Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
Catalin Ilea gordonkaestje üanpreplast 73 műanyagipari kiállítás a Virosfipliea A Budapesti Nemzetközi Vásár területén tegnap délelőtt nemzetközi műanyagipari kiállítás nyílt. Több mint kétszáz hazai és külföldi cég mutatja be termékeit. Részt vesz a kiállításon a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet, valamint a BVK szekszárdi gyára is. Egy nappal előbb Az osztrákok pavilonját szúrós szemű idős hölgy úgy őrzi, mintha hét sárkány bújt volna belé. „Ide uram csak a herná- gel engedélyével lehet bemenni.” Hajthatatlan mindenféle igazolvánnyal szemben. Herr Nagl viszont valahol a gépek között bújkál, mivelhogy ő egyben a pavilonigazgató, főrendező, festékkenő, géptisztító is, legalább tuc.atnyi osztrák kollégájával. Az osztrákok kis külön világa a Hunga- ropiast ’73 kiállításon végered. menyben csak a íiyitás után lenne látható, ha a Hungexpo vásárrendező iroda sajtófőnöke nem sietne segítségünkre abban, hogy a kiállítás megnyitása előtt nézzünk körül a világ műanyagkínálata, piacán. Mert az immár hagyományosnak mondható tavaszi budapesti műanyagipari kiállítás yilágj elentőségű. Mert itt van Svájc, az NSZK, Franciaország. Anglia és a tengerentúlról: Japán és az USA. És mindegyik cég olyan árut hozott, amelyet el akar adni, nem úgy mint a hazai BNV- ken, amikor gyakran csak „majd lesz” árukkal találkoz. hat a kiállítást szemlélő. Több mint kétszáz cég mutatkozik be a Hungaroplast ’73 mű- anyagipari kiállításon. Egyelőre azonban a kiállítás előkészületeiből semmit nem lehet látni. Csak óriási nagy ládákat, tele géppel, zsákokat, tekercseket, tar- tányokat, szalagokat, szőnyegeket — mind műanyagból. A nyitás előtti éjszaka a „vigília” — mint mondják a munkások. Egész éjszaka dolgozik mindenki. Több oka van annak, hogy az utolsó napra hagyják a legtöbb tennivalót. Legfontosabb: csak akkor tud. Ja meg a konkurremcia, hogy mivel rukkol ki a cég, amikor már nem tud hasonló anyagot f "''hozni, bemutatni. Nézzünjc egy példát. A Dombóvári Vegyesipari Szövetkezet éppen úgy szerepel évek óta a kiállítási katalógusban, mint a japán Mitsubitschi, vagy az amerikai Texaco európai leányvállalatai. A dombóváriak kis pavilonfülkéjében villanyszerelő dolgozik, az árammérő órát köti a vezetékre. Az előtérben két vitrin üresen, porosán áll, a szőnyeget letakarták fóliával, kun- korodó papírtekercsek, ragasztós, festékesvödrök fog. lalják el az irodát. A sarokban egy széken Kovács Jánosné ül. — Felrendeltek engem is, de a többiek majd csak tíz óra körül jönnek — mondja. — Rövid az időnk, nem is tudom hogyan tudunk elpakolni. Egy óra is nagy késés. De minden „papíron van”, az időbeosztás pontos. Fél tízkor jön a Hungexpo dekorációs embere: a szöveget melyik falra fessék, milyen színnel, úgy-e ahogy a tervben szerepel. Minden úgy legyen, kapja az utasítást, csak a Dombóvár második o betűjére tegyenek egy ékezetet is... És tíz óra előtt néhány perccel fékez a szövetkezet furgonja a pavilon előtt. Sietve keresik kiállítási területüket: „Rosszabb helyen van, mint tavaly” állapítja meg Takács István, a kiállítási előkészítő küldöttség vezetője... És hoz. zá is fognak a munkához. Ez abból áll, hogy sürgősen előteremtik a Chemical budanesti műanyaggyár képviselőjét: ugyanis a dombóvári ‘alapanyagból ez a cég gyárt építkezéshez szükséges különféle szerkezetet. A megállanodés gyorsan történik: ez is előzetes papíron szerepelt már, így csak „pontosítani” kell. mit hova, miből mennyit raknak a vitrinbe. A szövetkezet mérnöke éppen úgy cipekedik, mint a gépkocsivezető. A hostes, aki maM mosolyával próbálja vásárlásra csábítani az üzletkötőket, most a vitrin üvegét tisztítja, övé lesz az utolsó munka is: valamikor hajnalban kisöpörni, kitakarítani mindent... A BVK pavilonja rangosabb helyen áll, mint a dombóvári. Itt. ha lehet még nagyobb a lálszat-fölfordulás. Valaki már húsz perc óta csattogtatja a műanvag redőnyt, amott a granulátumot töltik az extrú- derbe .........Jöjjön holnap, kön yörgöm, jöjjön holnap, azt sem tudom, hol a fejem ...” mondja a pavilon csinos hoste. se, és finoman tessékel tovább, mert éppen azt a falrészt kell festeni, amely mellett beszélgettünk Egy nappal a kiállítás megnyitása előtt. PÁLKOVÁCS JENŐ A megyei művelődési központ és az Országos Filharmónia legutóbbi két szonátaestjét a nagy színházteremben rendezték meg. Ismét felmerül a kérdés, hogy a szóló- és kamarazeneestek rendezésére alkalmas-e a művelődési központ nagy színházterme. A szólóhangszerek térbetöltő ereje, másrészt a műfaj intim kamarajellege jobban érvényesül a márványterem kitűnő akusztikájú. barátságos légkörében. Az utóbbi két koncert hűvösebb hangulata is azt látszott bizonyítani, hogy a művész és a közönség közötti kapcsolat itt nem tud olyan közvetlenné, élűvé alakulni. Catalin Ileában kitűnő képességű művészt ismertünk meg. Árnyalt tónusa, tiszta intonációja, belső fűtöttsége, muzikalitása mind ezt bizonyították. Kár, hogy hangszerének hangszépsége csak a legfelsőbb regiszterben érvényesült maradéktalanul. Szekszárdi hangversenyének legnagyobb sikerét Brahms F-dúr szonátájával aratta. A mű borongás pátosza és romantikus szárnyalása találkozott a művész alapjában romantikus alkatával. Kevésbé éreztük otthonosnak Beethoven világában. A klasszikus stílusra jellemző, egész művet átfogó formai gondolkozás helyett, a kisebb részletek szép formálására aprózódott előadása. Nagy örömmel ismertük volna meg a század egyik nagy román zeneszerzőjének, Constantinescunak cselló szólószonátáját. Kár, hogy a művész e műnek csak a bevezető tételét játszotta. A zongorakíséretet a művész felesége látta el. A kamarazenében rendkívül fontos, hogy az előadóművészek hasonló kvalitású, minden szempontból egyenrangú partnerek legyenek. Ebben az esetben nem egy színvonalon álló zenei partnert, nem ideális szonátapárt ismertünk meg. A műveket Thész László is-; mertette. HUSEK REZSŐ Találkozás a világ őrben Április 12-én világszerte megünneplik az űrhajózás napiét. Ezen a napon szállt fel először az emberiség történetében, a Vosztok szovjet űrhajó, fedélzetén Jurij Gagarinr.al, hogy —■ megkerülve a Földet — 108 percig repüljön a világűrben. A kozmikus technika egyik legnagyobb 'vívmányának tekinthetjük, hogy az utóbbi években sikerült megoldani az űrhajók összekap tolásának problémáját. E probléma megoldásán fokozott erővel dolgoztak és dolgoznak továbbra is. mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok tudósai és mérnökei, s most az űrhajók egyaránt összekapcsolhatók mind a Föld körüli kozmikus térségben, mind a távoli világűrben, a Hold körüli pályákon. QRBITÄTJS ÁLLOMÁSOK 1969 januárjában, Föld körüli pályán össz°k?ncsolták a Szojuz—4 és a Szoiuz—5 űrJiin ttx Uni Cola Preparált szódásüvegek — Öreg töltőgépek Á Szekszárdi Szesz- és Üdítőipari Vállalat vezetői bizakodva várják a szezont. A szezon hivatalosain csak május elsején kezdődik, de a fogyasztásnövekedésből arra lehet következtetni, hogy a meleg áprilisi napok már szomjassá teszik az embereket 3 vállalat termékeire. Harminckilenc község ellátásáért felel a vállalat. 90 kereskedelmi egységgel kötöttek szerződést az üdítő italok szállítására. V ■ Egyébként a vállalatnál a megszokott italokat készítik idén is. Újdonság az Uni Cola, Tavaly 35 000 üveg Uni Colát gyártottak, próbaképpen. A fogyasztók és kereskedők jól vélekedtek, így folytatják a gyártást. Mint Ivancsik Lajos vállalati igazgató elmondotta, ebből az italból jó lesz az ellátás. Az alapanyagot Kecskemétről vásárolják, az ottani ÁFÉSZ kapcsolatban áll egy svájci céggel, ahonnan a sűrítmény érkezik — az ellátás 1974-ig szerződés szerint jó lesz, Ez az ital is azonban csak hűtve jó. és csak ekkor üdít. Jobb a Quick Colánál, mert annak orvosságíze, -szaga van. Az Uni ára három forint lesz palackonként, s tekintettel, hogy fél deciv^J több van egy palackban, mint a Pepsiből, így ára kedvező — de mégsem olcsó! Az idén egymillió-négyszázezer palack jaffaszörpöt is gyártanak. A citrom ízű szörp az egyedüli szintetikus alapanyagú, de ez az ital is kedvelt vidékünkön. Kétszáz hektoliter sűrítményből készítenek italt — egy hektoliter sűrítményt négyezer üveg töltéséhez használnak fel. Az üdítőital-ellátás az előszezonban kielégítő lesz. A főszezonban azonban számolhatunk azzal, hogy kevés lesz a frissítő. A vállalat töltőgépei régi, kis teljesítményűek. Nincs lehetőség arra, hogy új géi-et vásároljanak, a vállalatnak nincs erre pénze. A szikvízellátás a városban lényegében kielégítő. Tavaly négyezer új üveget vásároltak, hogy javítsák az ellátást, az új üvegek azonban valahol .felszívódtak”. Csak elvétve jut vissza a vállalathoz egy- egy „saját” üveg. Sok az üvegkár. Tavaly több mint százezer forint kár érte a vállalatot. Ugyanis a fogyasztók visszaküldik a csereüveget üresen, és törötten. Az üveget különféle ragasztókkal preparálják, hogy addig bírja, amíg a vállalat kapuján belül kerül. Töltés közben aztán leválik a ragasztó, a szigetelő- szalag. s szétesik az üveg. Egy üveg ára harminc forint. Persze, amióta szódásüveg forgalomban van, mindig problémát jelentett a csere. Valamikor az volt a szokás, hogy a „szikvízgyárosok” megjelölték üvegeiket, s csak azokat cserélték. A vállalatnál nem gondolnak ilyen megkülönböztetésre. félnek, hogy a kereskedők, a lakosság nem fogadná szívesen. Pedig véleményünk szerint csak így lehetne megkövetelni a tiszta, üzemképes üveget a vállalattól és a maszek szódakészítőktől is. Végeredményben a lehetőségekhez mérten felkészültek a szezonra.- Pi hajót. Ezáltal létrejött az első, ember vezette kísérleti cr- bitális állomás. 1971. áprilisában Föld körüli pályára vezérelték a világ első orbitális állomását, a Szaljutot,. amely huzamosabb ideig keringett ezen a pályán. Ugyanannak az évnek júniusában a Szojuz— 11 szállító űrhajó összekapcsolódott a Szaliuttal és az utóbbi fedélzetére személyzetet szállított. A kozmikus technika nem lehet meg világűrben történő összekapcsolás nélkül akkor sem, amikor az ember a Hold felé repül. Az amerikai Apollo- program magában foglalta az összekapcsolás műveleteit a Föld—Hold pályán, valamint az úgynevezett' szelénocentri- kus pályán is, miután az űr- haió leszálló fokozata startolt a Holdról. A kozmikus repülések további fejlődése szorosan kapcsolódik az összeílleszkedés technikájához. Enélkül nem lehet nagyobb orbitális komnlexu- mokat- létrehozni a különféle tudományos és népgazdasági feladatok megoldására, A több célt szolgáló, összeszerelhető orbitális állomások képezik azokat a bázisokat, amelyekről az ember vezette űrhajók és az automata készülékek indulhatnak néldául a naprendszer bolygói felé. Az ilyen expedíciók elindításának programjai feltehetőén előirányozzák a Föld körüli pályán létesítendő úgynevezett bázisállomásokat. Ezekről a bázisokról a kiszemelt bolygó felületére elindíthatok mind az automata szondák, mind az embereket szállító űrhajók. Ezek a repülő testek a program befejezése után visszatérnek az orbitábs bázisra. Az űrhajósokat szállító hajók azután erről a bázisról startolnának a Föld felé. Mindez szervesen összefügg az automata és az ember vezette kozmikus repülő testek közelítésének és összekapcsolásának vég- rehajtásávaL S70WHT— a JKA1 EGYÜTTMŰKÖDÉS Nincs messze az az idő. amikor az ember vezette űrhajók és az orbitáb’s állomások Föld körüli kozmikus térségben történő repülése mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok, maid pedig más országok vonatkozásában megszokottá válik. Az ilyen repülésekre egyre gyakrabban kerül majd sor, a repülésekben mind több ember vesz majd részt. Ennek a folyamatnak a fejlődését körülbelül az interkontinentális repüléshez lehetne hasonlítani. A kozmikus repülések kibővítését természetesen a kozmikus technika tökéletesedésének, az űrrepülés megbízhatósága növekedésének kell kísérnie. A kozmikus repülések tömegessé válásával és intenzitásának fokozódásával azonban növekedhet annak valószínűsége, hogy egyes űrhajók valamiféle technikai hiba következtében olyan helyzetbe juthatnak amikor a saját eszközök nem bizonyulnak elegendőnek a személyzet megmentésére. Az ilyen esetekben csakis a külső segítség mentheti meg a bajba jutott űrhajó személyzetét. Erre a segítségre minden űrhajó köteles, függetlenül attól, hogy mely állam illetékességébe tartozik; főképpen az az űrhajó köteles erre, amely a leggyorsabban tud cselekedni. Például egy olyan űrhajó, amely más pályán halad, vagv éppen startra készen áll a Földön. A tengerhajózásban már régóta ez a szokás. A világűrben történő kölcsönös segélynyújtás műszaki alapja megteremtésére irányuló törekvés volt az egyik fő oka annak, hogy a Szovietunió és az Egyesült Államok kormánya 1972. május 24-én megállapodást írt alá arról, hogy a felek közösen dolgoznak ki eszközöket egymás űrhajói és állomásai megközelítésére és összekapcsolására. Az első kísérleti szakaszként a megállapodás előirányozza, hogy 1975- ben egy Szojuz típusú szovjet űrhajó és egy Apollo típusú amerikai űrhajó végrehajtja a megközelítést, az összekapcsolást és a páros repülést. A program a két hajó személyzetének kölcsönös átszállását is előirányozza. E bonyolult műszaki feladat különféle részletei feletti munka céljából, több munkacsoportot hívtak életre, amelyek 1970 óta többször is találkoztak, hogy megvitassák, illetve kidolgozzák az összekapcsolást és a kölcsönös átszállást biztosító közös rendszerek létrehozásával kapcsolatos elveket és konkrét javaslatokat. Konsztantyin Busujev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja
