Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

Éljen a marxizmus-leninizmus, korunk legyőzhetetlen eszméje ! Kiválók Simontornyán Tanácstag: 1973. április 15-től A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat idén először nyerte el a Kiváló Vál_ lalat címet. @ Kiváló vállalat több van a megyében. Többszörös is akad. De a simontornyaiak tel_ jesítményéhez fogható aligha gyakori. Szavak helyett meggyőzőb­bek a számok. „ 1967-ben a vállalat termelési értéke 47 millió forint volt. 70_ ben már 69 millió, tavaly 115 millió. Az idei esztendőben, csak­nem 170 millió forintnyi ter­mék előállítását tervezik. 1967-ben 4 millió forint kö­rül volt a nyereség. Tavaly 15 milliónak örülhetett a gyári kollektíva. Az idén 23 millió forint nye­reséget terveztek. o Gondolkodjunk termékek­ben: A vállalat elsősorban labdát gyárt. Múlt időben kellene ezt mondani, majd meglátjuk mi­ért. De labdáiról ismerik a Bőr- és Szőrmefeldolgozó már­kajelét bel- és külföldön egy­aránt. 1968-ban körülbelül 160 ezret készítettek. Tavaly 240 ezret. S idén? A labdagyárat a termelés in­dulásakor évi 140 ezerre ter­vezték. A tavalyi eredmény, ebből kiindulva már-már ab­szurdumnak tűnhet. Ám a számok sem mindenhatók, il­letve számolni tudni kell. Ezt tették Simontornyán, amikor kimutatták, hogy szalagszerű gyártással a termelés évi 400 ezerre növekedhet. (Igazgató: „háromszázöt­venezerért jótállók!”) A varró-bedolgozó kevés. Négyszázan vannak most. Ha szalagokon haladnak a varr­ható bőrszeletek, még legalább 500 embert el tudnának látni otthoni munkával. Két hónap múlva indul a szalag. A műszakiak gondoltak a bedolgozók munkájának a könnyítésére. Olyan szerszá­mot rendeltek, mely nemcsak vágja a labdák bőrszeleteit, de egyúttal a lyukakat is beüti. A prototípus már megérke­zett. kísérleti jelleggel műkő. dik. o Egy „apróság”: a labdaüzem átszervezésével körülbelül 100 négyzetméternyi helyiség fel­szabadul. Az eredetileg 140 ezer labdára tervezett üzem, tehát még nagy is a 400 ezer­hez. A 100 négyzetméteren ebédlő lesz és öltöző. — Most nem kell külön ebédlőt építenünk — mondja az igazgató. — Szóljon hozzá! Hogy nekünk mekkora szeren­csénk van! o S készül az új konfekció­gyártócsarnok. 1300 négyzet- méter alapterületű lesz. öt­millió forintba kerül, és még eben az évben átadják ren­deltetésének. Ha megindul a munka, elmondhatják a válla­lat dolgozói, hogy a csarnok a közösség összefogásából szüle­tett Az alapozást teljesen társa­dalmi munkában végezték. Nemcsak a KISZ-esek. Gazda­sági vezetők és brigádtagok, be­dolgozók és sportolók egyaránt ásót fogtak egy-két órára. A szűcsrészleg termelési ér­téke 30 millió forintról, 80 millió forintra növekszik idén. o A Kiváló' Vállalat cím oda­ítélése alkalmából ösztönös a kérdés: kik járultak hozzá el­sősorban az elmúlt évek ug­rásszerű fejlődéséhez? A szocialista brigádok, a be­dolgozó asszonyok, gazdasági vezetők. Mindenki. Kiemelni még akkor sem lehet egyes embereket, ha évről évre álla­mi kitüntetések bizonyítják, hogy észreveszik a simontor­nyaiak teljesítményét. A ki­tüntetések, mint a nemrégiben átadott Munka Érdemrend, az exportosztályon dolgozó Cseh Lászlónénak, nemcsak egy em­bert, hanem az egész osztályt, a közösséget dicsérik. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat lét­száma öt év alatt húsz száza­lékkal növekedett. A termelési érték és a nyereség több száz százalékkal. KADAR PÉTER Uj tanácstagot jelöltek az idén a bonyhádi Táncsics és Gyár utca lakói. A két utcának sok a gondja, régi épületekből áll, nem túl szerencsés helyén a községnek: határozott, fá­radtságot nem kímélő fiatal­emberre gondoltak. Kovácsi Ferencre. Április tizenötödikén egyhangúan megválasztották. A 28 éves tanácstag jelölése­kor beszerzési ügyintézőként dolgozott, egy hónapja bízták meg a Bonyhádi Cipőgyár klubkönyvtárának vezetésével. Érettségire készül, birkózik az új munkakör feladataival, most ismerkedik a tanácsi munkával is. Takaros dossziét húz elő, mutatja tanácstagi igazolvá­nyát, jegyzettömbjét, az első áttanulmányozandó iratköte- get: — Már sok helyen voltam ezzel a jegyzettömbbel. Estén­ként átmegyek valamelyik házba — a körzetemben la­kom — és elbeszélgetek közös gondjainkról. Itt lakom már kilencedik éve, jól ismerem a környék problémáit, de persze, több szem, többet lát Bizo­A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Tolna megyei vezetősé­ge jubileumi rendezvé­nyeinek egyike a szekszár­di BM-klubban szerda dél­után megnyílt kiállítás. Az eszközökben, modellekben, ma­kettekben, képekben gazdag kiállítás igen szemléltetően mutatja be a polgári lakosság körében végzett honvédelmi nevelőmunka 25 éves történe­tét. A tablókon sorakozó képek immár történelmet idéznek: a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség 1948. február 29-i, ala­kuló kongresszusának ünnepi pillanatait és azt, amikor a kongresszus résztvevői közül Veres Péter és Nógrádi Sán­dor a Parlament előtt meg­koszorúzzák a Kossuth-szobrot. Képek a honvédelmi sportok­ról ... A rádiózásról, modelle­zésről, repülésről, ejtőernyő­zésről, lövészetről, gépjármű­vezető-képzésről ... Az őesényi honvédelmi napok sokszínűsé­géről ... Egy vitrinben korabeli do­kumentumok sorakoznak: iga­zolványok, meghívók, iratok, jelvények, érmek. Köztük a „Szabadságharcos” 1953. no­vemberi példánya, amely ké­pes riportban számol be az ak­kori, szekszárdi szabadsághar­cos kiállításról. A terembe lépő látogató fi­gyelmét egy rádióirányítású navigációs, elektromos hajó- modell hívja fel, mellette egy, ezer évvel ezelőtti, normann vitorlás hadihajó modellje il­lusztrálja a nagy türelmet igénylő modellezés szépségeit. Rádióirányítású sebességi ha- jómodeil, körrepülő, túra-, se­bességi, műrepülő repülőmo- dellek. az egyszerű, úttörő- modellek különböző típusai — azt szemléltetik, hogyan lehet eljutni az egyszerűtől a bonyo­lultig, a legkorszerűbbig. Másik asztalon a gépjármű­vezető-képzés oktató- és segéd­eszközei — szinte csak egy vil­nyítják a történetek, amiket feljegyzek. Itt van például a zsidó hitközség háza. Régi, el­hanyagolt épület. Sorsára van hagyva, ereszéről a járókelők nyakába zúdul az eső, a na­pokban úgy rántottak el egy kislányt egy harminckilós le­zuhanó faldarab alól. — Van egy harminclakásos bérházunk, nincs megoldva a szennyvíz levezetése. Szűkek utcáink, az utat régen tisztí­tották meg a sártól, ha végig­robog egy jármű rajta, vala­mennyi ház ablakig sáros lesz. Legközelebbi teendőm, hogy elmondjam a tanácson utcáink gondjait, és megtudjam, mi­lyen kilátásaink vannak a rendezésükre. — Tanácstagnak lenni? Gon­dolkodtam ezen, amikor meg­tudtam, hogy a körzetben az emberek engem javasoltak. Fe­lelősség és megtiszteltetés. De tőlem nem azt várják, hogy meghatódjam és morfondíroz­zak, dolgozni kell, és a mun­kámat a mindennapok fogják megszabni! — mondja. Igaza van. — vfé — lanásnyi illusztráció a Honvé­delmi Szövetség egyik munka­területéről, a sorköteles és magán gépjárművezető-kép­zésről. Bizonyára sokan időznek el a látogatók közül a lövész- fegyvereknél, a magyar, a csehszlovák, a szovjet gyárt­mányú kispuskáknál, légpus­káknál, sportpisztolyoknál, a magasabb versenykövetelmé­nyeknek megfelelő sportpus- kóknál. A kiállításon részt vesz a polgári védelem is. Tablók szemléltetik a polgári védelem sok irányú tevékenységét; a tö­megpusztító fegyverek elleni védekezést, az óvóhelyépítést, az egészségügyi, műszaki ala­kulatok együttműködését, az állatállomány védelmét. Az egységes védőöltözet, gázálar­cok mellett ott sorakoznak a házilag is elkészíthető szükség­védőeszközök, a sugáradag- és sugárszennvezettség-mérő mű­szerek mellett látható az élel­miszerek helytelen és helyes csomagolásának, megvédésének módja. A kiállítást Takács András megyei titkárhelyettes nyitottá meg, az elmúlt huszonöt év munkájáról szóló, rövid meg­emlékezéssel. Méltatta azt a sokoldalú honvédelmi munkát, amelyet a Honvédelmi Szövet­ség az ország' lakossága — és elsősorban fiatalsága — között végzett. — A jubileum alkalmából visszapillantva a megtett útra, az a feladat áll vezetőségeink, klubjaink, a szövetség aktívái és tagjai előtt, hogy az eddi­ginél is nagyobb lelkesedéssel munkálkodjanak a párt honvé­delmi politikájának megismer­tetése, megvalósítása, a szö­vetség előtti feladatok — a lakosság, az ifjúság minél ered­ményesebb honvédelmi nevelé­se és felkészítése érdekében — fejezte be megnyitóját Takács András. A szőrmefeldolgozó üzem körülbelül attól kezdve fejlő­dik, hogy a vállalatnak Körtés István lett az igazgatója. 1968- ban juhmappa és velurka- bátból 20-at készítettek napon­ta. Most 150-et. Bundából ti­zenöt volt a legtöbb. Idén át­lag. naponta negyven. öt éve a kikészítő üzem 6—7 ezer juhbőrt készített el, azok is bélésnek valók voltak. Ta­valy bundaanyagnak 50 ezer panofix minőségű (Simontor­nyán a márkanév: kvalifix) juhbőrt adtak a kikészítő üzemből. Idén 90 ezret tervez­tek. Huszonhatmillió forint értékű bundát készít majd a konfekciórészleg. o A Bőr- és Szőrmefeldolgozó­nál elöljáróban mondták, amit végére hagytunk. Hogy a géb­kihasználás nem egyenletes. Ugyanúgy a munkaidőé is hagy kívánnivalót. Ez elsősor­ban kikészítőüzemre vonatko­zik. Ahol szakemberhiány is van. — Amint tisztába tettük a labdaüzemet, — mondja az igazgató — a kikészítő üzem- és munkaszervezésének azész- szerűsítése következik. Honvédelmi kiállítás Nyitva egy hétig Dolgozik a Hámán Kató többszörösen szocialista brigád. Foto: Gottvald. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents