Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

Fejezetek a térkép történetéből A térkép története alig fia­talabb mint az emberiségé. Az évezredek során különböző körülmények késztették arra az embereket, hogy ismereteiket, tapasztalataikat a Földről — térképeken örökítsék meg. Már az ősi népeknek is voltak térképeik. A babilóniai ásatá­soknál agyagtáblára írt térké­peket találtak, amelyek az idő­számítás előtti harmadik év­ezredben keletkeztek. Gazdasá­gi és politikai szempontból egyaránt fontos volt, hogy megörökítsék Nubia aranybá­nyáinak elhelyezkedését. Ké­szültek térképek egyiptomi pa- pírusztekercsekre is. TÉRKÉPEK KIKÖTŐKRŐL Claudius Ptolemaios görög származású tudós az időszámí­tásunk szerinti első-második században élt Alexandriában. Legnevezetesebb műve. a Ge­ográfia: magyarra „A földrajz­nak képe” címmel fordították. Ebben az alkotásban egyes térképlapokon, úgynevezett ta- bulákon a római birodalom egyes részeit, az akkor ismert világot ábrázolta. Ptolemaios alkotta meg azt a csillagászati és földrajzi világképet, amely egészen az 1500-as évekig élt. Az 1200-as években a hajó­zás elterjedése új fejezetet nyitott a térkép történetében. A kereskedelem fellendülése szükségessé tette a tengeri ki­kötők feltérképezését. Ekkor már ismerték az iránytűt és így könnyebb volt ábrázolni a partvonalakat és az azok mentén húzódó mágneses irányvonalakat. Érdekes, hogy az iránytűt egymástól függet­lenül fedezték fel Ázsiában a kínaiak, Európában pedig a normannok, akik híres hajó­sok voltak. Az iránytű segítségével ké­szültek a középkorban haszná­latos hajózási kézikönyvek, az úgynevezett portolánok, ame­lyek a földrészek ismert part­vonalait és a part menti ki­kötőket ábrázolták. A reneszánsz kora a térké­pészetben is nagy változásokat hozott. Korszerűsítették Ptole- maios térképeit. így jöttek lét­re az úgynevezett tabula mo- dema-k, amelyeken már kez­dik élhagyni a római biroda­lom fennállása idején hasz­nált elnevezéseket A folyókat, városokat, a korban, használa­tos elnevezéssel tüntették tel a térképen, az akkori földrajzi- politikai helyzetnek megfele­lően. A térképezés alapelvei azonban továbbra is ugyan­azok maradták, amelyekeit Pto­lemaios megállapított. Térké­pészeti rendszere tehát nem dőlt meg; a térképrajzolás alapjait, a vetületet, a fokháló­zatot és koordinátákat tovább­ra is úgy alkalmazták, ahogy a híres tudóé. Gyakran ' készítettek már trapéz alakú térképeket is, mert észre vették, hogy a Föld gömb alakja miatt, az Északi-sark­hoz közeledve a délkörök nem párhuzamosak, hanem közelí­tenek egymáshoz. Figyelembe vették a mágneses dekliháció jelenségét-is, vagyis azt, hogy az iránytű által fnutatott és a csillagászati északi irány nem esik tökéletesen egybe. A NAGY FELFEDEZÉSEK KORA , A térképezés fellendülését a nagy földrajzi felfedezések ko­ra hozta meg. Az 1400-as évek első felében -Tengerész Henrik portugál herceg mind délebb­re küldte hajóit Afrika nyu­gati partjai mentén. A Fűszer- szjgeteket szerették volna el­érni. Amikor a Guineai-öböl- höz értek, azt hitték, hamaro­san eljutnak Indiába. V. Al­fonz király ekkor Tosoanelli- hez fordult segítségért, és az ő térképét használták fél. Tos- canelli a nyugati utat ajánlot­ta. mert hitt abban, hogy a Föld gömb alakú. Ez a térkép Kolumbusz kezébe lg eljutott, ezért hitte azt, hogy nem Ame­rikába jutott, hanem Japánba. Erről ad bizonyságot az az egyetlen fennmaradt térkép is. amelyet Kolumbusz saját ke­Tolna megyei fiatalok munkavállalási lehetősége az NDK-ban Jelentkezés július 31-ig A magyar—NDK munkaarő-koopará­ció keretében ai 1973-as évben 145 Tolna megyei fiatal számára nyílik le­hetőség munkavállalásra a Nőmet De­mokratikus Köztársaság szocialista üze­meiben. Az elmúlt évekhez hasonlóan szak­munkás (lakatos, esztergályos, fúrás, marós, gyalus, köszörűs, csőszerelő, hegesztő és betonozó), valamint szak- képzettséggel nem rendelkező fiatalok is jelentkezhetnek. Szakképzettséget igénylő munkakörbe csak az azzal a képesítéssel rendelkezők jelentkezése fogadható el, A Tolna megyei fiatalokat Qitterfeld- be, Karl-Marx-Stadtba, Ruhlába és Lipcsébe gépgyártó, vegyipari, építő­ipari és szerelóvállalatok várják. Kiutazásra azok a fiatalok jelent­kezhetnek, akik az Indulás időpont­jáig betöltik 18. életévüket, s nem haladták meg a huszonhatot (bár a felső korhatárban alkalmas szeméy esetén kivétel tehető); erkölcsi és politikai magatartásuk alapján java­solhatok; nőtlenek és hajadonok. il­letve eltartásra nem kötelezettek; vál­lalják az NDK-ban való ideiglenes foglalkoztatás feltételeit; egészségileg alkalmasak a munka ellátására; szak­munkás munkakörbe jelentkezők ese­tén a szükséges szakképzettséggel ren­delkeznek; s nem hallgatói — kivéve az idén végző fiatalokat — valamely közép- vagy felsőfokú iskolának. A fiúk közül azok jelentkezhetnek, akik 6 hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok; a sorköte­les fiatalok közül pedig csak az 1954- ben és 1955-ben születettek; elektro­műszerész és rokonszakmákkal rendel­kezők közül csak az 1955-ben szüle­tettek. Azok a fiatalok, akik még sorkato­nai szolgálatot nem teljesítettek az NDK-beli foglalkoztatós Idejére szol­gálathalasztásban részesülnek, azon­ban hazatérésük után eleget kell ten­niük e fontos állampolgári kötelezett­ségüknek. Gépjárművezetők közül csak a katonai szolgálat letöltése után fogadható el jelentkezés. Az NDK váüalatoi minden magyar dolgozóval magyaf és német nyelvű szerződést kötnek. A magyar dolgozó­kat az adott üzem lehetőségei szerint csoportosan foglalkoztatják. A munka- feltételek, a társadalombiztosító*. a bér, a munkaruha-juttatás, a -kedvez­ményes étkeztetés lehetőségei ugyan­olyanok, mint a német dolgosaknak. Az NDK-ban a muhkoh^t JÍv7Xc»pos, a dolgozókat évente 15 nap alap­szabadság illeti meg. A magyar fia­talok amikor évi rendes szabadságuk­ra hazautaznák 'szabadságukon viél e£y alkalommal 2. nap fizetett szabod na­pot kapnak. Az NDK vállalatai - átto­lóban elősegítik. hogy' a magyar m unkavállalók — o népiét dolgozók­kal ebben is azonos jogo^gi élvezte — tövé átképezzék magokat a szak­mában, akár egyetemi fofcfelm is. A képzésben ,és továbbképzésben való részvétel alapvétő feltétele természe­tesen a német nyelv mggfflg^ szintű ismerete, illetve ennpb szerzése. A magyar munkaügyi ize/yek . idehaza elismerik az NDK-ban szerzett szok­képzettséget, illetve a 'továbbképzést. A magyar munkásak áUnióban egy- egy "lakótömbben kerülnek ' elhelyezés­re, melyben a lakószoba nagyságától függően egy lakásban ' é^-é" fjatai la­kik. A lakásokhoz fü'öőtzob« ás fel­szerelt konyha tartozik. A kiutazásra ueptémber-pktóber Hó­napban kerül sor és a foglalkoztatás lejártával a fiatalok szervezetten tér­nek vissza Magyarországra. * Megyénkben csak Tolna megyei ál­landó lakos- fiatal jelentkezése fogad­ható «U A jelentkezéshez személyi igazolvány, katona könyv és 3 db. útlevélbe készí­tett fénykép szükséges. Jelentkezni lehet:. Szekszárdonr1 Tolna megyei Tanács VB. munkaügyi osztályán (Mártírok tere 11—1A) szordán: 9-1ŐI ló éráip. szombaton; 9-tőlr 12 áráig. 1 Dombóváron: Városi Tanács VB. pénzQoyi és muftjqnügy! osztályán. BonySádoh: Tolna megyéi *Tonács VB. Járási Hivatala pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán, Pakson: Tolna megyei Tanács VB. Járási Hivatala pénzügyi, , t^rv- és munkaügyi osxtálván. Ta/násíban: Tolna megye) Tanács VB. Járási Hivatala pénzügyi, terv- és munkaügyi osxfcátyÓa* j zével rajzóit. Ezen a térképen kereszttel * jelölte meg azt a helyet, ahol hajótörést szenve­dett. Kolumbusz nagy vállalkozá­sát több jelentős hajóút kö­vetbe. Magellán koz&jhájózta a Földet Indiát is fikfétíezte. A felfedezések eredményeként nőtt a hajóutak száma is, ezért a hajósoknak egyre több tér­képre vaty szükségük. Spa- nyolorsZágban .kÜÜön1 hivatalt alapítottak á héjózáa ügyéinek irányítására, amélytiek: refidé- lete szerint minden Hajó kö­teles volt két1 térképet tarta­ni. Ez akkoriban nagy kincs volt, hiezen miég neííi papírta, hanem állat bőrre rajzolják a térképeket és ar háj ósok rejte­gették, titkolták ejeyibás élfctt. Gütentf&g felfedezése lehe­tővé tette, hogy 1470-tői tér­képeket nyomtassanak. 15Ó7- bén készült el 'az első olyan téykép, amelyen a Kolumbusz áltál felfedezett földrész Ame­rika néven szerepelt. Martin Waldseemüller, a térképet ké­szítő kartográfus Amerigo Vespucciyal levelezett, s ai* ő keresztnevéről első ízbán ne­vezte a földrészt Ameriká­nak. LÁZÁR DEÁK TÉRKÉPE Az 1500-as éyek: a* ismere­tek összefoglalásának százada. Ekkorra már többé-'kevésbé ki­alakultak a helymeghatározás módszeréi is. Az’ gplsz Föld­re vonatkozó ismereteket 'atla­szokban foglaltak ptísze! A 'pen­gén viszontagságok' miatt csak lsSö-pen készült el ; áz első nyomtatott tengeri atlasz. „A tengeri út tükre”, énvtíy egy évszázadon kérésiéül a hajó­sok bibliája volt.’ A mddém térképészet csírái a? lÄ00-as években már kialakultak, az­óta döntő újítás 'napjainkig nem következett be. Az ókori hagyományt, a fejlett nyugat-európai államo­kat két évtizeddel megelőzve, Magyarországon Lázár deák, Bakócz Tamás eszjergq*rií éfr sek titkára törte át. Alkotása az első magyarországi 'térkép 1528-ban jelen* meg nyomta­tásban. Ezen több mint ezer helységet térképezett fel. köz­tük a mohácsi csata színhe­lyét. Térképe több kiadást ért meg. ’ Az újkorban a kereskedelem és a 'hajózás mellett, a nagy háborúk szolgállak 'alapműi a téfképészekriék'. Magyaromé* gpri ;II.' József MejjWi 'készül­ték az első úgynevezett kato­nai felmérések. A' térttópAszet- bpn a II. világháború utón kö­vetkezett be forradalmi” válto­zás. Á technikai feltételek tö­kéletesedése, elsősorban ' a lé- gifényképetós. meggyorsította, a téíképkéstítésp. VARGA ZSUZSA Békés hétköznapok a YDK-ban A tűzszünet! megállapodás után teljes erővel újra meg­indulhatott a munka az egész VDK területén. A képen Búi jpH| Lien fiatal munkásnő gépe mellett a Hanoi Gépgyárban, az ország egyik legnagyobb üzemében. Folyik- a munka a földeken is. Selyemhernyó-tenyésztők Ha Tay tartományban az eperfaültetvényeket gondozzák. Spwrthorgámamt A Síé felső szakaszán jón a hal—Taplóson sok a returponíy — Meg kellene szigorítani az ellenőrzést Ahogy melegszik a víz, megmozdulnak a- halak éle­lem után kutatva, s megmoz­dulnak a sporthofgászok -is. Az efcő hírek biztatóak és • re­ményt keíiő$k. A téli és kora tavaszi csukáfójc fogási ered- n^yjeirjő! íSfm sik«Fü]t fríre- két szereznünk, a, süllőre pe­dig tálalom van. Itt azonban egy megjegyzést nem hallgat­hatunk ej ;..áz ellenőrzés. akfr a múlt években, az, idén is hjónyos. És az ellenőrzés la­zasága hittatja á* orvhorgá- szckat, meg azokat, akik fteín veszik figyelembe a fajlagos tilálipú időket , és a znéretkórlá- totóát. >"■ ­S most néhány jó hír: a faddi hoH Duna-ágban, tedom- bóri szak*«# ,» -JteleértvSj tfo- gogatnak pontyot Fogasainak. csak be; még csak írjuk, mert” igaz. hogy az idén horogra került már egy négy és fél kilós is,' de általában még csak elvétve kerül partra ez a legkedveltebb sporthal. Ugyan­akkor „megy” a törpe. Külö­nösen a délutáni és esti órák­ban fognak bőségesen. A dé- vérezök viszont ez ideig kudarcról számolhatnak Apró karikakészeg akad, de dévér alig-alig. A Sió szekszárdi szakaszáról semmi hír. viszont Nagydorog, Páljfa. Ozara környékéről szép domolykókat jeleztek. Ugyan­csak kap a domolykó a Határ­árokban is, különösen Ka­kaódtól Szekszárd felé, a juh- domb környékén. A borjádi hóit Sión szépen fognak pon­tyot, naponta öt-hat is horog­ra akad. ötkilós volt az eddi­gi legnagyobb — amint Bárd Flóriántól, a szekszárdi hor­gászegyesület elnökétől érte­sültünk. A folyó Dunán ismét apad a víz. semmi sem mutatkozik. Taplóson sok pontyot fogtak az elmúlt két hétben, azonban majdnem valamennyi méreten aluli volt. Hogy mennyit vit­tek el?... (Megint csak az ellenőrzés fontosságára kell figyelmeztetni.) Érdekesség, hogy a returpontyokat általá­ban kukoricával fogták, a na- gyobbját gilisztával. Panaszkodnak a horgászok, hogy nagyon megfogyott a csukaállomány, a grébeci víz­ről meg az a hír érkezett, hogy tele van varsával, szinte any- nyi hely sem maradt, ahová a horgot be lehetne dobni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents