Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
Pszichológiai előadást tar. tottak termelőiszövetkezeti személyzetisek részére a legutóbbi továbbképzésen. Mondják, az előadás rendkívül érdekes Volt, s a személyügyesek szerint az lenne az „igazi”, ha a hallottakat alkalmazni is tud. nák. Jó lenne, ha jutna idő a tsz-tagok jellembeli sajátosságaival, annak fejlődésével foglalkozni; azaz alaposan megismerni az embernek nemcsak a munkáját, hanem magát az embert is. Csakhogy. A személyzeti munka ma még amolyan papírszagú, adminisztratív jellegű munka: nyilvántartás, adatok egyeztetése, ügyelni arra, hogy a megfelelő rubrikákban mindig hiánytalanul feltüntessék a megfelelő adatokat. Ritka, hogy csak a személyügyekkel foglalkozzék egy-egy dolgozó, rendszerint csatolják valamelyik más munkakörhöz. Többnyire az elnökhelyettes, olykor az üzemgazdász dolga, de előfordul, hogy valamelyik ad. minisztrátor végzi, „akit még a vezetőségi ülésekre sem hívnak meg”. Mi a termelőiszövetkezeti személyzetis dolga? — Erre a kérdésre kerestünk választ a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben. A személyügyes: Kurdi László, a szövetkezet üzemgazdásza. — Állandóan, folyamatosan nyilvántartani a személy életében bekövetkező változásokat. — Ez minden tsz-tagra vonatkozik? —Nem. Kizárólag azokra, akikre ezt a rendelkezés előírja. A kétszázhúsz dolgozó szövetkezeti tagból 37 emberre. — S a többiek? — A szakmunkások és a be. tanított munkások képzésének és továbbképzésének hivatalos részét intézem. Aki ezekbe a kategóriákba nem tartozik, annak a személyzetissel gyakorlatilag semmi tárgyalnivalója nincs. — Akkor arról beszéljünk, ami van. Megmutatná, hogy mit tartalmaz egy ilyen doszsz:é? — Hogyne. Az elnök, főmezőgazdász, főkönyvelő, főmér- nöK, jogtanácsos, üzemi vezetők, önálló brigádvezetők, egyetemet és főiskolát végzettem dossziéjában többek között a törzslapot tartjuk. Ezen feltüntetjük a személyére, családjára. vagyoni állapotára, iskolai végzettségére vonatkozó adatokat, s a dolgozó valamennyi eddigi munkahelyét. Az adatokat egyeztetjük az okmányokkal. Itt van az erkölcsi bizonyítvány, a kitüntetések javaslata, oklevélmásolatok. kitüntetés-másolatok, s az a vezetőségi határozat, melyben a fizetést állapítják meg. A dosszié legfontosabb része azonban a minősítés. Alapminősítést háromévenként, kiegészítő minősítést pedig négyévenként készítünk. A dolgozó a minősítést aláírja. és véleményt fűzhet hozzá. A minősítést végző munkatársakat a vezetőség jelöli ki, s ők a megfelelő szempontok alapján értékelik a dolgozó munkáját, emberi tulajdonság gát —Felsorolna néhányat a szempontok közül? — Vizsgálják például, hogy a minősített dolgozónak milyen a politikai felkészültsége, a népi demokratikus államrendhez való hűsége, magatartása, megfel cl-e a szocializmus erkölcsi normáinak. Értékelik a dolgozó emberi tulajdonságait, azt. hogy vissza. él-e a hatalommal, vagy sem, hajhássza-e az anyagi előnyöket vagy sem, a közösségi vagy pedig a családi, baráti érdeke, két állítja-e előtérbe. A dolgozó munkájával kapcsolatban azt próbálják tárgyilagosan megállapítani, hogy milyen az áttekintő képessége, mennyire ismeri a munkaterületét, képes-e megérteni társadalmi, gazdasági összefüggéseket Nézik a vezetőkészségét, azt, hogy vállalja-e mindenkor a felelősséget, milyen a bírálat, hoz való viszonya, igényli-e és elfogadja-e a tsz-tagok javaslatát. — Mi történik, ha valaki ezeknek a szempontoknak nem felel meg? — Természetesen mindenki minden szempontnak nem felelhet meg. Ha valakinél hiányosságot tapasztalnak, javasolják a változtatás módját. Történetesen: szakmailag, politikailag képezze magát. A hátrányos emberi tulajdonságokkal rendelkező dolgozó ele. ve nem kerülhet vezető beosztásba, s ha ilyesmi mégis előfordul, azt a minősítésben szóvá teszik. Az én dolgom a minősítés pontos, alapos előkészítése; a pártvezetőség véleményét minden alkalommal kérem a dolgozó politilcai állásfoglalásáról. Minősítést a szövetkezetben 18 emberről készítenek, rajtuk kívül személyi dossziéja 19 dolgozónak van — őket nem kell minősíteni. — A továbbképzés, a szak- és betanítottmunkás-képzés is személyügy”. — Igen. Termelőszövetkezetünkben 66 szakmunkás, és 81 betanítottmunkás dolgozik. Feladatom a képzés és a továbbképzés hivatalos ügyintézése. Az én dolgom megszervezni a különböző tanfolyamok lebonyolítását. A télen növényvédelmi tanfolyam volt a szövetkezetben. s — mivel az Alkotmány Tsz a bajai kukorica; termesztési rendszerben dolgozik — a traktorosok Baján tanulták a termesztéstechnológiát — Hogyan foglalkoznak a fiatal szakemberekkel, az utánpótlással? — Szinte mindig van ösztöndíjasunk valamelyik felső- oktatási intézményben. Az ösztöndíjasok nálunk töltik a gyakorlati időt. A gyakorlati idő végén a különböző munkahelyek megkérdezésével minősítést készítünk róluk. Ennek alapján vagy itt maradnak, vagy pedig megválnak tőlünk. A termelőszövetkezet a negyedik ötéves tervre kidolgozta, hogy . hány szakemberre lesz szükség. Előre meghatároztuk azt is, hogy a jelenlég nálunk dolgozó szakemberek milyen továbbképzésen vegyenek részt. Minden tsz-vezető szakágának megfelelő továbbképző tanfolyamokra megy. — Kinek tartozik a személyzetis beszámolni? — Minden évben egyszer beszámolót tartok a vezetőségnek a személyzeti munka helyzetéről. Itt szó kerül arról, hogy kit javasolunk minősítési hatáskörre, kivel bővítsék a minősítettek számát. — Milyen iratokat őriz a személyzetis fiókjában? — A kitüntetettek és a ju- talmazottak nyilvántartását. Évente kettő-négy személyt javasolunk miniszteri és kormánykitüntetésre. Helyi alapítvány a „Kiváló tsz-tag” kitüntetés — jól dolgozó tsz-tagok kapják. Különböző statisztikai jelentéseket, melyek az iskolai végzettséggel, a tsz- tagsággal kapcsolatosak. V. M. A ranyJíoszorűsoh műsora Furcsa, de jellemző: a legtöbb város, község lakossága nem ismeri saját művészeti csoportjait. Büszke sikereire, számon tartja eredményeit, csak éppen nem hallja, látja műsorukat. Sokszor nem restség miatt, hanem mert nincs rá alkalma. A csoportok mindenütt adnak műsort, csak éppen otthon nem. A három szekszárdi kiváló együttes, a szövetkezeti madrigálkórus, a pedagóguskórus és a néptáncegyüttes április 27-én bemutatkozik a város közönségének. Remélhetőleg és várhatólag valódi bemutatkozásra kerül sor, az együttesek megmutathatják az összes színét tudásuknak, hiszen elegendő idő áll majd rendelkezésükre a kétórás műsorban. Az önálló bemutató műsorrészek mellett a kórusok egy- egy száma közös lesz a táncegyüttessel, és egy számot a három együttes együtt mutat be. A programban szerepel majd jó néhány bemutató is. A tánc- együttes két száma ősbemutató egy pedig az első vállalkozás arra, hogy amatőregyüttes mutassa be az Ecseri lakodalmast. Az ötlet jó, követhető, tovább fejleszthető: váljon szokássá az évenkénti bemutató, amelyen a nézők lemérhetik együtteseik fejlődését, megismerik új törekvéseiket. vi— iAutók, Autóval megyünk. Elegendő tehát reggel hatkor indulni, kilencre, fél tízre kényelmesen felérünk és igaz, hogy Budapesten mindig kevés az idő, estig azért az intézendőket elintézzük, sőt kicsit körül is nézhetünk. Kiállítás, bemutató, múzeum, esetleg a filmmúzeum és az elmaradhatatlan bevásárlás. Szóval, ha okosan gazdálkodik az ember a délelőttel és a délutánnal, másfél órával szabadon rendelkezik, s ennyi már elegendő valamely kiállításra, vagy arra, hogy felkapaszkodjunk a Citadellára gyönyörködni Budapest látványában. A vidéki ember a fővárosban mindig talál magának hasznos elfoglaltságot. bőven akad látni-, bámész. kodnivaló és a száz forint addig tart csak, amíg felváltjuk. Hogy hová megy a pénz? ördög tudja. Egyébként azért sincs értelme túl korán indulni, mert Budapest későn fekvő é6 sokáig aivó város. Ez persze a munkásokra nem vonatkozik, de vonatkozik sok minden másra, főleg a belvárosra, a Váci utcára, ahol délután minden második ember külföldi állampolgár. De hát hol vagyunk még a Váci utcától? Éppen csak elhagytuk Szekszárdot, az újvárosi temetőt, a MEZÖBER irodaházát és az első üzemanyagtöltő állomást A Sió-hídról visszanézek. Oldalt a Sió-csárda, előtte autók várakoznak, mint mindig Eszembe jut, hogy évekkel ezelőtt „nehezen akart beindulni” és voltak, akik úgy vélték, hamarosan bezárja kapuit mert nincs forgalom, nincs vendég. Ilyen cipőben járt a paksi halászcsárda is, kilátástalanságát még növelte a szomszédos vendégszippantó dunakömlődi halászcsárda. S valóban úgy látszott, Szekszárd és Dunaföldvár között túl sok a három „vendéglátóipari egység”. Eltelt néhány esztendő és közben bebizonyosodott, ha a hatvanas években jól megalapozott optimizmussal nem számoltak volna az illetékesek azzal, hogy rövid idő alatt a személy- gépkocsikkal utazó emberek száma megháromszorozódik, hát most kellene igen gyorsan felépíteni, mind a Sió-, mind a paksi halászcsárdát Nincs talán abban semmi túlzás, hogy Magyarországon a vitalitást, a pezsgést a gazdasági élet elevenségét jól mutatja az ország szive felé tartó főútvonalak áramlása, nyüzsgése, élénksége. Volgák, Moszkvicsok, Volkswagenok haladnak Budapestre értekezletre, üzleti tárM ttiaKfO*.»A iMXilW gyalásra, anyagbeszerzésre, tervegyeztetésre viszik a benne ülőket. Állami, vállalati és magánkocsik sokasága. Az aktatáskákban megrendelők, árajánlások, jegyzőkönyvek, tervrajzok, kérvények, beadványok és nemritkán néhány domizson a csomagtartóban, segédlet az anyagbeszerzőnek, a ktsz- ügyintézőnek. A csárda éppen arra való most is, mint a múltban. Arra, hogy megálljunk. itassunk, mint a régi világban. Csakhát a mai vásárlók, a mai kereskedők, a mai üzletkötők Dunakömlődön pihenőt tartva zónapörkölt helyett Iánesérdék, gost, kisüsti helyett kávét vagy konyakot kérnek. Halászlére többnyire visszafelé jövet ülnek be és bort isznak hozzá, a gépkocsivezetők Pepsi-Colát, Traubl. sodát. Dunakömlődön reggel főleg azok állnak meg, akiknek kevés az idejük, sürgős az útjuk. Itt látom a Ferihegyre iparkodó szakszervezeti titkárt, utazik a Szovjetunióba, a bútorüzlet vezetőjét, megy fejtágítóra, a termelőszövetkezeti elnököt, szóval itt látom a mai utazókat. A pénztárosnő egyúttal hírlapárus: újságok, folyóiratok, képeslapok kaphatók nála és mindenféle hazai meg külföldi cigaretta. Az autók félkörbe fogják a csárdát, a kamion úgy áll ott, mint valami erődítmény. Lovas fogat se közel, se távol. Nem állt itt szekér talán soha. Ezért végképp azt mondom, az út menti csárdák mindegyike autóscsárda. A helybeliek már rég nem bámulják meg a nyugati kocsikat. Keresztülnéznek rajtuk, a „fióksöntésben” megisz- szák a 6örüket és mennek a dolgukra. Utazunk hát tovább. Nemsokára látni fogjuk Dunaújváros füstölgő kéményeit, utána Százhalombattát, ahol örökké ég a fáklya... Modern Magyarország. Nincs például az út mentén benzinkút, van helyette üzemanyagtöltő állomás. A du_ naföldvári például olyan, hogy bazár és bisztró csatlakozik hozzá és felirat hirdeti: Ha elmulasztjuk a szélvédő^ üveget letörölni, akkor tartozunk önnek egy ingyen tankolással. Egyszer igazán elmulaszthatnák. Egyszerűen reklámcélból. No de hát a bazár. Megveheti ük még a „fogyi-rolit” is és nyomban neki- gyűrkőzhetünk leadni néhány kilót. Kell ez? Nem tudom. Van. Égy. kettő, három, négy, öt, hat, hét...' ennyi, vagy talán náhánnyal több bisztró, autócsárda kínál Budapestig rövid pihenőt, és nagyjából ugyanannyi a modern benzintöltő állomás, olyan, amilyet néhány évvel ezelőtt legfeljebb a nyugati filmeken láthattunk. A csárdákban étel, ital, whyski, francia^ konyak, rétes, lángos, sült keszeg és hűsítő ital minden mennyiségben. Nem mindegyik egyforma. A dunaújvárosi benzinkút és csárda bisztrója kifejezetten előkelő „létesítmény". Állva fogyasztás nincs és olykor kísérettel vonulnak be a „nagy” emberek, látni rajtuk, megszokták és élvezik, hogy körülöttük forog a világ. Bár ki tudja? Nincs kizárva, hogy otthon némelyik derék utókalkulátor és csak ilyen helyen szereti nagytőkésnek, gyártulajdonosnak mutatni magát. Óh, emberi gyarlóság. Előkelő még ez a bisztró attól is, hogy francia és angol nyelven kínálják a falakon függő márkaemblémák a francia konyakot és a skót whyskit. Egy magyar autócsárdában. És kinek? A francia mérnöknek, a csehszlovák szerelőnek, az olasz marhakereskedőnek, a nyugatnémet vadásznak? Nekünk méregdrága és valahogy jobban festene, ha ez a magyar autócsárda szekszárdi kadarkát, vagy somlói traminit ajánlana, emberek traminit ittak már a Habsburgok is, hogy ne haljon ki a fiúág. Budapest közelében sűrűsödik a forgalom, a szembe jövő autók mennek vidékre és várom, hogy társaim közül valaki szellemeskedjen: viszik a szempontokat. Nem jut eszébe senkinek. Újabban a fekete rendszámtáblás autó az ironizálás tárgya. Egyik: „Hibaelhárítás” felirattal megelőz minket, fehér inges, nyakkendős „munkásokkal” Kilenc óra. Megérkeztünk Budapestre. A kocsit a pesti oldalon, az Erzaébet-híd alatt, a parkolóhelyen hagytuk egy autó. falanszterban. Dehát így a jobb, mivel sok a dolgunk és ebben a hatalmas városban ne közlekedjen gépkocsival az az ember, akinek sok a dolga, a szaladni valója. Üljön villamosra, vagy földalattira, többre megy, gyorsabban halad. Mindenütt autó, az autók lassan nem tudnak mozdulni az autóktól. — Sz. P. — Remélni dosszié
