Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
„8. §. A nevelési, oktatási intézményék méllett az ifjúság szocialista nevelése a munkahelyek, a kulturális, az egészségügyi és a sportintézmények, j a fegyveres erők és testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek feladata is.M ' ' ■' ' ' 'V ** . Hogy is telnek napjaink?-Elmegyünk az, iskolába vagy a munkahelyre, életünk jó hányadának színterére. Utána —‘ kinek-kinek hajlama és igénye szerint — időzhetünk klubban, mehetünk színházba, moziba, kiállításra, hangversenyre , vagy sportpályára: drukkolni, avagy versenyezni vagy éppen csak mozogni. A lényeg az, hogy vajmi keveset vagyunk otthon,, a család körében. Nem is véletlen a sok vicc, ami a cédulán meg magnószalagon váltott üzenetek perspektíváit piszkálgatja: nekünk is mesélte a múltkor egy 17 éves fiú, hogy öt napon keresztül' nem találkozott a szüleivel, levélben közölték egymással a legfontosabb tudnivalókat — hogy mit egyen, és hogy há- . pyas lett a fizikadolgozata™ Szóval: keveset vagyunk otthon. Régen egyik-másik* rosszcsontra mondták, hogy az utca neveli, ma már majdnem mindenkire áll, hogy a közösségek alakítják. Az iskola, a munkahely, kulturális és sportintézmények, a katonaság, a KISZ. ? \ .. .. ^ , Az ebből következő kötélességekre hívja fel a figyelmet az IT nyolcadik paragrafusa. Mert a nevelés nem annyiból • < áll, hogy itt is ott is meg ejnye-ejnyézik az ifjoncot. Azzal ■ sem lehet letudni, hogy negyedévenkénti ribillióva] „jóra szorítják” a fiatalokat. Alapvető: jó kapcsolat a vezetők, felnőttek és a fiatalak ■ között. Kapcsolat, ami lehetőséget teremt az állandó eszme-* ■ „ cserére, beszélgetésre, vitára, ami tudvalevőleg a legjobb módszer a tudat alakítására, és nem a tekintély rombolási-.r; nak módszere, ahogy még sokan- hiszik a felnőttek közül. Nevelési feladat-színvonalas rendezvényeket i£|rvezr(i á művelődési intézményekben, lehetőséget biZtosítfini áíra, Kolfer " akár ellenünkre is, ha érdekünkben — értékes élményekhez juthassunk. A törvény kötelesség és jog is. Jogunk számonkénti a nevelést, törődést és ennek formáit isi Ki-f. >: A holnapi Mi Foglalkozik hozónk nemzetközi kapcsolataival, hírt ad az újság Tigris-expedíciójáról, amelyet Vedres László vezet Szó lesz a lakásgondokról, egy tatabányai riportban. További témák: hat fiatal vádemelése a kóródi Béke Tsz vezetősége ellen, „Négy évszak” házastárskereső szolgálat, interjú Abody Bélával, népművészeti mozaik szekszárdi, soproni, budapesti kiállításokról, valamint a Paks mellett épülő atomreaktorról. Amint látjátok, e héten két, megyénket érintő téma is lesz, mintha csak megérezték volna a szerkesztőségben, hogy sokan hiányolják a Tolna megyei híreket a Magyar Ifjúságból™ Kovács Zsuzsa m „ T°p„ lista 2. A. 1. Elmúlt egy év — Koncz Zsuzsa. 2. Lepihenni melletted — Bergendy. 3. Nem hiszem — Lokomotív GT. B. Deep 1. A tokiói asszony Purple. 2. Mama, mi bolondok vagyunk — Slade. 3. Érints meg — Doris. Sport: VIT-kupa Foci, pingpong, sakk, kézilabda. Ezekben a sportágakban vetélkedhettek a közeljövőben, körzeti, járási versenyeken és a döntőkön. A tolnaiak voltak a legfürgébbek. Íme az 5 versenykiírásuk: körzeti verseny; április 28-án délután féi háromkor. Járási verseny: május 1-én, reggel fél kilenckor. Jó eredményt, mindenkinek I Példa . Volt miért benézni szombat esténként - klubunkba. Műsort adott a dombóvári filmklub, a budapesti magnósklub. Megnéztük Kiss István Petőfi Tolnában című filmjét. A legérdekesebb a „Szerelem és szex’’ című előadás volt — dr. Morvái László tartotta — ebből a témából előadássorozat is elkelne. .Újságíró vendégünk is volt, Jantner János, a Népújság .olvasószerkesztője. Április 7-én' a fiatalkori bűnözés- , ről hallottunk, legutóbbi vendégünk pedig ■ Marglttay Ági művésznő volt „Talpra, Petőfi” című műsorával. Vörös Gyöngyi, , a tolnai ifjúsági klub tudósítója Baka István- a Kortársban . .ÍV"*-*:Tudtátok! äory a*, .tanár .vjre.fí&íVerseket'íyTsi- kérdeztem..., ‘/»ót1 "*Tudtufc! -eKÍé&hozza na- . gyón- jókat! *Jt. válaszolták 'a szekszárdi egészségügyi szak- . középiskolások.v ? Most -már brszág-világ tudhat róla, mert a Kortárs áprilisi száma tíz fiatal költő között bemutatta Baka Istvánt is. Szekszárdi, Szegeden járt egyetemre, most ismét Szek- szárdon 'él,' magyart és oroszt tanít. Versei először a szegedi irodalmi folyóiratban jelentek meg, a Tisza tájban. A Kórtársban négy versével találkozhattok. A közeljövőben megjelenő művészeti mellékletünk’ bővebben be. fogja mutatni. , Könyv: Egységbe ifjúság! Félreértések elkerülése végett mindjárt az elején le kell szögeznünk! ezt a jelszót nem most, hanem közel három évtizeddel ezelőtt adták ki. Akkor, amikor még éppen hogy csak elkezdődött az ország felszobadítóso, és a német megszállóktól, a magyar fasisztáktól megtisztított területeken megkezdődhetett az új, demokratikus Magyarország építése. Egységbe ifjúság! — ezt a címet viseli a Kossuth Könyvkiadó nemrég megjelent kötete, melynek alcíméből kiderül, hogy a párttörté,neti intézet munkatársai a magyar ifjúsági mozgalom 1944. október—.1948. március közötti történetének irataiból készítették qz összeállítást. 1944—1948 három esztendeje a ma is oly sokat emlegetett korszak, amelyre az idősebbek nosztalgiával, a fiatalok pedig jó értelemben vett irigységgel tekintenek vissza. Milyen .volt tulajdonképpen ez az időszak? Ha a dokumentum- gyűjtemény alapján nem is kaphatunk teljes képet, a legújabb- kori történelmünk iránt különösen érdeklődő fiatalok, ifjúsági vezetők rengeteg érdekes adattal gazdagíthatják ismereteiket. Gál Lajos bevezető tanulmánya több mint száz oldalon taglalja az ifjúsági mozgalom ezen időszakának fő vonásait, majd a kötet'összterjedelmének kétharmadát kitevő archív anyag következik. A függelékben az időrendi áttekintés után jegyzetek találhatók az iratokban előforduló pártokról és különböző szervezetekről; És különösen érdekes, de legalább ennyire tanulságos is a rövidítések jegyzése, hiszen ki tudja ma már, hogy mit jelent például a FISZ (Független Ifjúsági Szövetség), a MINSZ (Magyar Ifjúsági Népi Szövetség), a PETISZ (Pécsi Egyetemi Ifjúsági Szervezete) vagy a SZEFI (Szegedi Egyetemi és Főiskolai ifjúság Egyesülete). —gr— ma „ Üzenetek Hazafi József,; Szekszárd: Gondolatébresztő írásaidat megkaptuk és részleteiben közölni fogjul^ őket. A jövő héten már ' sor is kerül rá. Várjuk további írásaidat 1 B. F., GyÖnk: Igazad von. „Az ember soha sem lehet teljesen elégedett a munkájával, ez az, amiért öz úi és új dolgok születnek. Mi s erf| vagyunk elégedettek első új elképzelésű oldalunkkal, főleg formai sze mpontbpL Úgy, hogy nem kell ' félned, högV’ „elhízzuk mag'qn,- kpt'’> éf. attól- 'stfítft ft'dóy' tartózfeotfr.órrk -Újabbv ÚJÍ$ÓSOktáH;:'0Ü*''>r ■' ff Rég er G$bor«..j&eltiaá«l: T^ind a két rrtéséd tetszett, az úttörőoldalon találkozhatsz majd egyikkel. •.«*, K. S., Paks: Azt kérdezed, hogy fizetünkv«, ha tudósításokat Icüldész. ; Csak így érdekel ez a lehetőség? Egyébként jól értesültél, tényleg kapnak honoráriumot azok a külső munkatársak, akiknek írását közli az újság. — ...............T udtad ? A múlt évben közel 3800 Tolna megyei fiatal barangolt az ország legszebb tájain, legalábbis ennyien voltak, • akik rábízták a szervezést az Expressz Ifjúsági és Diákutazási irodára. HUMOR VÁLASZTÁSKOR — Hukk’. Szesztilalom van. Vegye tudomásul! Hukk! — Hgy jaffát kérek! — Ja, 'maga antialkoholista? Nem tudtam. kim Szociográfia A „Húszon felüliek” klubjában volt szó róla, lévén, hogy szerdai vendégük Kunszabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei „Forrás" szerkesztője, szóciográfus író volt. Mi az a szociográfia? — kérdezhetitek. Társadalomrajz: a. szociológia empirikus formája. Egyszerűbben: irodalmi igénnyel megírt szociológia. Á legjelentősebb szociográfiákat hazánkban Erdei Ferenc, Darvas József, Féja Géza, Illyés Gyula írta. szociográfiákból áll a „Magyarország felfedezése” című sorozat is. AlCIfPCSARiBI 25 éves, közgazdász és főszerkesztő . Vanya > Györgyről van szó. Barna köpenyére nagy, piros betűkkel ráhímezték: „Bo. • tond’’. •Nem mintha így nevez- l ■ né valaki — a mondabeli faltörő legénytől az is megkii- 'iönbözteti, hogy 6 majd 190 centi. A Botond névhez mégis köze van: a Bonyhádi Cipő-* gyárbán dolgozik,' és az Ifjú Botond című üzemi lap főszerkesztője. 23 éves korától: és ez akkor is szép teljesítmény. ha csak kedvtelésből, • amatőrködve lapszerkesztő. A „főszerkesztő’’ Bonyhádon született, 1948 márciusában, hetedik gyerekként. Jó tanuló volt. de középiskolába nem önszántából. került. Szívesebben dolgozott volna, hogy pénzt kereshessen. Közgazda- sági technikumba is azért iratkozott, mert az érettségi mellé „kenyeret”, szakmát is ad. Véletlen-e, vagy sorsszerűség, hogy a négy év alatt bebizonyosodott,' éppen ez-' a pálya áll legközelebb hozzá? • Mindenesetre szívesen, és kitűnően tanült. Amikor negyedikes lett, ismét csak mások vették rá,, 'jelentkezzen egyetemre, kérjen-ösztöndíjat. Fel. vették, a cipőgyár ösztöndíjasa, és így óz egyéves katonáskodás után a közgadasági egyetem polgára lett. . . .Aztán, a bonyhádi- cipőgyár "közgazdásza. Élemzéssel, tervezéssel foglalkozik. A laikus az íróasztalán csak tengernyi számot lat. ő termelésnövekedést, nyereségességet és veszteséget mögötte. rAmikor bekerült a gyárba, megkérdezték, mit akar elérni. „Hogy szebb legyen a dől . gozók élete, többet keressenek” — válaszolta. Banális mondat, ha az ember nem tudja; hogy Gyuri komolyan mondta. Miért is ne . mondta volna komolyan, amikor édes. anyja is cipögyári munkás volt, testvérei közül is többen dolgoznak munkásként: nagyon jól ismeri a kétkeziek életét. ,Nagyon szereti a komolyzenét. Kedvence ugyan nincs, . de azért Beethovent, Dtmorzsákat, Vivaldit megemlíti. Szereti á. beat-et is, elsősorban háttérzeneként, munka, olvasás közben hallgatja. Szívesen jár moziba, most éppen a Fotográfiát készül megnézni. Ol. várni is szeret, prózát, és verset is. Nem unatkozik, nincsenek holt időszakok a napjaiban. Rengeteg terve van: kiegyensúlyozott, tevékeny ember. ■) sr> (v—g)
