Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
r Meddig ;,A haj vékony szálakból álló szőrszerű képződmény, amely az ember fejét homlokától a tarkójáig takarja.” A meghatározás az Értelmező szótárból származik, de egyáltalán nem pontos. Mert mit szólnak ehhez például azok a férfiak, akiknek nem a hajuk, hanem éppenséggel a homlokuk ér tarkóig? Vagy azok a fiatalok, akiknél az arc, a nyak, sőt a váll egy része is diszkréten rejtve marad a díszes hajkorona alatt? Érdemes-e egyáltalán ezzel a kérdéssel foglalkozni? VÁLTOZÓ vélemények A hosszú haj? Ugyan kérem, elavult téma, kór rá a szót vesztegetni — sokan ezt mondanák, ők nem voltak ott azon a tanári értekezleten, melyen e sorok írója részt vett. Az oktatáspolitikai párthatározatról volt szó — többek között. Többek között, mert bár ez lett volna az egyetlen napirendi pont. a vita csakhamar átterelődött más kérdésekre. A hosszú haj két tanárból olyan heves indulatokat váltott ki, olyan heves szópárbajt eredményezett, hogy a többi résztvevő csak kaokodta a fejét. Az egyik álláspont: „Tegyünk végre pontot erre a dologra! Ugvan meddig tűrjük még...” A másik tanár ki merte mondani: neki tetszik a srácok hosszú hajviselete, ő volt az, aki korábban az igazgatót megrótta, mert nakom- partot növesztett. („Még az igazgató is!”) Változott a véleménye — és ezzel szerencsére nincs egyedül. EGY KIS TÖRTÉNELEM Mi a hajviselet? Pusztán di-. vat. vagy társadalmi ügy? A lexikonok szerint az ember hajának elrendezési, vagy őJre- sítési módja. Eredeti, gyakorlati célokat szolgáló alakítása mellett, már az ősközösségben érvényesültek esztétikai szempontok: a hajat különböző képpen formázták, díszítették virágokkal, toliakkal, vagy más eszközökkel. Később a társadalmi helyzet jelölésére ii szó1 «ált. A régi egyiptomiak teljesen lenyírták, az előkelőek parókát viseltek. A görög hőskorban a hosszú hajat csak gyász alkalmával nyírták le. A soárf s?ak gyermekkorban rövid, férfikorban hosszú hajat viseHek. A frankoknál eleinte a királyi hercegek, később a nemeseknek is kiváltsága lett a hosszú haj. Ha egv királyt megfosztottak trónjától, haját is lenyírták. Nagy Ká- rolvnak ellenben rövid haja volt. míg az előbb hajukat lenyíró szászok utóbb hosszúra növesztették azt. A középkorban a legkülönfélébb hajviseletek voltak divatban: a „tisztes” emberek rövidre vágva, később hosszúra növesztve, illetve fordítva viselték a hajat. I. Ferenc francia király, aki szerette mutogatni fején kapott sebét, az olasz és a svájci divat mintájára kurtára nyL rótt hajat kedvelte és ez a viselet után mindenütt elterjedt. Utánozták a királyt. És ma? Ma kit utánoznak a hosszú hajú fiatalemberek? Egyáltalán utánoznak-e valakit? —* Az iskola célja a szocialista embertípus kialakítása. Szükséges, hogy a gyereknek ne csak a tudatát, a külsejét is formáljuk. Én kapitaNépújság 4 1973. március 10. hosszú a hosszú haj? Növekedett az egyetemek önállósága lista tendenciát látok a hosz- szú hajviseletben. Példaképül állítják maguk elé a filmekben, tévében látott nyugati fiatalokat, művészeket — Így vélekedik egy pedagógus. — Miért ragaszkodom a rövid hajhoz? Ezt szoktam meg. Több évig voltam katona — egy vezérőrnagy pilótája. Én kérem, még soha, sehonnan nem késtem el. Megmaradt bennem a rend és. a fegyelem tisztelete! Rend és fegyelem — kiválóan alkalmas arra, hogy mögé bújhassanak a neveiéi szép feladatát teherként viselő, rosszul értelmező szülők, pedagógusok. Kapitalista tendencia? Éppen a legreakciósabb államok fiatal tüntetők ellen vezényelt rendőrségének „fegyvertárában” szerepel az olló. Ott vajon mit mondanak? Csak, nem azt. hogy kommunista tendencia?! A már említett iskolai értekezleten olyan javaslat is elhangzott, hogy — természetesen az iskolai rend, az iskolai fegyelem megszilárdítása érdekében — meg kell határozni az egységes követelményeket. Nocsak: űrmértékkel, vagy centivel döntsük-e el, hol a határ? Ilyen rendelkezést persze nem lehet ki. adni, legfeljebb az irható elő, hogy a közép-, vagy éppen felsőfokú intézmények tanulói tartsák rendben a ..tollazatukat”. Tehát ésszerűen csak esztétikai, higiéniai követelmények támaszthatók. hosszúság és ApolatlansAg Már ma is kevés, és egyre kevesebb lesz azok száma, akik kategorikusan kijelentik: „csak kaphatnám a kezem közé, majd én megkopasztanám!” Az ember természetéhez hozzátartozik az alkalmazkodási képesség, a realitások tudomásulvétele. („Ez van...”) A tízéwel ezelőtti „kategorikus kijelentők” odáig szelídültek, hogy nem ellenzik a hosszú hajat „általában”, de a vállig, vagy vá'.ion alul érőt túlzásnak tartják, „mert azzal rendszerint együtt jár az ápojatlanság”. — Mi csak annyit kérünk a tanulóinktól, hogy legalább kéthetenként menjenek el a fodrászhoz, hozassák rendbe a frizurájukat — mondta egy középiskola igazgatója. Hallania kellett volna azokat a válaszokat. amelyeket egy hasonló kérdésre adott jó néhány fiatalember. — Majd bolond leszek. Hogy jól belenyírjon, vagy fölszedje! A hosszú hajú fiúk közül csak nagyon kevesen járnak fodrászhoz. Ami igazítani való akad a frizurájukon, azt elvégzi a haver, vagy éppen a mama. Franciaországban a királysággal együtt a fodrászatot is megbuktatta a forradalom, mivel a rövid hajat eegítette győzelemre. Most ugyanezt teszi a hosszú haj? GYURICZA MIHÁLY Az egyetemek új szervezeti és működési szabályzatának tapasztalatairól tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztériumban az MTI munkatársát: — Az állami, a gazdasági élet valamennyi területével összhangban az egyetemeken is teljesebb lesz, kibontakozóban van a szocialista demokratizmus. Mindez elsősorban a testületi szervek jogkörének bővülésével valósult meg, s azzal, hogy munkájukba sikerült bevonni a dolgozók és az ifjúság választott képviselőit Növekedett a feladatokat megvalósító szervezetek önállósága is, az irányító szervektől megkapták az önállóság gyakorlásához szükséges döntési jogokat. Általános tapasztalat, hogy az új szervezeti és működési rendszer igazolta bevezetésének helyességét. A minisztériumok számos döntési jogkört ad‘ak át az egyetemeknek. Ezek közül a legjelentősebbek: az egyetemi szabályzatok megalkotása, a tanulmányi és vizsgarend meghatározása, a dékánhelyettesek kari tanács által történő választása és rektori megerősítése. A különböző egyetemi testületek működésében az eredmények mellett ma még számos hiányosság tapasztalható; Jóformán valamennyi intézményben gondot jelent, hogy a nagy létszámú testületek működése néhn formálissá válik. Az oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt módjuk van megismerkedni a testületi szervek határozataival, bár a diákok számára ez a lehetőség lényegesen kisebb mértékül Valamennyi szinten sok a kívánnivaló az ellenőrzési munkában is. A hallgatók részvétele a testületek munkájában új színt jelent az egyetemek életében. Tevékenységük az\ intézmény vezetésében, az ügyek intézésében sok helyen hozzájárul a tanácsülések vitaszellemének élénkítéséhez és az. oktatókat is alaposabb felkészülésre ösztönzi. Az is tapasztalható azonban, hogy több egyetemen a diákok passzívak ,a testületekben és nem mindig fogalmazzák meg diáktársaik véleményét, gyakran nem is tájékoztatják őket a testületekben hozott döntésekről. A miniszteri rendelet see-A- rint az igazgatási feladatok el-i’ végzésére főtitkári állóét leheli rendszeresíteni. A főtitkár —é mint az egész hivatali appaxá-z tus vezetője — tehermentesít-1'1; heti a rektort és az egyetemi más vezetőit az adminisztratív'! tevékenység egy részétőL Á gyakorlatban azonban jelenleg:’ csupán a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Pécsi Orvostudományjí; Egyetemen, a Gödöllői Agrár-»'! tudományi Egyetemen, aF Keszthelyi Agrártudományi} Egyetemen, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetemen működik főtitkár. Az egyetemeken egyöntetű az a vélemény, hogy az új szervezési és működési rend alapján folyó munka kialakításához még legalább két-há- rom esztendőre van szükség; (MTI) KEREKES IMRE: $m tíz ionét 30. A világosabb oldalról még vissza is fordulok, hogy tovább tartson az út. Hátha eszembe jut valami, amivel menteni tudom magam, mielőtt lebukom egy ilyen link alak miatt. Kiőre mentem, aztán vissza, de csak azért, hogy forgassam a fejembe, minek nekem visszafordulni, ha addig se megyek semmire. míg előre tartok. Megbö- kőm a simlit a sapka elején, begombolom a kiskabátot, ahogy szolgálatban illik, meghúzom a nadrágszíjat, dehát semmi. Pedig most már hivatalosan állok magam előtt. Csak ennyi maradt, hogy a Perecz Vincére gondolok. De ez nem elég. A munkaügyis kérdezni fog. A hosszú utca sarkáról már jól látom a túloldalt. Az úton autók szaladnak, taxik meg más kocsik kergetik egymást, mintha az egész éjszaka egy nagy fogócska lenne, ami abból áll, hogy ki tudja utolérni a másikat. Már innen látom, hogy a Vajda úr ablaka még világos, a Richter úr pedig az erkélyen öntözi a virágait A környéken beszélik, hogy sörrel öntözi, ezért olyan élénk színűek. Az Erdélyi úrnak ia nagy napja lehetett ma este, minthogy taxin jön haza és még csak el sem akarja engedni azt a bérautót. Nem azért, mintha továbbmenne hanem azért, mert csak úgy tud megállni, ha a taxira támaszkodik. Drága állás. A munkaügyis reggel azt kérdezte, nem volna-e kedvem átvállalni a rak tár osságot. Mégis, mit képzelnek ezek? • A portásfülke előtt, benn az udvaron, két tepsi nagyságú helyen felszedték a köveket. Begóniát meg árvácskát ültetnek. Hajnalban a legszebbek, harmatosak, fáznak, a didergés csillog a szirmaikon. Szemben új üzletet nyitottak, az egyik ajtón be, a másikon ki. önkiszolgáló. Nyolcig tart nyitva, este ha szolgálatba jövök még forog benn a nép. Zöldségfélét is árulnak. Császárhúshoz zöldhagymát. Meleg kabátja van ma az estének. Csendes az idő, semmi nem zavar. Még tíz óra sincs, az a rendőr van szolgálatban. aki nem a túloldalon sétál, hanem itt a gyár előtt. Megáll a portásfülkénél, csak az ujjával pöccinti a sapka siltjét. Magam szabályosan szalutálok. Ha már a rendőr a helyembe jön. — Minden rendben? — Valahogy úgy ... —- mondom. — Javul az idő. —- Igyekszik. A rendőr rágyújt, de nem kínál. Szolgálatban nem kínál. Leveri a hamut, benéz a gyárudvarra, az órájára pillant, a túlsó oldalon két mu- cus után három siheder ballag. A mucusok vihognak, mert hátulról előre jön a szöveg, úgy tesznek, mintha el akarnának iszkolni a srácok elől. Az egyik megáll, vissza- kézre emeli a karját. — Kopjatok le. A másik lány is csípőre teszi a kezét. A srácok hanyagul állnak. Arra várnak, hogy a lányok odacsapjanak, aztán megruházzák őket. A rendőr eloltja a cigarettát. Zúgtyúkok. Elsöpörnek, ahogy a Szél viszi a port a járdaszélen. Megkerülöm a gyárat éjfél után, majd letakarítom a járdát a portásfülke előtt. Seprűt kellene vételezni, nem ártana egy porrongy se. A takarítók azt mondják, hozzájuk nem tartozik a portásfülke. Éjszakára különben is minek. Van itt egy polc, azon tartom a bögrémet. A polcot magam szoktam leporolni. Az asztalfíók a nappali portásé, abban szemetet őriz, kiégett pipákat, meg zsíros papírt. N elvem csak ruhásszekrény jár. Gumikabátnak, csizmának. Nadrág, meg kiskahát csüng egy kopott akasztón. A polcon egy csészét hagyok, most már csak magamnak, a másikat a szekrény tetején tartom. A táskarádiót a szekrény aljában. Nem hallgatom. Az szólt, mikor rájött a Nellire. Ha nem szól, nincs baj. Nem akaróim hallani. A teát csak forrón szeretem. Két szem cukorral. Az éjszakát üresen, hang nélkül. De valahogy most mégis nagyon üres az éjszaka. Ma valahogy hígra sikerült. Mintha valaki nem adott volna elég anyagot, amikor keverte. Az ilyen sötétbe neon lehet kapaszkodni. Nincs mibe. Megfigyelésem szerint egy ilyen éjszakán hiába bíztatja magát az éjjeliőr, mert nem tud mit kezdeni magával. Bizonytalan lesz még a lélegzete is, a tenyere nedves, megszaporodik a szívdobbanás és a lába is remeg. Nincs anyaga az éjszakának, így aztán neim is lehet belőle semmi. Figurák nem lépnek ki belőle, se tüzek, se fények, se tolvajok. A levegő langyos marad reggelig. A második körnek egy óra után indultam neki. Ez már jobb kör. Ha az ember egyszer már került, kitapogatta már, hogy merre lépjen. Mert minden este mindent elölről kell kezdeni. Nincs két egyforma éjszaka. Másként nem megy. Ha megy. Ezért jobb a második kör. Akkor már össze lehet komáz- ni az idővel, meg az éjszakával. A szolgálatból is letelt már ennyi, amire rá lehet fogni, hogy valami letelt. Eny- nyi az egész. Félelem azért van most is, de csak a megszokott fokon. Ha nincs benne több maligán, mint amit megszokott az em- bér, ki lehet bírni. Vagyis tűrhető. Az ember észre sem veszi. De ha nagyobb, rögtön jelentkezik. Elindulok, még nem is vagyok a homályos oldalon, de már kőre lépek. Mintha valaki .megcsavarta volna a lábujjamat. Nem igazi sötét ez, de annál rosszabb. Nincs szem, ami az ilyen sötétben pontosan látná, hogy mi van a lába alatt. (Folytatjuk) A Volán 11. sz. Vállalat ismét B—C—E-kategóriás gépj ármű vezetői tan folyamot szervez. A tanfolyam költségeit a vállalat fedezi. A tanfolyam ideje alatt fizetést biztosítunk. Jelentkezés: VOLÁN 11. sz. Vállalat, I. emelet 112. szoba. (60)
