Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-12 / 85. szám
Lakosságunk önzetlen segítsége kimeríthetetlen erőforrást jelent Választási gyűlés Bonyhádion Bonyhád nagyközség választói a cipőgyári művelődési otthonban tartották meg választási gyűlésüket, melynek elnökségében Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Kiss Pál, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője, dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács VB titkára mellett a járás, a nagyközség állami, párt- és tömegszervezeti életének vezetői foglaltak helyet. A közügyekről folytatott eszmecserék, illetve jelölő gyűlések után ez az esemény is igen élénk érdeklődéssel találkozott. Bonyhád választó- polgárainak képviseletében több százan jelentek meg a nagygyűlésen, melyen a Himnusz elhangzása után Békés Ferenc, a Hazafias Népfront járási elnöke köszöntötte a résztvevőket és vendégeket, átadva a szót a választási gyűT lés előadójának, Szabópál Antalnak. A megyei tanács elnöke bevezetőjében az MSZMP Tolna megyei Bizottságának üdvözletét tolmácsolta, majd hazánk, megyénk elmúlt kétévi fejlődéséről, közös feladataink végrehajtásáról és soron következő tennivalóinkról beszélt, méltatva természetesen belpolitikai életünk idei egyik legnagyobb eseményének, a vasárnap sorra kerülő tanácsválasztásoknak jelentőségét is. Vasárnap — mondotta — megyénkben mintegy 183 000 választópolgár járul az urnák elé. hogy négy esztendőre szólóan válassza meg a 2251 helyi, ezen belül a 140 városi, 689 nagyközségi és 1413 községi tanácstagot. Az esedékes választások jelentőségét növeli — folytatta —, hogy a módosított választási törvény szerint ez alkalommal különválnak az országgyűlési és tanácsválasztások. Ez azt is jelenti, hogy választópolgárainknak nagyobb a lehetőségük az országos politika mellett a szőkébb haza. az adott település, lakóterület társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kérdéseinek több figyelmet szentelni. Szabópál Antal a továbbiakban beszélt arról, hogy a tanácstagi választásokra kedvező belpolitikai helyzetben kerül sor. A nemzetközi élet friss eseményei is joggal késztetik bizakodásra a béke és haladás híveit. Ezt követően a választási gyűlés előadója arról beszélt, hogy sikeresen haladunk az MSZMP X. kongresz- szusa által meghatározott úton. Politikai programunk tehát továbbra is az, amit a pártkongresszus állásfoglalásait alapul véve a Hazafias Népfront a két évvel ezelőtti választások előtt meghirdetett. Pártunk helyes iránymutatása alapján — mondotta a későbbiekben — szép fejlődésnek lehettünk tanúi az élet minden területén az elmúlt két évben. Teljesítettük, sőt egyes területeken túlteljesítettük a IV. ötéves terv első két évére megszabott célkitűzéseinket. Gazdálkodásunk eredményei a lakosság életkörülményeinek javulását, életszínvonalának további növekedését biztosították. A nagygyűlés előadója ezután a megye ipari és mezőgazdasági fejlődésének eredményéiről; majd lakásellátottságunk alakulásáról, e munka perspektíváiról szólott, nem hallgatva el á szép eredmények mellett gondjainkat sem. Szabópál Antal beszélt a víz- és csatornamű-ellátás sikereiről. további tennivalóiról, közúthálózatunk fejlesztéséről, kulturális életünk területének változásairól, majd eleget.téve a helyi kívánságnak. T5ou',-hád nagyközség fejlődéséről és e fejlődés távlatairól beszélt nagy részletességgel. Bonyhád Valóban városi rangot kap. — mondotta — de nem máról holnapra teremthető meg a várossá válás valamennyi feltétele. A megyei tanács elnöke elmondotta, hogy míg a III. ötéves terv során Bonyhád fejlesztési alapja mindössze 22,5 millió forint volt, a IV. ötéves terv időszakában a település fejlesztésére ennek az összegnek négyszeresét, 110,3 millió forintot fordíthatunk. Az első két évben, 1971—72-ben 43,2 millió forintot használt fel Bonyhád, kétszer annyit, mint a megelőző tervidőszakban. Megállapítható — hangsúlyozta ezt követően —, hogy Bonyhád nagyközség fejlődése határozottan a városiasodás irányába halad. Fejlettsége nagyrészben elérte azt a szintet, mely megnyitja a várossá nyilvánítás lehetőségét. Szabópál Antal beszédének befejező részében méltatta a tanácsok munkáját, a lakosság érdekeit szolgáló községpoiiti- ka lehetőségeiről szólva pedig hangsúlyozta a helyi lehetőségeket jól hasznosító lakossági aktivitás fejlődésünkben betöltött szerepét. ... Végezetül Szabópál Antal arról beszélt, hogy a mind magasabb szinten megújuló igényeket csak jobb munkával, a tanácsok és a lakosság együttható cselekvésével lehet kielégíteni. Mint. mondotta: a fejlődésben lakosságunk önzetlen anyagi, fizikai és szellemi segítsége kimeríthetetlen erőforrást jelent és hétköznapi hasznú csodákra képes. A bonyhádiak választási gyűlésének résztvevői közül ketten kértek szót az előadói beszéd elhangzása után. Rózsa Imre a jelölő gyűlésen elhangzott javaslatokról, a nagyközségi közös tanács munkájáról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a városiasodás adott lehetőségeit lehetne intenzívebben is hasznosítani. A Bonyhádi Cipőgyár KISZ-fiataljainak képviselője megköszönte azt a figyelmet, amit a fiatalok élet- és munka- körülményeinek javítását célzó intézkedések meghozatalának szenteltek Bonyhád párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetői. A választási gyűlés Békés Ferenc rövid zárszavával és az Internacionálé- val ért véget. Ugyanezen a napon Hőgyé- szen is választási gyűlésre jöttek össze a település választói a kora esti órákban. Itt Daradics Ferenc országgyűlési képviselő, az MSZMP Bonyhádi járási Bizottságának titkára volt a nagy érdeklődéssel fogadott választási gyűlés előadója. Először választanak Ifjúsági gyűlés Szelt szárdon Választásra készül az ország, és készülnek azok a fia. talok is, akik majd vasárnap gyakorolják először ezt az állampolgári jogukat. Április 15-én 8300 Tolna megyei fiatal választ életében először. Hogyan kell választani, mire adják a szavazatukat — többek között erről volt szó azon a gyűlésen, melyet tegnap este a megyei művelődési központban rendezett a KISZ Szekszárd Városi Bizottsága az először választók részvételével. A Himnusz elhangzása után Csorba László, a városi KISZ- bizottság munkatársa köszöntötte a megjelenteket, majd Kaczián János, a KISZ Tol- ■ na megyei Bizottságának titkára emelkedett szólásra. — Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság kedvező belpoliti. kai körülmények között készül a tanácsválasztásokra. Népünk egyre szélesedő nemzeti egységben sorakozik fel politikánk mellé, és a társadalom túlnyomó többsége áldozatos és eredményes munkájával bizonyítja, hogy bízik pártunk politikájában. A. szocialista társadalmi rendszert magáénak vallja, és kész azért becsülettel dolgozni — kezdte beszédét a szónok, majd1 így folytatta: — Hogyan kell gyakorolni a választás állampolgári jogát? A választ nem intézhetjük el azzal, hogjf híindenki kap egy szavazólapot, azt bedobja az urnába és kész! A választás .mindig döntés, elhatározás valami mellett,' vagy valami ellen. Az ember nap mint nap .választ. , dönt ■ kisebb-nagyobb dolgokban." Olyan dolgokban, amelyek személyes jövőjét, vagy a közösség holnapját befolyásolják. A döntés, a választás sohasem a jelenre, a múltra, hanem a jövőre vonatkozik. Ezt követően Kaczián János részletesen ismertette azokat az eredményeket, melyeket megyénk a politikai, a kulturális, a gazdasági építőmunkában ért el a legutóbbi választások óta. Visszapillantott arra az útra, melyet a szocializmust építő Magyarország tett meg az elmúlt negyedszázad alatt, beszélt az előttünk álló ígéretes perspektíváról, a népünk előtt kibontakozó történelmi célokról, majd így foly. tatta: — Választásunk — mely kifejezi. hogy szocializmust, békét akarunk és teszünk is ezért — azt is jelenti, hogy elutasítjuk ezek ellenkezőjét, és mindent ami ennek megvalósításában útunkban áll. A Kommunista Ifjúsági Szövetség azt várja a fiatal választóktól, hogy ennek tudatában végezzék munkájukat, építsék a szocialista hazát és erősítsék a népek barátságát. E munkánkkal járó erőfeszítés, eredmény és öröm legyen az az értelmes cél, ami további erőt és hitet ad, ami mindannyiunk egyéni örömeinek, boldogulásának is feltétele és forrása. A KISZ azt várja, hogy ezt minden fiatal állampolgári felelősség, gél tegye, és annak biztos tudatában, hogy ez a felfogás a korszerű, a modern. Azt várjuk, hogy a döntés, az elhatározás legyen egy a tettel, az alkotó tenni akarással. — Ezért érdemes harcolni, így jól választunk, mert nemcsak gyakoroljuk jogainkat, hanem tudjuk, hogy ezt miért tesszük — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét a KISZ mb titkára. Csorba László zárszava után a gyűlés a Szózat hangjaival fejeződött be. Népújság 3 1973. április 12. Tízezernél több felszólalás A Hazafias Népfront Tolna megyei elnökségének ülése Dr. Kolumbusz Lászlóné elnökletével a tanácstagi jelölő gyűlések tapasztalatairól és a választások előkészületeiről tanácskozott szerdán Szekszár- don a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. Az ülésen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára is. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizott. ságának titkára, egyebek közt arról tájékoztatta beszámolójában az elnökség tagjait, hogy megyénkben mindenütt megtartották a jelölő gyűléseket, s a 2251 választókerület többségében egy-egy személyt jelöltek, 58 választókerületben kettős, két választókerületben (Felsőnánán és Dunaföldváron) pedig hármas jelölés volt. Csupán 67 választókerületben jelöltek mást a népfront által javasolt 'személyek helyett, ami alig több, mint három százaléka a tanácstagságnak. A jelölő gyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy alapjában véve jól kiválasztott embereket javasoltak tanácstagnak. Tolna megyében mintegy 65 000 választópolgár vett részt a jelölő gyűléseken, s közülük tíz és fél ezernél többen szólaltak fel. A felszólalók elsősorban a kommunális ellátás, a közművesítés, kereskedelmi ellátás, a közlekedés és az oktatás további fejlesztését javasolták. A beszámolókból a választó- polgárok elmélyültebben meg_ ismerték a tanácsok munkáját, a tanácsi önkormányzat és gazdasági tevékenység lényeget. Ezt tükrözték a felszólalások is, melyekből kicsendült a lakosság tenniakarása, és anyagi áldozatvállalásának készsége is, a fejlődés elősegítéséért. Figyelemre méltó: nagyon sok helyen, azzal az indokkal, hogy nem várható minden a tanácstól, társadalmi munkát, néhány helyen pedig anyagi hozzájárulást ajánlottak fel. A jelölő gyűlések többségét a nyílt, tárgyilagos légkör és szinte családias beszélgetések jellemezték. A jelölő gyűléseken felvetett kérdésekre, javaslatokra az előadók nagyrészt választ adtak, a helyszínen nem megválaszolható kérdéseket pedig feljegyezték, és az összegezés után azokra a tanácsok adnak majd feleletet a hozzászólóknak. Gyerő András, a KISZÖV elnöke, dr. Szabó Piroska, a Szekszárdi Tsz Területi Szövetség titkára, dr. Kolozs István, a Tamási Tsz Területi Szövetség titkára, Koleszár Istvánná, az elnökség tolnai tagja és Pélerbencze István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja saját tapasztalataikkal egészítették ki a beszámolót. Szóvá tettek a szervezésben előfordult hiányosságot is, rámutatva arra, hogy a választópolgárok gondosabb értesítésére van szükség. Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára egyebek közt arról szólt: ma már egyre érettebb az emberek politikai öntudata arra, hogy kiválasszák: ki képviseli őket a tanácsban. Felhívta a figyelmet a tanácsvezetők növekvő feladatára. Csajbók Kálmán vázolta a tanácsok alakulóülésének előkészítésével kapcsolatos népfront-feladatokat és ismertette a hagyományos májusi békehónap gazdag megyei programját is. (-só) Pedagógusok szakszervezete Az éves munka értékelése az oktatási párthatározat megvalósítása Kibővített megyebizottsági ülésen számolt be éves munkájáról a pedagógusok szak- szervezete. Az elemző értékelésben helyet kapott a szak- szervezet politikai nevelőmunkája és közoktatáspolitikai tevékenysége, az oktatásügyi dolgozók élet- és munka- körülményeinek alakulása, valamint a szervezeti élet erősítése. A beszámoló őszinte önvizsgálat alapján vallott az elért eredmények mellett azokról a hibákról is. amelyek még mindig gátolják az oktatási intézményekben folyó munka hatékonyságát. Ezek között is elsősorban a nevelői és tanulói túlterhelés, az iskolavezetők megnövekedett feladatainak megoldásához szükséges feltételek hiányáról, az iskolai élet demokratizmusának nem mindenütt megnyugvó alakulásáról. Mind a beszámolóban, mind az azt követő vitában központi helyet kapott a párthatározat végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti tevékenység, a határozat gyakorlati megvalósításáért érzett felelősség. A tananyagcsökkentés, a tanulók értékelésének új módjára való áttérés, az iskolai élet demokratizmusának kiterjesztése az ifjúságra és a szülőkre mind-mind olyan komoly szemléletformálást igényelnek kollégáinktól, amelynek megvalósulása az új tanév megkezdéséig számtalan új feladatot ró mind az állami, mind a szakszervezeti szervekre. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának, minőségének javítása a tananyagcsökkentés ellenére sem jelenti majd a pedagógustársadalom terheinek azonnali csökkenését. A tananyagcsökkentő szabályozók alapos megértése, azok becsületes és őszinte végrehajtása, a végrehajtás konkrét ellenőrzése sok gondot, lelkiismeretes elmélyedést kíván majd gyakorló pedagógusainktól. Hogy a felkészülés időben megtörténjék, hogy az új tanév megkezdését semmi se zavarja, hogy a célok és a feladatok alapos ismeretében foghassanak munkához megyénk pedagógusai, ezért lesz nagy szükség a mozgalom aktivistáinak meggyőző, szemlélet- formáló munkájára. Már látjuk, hogy nem lesz könnyű meggyőznünk a készségtárgyak nevelőit az osztályozásban bekövetkező változásokról, mégis el kell fogadtatnunk kollégáinkkal, hogy az osztályozásnál gazdagabb, tartalmasabb az é r- t é k e 1 é s . A párthatározat úgy fogalmazott, hogy az oktatás társadalmi ügy. Szakszervezetünk ennek a társadalmi fe_ lelősségnek egyik lényeges hordozója. Ezért a megye pedagógustársadalma véleményének, tevékenységének helyes irányú befolyásolása, szemléletének formálása mozgalmunk elsőrendű feladata. Kedves Henrik
