mostani szállítmányok a má­jus elejei ünnepi menük mel­lett szerepelnek majd. Tízezer négyzetméternyi te­rületet borítanak be a napok­ban fóliával. A műanyag alá paradicsom és paprika kerül A paradicsompalánták kiülte­tése már befejeződött kapalántákat a fóliatelepre. Egy hektárnyi területre ültetik a paprikapalántákat Foto: Gottvald Itt a zöldség§zezon Fogatosok szállítják a hollandi ágyakból kiszedett papri-

Next

/
Thumbnails
Contents