Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
/ 1 Kimúlik végre a szedrest fengerikígyő ? 1 községi tanács megkezdte a tantestület viszályának rendezését (Cikkünk első és nagyobbik része mintegy három hónappal ezelőtt íródott. Akkor, az ügyben illetékes szervekkel egyetértésben, úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem közöljük. Nem azért, mintha a tények nem bizonyították volna igazunkat, hanem a tanév közepén nem akartunk ártani az iskolás gyerekeknek, akik sajnos már amúgy is szenvedői néhány felnőtt felelőtlenségének. Ami akkor igaz volt, ma is az, néhány azóta megtett intézkedés azonban azt engedi remélni, hogy megkezdődött a szedres! tantestület zilált helyzetének rendezése.) Á szedres! tantestület ügyében, az érdekeltek közül senki sem a teljes igazságot mondja. Természetesen mindenki a rá nézve terhelő adatokat hallgatja el. Az sem járt eredménnyel, amikor a beszélgetésnél a tantestület két tábora egyszerre volt jelen. Egymás elleni vádaskodások, hivatkozás jegyzőkönyvekre, amelyeket a másik fél azonnal hamisnak mond, hivatkozás nevekre, tekintélyekre, hivatalokra, intézményekre. Ilyen körülmények között alkotó vitáról természetesen szó sem lehet és ez jellemezte a szedresi tantestület mindennaojait. A megyei tanács járási hivatalának művelődésügyi osztálya nem ad információt a szedresi tantestületről. Ez annviban érthető, mert ez az osztály sem ártatlan a kialakult és elmérgesedett helyzetben. Hogy a viszály mikor és mivel kezdődött, az ma már kibogozhatatlan, van aki azt mondja, hogy hetvenben jutalomosztáskor, mások szerint csak a 71—72-es tanévben. Arra a tanévre viszont már jutott bőven a figvelmeztetések- ből, fegyelmikből és fellebbezésekből. Lássuk a tényeket és a tantestületen belüli frontokat. Az igazgató. Németh Ferenc mellett egvértelműen csak a helyettese. Rikker József és Gergelyné úttörővezető állt. Az ellentábort Gabi Géza, Szúrom! Pál, a felesége és Beszterczán Péter alkotják. Az újságíró jelenlétében és füle hallatára is lángoltak az indulatok, olyan ielzők is elhangzottak, amiket leírni ugyan lehetne. csak éopen nincs értelme, mert aki mondta, később feltehetőleg úgyis letagadná. A legvilágosabb talán még a Beszterczán-ügy. 1972. május 14-én ment be az iskolába egy nyolcadikos kislány édesanyja, hogy lányát előző délután a nevelő ölelgetni próbálta. Ezzel indult el a lavina és a szóbeszéd áradata. Jegyzőkönyvek születtek, amelyek alapján a tanárt fegyelmi úton elbocsátották, de ő a döntést megfellebbezte. A pedagógus-döntőbizottság a határozatot megsemmisítette, azzal az indokkal, hogy szabályos fegyelmi tárgyalás nélkül csaik akkor lehet valakit elbocsátani, ha a fegyelmi vétség ténye egyértelműen bizonyított, de ez a jegyzőkönyvek alapján nem mondható el. Az igazgató megfellebbezte a döntést. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság jóváhagyta az első fokon hozott határozatot Erre az iskola igazgatója óvás iránti kérelmet nyújtott be az ügyészségen. Időközben lezajlott a községben egy rendőrségi nyomozás is. Sok embert kihallgattak, szülőket pedagógusokat gyerekeket Föl- bolydult az egész falu. Az igazgató viselkedése érthetetlen. Ha alapos gyanúja volt hogy beosztottja méltatlan szándékkal közeledett tanítványához. úgy az ilyen pedagógusnak nincs helye a pályán. Akkor az igazgatónak nem saját hatáskörében kellett volna eljárnia, hanem azonnal rendőrségi feljelentést tenni. Ha viszont az volt a véleménye, hogy egy gyerek képzelődéséről van szó, vagy egy félreértett mozdulatról — ha valóban azt hitte, amit a tantestület előtt hangoztatott, hogy minden támogatást meg kell adni Beszterczán Péternek — akkor miért fellebbezte meg a döntőbizottsági határozatokat? Mindez lehetőséget ad az ellentábornak arra a magvará- zatára, hogy meg akart szabadulni a tanártól mert az Gabi Gézáék csoportjához tartozik. Hogy mi az igazság a Beszterczán elleni vádakból, azt a bíróság fogja eldönteni. De bármi lesven az ítélet, azt a hangulatromlást, ami a községben bekövetkezett, csak nagv sokára lehet jóvátenni. Többek véleménye, hogy Gabi Géza rontja meg az iskola légkörét. Az bizonyos, hogy se szemtől-szembe, se az igazgató háta mögött nem titkolja, hogy sem szakmailag, sem pedig erkölcsileg nem tartia megfelelőnek tisztére a főnökét. Azt kerüli hogy legalább két tanú legyen jelen, amikor kijelentései elhangzanak a diktatórikus vezetői módszerekről, a demokratizmus teljes hiányáról és egyéb — most már — személyi vonatkozásokról. Egy ízben írásbeli figyelmeztetést kapott, ennek kapcsán veszítette el önuralmát és megfeledkezett az óvatosságról. Tanúk jelenlétében nevezte az igazgatóhelyettest talnnyalónak és gerinctelennek. Fegvelmi l“tt a dologból. illetve lett volna, ha a TEB nem semmisíti meg a határozatot, formai okokból. Az incidensről még a tanácson is úgy tud iák, tettlegességgé fajult, el lehet kezelni, mit beszél akkor a falu? • 1971. év őszén tizennyolc pedagógus levelet írt a járási hivatalnak, amelyben a kusza ügyek kivizsgálását kérték. Mindennaposak voltak a viták, veszekedések, vádaskodások. Az igazgató már nem tudott úrrá lenni a helyzeten. A járási hivatalnak akkor még lett volna lehetősége és joga a határozott intézkedésre. Ez nem történt meg, 1972 január elsejétől viszont a jogkör lekerült a községbe. A szedresi helyzet tovább mérgesedett. Az igazgató több döntése is vitatható. Szuromi Pál szintén kapott írásbeli figyelmeztetést. Az igazgató szerint azért, mert nem köszönt kollégáinak. Azért viszont nem kapott, hogy fennen hangoztatja, miszerint főnökét sem erkölcsileg, sem szakmailag nem tartja alkalmasnak arra, hogy róla igazgatója jellemzést írjon, pedig ez munkaköri kötelessége. Meg kellene végre értetni a tantestülettel, hogy tetszik, vagy nem tetszik, a mindenkori igazgató a főnök és a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar és az intézkedéseket úgy értelmezi, ahogy neki tetszik. Az egymás ellen hangoztatott vádak itt, így leírva talán nevetségesek, de ott, abban a légkörben elszomorítóak és felháborítóak. Csak néhány példát: „Hamis jegyzőkönyveket gyárt”, „ellopott hat sor kukoricát”, „jogtalanul használta a politechnikai műhely fúróját”, „az egyiket liliomtip- rásért, a másikat pedig összeférhetetlenség miatt dobták ki előző munkahelyéről”. Volt a döntőbizottságnak elég dolga a szedresiekkeL Az érintett pedagógusok oktató munkája ellen általában nem merült fel kifogás, de milyen lehet ott a nevelő munka, ahol a tantestület légköre és a pedagógusok egy részének közösségi magatartása ilyen? • Anélkül, hogy a községi tanácsot. annak vezetését egyértelműen elmarasztalnánk a tantestület légkörének ilyen súlyos megromlásában, teljesen felmenteni sem lehet a felelősség alól. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy a község kommunistái már egy évvel ezelőtt, taggyűlésen megkérdőjelezték az igazgató vezetői alkalmasságát és rosszallóan nyilatkoztak a pedagógusok magatartásáról, közéleti szerepléséről. De sajnos a tanácson is az a szemlélet érvényesült. hogy „minek kiteregetni a szeny- nyest”? (Nem menti a dolgot az sem. hogy ebben a szedre- 6i vezetői? nem voltak egyedül.) Valóban nem lenne értelme ennyi szót ejteni az ügyről, ha nem érintene négyszáz' gyereke? 'és riem íritátea állandósultán egy község közvéleményét. Mindenkinek első a gyereke és nem mindegy, hogy milyen emberek tanítják. nevelik a gyerekeket. A jót hamar meg lehet szokni és félő, hogv a botrányok elmossák annak az emlékét is, hogy megépült a törpevízmű, hogy épül az iskola, meg azt is, hogy Németh Ferenc nagyon sokat tett a cigány tanulók előbbre jutásáért. Nem szabad hallgatni azért sem, mert figyelmeztető lehet az eset más községi tanácsok és iskolaigazgatók számára. A tanácsi önállóság kiszélesedésével, azzal, hogy az Iskolák irányítása a községi tanácsok hatáskörébe került, hallatlanul megnövekedett a helyi szervek felelőssége. Egészen új funkciókba kell beletanulni a községi vezetőknek és ehhez sok új, többek között munkajogi ismeretekre is szükségük van. A következetlen döntések, a bizonytalanság nem demokráciát, hanem a szedresihez hasonló anarchiát eredményeznek. Senki nem kívánja, hogy a helyi tanács vezetőd, vagy tagjai az oktatómunka szakmai kérdéseiben foglaljanak állást és adjanak utasítást az iskolaigazgatóknak; a szellemre, a légkör tisztaságára viszont elsősorban nekik kell ügyelniük, mert eredményes bktatas ?s Nevelés csaS btí lehetséges, ahol a tisztaság és tisztesség a munka alapja. A felügyeleti szerveknek pedig nem szabad hallsatni és várni a dolgok rendeződését — mondván, hogy nincs utasítási joguk —, hanem, legalábbis a kezdeti időszakban, fokozottabban és szigorúbban kell ellenőrizni az eddigieknél. 1973. április 25-én este ülést tartott Szedres község Tanácsa. A végrehajtó hizottság április 5-i ülésén elfogadott és a tanácsülésen benyújtott előterjesztés alaoíán úgy döntött, hogy Németh Ferenc igazgatói munkaviszonyát 1973. május 1-gyel felmondja. Munkahelyét Szedresen, beosztott pedagógusként továbbra is biztosítja. A községi tanács tehát eP kezdte a határozott intézkedéseket. Most legfontosabb teendőjüknek azt tartják, hogy megfelelő igazgatót találjanak az iskola és a tantestület élére. S bíznak benne, hogy ehhez kellő támogatást kapnak felettes szerveiktől is. • Végre talán kimúlik a szedresi tengerikígyó... IHÁROSX IBOLYA 1 LETENYEI GYÖRGY ' A mözsi Uj élet Szövetkezet évek óta egyik legfontosabb bázisa a megye primőr- ellátásának. A szövetkezet több hektárnyi kertészete elsősorban nem a konzervipar, hanem a közvetlen fogyasztók számára termel. A salátaszezon, — melynek dandárja másutt csak most következik — Mözsön lassan véget ér. Az utolsó fejeket „szüretelik”, A mostani szállítmányok a május elejei ünnepi menük mellett szerepelnek majd. Tízezer négyzetméternyi területet borítanak be a napokban fóliával. A műanyag alá paradicsom és paprika kerül A paradicsompalánták kiültetése már befejeződött kapalántákat a fóliatelepre. Egy hektárnyi területre ültetik a paprikapalántákat Foto: Gottvald Itt a zöldség§zezon Fogatosok szállítják a hollandi ágyakból kiszedett papri-
