Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-22 / 94. szám
í jabb szigorú élelmiszer- minőségellenőrzések A MÉM. felügyeletével tevékenykedő megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek az elmúlt hetekben újabb nagyszabású ellenőrzés-sorozatot kezdtek az élelmiszerboltokban, raktárakban és a termelőüzemekben. A tavaszi vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a múlt év azonos időszakához képest javult az élelmiszerek minősége, a vásárlóknak kevesebb okuk van a panaszra, mert az áruk — kevés kivételtől eltekintve — megfelelnek a szabványoknak és a különféle előírásoknak. Ennek ellenére azonban egész sor kifogásolható készítményt találtak. A békéscsabai intézet ellenőrei a megengedettnél nagyobb sótartalmú füstölt hús miatt felelősségre vonást kezdeményeztek ugyanúgy, mint a szegedi ellenőrök, akik csökkent értékű angol szalonna gyártásáért emeltek kifogást az illetékes vállalatnál. Előfordult az is, hogy az előírtnál több zsírt tartalmazott a kolbász, emiatt a székesfehérvári intézet ellenőrei figyelmeztették az árut készítő vállalatot. A tejipari vizsgálatok porán bebizonyosodott, hogy az országban többfelé hoztak forgalomba olyan tejfölt, amelynek zsírtartalma túlságosan alacsony volt, emiatt egyebek között a salgótarjáni intézet tett javaslatot felelősségre vonásra. A szeszipari, ellenőrzések nyomán az egyik Csongrád megyei szeszfőzdében üledékes törkölypálinkát találtak a palackokban, ezért több ezer üveg pálinkát újra kell szűrni. A pécsi intézet ugyanakkor egy üdítő italt gyártó vállalatot figyelmeztetett arra, hogy túlságosan „híg”, kevés szárazanyagot tartalmaz a szörp. Az élő Lenin születésnapja van. 1870. április 22-én született Sziriibirszkben a zseniális gondolkodó, a nemzetközi munkás- mozgalom nagy vezetője, a tudományos szocializmus továbbfejlesztője, az SZKP szervező-' je és megalapítója, a világ első szocialista államának szervezője és vezetője. Kora ifjúságában nagy hatással voltak rá az orosz forradalmi demokraták, de hamar felismerte nézeteiknek korlátáit, s megállapította, hogy az oroszországi viszonyok más megoldást követelnek, mint amit a forradalmi demokraták célul tűztek. Az út ettől kezdve egyenesen Marxhoz vezetett. Gimnazista, amikor már a Tőke lapjait forgatta, tanulmányozta a politikai gazdaságtant, a társadalom fejlődésének mozgástörvényeit. Alig 23 esztendős, amikor forradalmi nézetei révén a petrográdi marxista körök elismert vezetője lett. A piackérdésről szóló közgazdasági tanulmányában — amely megr írására Marx műveinek olvasása serkentette — bebizonyította az I. osztály gyorsabb fejlődésének tendenciáit. A hat esztendővel később írt „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban” című műve pedig már szinte a Tőke kiegészítő kötetének minősül. Lenin, Oroszország példáján bizonyította be annak a marxi megállapításnak igazságát, hogy a kapitalizmus törvényszerűségei nemcsak a legfejlettebb tőkés államokra, hanem a fejlődésben elmaradt tőkés országokra is érvényesek. E művével megsemmisítő vereséget mért a na- rodnyik nézetekre, amelyek tagadták az oroszországi kapitalizmus fejlődését, s nem tulajdonítottak számottevő jelentőséget a munkásmozgalomnak. Lenintől a pártszervezés nagy feladatai azt követelték, hogy a közgazdasági kérdések mellett egyre hatékonyabban foglalkozzék a munkásmozgalom elméletével és mindennapi gyakorlatával. 1895-ben az ő javaslatára mintegy 20 petrográdi marxista kör megalakította a „Harci • Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására” nevű szervezetet. A forradalmi munkásmozgalom vezetőjét a cári hatóságok letartóztatták, Kelet-Szibériába száműzték. 1900 elején telt le a száműzetés. Pszkovban telepedett le, majd külföldre távozott. Tevékenységének középpontjában ekkor egy marxista lap megteremtése állt, amelynek azt a feladatot szánta, hogy a forradalmi erők köréje csoportosulva létrehozzák a munkásosztály forradalmi pártját. Tevékenysége eredményeként megjelenő Iszkra betöltötte ezt a szerepet. 1905-ben Oroszországban kirobbant a polgári demokratikus forradalom. Lenin a szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban című zseniális művében vázolta fel a munkásosztály feladatait a napirenden levő forradalomban. Kimutatta, hogy a munkásosztály nem állhat félre, noha ebben a forradalomban nem a munkásosztály hatalmáért folyik a harc. A munkásosztálynak a vezető szerep megszerzésére kell törekednie, hogy a lehető legmesszebb menjen el a forradalom a régi társadalmi és tulajdonviszonyok felszámolásában, mért ez kedvezőbb lehetőségeket teremt a munkásosztálynak saját forradalma megvívásához. A forradalom veresége után Lenin kénytelen emigrációba vonulni. Kiemelkedő ebből az időszakból a Materializmus és empiriokriticizmus című műve, amely a „Filozófiai füzetek”- kel együtt a marxista filozófia örökbecsű alkotása. Az I. világháború idején a háború, a béke, és a forradalom kérdéseit tűzte napirendre a történelem. Lenin elméleti és gyakorlati munkássága is ezekre a kérdésekre irányult. Legkiemelkedőbb műve ebből az időszakból az Állam és forradalom, amely a forradalom-elmélet továbbfejlesztését jelentette, valamint Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című tanulmánya. E művekben elsőként ad átfogó elemzést az imperializmusról. Lenin a kor elemzéséből következtetve megállapította a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődését, amely lehetővé teszi, hogy egy országban is győzhessen a szocialista forradalom, s ennek az országnak nem kell a legfejlettebbnek lennie. A forradalom ott robban ki, ahol a legnagyobbak a társadalmi ellentétele, ahol megértek a tömegek cselekvésének feltételei. 1917 februárjában az orosz társadalom úgyszólván minden osztálya és társadalmi rétege a cárizmus ellen fordult. A kirobbant forradalom elsöpörte a cári rendszert. Ezáltal a legközvetlenebb feladat, amelyet megalakulásakor maga elé tűzött a párt, megvalósult. A megváltozott körülmények között a pártnak új orientációra volt szüksége. Ezt fogalmazta meg Lenin 1917 áprilisában, amikor visszatért az emigrációból. Az utókor Áprilisi tézisek névvel illeti a lenini művet. amely a forradalom adott szakaszára jelölte meg a legfőbb tennivalókat. Az utókor csak az elismerés hangján szólhat arról a céltudatos tevékenységről, elméleti és gyakorlati politikai munkáról, amit Lenin a szocialista forradalom előkészítésében és vezetésében végzett. Tevékenysége általános érvényű törvényszerűségeket tárt fel amelyek — függetlenül attól, hogy hol és mikor vívja döntő ütközetét a tőkével egy- egy ország munkásosztálya — érvényesek. A szocialista forradalom győzelme után Lenint a szocialista állam vezetésének feladatai kötötték le, de milliónyi tennivaló közepette is volt ereje a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseivel behatóan foglalkozni. Tevékeny közreműködésével 1919 márciusában megalaku’t a Kommunista Intemacionálá. amely évtizedeken át irányította a nemzetközi forradalmi munkásmozgalmat. Hasznos útmutatásul szolgáltak a fiatal kommunista pártok számára a demokráciáról, a diktatúráról, valamint a baloldaliság káros voltáról szóló előadásai. Fe'hívta a figyelmet, hogy az SZKP. csak úgy tudta betölteni feladatát, hogy szoros kapcsolatban volt a tömegekkel. helyes politikát valósított meg. A párt tömegkapcsolatát károsan befolyásolja, ha politikája szektás, dogmatikus. Lenin felismerte, hogy a szocializmus építésének időszakában is nagy szereoe van az áru- és pénzkategóriáknak, az anyagi érdekeltség alkalmazásának, a falu és « város közötti egészséges árukapcsolatnak. Élete utolsó éveiben kidolgozta az új gazdasági politikát, cikkeket írt. beszédeket tartott erről. Lenin megvilágította műveiben a szocializmus építésének általános feladatait kiemelve azt, hogy figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat is. Útmutatást; adott ahhoz is, hogy miként kell a munkásosztály szövetségesét, a parasztságot, a szocializmus útjára vezetni. Lenin egész életműve bizonyság: a marxizmus—leninizmus nem dogma, nem lezárt tudomány, hanem a forradalmi cselekvés vezérfonala. Lenin nem egyszerűen átvette Marx tanításait, hanem e tanítások szellemében vizsgálta saját korát, így s csak így tárhatta fel a társadalom fejlődésének új vonásait, határozhatta meg a munkásosztály harci módszereit. eszközeit. K. BALOG JÁNOS LENIN Az országban az első Beindult a keverőüzem Nagyot sóhajtanak ezekben a napokban a nagydorogi terményforgalmi vezetői. Elkezdődött az új takarmánykeverő próbaüzeme. Az építés idejét kissé szégyenkezve mondják: három év. Nem a berendezések szerelése, hanem az épület elkészítése késett alaposan. A 16 millió forintos beruházást a Simovili építőrészlege, majd a bátaszéki épületkarbantartó szövetkezet, szerelését az ÉLGÉP vállalta. A keverő 5 tonna tápot készíthet óránként. A granuláló sor teljesítménye 4 tonna. Elsősorban a szarvasmarhaprogramhoz, a sertéstenyésztéshez ad segítséget az üzem, de készülnek _ majd különböző baromfitápok is. A nagydorogihoz hasonló takarmánykeverő még egyetlen egy sincs az országban. Nemrég kezdődött Körmenden a második építése. Korszerűségére jellemző, hogy kezeléséhez mindössze kilenc dolgozó kell. Újfajta pneumatikus (szívó) és fluid (fúvó) szállítási rendszert alkalmaznak. A kitárolás aerációs. Ami azt jelenti, hogy a táphoz szükséges anyagokat és a kész tápot levegő segítségével továbbítják. A tápkészítő üzem terveit a GATSZÖV mérnökei és a Gabonatröszt kutatóintézete készítette. Koszorúzás a budapesti Lcnin-szobornál.
