Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
A „puszta” szó a logikára, és a képszerű kifejezésekre egyformán hajlamos magyar nyelvben sivár, elnéptelenedett területet jelent. Elsősorban olyant, amelyiket emberi beavatkozással, ha úgy tetszik, „művi úton” változtattak ilyenné. Ennek, a puszták létrejöttének történelmi .. gyöke-, rei közismertek. Az Alföldön minden jobb dűlőnév egy valamikori, igaz aprócska falu emlékét hirdeti, melyek, megszüntetéséről kellő alapossággal gondoskodott a török — és amiről már ritkábban emlékezünk,, sok más, egyáltalán nem mohamedán, hanem osztráknémet beavatkozás is. Ilyesformán Gyana puszta, á paksi járásban élő cáfolat. Cseppet sem sivár] ’ távol van az elnéotelenedéstől, sőt mintha az Élet és Irodainmbáh a tanyák kapcsán most fólyiő vitát kissé ánagy óbb- méretekben óhajtaná igazolni, gyarapodó is. Dr. Erdélyi egykori pár száz holdas birtokán huszonöt-harminc család élt. Cseléd- emberék. A családfők java része már nyugdíjas, így id. Kosaras István, vagy id. Rompos István is. Később a puszta a Kanacsi Állami Gazdaság központja lett. most a paksinak egyik kerülete; méghozzá kiemelkedően jól gazdálkodó kerülete. Kereken nyolcvan család él itt. háromszázötven körüli lélek] ‘ ■ A puszta tehát gyarapodott. Honnäh? Bejöttök : a : homoki tanyavilág lakói, a cseresznyéinek (nem azonos Németh László egykori drámájának, a „Cseresznyésének képzelt színhelyével), a Mária-telepiek, az akalacsiak. Homok. Ez jelenthet Szaharát' is, földtörténeti szempontból itt az ős-Duna hordalékának maradványát. Rossz földeket, a régi, nem teljesen értékielző értelemben, tizenegy és fél aranykoronásakat. Birkalegelőnek, mohamak valókat. r Miért gyarapodott mégis a puszta? • Általában könnyű közgazda- sági közhelyeket emlegetni, de ha ezt itt tesszük, azért’történik, mért tényeket összegezi Az itteni 8755 holdas (tetszik vagy nem tetszik, de hektárban még a szakemberek sem számolnak a helyszínen!) gazdaság; emberi, sőt nagyon emberi, jó megélhetési feltételeket biztosít. 1958—1960 között önerőből felépült tíz családi ház. Az állami gazdaság tizenkét lakás létrehozásához .esetenként . negy- ven-negyvenezer forint segítséggel járult hozzá. Tizennyolc további lakást maga a gazdaság épített, egytől hárómszobás nagyságban. A régi négykony- hás cselédlakások — még vannak, de bájos lenne ma olyan gyereket találni, aki a jelenlegi parkettás, nád helyett cse- ' réptétős épületekben .fellelhet- ’■ ‘Hé' azt," aráit ’a „négyes konyha”' -egykor valóban jelentett. •Ne- 1S; tadjsfc; Gyapán 1978’-ban alsó tagozatos iskola van; a Kardos házaspár ' irányítása alatt. Vegyesbolt, • kisvendéglő, amit ugyan egyszerűbb italboltnak nevezni, ha a .korcsma szót nem akarjuk használni. Naponta öt-öt autóbusz jön és megy Paks—Németkér—Cece irányába és irányából. Továbbá egy iskolabusz és egy munkásbusz, ami ideszállítja a dolgozókat. A 380 lelkes pusztán tizenkét diplomás agrár- szakember van, közülük hét helyben lakik. A televíziós készülékek száma hetven, a rádióké ném mérhető, mert nincs aki megmondhatná, hogy melyik házban hány táskarádiót őriznek az éjjeliszekrényen, a konyhaasztalon, vagy időnként hordoznak a kerékpár kormányán. A pusztában nyolc gépkocsi van, ebből három a vezető állásúaké, a többi fizikai dolgozóké. Miből? Gyapán a keresetek — az egyenlősdi természetes kizárása mellett- — viszonylag kiegyensúlyozottak, és nem rosz- szak. A diplomás szakvezetők átlaga négyezer körül mozog, a gépműhelybelieké tavaly 2138 volt. A traktorosoké 3007, a kombájnosoké 4362, a -gyalogmunkásoké 2269, a tehenészeké 2513, a sertéstenyésztésben dolgozóké 2937, a hizlalóké 2956, a szőlész-kertészeké 1950, az erdőgazdaságbelieké 2383, a7- adminisztrációban tevékenykedőké 1800 forint. Gyapa tehát nincs elvágva a világból, sem azért, mert már senki • nem él kom- mencióból, sem azért, mert nem lenne módja megközelíteni távolabbi tájakat. A gazdaságnak két autóbusza van csak ebben a kerületben. A nagy szakmai rendezvényekre ezek szállítják Budapestre a jelentkezőket ugyanígy a Balatonra (gazdásági költségen) és nem egy esetben külországba, mint legutóbb Lengyelhonba. ‘ A kisvárosnak is becsületére váló művelődési házban van könyvtár, klubszoba, kedden, pénteken és vasárnap tevékeny klubélet. Bár a televízió itt még hatásosan verseng a mozival, a kéthetenként ismétlődő pénteki mozielőadások közönsége népes. A különböző rangú települések általában büszkék távolra szakadt „nagy”, vagyis szép pályát befutott fiaikra. Olvasóink tudják, hogy külügyminiszterünk ebből a megyéből származik. Tudományos és társadalmi .életünk nem egy kiválósága., szintén.—Gyapáról egy honvédtisztet tudnak idézni az emlékezők, nem tarthatják viszont számon azokat a szakmát szerzetteket, akik szülőhelyüknek ezt a napjainkban egyáltalán nem „puszta” pusztát vallhatják. Ne tévedjünk. Ez’ is karrier, egyáltalán nem -kicsi. Ácsokat, kőműveseket, gépészeket, kereskedelmi és szolgáltatóipari dolgozókat. Két helyi tehenész fia most végez Palánkon. Hová mennek tovább? Gyapára. Mert itt érdemes élni. O. I. A pusztai művelődési otthon. Foto: Gottvald Emelkedett a továbbtanulók aránya A Művelődésügyi Minisztérium közzétette összesítését az általános iskolát idén befejező fiatalok pályaválasztásáról. Az ország 3480 általános iskolájában 131069 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. Számuk 6843-mal kevesebb az előző évinél, ami újabb ötszázalékos csökkenést jelent. Közülük 120 165 fiatal — a nyolcadikosok 91,7 százaléka — kíván tovább tanulni, ez az arány 2,6 százalékkal magasahb az előző évinél. Legtöbben — szám szerint 59 506-an — szakmunkástanulónak jelentkeztek — ez a nyolcadikosok 45,4 százalékát jelenti — középiskolába együttvéve 58 438 diák pályázik. ami a végzősök 44,6 százaléka. Az idén a gimnáziumi és a szakközépiskolai jelentkezési számok már közelítenek a felvételi kerethez. A 26 100 gimnáziumi helyre 24,589-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyeknek már csupán 5,8 százaléka betöltetlen. A 28 990 szakközépiskolai helyet viszont 33 849 tanuló pályázta meg első helyen, a túljelentkezés itt több, mint 17 százalékos. A szakközépiskolákból tehát mintegy 5 ezer fiatalt kell majd visszautasítani helyhiány miatt, őket gimnáziumokba és szakmunkásképzőkbe irányítják. Miközben a középiskolai továbbtanulási szándék növekszik, a szakmunkásképző iskolákba jelentkezés csökkent. Figyelemre méltó, hogy a munkás- és parasztgyermekek közül 89,9 százalék, a nem fizikai foglalkozásúak gyermekei közül 98,9 százalék jelentkezett továbbtanulásra. A lányok közül többen pályáznak középiskolába, mint a fiúk közül: a fiúknak 36,1 százaléka, a lányoknak 59 százaléka jelentkezett középisko-* Lába. A tovább nem tanuló 10 S04 fiatal 81,4 százaléka falusi iskolába jár. A községi általános iskolákban 73 419 tanuló végez, s mindössze 7,3 százalékúit jelentkezett mező- gazdasági jellegű továbbtanulásra: 1916 mezőgazdasági szakközépiskolába és 3805 mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába. Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befejezték, illetve ezekben a nalpokban fejezik be. Április kö-' zepéig ugyanis mindenütt lebonyolítják a felvételi beszélgetéseket. Minden tanuló két iskolatípust, illetve továbbtanulási. lehetőséget jelölhet meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolába nem vették fel, a jelentkezési lapot az adott iskola vezetői automatikusan átlcüldik abba az iskolába, amelyet másodikként jelöltek meg. Azoknak a tanulóknak a jeJ lentkezési lapját, akiket a második helyen megjelölt középiskolába sem vesznek föl, május 15-ig az elutasító iskola vezetői átküldik az illetékes megyei, illetve megyei jogú városi tanács művelődési osztályához. A fővárosban a kerületi tanácsok művelődési osztályához juttatják el a lapokat Az érvényben lévő rendelkezések intézkednek arról is, hogy a szülők (gondviselők) a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntést hozó iskolánál, de annak közvetlen felügyeleti szervéhez címezve. Ha két iskolatípus is nemleges választ adott, akkor a szülő választása szerint az egyiknél fellebbezhet. (MTI) Szekszárdi Vasipari Vállalat: olajkályha Szekszárdi Vasipari Vállalat: szolgáltatás Szekszárdi Vasipari Vállalat: kiváló minőség Tiszteli Ügyfeleink! A Sz. V’. V. szolgáltatórészlegei a megye területéről jelentkező lakossági és közületi garanciális és garancián kívüli javítási igényre, jótállással: kiváló munkát végeznek. Szekszárd, Rákóczi n. 13. 12—724-es telefonszámon. Paks 104-es telefonszámon, Nyárfa u. 2. Felveszi: olajkályha, háztartási hűtőszekrény, háztartási gép: import garanciális és egyéb típ. javításra megrendelését. (223) G YA PA P ü SZTA
