Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
A szarvasmarha-tenyésztés feladatai Tolnában A magyar szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének komplex végrehajtási programja részletesen meghatározza a tenyésztésszervezés feladatait is. Eszerint: a szarvasmarhaprogram megvalósításának egyik kulcskérdése a jól átgondolt tenyésztésszervezés. Ezt a feladatot a MÉM irányításával az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, a megyei állat- tenyésztési felügyelőségek — az érdekelt mezőgazdasági üzemekkel együttműködve — látják el. Az OÁF és területi szerveinek feladata a fajtafenntartó nemesítés, a törzstenyészetek munkájának irányítása a tervszerű apaállatellátás biztosítása, a mesterséges termékenyítés gyakorlati végrehajtása, a saját teljesítmény — és az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) megszervezése és végrehajtása, a legértékesebb bikák tenyészhatásának minél szélesebb körű érvényesítése. Irányítja a keresztezés! program végrehajtását, közreműködik az importált fajták honosítási vizsgálatainak elvégzésében, a legjobb fajták, keresztezések elterjesztésében. A feladat tehát adott, és hosszú évekre érvényes, hiszen a szelekciós és fajtanemesítési munka hatása — a szarvas- marha biológiai sajátosságai miatt — 10—15 év múlva bontakozik ki teljesen. A várható tej-, tejtermék- és húsfogyasztás kielégítése érdekében a jelenlegi állományt — mintegy 750 000 — 1985-ig 940 ezerre kell növelni. A kérdés tehát ezek után az, hogy Tolna megye mező- gazdasági üzemei hogyan láttak a múlt évi kormányhatározat végrehajtásához? A válaszadó Póczik Zoltán, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója. — Az üzemek jó része nemcsak várta a határozatot, hanem arra már az előző években is készült. Ezt a készülődést kifejezte a telepek építése, és a megkezdett tenyésztői munka, amelyhez nagy bátorsággal és bizakodással látott jó néhány, a szarvasmarhatenyésztéshez leginkább értő szövetkezet: Aparhant. Majos, Bonyhád, Mőcsény, az állami gazdaságok közül Alsótengelic és Lengyel. Ezekben a gazdaságokban — ha véglegesen kialakul az állomány, 100 hektár szántóra 17 tehén jut. Aparhanton az idén újabb 50 osztrák tarka vemhes üszőt állítanak tenyésztésbe. Az eddigi importállomány első laktá- ciós termelése 7—800 kilóval, a második már közel 1000 kilóval haladta meg az egyébként átlagon felüli hazai állomány tejtermelését. Az apar- hantiak az osztrák hegyi tarka állományt részben tiszta vérben tenyésztik tovább, honosítják, részben a meglévő, saját törzsállományt javítják. — Tehát azt mondhatjuk, hogy hasonló folyamat indult mog, mint A Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat paksi betonüzeme azonnali belépéssel felvess 1 Fő ÁLTALÁNOS VILLANYSZERELŐT, 2 Fő IV-, lánghegesztőt, 1 Fő MOTORSZERELŐT. Jelentkezés: Paks, betonüzem vezetőjénél. 4361) Alakulóban a% új ■mikor a bonyhádi Újfajtái kialakították! — Igen. Egyébként a megyében adott az olyan állomány, amely megfelelő körülmények között tartással, szakszerű takarmányozással 3500 literes tejtermelésre képes. A szedresi szövetkézetet említem, amely nem tudott mást tenni, mint a gondozást, a takarmányozást megjavítva 1972- ben négyezer liter feletti tejhozamot ért el, míg az előző években háromezer liter alatt termelt. —• Viszont «annak újonnan épült telepek, amelyekben a tejtermelés alig ári ei, vagy haladja meg a kétezer litert. Az összkép Így eléggé vegyes. Hogyan lesz ebből céltudatos fejlesztési irány? A kormány- határozat egyebek között arról szál, hogy a nagyüzemi termelésben szét kell választani a különböző termelési irányzatokat, kialakítani a tej- ét a hústermelő tenyészeteket. — Igen, valóban így, erről szól a határozat. A tejtermelő tehenészeteknek el kell érni az évi 4—5000 literes hozamot, a hústermelőknek az évi egy borjúszaporulatot a húsminőség javítását, a hizlalás intenzitásának növelését. Erre három lehetőség adott: a szélsőséges tej- illetve hústermelés, illetve a kettős hasznosítású fajták korszerűsítése. Ismét arra utalok, hogy a megyében a tenyésztés élvonalában lévő gazdaságok a kettős hasznosításra alapoztak már a kezdetben, mivel viszonylag távol esnek a nagy mennyiségű tejet fogyasztó nagyvárosoktól. A vörös-tarka kedvező húshasznosítása miatt nem akarnak lemondani a kedvező export- lehetőségről. Ami a különböző hasznosítású irányokat illeti: kimondottan tejtermelő fajta a kanadai holstein-friz, 6— 8000 literes tejtermeléssel, 3— 3,5 százalékos tejzsírtartalommal. Az osztrák, a bajor tarka 5—6000 literes tejtermelésre képes, négy százalékon felüli tejzsírral. A hústípust az angol—amerikai hereford, a francia charollais, limousinne képviseli. A gazdaságoknak kell eldönteni, hogy az országos programba illesztve melyik típust részesítik előnyben. Amint arról már beszéltünk, jórészt el is döntötték, a kettős hasznosítású javára. — A program szál a tervszerű apaállat-ellátásról, a mesterséges tarméhenirités gyakorlati végrehajtásáról. Ez irányban milyaa kezdeményezések történtek ? bonyhádi tájfajta — A megyében húszra növeljük az utódellenőrzésbe vont bikák számát — az országos szám háromszáz —, azonkívül országosan elsők között, a korszerű, mélyhűtött spermával való termékenyítést alkalmazzuk. A mesterséges termékenyítés már az állomány 97 százalékára kiterjed. A program szerint meg kell ^teremteni a sperma mélyhűté- ses konzerválásának, tárolásának, felhasználásának feltételeit, ehhez viszont megfelelő koncentráció szükséges. Ezért az országban hat, mélyhűtést végző állomást fejlesztenek tovább, és ezek közé tartozik a szekszárdi. A bikát tartó mesterséges termékenyítő állomások számát tizenhatról 8—10- re csökkentik, ez ismét érinti Szekszárdot, miután az új főállomás az idén teljes egészében áttelepül Palánkra. — A saját teljesítményű vizsgálatokat szolgálja a Kaposvár melletti Szarkaváron felépülő, háromszázas bikanevelő telep, három megyére kiterjedő hatáskörzettel. Itt azonos tartási, takarmányozási viszonyok között nevelik a legjobb növendékbikákat, és ezek közül a legjobbakat vonják be utódellenőrzésbe, ezek • kerülnek ki a mesterséges termékenyítő állomásokra. Az utódellenőrzésbe bevonjuk egyébként a háztáji gazdaságok megfelelő tehénállományát is. Még azt említeném meg, hogy rövidesen eljuttatjuk az üzemeknek a termékenyítő bikák katalógusét — miután ez évtől a gazdaságoknak fizetni kell a mesterséges termékenyítésért, — legyen meg a választási lehetőség, melyiket melyikeket alkalmazzák meglévő állományuk továbbtenyésztésé- hazyaLwlesztéfiéhefce A,, mezőgazdasági üzemek ez évtől hazai, ivadékvizsgált bikától; külföldről vásárolt, vagy hazai, import állományból származó tenyészbikától; kommersz, még nem minősített bikától; valamint. ivadékvizsgált ciklusra beosztott, nem minősített bikától származó spermát vásárolhatnak. vagv ezekkel a bikákkal fedeztethetnek. —♦ Miután a háztájiról szó esett, megkórdezem: a háztáji hogyan illeszkedik a programba? — A megyében mintegy öt és fél ezer tehén van a háztáji gazdaságokban. Az országos Írásijai, átlagnál kisebb, de számottevő állomány, tehát még hosszabb távra is számolni kell vele. Ráadásul ez az állomány stabilabb, mint az előző két évben volt. Az üszőállományban már jelentkezik a felvásárlási akció hatása. Úgy mondom: pozitív tényező, hogy a háztájiból az üszőállomány — amely to- vábbtenyésztésre alkalmas — nagyüzemi tartásba került. —* Tulajdonképpen ebbe az akcióba lépett be a múlt évben Aparhant. — Igen. De tovább szeretnénk lépni, elsősorban a szopós borjakat felvásárolni, tenyésztésbe állítani. A legfőbb feltétel a gümőkórmentes környezet — de ez a feltétele a háztáji tehén utáni állami támogatásnak is. — Miután a megyében ebben az évben véglegesen befejeződik a nagyüzemi állomány gümőkórmentesítése, ezt a háztájiban is érvényesíteni kell. A megyei tanács vb múlt év nyarán hozott határozata alapján megfelelő tervet dolgoztunk ki a háztáji állomány mentesítésére, a még meglévő pozitív tehenek kicserélésére. A felügyelőség apparátusa az állategészségügyi állomás nyilvántartása alapján felkereste a tulajdonosokat, tisztázni a csere, illetve az állami támogatás feltételeit. A teljes mentesítés feltételeihez tartozik, hogy más megyéből szarvas- marhát behozni csak igazoltan mentes állományból lehet, 30 napos karanténozással, az állategészségügyi állomásnak szóló bejelentési kötelezettséggel. A megyében még jelentkező gümőkóros állományt a magyarkeszi tsz-ben vonjuk össze, miután megfelelő elkülönítési lehetőségekkel rendelkezik. Befejezésül még annyit, hogy május végéig ismételten megkeressük a szarvasmarhatartó -tenyésztő gazdaságokat, megbeszéljük, hogy a jövőre nézve milyen elképzeléseik vannak a konstrukciók kialakításáról, arról, hogy milyen irányban fejlesztik tovább szarvasmarha-állományukat. Arról is tárgyalni akarunk, hogyan akarják betölteni a jelenlegi üres férőhelyeket, mert minden józan ész azt diktálja, hogy ne legyenek „foghíjas” istállók, még ott sem. ahol jelenleg az átlagosnál gyengébb az állomány. Miért öntöznek keveset ? A belterjes növénytermesztés d magyar éghajlati viszonyok miatt általában igényli az öntözést, de különösen igényli a tavalyihoz és az ideihez hasonló csapadékszegény években. Mégis a mező- gazdasági üzemek nem élnek mindenütt az öntözés adott lehetőségeivel. Egyebek közt ennek okaira is keresi a választ a Központi Statisztikai Hivatal egyik, a minap közzétett kiadványa. A mezőgazdasági üzemek öntözési kapacitása a harmadik ötéves tervben 24 százalékkal bővült. Így 1971-ben 465 ezer hektárt lehetett volna öntözni, ezzel szemben csak 205 hektárt öntöztek ténylegesen, noha a vegetációs időszak csapadékban szegény volt. Tavaly valamelyest javult a helyzet, 30 százalékkal nőtt az öntözött terület aránya. Részben azért is, mert nőtt a munka- és csapadékigényes kultúrák (a zöldség, a cukorrépa), vetésterülete. De az öntözés alakulásával még így sem lehetünk elégedettek. Az ország összes öntözött területének háromnegyed része a tsz-ekre jutott, egynegyede pedig az állami gazdaságokra 1971- ben. Az öntözhető területek csaknem 40 százalékán beépített berendezéseket találunk, több mint 60 százalékán pedig hordozható berendezéseket Elsősorban ez utóbbiak kihasználásával van baj. Egyrészt az öntözőcsövek, a szórófejek elhasználódtak, illetve a szakszerűtlen használattól vagy a karbantartás hiánya miatt tönkrementek, pótlásra, felújításra szorulnak, Másrészt viszont egyre kevesebben vállalják e berendezések nehéz munkát igénylő áttelepítését. „Az öntözés igen sokba kerül, azért nem is jövedelmező” — halljuk igen gyakran az érvelést. Ebből annyi kétségtelenül igaz, hogy sok gazdaság, főleg termelőszövetkezet, ráfizet az öntözésre. De miért? Mert nem gazdálkodnak belterjesen, például az öntözött területeken gyakran nem használnak műtrágyát, vagy csak iaen keveset. így a munka hatásfoka, a termésátlag is alacsony, a termelés pedig ráfizetéses. Az állami gazdaságok és az élenjáró tsz-ek viszont az envébként is belterjesen termelt növénvek magasabb hozamainak elérésére és állandósítására alkalmaznak öntözést és ilyen körülmények között a oótláiaaos befektetés, az ön**«ővíz költsége kamatostól megtérül. Az öntözött szántóföldi növények termésátlaga — az 1971. évi statisztikai felmérés szerint — magasabb volt, mint a nem öntözött területeken. A trágyázás költséaeinek levonása után is maradt többletbevétel az öntözés és más kiadás fedezésére, de növényfajtánként nagyon különböző összegű. A zöldpaprikánál volt a leamngasabb a megmaradó többletbevétel (10 500 forint hektáronként), majd a burgonyánál (5900 forint), illetve a paradicsomnál (5200 forint). A legalacsonyabb pedig a kukoricánál (900 forint), illetve a csatornádénál (700 forint) hektáronként. Ezek az öntözött és nem öntözött területek termésátlagainak enybevetéséből adódó ^tagszámok. K. J. A dombóvári városi és járási könyvtár értesíti olvasóit, hogy tfn-ilis 16— 24-ig a KÖLCSÖNZÉS FELNŐTTEK RÉSZÉRE SZÜNETEL, a könyvtár tatarozása miatt. Április 25-én nyitunk. (438) BT. A KGST kooperációs programja szerint az NDK és Magyarorszag fejlesztette ki a Kertiiex építőszekrény rendszerű növényvédőgép-családot. A gyártást a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyára vállalta. A napokban sok száz gépet indítottak útnak az NDK-ba, Csehszlovákiába, valamint hazánk különböző gazdaságaiba. (MTI foto — Balogh P. László felv. — KS)