Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
Le. TOLMáMÉGYEI világ proletárjai, egyesöljeteki XXIII. évfolyam, 88. szám ARA: 1,20 FORINT WZ Cm$.Á &4N/U .UP3 A Vasárnap, 1973. április 15. Közös összefogás a lakosság burgonya-, zöldség-gyümölcs ellátására A tsx-sxoveiségek és a MÉSZÖV együttes ülésén besxélték meg a feladatokat Együttes ülést tartott Szek- szárdon a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének székházában megyénk 2 tsz-szövetségének elnöksége, a MÉSZÖV elnökségével és a TOLNAKER igazgatóságával. Az ülésen Lakos József, a tsz-szövetség elnöke elnökölt. A tanácskozáson megjelent a megyei párt- bizottság képviseletében Szakáll László, a gazdaságpolitikai osztály munkatársa is. Az Ülésen egyetlen napirend szerepelt: a TOLNAKER 1972. évi munkáiénak értékelése, a korszerűsített TOLNAKER tevékenysége. Mint ismeretes, a vállalat a gazdasági bizottság határozata alapján 1971. március 17-én alakult a MÉK jogutódaként. ’A vállalat a mezőgazdasági leim el ős zö vetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közös vállalata. Létrehozásában az indulásnál 34 tsz és 19 ÁFÉSZ összesen 53 szövetkezet vett részt; jelenleg 19 ÁFÉSZ és 26 termelőszövetkezet tagja van a közös vállalatnak. Tagiai, mint a beszámolóból kiderült, kivétel nélkül eleget tettek vagyoni hozzájárulásaik befizetésének, és az 1972. év végén a tagok vagyoni betéte jenek összege 2 273 000 Ft. A közös vállalat igazgatósába és ellenőrző bizottsága az alapító okiratban meghatározott hatáskörben és a működési szabályzatuk előírásai szerint aktívan tevékenykedik.' Az ellenőrző bizottság rendsze- • résén és folyamatosan részt vesz a vállalati egységek ellenőrzésében. szakértők bevonásával felülvizsgáltatta az éves mérleget és megbízása alanián a MÉSZÖV revizori irodáia elvégezte a vállalat kétévenként esedékes általános fel ű 1 vi zs ?á 1 a tá t. A vállalat alaptevékenysége s— a burgonya-, zöldség-gyümölcs felvásárlás és értékesítés az elmúlt 2 év során a kedvezőtlen terméseredmények ellenére is jelentősen fejlődött. «— A felvásárlási forgalom 34 l százalékkal emelkedett; — a lakossági igények kielégítésére 55 százalékkal több árut értékesítettek; — évente mintegy 250—280 vagon árut tárolnak a lakosság téli, kora tavaszi ellátására. 2 év alatt megkétszereződött a vegyes cikkek felvásárlása, örvendetes, hogy a tagszövetkezetek többsége a szerződéses kötelezettség teljesítése tekintetében, jó példát mutat. Avá- lalati összforgalomból 65 millió Ft a tagszövetkezetek közvetlen forgalma. A forgalomban való közreműködés, valamint a vagyoni betétek után két év alatt 960 000 Ft került felosztásra a tagszövetkezetek között. Van olyan tagszövetkezet, amely két év alatt már visszakapta az általa befizetett vagyoni hozzájárulás ösz- szegét. A közös vállalat múlt évi nyeresége meghaladta a 4 millió forintot. Kedvezően alakultak a hatékonysági mutatók is. Az eredmények mellett a beszámoló részletesen feltárta azokat a vállalat tevékenységét akadályozó külső és belső tényezőket, amelyek megszüntetése előfeltétele a jobb munkának. önkritikusan elemezte, hogy egyes dolgozók munkastílusa és -módszere ma még nem felel meg a tulajdonos és alkalmazotti viszony új követelményeinek; •— egyes tagok szerződésben vállalt áruszállítási kötelezettségeiknek nem tesznek eleget; í— nem éri eí a kívánt szintet a közös vállalat és az ÁFÉSZ-tagok árufelvásárlásának és -értékesítésének koordinálása;-í— érdekellentétek Jelentkeznek a kereskedelmi egységek telepítése tekintetében. Részletesen felsorolta azokat a külső tényezőket, amelyek hátrányosan hatnak a vállalat munkájára. A kritikus, önkritikus hangvételű beszámoló jó alapot adott a vitához; Panók László a Zöldséggyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója elismeréssel szólt a tsz-szövetségek HVDSZ küldöttértekezlet Szekszárdim Á HVDSZ Tolna megyei Bizottsága pénteken, a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban tartotta a múlt évi munkát értékelő küldöttértekezletét. A tanácskozáson részt vett. Szanvi Dezső, a HVDSZ központjának alelnöke. A megyei tanács vb-t dr. Kelemen Sándor ipari osztályvezető képviselte. Az értekezlet alapjául dr. Szendéi Imrének, a HVDSZ megyei titkárának beszámolója szolgált. A szocialista munkavérseny- ben — a HVDSZ-hez tartozó üzemekben — 1600 dolgozó vesz részt. A szocialista címet elnyert brigádok száma 250, a megtisztelő címért küzdőké 91. A munkaversenyben új elem, hogy egy-egy meghatározott cél elérésének érdekében komplexbrigádok alakulnak. Tanulságos példák adódtak erre a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál. Ma már 16 alapszervezetnél folyik tömegpolitikai oktatás. 1971-ben csupán 9 alapszerve- r.etben mutatkozott ez iránt igény. Igen színvonalasak az előadások a szekszárdi költségvetési üzemnél, a Hügyészi Textilfeldolgozó Vállalatnál. és a MÉSZÖV elnökségének elhatározásáról, hogy együttes ülésen értékelik a közös vállalat munkáját. Ez a kezdeményezés országosan is egyedülálló. Az egyesülés a TOLNAKER munkáját igen jónak értékeli, országos viszonylatban is a legjobbak közé sorolja. Számos szakmai tanácsot, iránymutatást adott a munka további javításához. Horváth József a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta a TOLNAKER és tagszövetkezetei és a tanácsi szervek fele- lelősségét a lakosság burgonya-, zöldség-gyümölcs ellátásában. Különösen napjainkban, amikor az étkezési burgonya iránt a kínálatot meghaladó kereslet jelentkezik, közös összefogásra van szükség, hogy a lakosság .igényeit kielégíthessük. A vitában Klein István, a Tamási ÁFÉSZ elnöke, Kolozs István, a Tamási Tsz Szövetség titkára. Péti József, a regölyi. Besenyel Zoltán a szakcsi termelőszövetkezet elnöke, Bódi István a SZŐ VOSZ főosztályvezetője és Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese vett részt, mondott véleményt a vállalat munkájáról és tett sok hasznos javaslatot a munka megjavítására. Az együttes ülés elfogadta a vállalat beszámolóját, s a szerződéses kötelezettségek teljesítésére a tagszövetkezetek és a vállalat jobb együttműködésére hívta fel a figyelmet. ' SZ. J. Választunk, szavazunk Urnákhoz járul a nép, a szavazócédulák csaknem 70 ezer közülünk való, értünk megbízatást vállaló állampolgárt Indítanak el a tanácstagok fontos, közéleti posztján. Heteken át zajlottak városainkban, falvainkban a gyűlések, a közös gondokat megvitattuk, mintegy útravalót is adva a tanácsok elkövetkező négyéves tevékenységéhez. Túlzás nélkül mondhatjuk, ritkán gondolkodott így együtt a népnek ekkora ..okos gyülekezete”, hiszen a választópolgároknak mintegy 40 százaléka jelent meg e helyi fórumokon, s jelölte közvetlenül a tanácstagi tisztség jövendő birtokosait. Ez egyaránt példázza a lakosság szoros érdekeltségét a helyi politika kialakításában, a népképviselet erősítésében és azt, hogy ma igazán nagy tömegek készek cselekvőén támogatni a tanácsokat a közgondok leküzdésében. Állampolgári jogunkkal élve döntünk arról, ki képviseljen bennünket a tanácsban, ki élvezze bizalmunkat. Ismerjük őket, akiknek a neve a Hazafias Népfront javaslatára közvetlenül a lakosság döntése alapján került a szavazócédulákra. Ha nem is mindig laknak mellettünk, jó szomszédunkká teszi őket segíteni akarásuk, az, hogy életünk jobbra fordulását kívánják előmozdítani, személyes gondot formálnak önmaguk számára a ml ügyes-bajos dolgainkból. Közösségi emberek. akik napi nehéz munkájuk mellett fáradoznak majd a falvak, városrészek, tájak felvirágzásáért, ök lesznek azon, hogy az országos politikában meghirdetett jó célok a mindennapi életünkben is további eredményeket hozzanak; reális, jogos kívánságaink a tanácsoknál méltó fogadtatásra találjanak. Erről beszélt legutóbb Kádár János angyalföldi Választási nagygyűlésén, mindannyiunk gondolatát fejtve ki a tanácsok nagy szerepéről az élet kialakításában, közérzetünk javításában. Évente 30 millió állampolgár* fordul meg ügye miatt a tanácsi hivatalokban, még a csecsemőket is beleszámítva, háromszor megyünk minden esztendőben jogainkat érvényesíteni, kötelességeinket megtudakolni a tanácsházára. A legutóbbi két esztendőben már a települések gazdájává vált helyi tanácsok 40 milliárd forintot fordítottak a városok, faivak fejlesztésére, ebből 20 milliárdot csak az új lakások építésére. De akinek nem mondanak sokat a számok, az is tapasztalhatta, hogy a tanácsok a legmélyebb népigények kielégítéséért, a legsúlyosabb szociális gondok enyhítéséért fáradoztak, aminek egyformán jele a foglalkoztatottság teljesebbé tétele, az új iskolák, óvodák, lakóépületek sora. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata megjelölte, az utat, amelyén haladva nagyobb sikereket érhetünk el a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocializmus építésében. A párt politikáját ismerő, azt alkalmazni tudó emberek előléptetésével az ügyre is szavazunk, amit ők képviselnek. Szavazunk arra a töretlen pártpolitikára, amely most már a fejlett, szocialista társadalom felépítésére hív bennünket, biztosítja, hogy munkánkat az életszínvonal javulása kísérje és amely minden igyekezetével a termelő ember fokozottabb megbecsülését kívánja szolgálni. Nem vagyunk még nehézségek híján, az emberek homlokáról minden ráncot eltüntetni még nem tudtunk, itt is, ott is — ahogy mondani szokták — gyorsabban is épülhetne a szocializmus. De talán csak vágyainkat tekintve szerény az előrehaladás, történelmünk tükrében nézve bizony sok az eredmény. Nem is lehet másképp, hiszen az utóbbi évtizedek kemény munkája húzódik meg hazánk mai arculata mögött. Választunk ma és szavazunk. Azzal a jóleső érzéssel tehetjük ezt. hogy mi adjuk a tisztséget a helyi tanácsokban a nép képviselőinélt és azt is, ami nekik a cselekvéshez erőt, önhizalmat ad: a tisztességet. . . Mindkét félnek hasxnos A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szerződéseket köt felsőfokú oktatási intézményekkel Ä Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága egyetemekkel, főiskolákkal, s más oktatási intézményekkel köt szerződést, aminek az a célja, hogy a hallgatók — elsősorban Tolna megyeiek — segítsék a tanácsi szakigazgatási munkát, mellyel párhuzamosan hasznos tapasztalatokat szerezhetnek a diákok a gyakorlati munkában. Vida Jánosnétól. a megyei művelődésügyi osztályvezető helyettesétől arról kaptunk tájékoztatást, hogy megyénk köz- művelődésében milyen jelentőségűek és milyen jellegűek ezek a szerződések, melyeket a hónap végén írnak alá, de a gyakorlatban már az év elejétől folyik a közös munka. A Pécsi Tanárképző Főiskolával, a Kaposvári Tanítóképző Intézettel és a Kecskeméti Óvónőképző Intézettel alakított ki kapcsolatot a megyei művelődésügyi osztály. AZ együttműködéstől elsősorban ■ az oktatási munka színvonalának emelkedését várják, s szeretnék vonzóbbá tenni megyénket a fiatal pedagógusok számára. Ezenkívül várható, hogy a különböző területeken felpezsdül a kutatómunka. A megyei művelődési osztály állandó kapcsolatot tart az intézményekkel; támogatja KISZ-klubjait, rendszeresen terveznek kerekasztal-konfe- rencíákat, ahol ismertetik a megye közös oktatáspolitikai helyzetét, az ifjú pedagógus- jelöltek pedig beszámolnak terveikről. Jelentős a szerződésnek az a pontja is, mely szerint Tolna megye pedagógiai igényeinek megfelelően felkérik a főiskolák tudományos diákkörét meghatározott kutatási témák feldolgozására, „ami nagy segítséget jelent gyakorlati mun. kánkban” — mondta Vida Já- ncené. Ezeket az anyagokat lektorálás után a művelődés- ügyi osztály kiadványaiban publikálják. Ezzel fejleszteni fogják a neveléstudományi — ezen belül a szakmódszertani kutatómunkát, melynek elsőrendű feladata az iskolai oktató-nevelő munka aktuális problémáinak vizsgálata, segítése. A szerződő felek közös feladatnak tekintik a megye pedagógusszükségletének folyamatos biztosítását nappali és levelező úton történő képzéssel. A szerződésben speciális az, hogy az intézmények nem csupán elméletileg konstruálják meg az oktatási és nevelési módszereket, hanem a főiskola, a tanító, és óvónőképző bevonja a munkába a gyakorló pedagógusokat is — általában egy-két éves tanfolyam keretében. Ezt a megyében kialakított konzultációs központot rendezvényei jól kiegészítik. A tanfolyamokon részt vevő nevelők pedig természetesen munkaközösségükben adják tovább a szerzett tapasztalatokat. Végül feltétlenül ki kell emelni a hallgatók úgynevezett speciális kollégiumi képzését, ami azt jelenti, hogy a diákok egy-egy szakágban szereznek ismereteket, szakmai gyakorlatot — erről oklevelet nem kapnak —, s főként kisebb községekben, falvakban tudják hasznosítani például a népművelés egy-egy ágában szerzett tanultakat. — vhm —
