Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-17 / 89. szám
A természetvédelem = embervédelem Tolna megyei Természetvédelmi Bizottság alakult Az Országos Természetvédelmi Hivatal nemrégiben hozott határozatot a Hortobágy nemzeti parkká való nyilvánításáról. Hazánkban ez az első nagy jelentőségű természetvédelmi intézkedés egy, Európában páratlan természeti kincs megóvására és újszerű hasznosítására. Feltétlenül üdvözlendő előrelépés. Ezenkívül azonban, ne feledkezzünk meg — ha szerényebb méretekben is — többi természeti értékünk megmentéséről és védelméről sem, mindannyiunk javára. Fontos teendő a megyénkben is védelmet érdemlő természeti értékek feltárása és védetté nyilvánításának előkészítése. Ezzel a célkitűzéssel alakult meg a Tolna megyei Természetvédelmi Bizottság, amelynek elnöke Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, elnökhelyettese Németh László, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója, titkára pedig Tarlós István megyei vadászati főfelügyelő lett. A természetvédelmi bizottság három évre szóló felkérés alapján, társadalmi tanácsadó szervként ténykedik a megyei tanács mellett. Feladata a védelmet érdemlő természeti értékek feltárásában való közreműködés, a védetté nyilvánítási javaslatok véleményezése, szakvélemény adása a védett tárgyak és területek fenntartásával kapcsolatban. A természetvédelemmel ösz- szefüggő feladatokról az Elnöki Tanács 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelete és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 12/1971. számú kormány- rendelet intézkedik. A természetvédelem országos hatáskörű szerve a Minisztertanács felügyelete alá tartozó Országos Természetvédelmi Hivatal, melynek véleményező és tanácsadó szerve a Természetvédelmi Tanács. A természetvédelem helyi feladatait — ha jogszabály másként nem rendelkezik — elsőfokon a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, másodfokon az Országos Természetvédelmi Hivatal látja el. Kik és miket javasolhatnak védetté nyilvánításra? A kormányrendelet szerint védetté nyilvánításra javaslatot tehet bármely állami vagy társadalmi szerv, szövetkezet és állampolgár. — A természetnek azokat a tárgyait, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni és óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradásukat, vagy saját természeti tulajdonságukat sérti, vagy veszélyezteti — határozza meg a rendelet. Melyek a természetvédelem tárgyai ? — Azok a földtan! alakulatok (hegy, szikla, barlang, stb.) és vizek (forrás, patak, vízesés, tó, mocsár, láp, stb.), valamint azok a növények és növénytelepítések (növényfajok, egyes fák, facsoportok, fasorok, erdők, parkok, arborétumok, stb.), amelyek tudományos szempontból, ritkaságuk vagy különlegességük miatt érdekesek; továbbá azok a vadon tenyésző állatfajok, amelyek hasznosságuk, vagy különlegességük miatt oltalomra érdemesek, vagy amelyeket kipusztulás veszélye fenyeget; valamint olyan területek és tájrészek, amelyek tájképi jellegzetességük, vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek. A rendelet előírja, hogy a természetnek védetté nyilvánított tárgyait elpusztítani, vrgy megrongálni, a természetvédelmi terület, vagy tájvédelmi körzet jellegét megváltoztatni, n védett fajhoz tartozó nővér ’t vagy állatot pusztítani, illetői Árucsere 500 millió rubel értékben A csehszlovák - magyar kereskedelmi kapcsolatokról leg tenyészetében zavarni tilos. Tolna megyében a felsőten- gelici parkerdőt, továbbá a gyulaji vadrezervátumnak a világon egyedülálló Csapody- sáfrányt termő erdőrészletét és a Báta határában álló két tölgyfa-matuzsálemet nyilvánították már régebben védetté. Arra javasolták a szekszórd- sötétvölgyi erdő egyik részét, a lengyel! mezőgazdasági szakmunkásképző intézet ősparkját, a hőgyészi nevelőotthon parkjának öreg platánját és a nagydorogi legelő különleges gombatelepeit. Ezután fokozottan gondoskodnak a védett területek „karbantartásáról” is. így például a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság az idén 170 ezer forint költséggel megkezdte az eléggé elhanyagolt ten- gelici parkerdő és eliszaposodott tavának rendbehozását, fenékgátakat épített a patak szabályozására. A Tolna megyei TB intéző bizottságának már az első megbeszélésén — amelyen a megyei tanács, KISZ-bizottség, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a természetbarát- és horgászszövetség szakvezetői vettek részt — tizenöt értékes természeti objektum feltárásának, s majd védetté nyilvánításának előkészítését tárgyalták meg, dr. Pataki Józsefnek, a megyei természetbarát-szövetség képviselőjének előterjesztésére. Bárd Flóriánnak, a Szekszárdi Horgászegyesület elnökének indítványára, kitűnő helyismerettel rendelkező, lelkes honismereti kutatókat, pedagógusokat, népművelőket, természetbarátokat kémek fel ezen objektumok részletes feltárásának előmozdítására. S a lakosság segítségét is kérik az eddig ismeretlen természeti értékek, szépségek felfedezésére. Ilyet bárki bejelenthet a 22. Első nap alig haladtak valamire. Kapelláró nehezen tudta elérni, hogy délutánra úgy-ahogy összeszedjék magukat Túl friss volt az élmény, a szabad élet illúziójának öröme, a rácsokon kívüli világ ezer színe és változatossága. Ott kinn a pusztán, úgy tetszett, a levegő is más. Örömük hasonlított az alkoholmámorhoz, olyanok voltak, mint a részegek. Hemperegtek a fűvön. butaságokat ordítozták, énekelve közölték egymással mondanivalójukat, s ez a fals operajáték bolondí- tóan vidám volt, mindenről elfelejtkező. Vad és szertelen. Kicsi valahaimét egy rongylabdát hozott elő, rugdosta, szaladt utána, mint az eszeveszett. Kés az éjjeliőr kutyájával kötött barátságot, mindenkit odahívott, nézzétek, meg is őrülök, ez a puli röhög rám, teli szájjal vigyorog, gyere, fogjunk csirkét, zabáid meg. ássuk el a tollát, na, melyikünk éri utol a másikat, hirtelen megállt, a kutya ugyanúgy lestoppolt, csak a farkát mozgatta sebesen, majd a füleit hátracsapva nekilódult a mezőségnek, hátrahátranézve, mintha most ő hívná Kést, gyere, nézzük, melyikünk bírja tovább? Bika odament a régi, rossz gémes-; Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályára. A védelemre javasoltak közt vannak a Sióagárd melletti Anyavár romjai, a paksi Vörös malom völgye, a történelmiföldrajzi érdekességű Bottyán sánchegy, a tengelici Bogárzótó, a banai erdő és tó környéke, az ozorai vár és kilátó, a regölyi földvár, Keselyűsben a sárosaljai tó és a Sió-torkolati mű megépültével új holtággá váló Sió-szakasz, Bárd Flórián kezdeményezésére a palánki Füstös-tó környéke, továbbá a bátaapáti-üveshutai fenyves. Figyelemre méltó a szekszárdi Csötönvi völgyben kialakítandó víztároló terve, jövőbeli horgászparadicsomként is. Dr. Pataki József elkészítette a megye természeti érdekességű és szépségű tájait behálózó turistaútvonalak tervének térképvázlatát is. Az ösvények jelzését a természetjáró-szakosztályok vállalják, így a_ bonyhádi diákok a Lengyeltől Keszőhidegkútig a Hegyháton, a tolnai turisták Tolna—Dombori—Bogyiszló körzetében, a paksi gimnazisták környékükön tárják fel és alakítják ki a turistaútvonalakat. Németh László, a gyulai! erdő- és vadgazdaság igazgatója kilátásba helyezte, hogy az erdőgazdaság északi széléhez tartozó, gyönyörű környezetű és turistacsoportok által megközelíthető regölyi erdőben parkerdőt alakítanak ki, pihenő-. tűzrakóhelvekkel és a rossz időjárástól védő „esővárral”. Csak helyeselhető Herczigh Gábornak is az a bejelentése, hogy a mesvei KISZ-bizottség természetvédelmi pályázatot tűz ki a fiataloknak sz.ülő- vagv lakóhelyük természeti értékeinek leíró ismertetésére, feltárására. kúthoz, tempósan megvizsgált mindent, a legnagyobb részletességgel, csak úgy kedvtelésből felhúzott legalább húsz vödör vizet, azután arcát, fejét megmerítette a vályú melletti hordóban, srácok, ez ha- láli jó, ez több a jónál, levetkőzött derékig meztelenre, csapkodta magára a vizet. Kapelláró bejárta hirtelen az egész majorságot, kisborjúk nyalogatták a kezét, birkák néztek és bégettek rá bután és ő roppantul élvezte az egészet, elment a szénakazlakig, majd vissza, az épületek árnyékába, de ott se bírt megállni, hajtotta, űzte valami, most nem tudott volna fölmenni a létrára, nem tudott betelni a nyár eleji nap fényével, amely felszikrázott az ablaküvegeken. — Maga mit keres itt? Kicsoda maga és hogy kerül ide? — rezzentette föl egy női hang az egyik majorszéli épület bejáratánál. Az ajtó nyitva volt, fahérköpenyes tizenhétéves forma lány állott előtte. Hosszú, szőke haja lófarokban hátrakötve, csupa habzó tisztaság. szabályos, kerek arcában kék szemek, száz nyárra elég kékség. Akaratos álla fölött kissé lehajtó alsó ajak, természetes pirosságú, bele kellene harapni. Hosszú lábszárán a tél hótiszta fehérsége, amit a piros szandál hangsúlyozottá tesz. Kicsit elálló Csehszlovákia jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió ég a Német Demokratikus Köztársaság után, a magyarok pedig Csehszlovákia kereskedelmi üzletfelei között az ötödik helyet foglalják el. 1971-ben Csehszlovákia és Magyarország több mint 400 millió rubel értékű árut cserélt. 1972-ben a kölcsönös kereskedelmi forgalom nagyjából 10 százalékkal nőtt. 1972. őszén Budapesten árucsere- és fizetési megegyezést írtak alá Csehszlovákia és Magyarország között az 1973. évre; E megegyezés alapján az idei árucsere-forgaJom túlhaladja a hosszú távú szerződésben előírt forgalmat, s eléri az 500 millió rubel értéket Magyarország Csehszlovákiának egyebek között bauxi- tot, aluminiumoxidot, alumíniumot húst. hústermékeket bort, konzervekét és különböző mezőgazdasági termékeket szállít. A csehszlovák kivitelben fokozott hangsúlyt kap a tüzelőanyag, villanyenergia, hengerelt fémek, vegyianyagok. fa- és papíripari áruk, komló és sör szállítása. A két ország közötti árucsere terjedelmének kiszélesítésében döntő szerep jut a gépipari termékeknek. A magyar kivitelben emelkedik a szerszámgépek, az erő6- és gyengeáramú elektrotechnika, a finommechanikai műszerek és termékek, mezőgazdasági gépek és vasúti személykocsik -zárna. A magyar export jelentős részét a komplett berendezések szállításai alkotják — már 1971-ben megkezdődött a lábujjaival, erős térdeivel mintha kitárulkozna előtte, hangja csengése azonban idegenebb az idegennél, a teste hív, a szava eltaszít, elszédül aki látja, hallja. Kapelláró alig tud megszólalni, hebeg, nem talál szavakat; — A festés... mi vagyunk a festők. Csak mielőtt nekikezdünk, gondoltuk, körülnézünk egy kicsit. Ott... A többiek is ott vannak. Olyan jó itt. Tudja, városi srácok vagyunk. Meg amúgy is... hiányzik a friss levegő. A lány arca némileg megenyhül. — Mondták az irodán, hogy festés lesz — csicsergi valamivel barátságosabban. — Hát akkor csak fessenek nyugodtan. De aztán szép legyen ám! Mert a csúnyát azt nem szeressük. — Olyan lesz, mint a szeme Vagy amilyenre akarja. — Nincs nekem beleszólásom abba! — Miért ne lenne — leheli a szavakat Kapelláró. Sírni tudna a rászakadt gyönyörűségtől. Ebben a pillanatban úgy érzi, nincs amit meg ne tenne ezért a lányért. Már azért is. hogy ránevessen legalább. Vagy csak egy félmosolyt vesztegessen rá, de az néki szóljon. (Folytatjuk) AZONNALI BELÉPÉSSEL TAKARÍTÓNŐT FELVESZÜNK. Élelmiszer és Vegyiáru Nagyker. V. Szekszárd, Bogyiszlói ük (337) konzervgyárak, gépműhelyek) mélyhűtőházak, szervizállomások és iparcsarnokok kivitele — ezeket a két ország építőipari vállalatai közösen építik fel. Magyarország Csehszlovákiából importálja teljes szerszámgép-behozatalának 16 százalékát, traktor- és személyautó-- behozatalának 9 százalékát, kőszénbehozatalának 25 százalékát és koksz-, valamint magnezitbehozatalának 12 százalékát. A Magyarországra irányuló csehszlovák kivitelben hosszú idő után ismét szerepelnek a komplett berendezések és beruházási jellegű objektumok.' Ezek közé tartoznak a Dunai Hőerőművek számára szállított nagyméretű kazánok, az Özdi Vasművek rekonstrukciójához szükséges nagyméretű berendezések, (ipari kazánok stb.) — melyek teljes értéke 70 millió rubel. Jelentős még a vasúti teherkocsik, cement- gvári berendezések, szerszámgépek könnyűipari, mezőgaz-- dasági, építőipari és útépítési gépek, gyengeáramú elektrotechnikai gyártmányok és különböző szállítóeszközök ma-j gyarországi exportja* Áz 1971—1975-ös időszakra! aláírt csehszlovák—magyar hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés igen sok szocialista integrációs elemet tartalmaz — összhangban a KGST államainak 1971-ben, Bukarestben aláírt komplex gazdasági programjával. A hosszú lejáratú megállapodások alapján valósulnak meg a különböző kooperációs szállítások: koooeráció a gvengeáramú iparban (57 millió rubel értékben), a sertéshústermelésben (21 millió rubel); közúti szállító- eszközök gyártásában (56 millió rubel) stb. Most készül egy igen nagy jelentőségű egyezmény a személyautó-gyártás koooerációjáról Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország között. A KGST tervei alapján történő szakosítás is egvre nagyobb szerepet játszik a csehszlovák—magyar árucserében. Becslések szerint a két állam közötti kölcsönös árucsere 1972-ben már egyötödét jelentette azoknak a termékeknek, amelyek szállítását a gyártás szakosítása alapján irányították. (Sok esetben nem csupán kétoldali csehszlovák—magyar, hanem többoldalú szakosításról van szó a KGST keretein belül.) Ide sorolhatjuk a gumiiparban, továbbá a rádióizotóp- és gyógyszerárú-szállításokban való együttműködést, vagy például az üvegipari munkamegosztást. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS) Budapesti tervező vállalat szekszárdi munkahelyre FELVESZ: Épületgépész ÉS VILLAMOS TERVEZŐKET, szerkesztői munkakörbe: ÉPÍTÉSZTECHNIKUSOKAT. Jelentkezés: SZÖVTERV Tolna megyei irodavezetőnél Szekszárd, Rákóczi u. 2. Telefon: 12—03L (362) BALLABÁS LÁSZLÓ Imre László: Két év nyolc hónap
