Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
Emelkedik a szovjet kiskereskedelem áruforgalma A Szovjetunióban évről évre növekszik a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, növekszik a közszükségleti cikkek termelése és emelkedik a lakosság vásárlóképessége. A jelenlegi ötéves terv első két esztendejében (1971—1972) a kiskereskedelem 14,3 százalékkal növekedett. Egyre bővül a kereskedelmi forgalom, a legnagyobb szövetséges köztársaságban, az OSZSZSZK-ban is. A Novosztvi sajtóügynökség tudósítója felkérte Anatolij Szergijenkót, az OSZSZSZK kereskedelmi miniszterhelyettesét. hogy ezzel kapcsolatban válaszol ion néhány kérdésre: — Milyen a kereskedelmi forgalom, sikerül-e kielégíteni az igényeket? — Az ötéves terv első két esztendeje alatt az Orosz Föderáció dolgozóinak reáljövedelme 8.6 százalékkal emelkedett, amely eleve meghatározta a növekvő áruforgalmat köztársaságunkban. Városon és falun egyaránt élénk a forgalom valamennyi áruféleségből. Igen magas a kereslet élelmiszerekből. Az ipari centrumokban és vároKONFEKCIÖS FEHÉRNEMŰVARRÁSRA VARRÓNŐKET FELVESZÜNK. Jelentkezni: Tolna megyei Háziipari Szövetkezet bonyhádi részlegének telepvezetőjénél Bonyhád, Rákóczi u. 20. _______ _______________(x) s okban, ahol a kereslet ezekben a cikkekben különösen nagy, megfelelő tartalékokkal rendelkezünk. Figyelembe kell venni, hogy a lakosság élet- színvonalának növekedésével növekszik a magas kalóriatartalmú értékes hús- és tejtermékek részaránya a táplálkozásban. Annak ellenére, hogy az 1972-es évben sok nehézséggel kellett megküzdenünk, a szezonális tejfelvásárlás, a tejter- mékíorgalom és az állatizsi- radék-forgalom az előző év színvonalán maradt, a húséru- foeyasztás pedig 5,5 százalékkal növekedett Ezzel együtt 4,4 százalékkal nőtt a halfogyasztás, 12 százalékkal a halkonzerwásárlás, 5 százalékkal több margarint. 5 százalékkal több édesipari terméket, vásároltak, mint a korábbi időszakban. — Milyen a lakosság ellátása burgonyával és zöldségfélével? — Mint ismeretes, az 1972- es esztendő rendkívül kedvezőtlen volt a mezőgazdaság számára. így egyebek között nem kedvezett az időjárás a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcstermesztés számára sem. Mégis, a foganatosított intézkedések hatására az Orosz Föderáció lakosai — akárcsak az egész ország lakossága — megfelelő ellátásban részesül ezekből az áruféleségekből is. A lakosság téli-tavaszi burgonyaellátásának biztosítására a tervezettnél 9 százalékkal több burgonyát raktároztunk. A rendelkezésünkre álló készletek lehetővé teszik a fennakadás nélküli forgalmat burgonyából és zöldségfélékből Moszkvában. Leningrádban, az Ural városaiban, Szibériában, a Pamiiüextilmíívek tolnai gyára felvesz: KÉPZETT SZÖVŐKET 16 évet betöltött fiúkat és lányokat SZÖVŐNEK (betanuló, sí idő 3 hónap) LÁNCCSÉVÉLÖNEK ÉS CÉRNAZÓNAK (betanulási idő 6 hét.) 16 éven aluli lányokat felveszünk cérnázónak 2 műszakos üzemünkbe (betanulási idő 6 hét.) Felveszünk Imk-részlegünkbe SZAKKÉPZETT LAKATOSOKAT. Kereseti lehetőség 1800,— Ft-tól 2800,— Ft-ig. Vidékiek részére szállást biztosítunk. Naponta bejáróknak utazási térítést adunk, illetve Győrköny, Nagydorog, Kajdacs, Borjád, Kistormás, Kölesd, Jánosmajor, Szedres útvonalon bérautóbusszal szállítjuk dolgozóinkat. Évente 2—3 alkalommal kedvezményes áruvásárlás a gyár termékeiből. Uj, modern gyárban kifogástalan munkakörülmények. Szakmai és állami oktatásban való továbbtanulás lehetősége biztosított. Jelentkezni lehet: levélben, vagy személyesen Pamuttextilművek 7130 Tolna, új gyár munkaügyi osztály. (356) a Távol-Keleten és Oroszország más vidékein egyaránt. Az elmondottakhoz még any- annyit tennék hozzá, hogy a kenyér- és pékáruválaszték teljes és kifogástalan, a lakosság szükségleteit teljes egészében ki tudjuk elégíteni. — Egyes nyugati sajtóorgánumok olyan híreket terjesztenek, hogy a Szovjetuniónak nincs elegendő élelmiszerkész- lete. és esetleg sor kerül a fejadavrendszer bevezetésére. — Mindez merő kitalálás. Szó sincs semmiféle fejadagrendszerről. Ninas is rá semmi szükség, hisz egv sor élelmiszercikk terén készleteink meghaladják a tervezettet, más cikkek árusítása is határozottan emelkedő tendenciát mutat az előző évihez képest. — Milyenek a kilátások az 1973-as esztendőben? — Kedvezőek. A mezőgazdaságban foganatosított intézkedések. a kolhozokban és szov- hozokban kibontakozó mozgalom a mezőgazdasági, és ezen belül az állattenyésztési termelés növelésére igen biztató, és minden bizonnyal pozitiv hatást gvakorol majd a lakosság élelmiszer-ellátására. 1973-ban a tervek szerint csaknem öt százalékkal kívánjuk emelni a kiskereskedelmi áruforgalmat. Ezzel párhuzamosan bővül az Orosz Föderáció kereskedelmi hálózata, és egvre szélesebb körben nver majd alkalmazást a legmodernebb árusítási rendszer az önkiszolgálás. (APN—KS) Imre László : Híles tojás helye!!... A gyerek állt vagy inkább rogyadozott a fal mellett. A felnőttes szabású kiskamasz öltöny gyűrött, — szennyesen lógott rajta, nyakkendője félrecsúszott. Tiszta kisfiúarca szürkére sápadt, szeme megtört. Szánalmasabb és visszatetszőbb volt a látványa, mint a felnőtt részegeké. Merthogy részeg volt. Nem lehetett több 10 11 évesnél, — elkeserítő volt, ahogy húsvéthétfő delén ilyen esetten, tehetetlenül markolászta a falat. Két hasonló korú társa aprópénzt szedegetett a földről, amit a szerencsetlen kis srác pár pillanattal előbb tétován szétszórt. Tavalyi emlék ez a kép. Rossz ízű, lehangoló. Mások is panaszolják: ezen a napon valami nincs rendben a gyerekek körül. Disszonáns jelenségek rontják a locsolko- dás kedves hagyományának jókedvét, derűjét. Gyerekeket itatnak le a felelőtlen vendéglátók, beláthatatlan és veszélyes következmények lehetőségét idézve fel. — Egy pici nem árthat — mondják a locsolkodásra érkezett gyerekeknek, és megtöltik a Iikőrös-, borospoharat. Nem gondolnak rá, hogy a gyerekek nem egyetlen helyre látogatnak el ilyenkor. Valóban ne gondolnának rá? A gyerekek kettes, hármas csoportokban szinte házról házra, lakásról lakásra járnak. Idegenekhez is. Ez a másik visszatetsző jelenség, torzulás a húsvéti ünnepen. Vállalkozó szellemű srácok azt hiszik, így szokás, régen is így volt. Fogalmuk sincs a húsvéti népszokásokról, tradíciókról, úgy vélik, a szagos vízért pénz jár cserébe. Nincs verses mondóka, nincs tavaszünnep, hímes tojásra nem várnak. Föl sem érik ésszel, hogy közönyös felnőttek közreműködésével egyszerűen koldussá teszik magukat erre a napra. Eltűrt koldussá, akinek jókívánságaira, a hagyománynak eleget tevő locsolkodásra — hiszen ismeretlenek, idegenek .— valójában nem is tartanak igényt. De mert kidobni szégyen lenne, ám ajándékra nem ítélijc méltónak, hát aprópénzzel és gyűszűnyi itallal kifizetik őket. És a gyerekeknek nem is több a vágya, A sok-sok gyűszűnyi ital esetleg felnőttes, férfias részegséget hoz, a forintokból, ötösökből — ha igazán ügyeskedik valaki, és sok helyre betolakszik — tetemes összeg gyűlhet össie. Tulajdonképpen szörnyű, omi ilyenkor a gyerekekkel történik. Szörnyű, amikor kipirult arccal számolgatják az utcasarkon, mennyit is kerestek már. Nem örülnek, ha véletlenül mégis csokoládényuszit vagy tojást kapnak, eluralkodott rajtuk a pénzszerzés mohósága. A gyerekek felnőttektől kapnak jóváhagyást arra, amit tesznek. Nem aggódnak az anyák, apák emiatt a furcsa húsvéti szokás, megalázó kolduskodás miatt? Cs. M. 23. — Tudja, az az igazság, hogy itt már évek óta esedékes a festés, nekünk mindegy is, hogy milyen színű lesz, már kimeszeltük volna magunk is, de az üzsmegységvezető nem engedte, azt mondja, hadd csinálják szakemberek. Maga szakember? — Olyasféle. — Aztán mit kapnak ezért a munkáért? Kapelláró érzi, hogy most hazudni kellene valamit, de nem viszi rá a lelke. — Nem tudom én azt — mondja kevés szünet után — a főnök alkudott meg, nem én. És maga mit csinál itt? — A tejházban vagyok. A palackozóban. Ugyan most már nem üvegbe töljük a tejet tavaly óta, hanem fóliába. — Lehet avval keresni? — Hát... Biztos nem any- nyit, mint a festők. És maga melyik városba való? — Pesti fagyok, — A szülei is vagy csak kétlaki? — A szüleim is. Fontos ez magának? — Nekem? Ugyan már..i Kapelláró hirtelenében nem tudja mit mondjon, fohászkodik magában, jaj, el ne akadjon a társalgás valamiképpen. Elkezd beszélni össze-vissza, ami a szájára jön, kihúzza magát, nagyképűsködik, közben a veríték kiveri a felismeréstől, most megjátssza magát, és ezt a kislány észreveszi, észre kell, hogy vegye a sódert, a nagy pénzekről, amit keresnek, éjszakai züllésekről, bárokban, cinzanó mellett, a cinzanó, s megnyomja a cé első szótagját, neki magának is furán cseng amint kimondja. — Kár, hogy nem Pesten találkoztunk. Azóta már behívtam volna egy presszóba. Eljött volna? — Tudom ig én. Talán. Ha jobb dolgom lett volna. De magát ilyen festékes ruhában oda úgyse engednék be — teszi hozzá évődve. — Majd felöltöznék. Van énnekem rendes ruhám is. Közelebb húzódik, minden mellékgondolat nélkül kérdezi: — Maga mindig egyedül van itt? — Dehogy! Vagyunk itt öten is, ha a juhászok, a gulyások idebenn vannak, nem legeltetnek, összejövünk sokan. Csak most beteg a takarítónéni. Beosztottuk magunknak az inspekciót. Mindennap más takarít. Amelyikünkre sor kerül, az tovább marad. — Elég messze innét a falu. — Van kerékpár. Jaj, megyek is, mert azt se tudom hol áll a fejem, annyi a dolgom. Ebben a pillanatban közéjük vágódik egy rongylabda. Kicsi sebesen lohol utána, s megáll előttük. — Szcsókolom. Ezer bocs’. Kapelláró a pokolba kívánja, zavartan körülnéz. Észreveszi, hogy Kés is elindul feléjük. A gémeskút felől előtűnik lompos járásával Bika. Errefelé közelít az is. Odaérnek mind a ketten, most már négyen fogják körül a kislányt. A szemük vad. Felfalják a tekintetükkel. — Na mi van srácok? Meguntátok? Menjetek csak, mindjárt jövök én is. Mintha egyik se hallaná, eleresztik a fülük mellett. A kislány egyikről a másikra néz. Hátrál. Aztán a távoli irodaház felé tekint, bizony az jó messzi van ide. — Gyere te is főnök — mondja Kicsi. A kislány hosszan nézi Kicsit (Folytatjuk) Egy hónap múlva nyitja meg kapuit, és május 18-tól 28-ig tart nyitva a BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÄSÄR a városligeti és a kőbányai vásárterületen, ahol a magyar ipar legkiválóbb termékeit, valamint 32 ország sok ezer gyárt- i mányát mutatják be. Május 21-e és 25-e között, 10- től 14 óráig szakmai napok. Belépés: külön szakmai belépő, jeggyel. Ezeken a napokon a vásár a nagyközönség és a csoportos látogatók számára 14-től 20 óráig van nyitva. Más napokon 10-től 20 óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Két helyen a BNV! Szerezze be a vásárigazolványt, amely vidéki látogatóinknak 33%-os utazási kedvezményt nyújt és a vásár egyszeri megtekintésére belépőjegyül szolgál mindkét vásárterületre. \ vasárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ-mencijegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. Rendezi és felvilágosítást ad: a Magyar Külkereskedelmi Vásár- és P onarr ad'a I-ri> V?.t Budapest, Pf.: 4! Városliget. (405)
