Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
■.* \ Mérlegzáró részközgyűlések a fogyasztási szövetkezetekben Színházi jegyzet Pécsi balett, szegedi Koldusopera naposállatokkal. szaporítóanyaggal, műtrágya és növényvédő szerekkel való ellátása. A sokrétű, szerteágazó feladatokról számot adó közgyűléseken a tagság sem maradt adós. Nem volt ritka az olyan közgyűlés, ahol 10—14 tag is véleményt nyilvánított. A hozzászólók a munka elismerésén és bírálatán túl sok hasznos javaslattal járultak hozzá a vezetők munkájához, és hoztak sok kérdésben határozatot. Közgyűléseinken tovább erősödött a tagság gazdasági szerepe, nőtt a szövetkezeti demokrácia. Az egyik gyűlésen a fegyelmi bizottságot „bízták meg” feladatokkal, másutt a szövetkezet jövőjét egy másik szövetkezettel történő egyesülésben látták jobbnak. A tagság egészétől kértek igenlő, vagy elutasító választ, aktív, titkos, minősített szavazattal úgy, ahogy az az alapszabályban a tagsági jogoknál meg van fogalmazva. Számban és tagságban gyarapodva kerül sor a lakásszövetkezetek közgyűlésére is. A lakásfenntartók mellett megjelentek a garázsszövetkezetek és a lakásépítő szövetkezetek. A lakásszövetkezeti közgyűlések méltán váltottak ki a nem tagokban is érdeklődést, s reméljük a közeljövőben megyénkben még többen választják lakásproblémáik megoldásának szövetkezeti útját, és válnak tagjaivá a fogyasztási szövetkezetek családjának. ^ SZOÉOSZLAl 'JENŐ" A Pécsi Balett estjével megérkezett a „zenés hullám”, március közepén musical, opera és „zenés krónika” szerepel a szekszárdi színházi programban. A pécsiek balettműsorát Szek- szárdon „Beat-balett” címen hirdették, az együttes művészeti titkárának nagy ámulatára. Mert a beat-hez nem volt semmi köze á két balettnek, ami sejthető volt már akkor, amikor zeneszerzőként Bágya András nevét láttuk. (Tisztes tánedalszerzőként ismeretes.) Mind a két balett zenéjét ő írta, azt hiszem, olyan népszerű sem lesz balettszerzőként, mint amilyen tánczenészként. A pécsi balettetek viszont most sem okoztak csalódást Az Egyszer volt... című két- felvonásos mesebalett egyenesen elragadtatást váltott ki a fiatal közönségből. Méltán, kitűnő produkció. Bájos-naív történet, jól érezhető, nagyon helyénvaló karikírozással. Ötletesek, mulatságosak a díszletek, eltaláltak a kosztümök, hatásos a koreográfia és a táncosokon látszik, maguk is ia=n élvezik a játékot. Nemcsak táncolják, de elő is adják a mesét A Koldusopera is nn.gv tapsot fog kapni a következő előadásokon is. Az operettkedvelőktől, akik ismét örülhetnek a szegedi ooerettszínészeknek. Nagyszerűek, csak éopen operettet játszanak a musicalnek is idézőjeles Koldusoperából A nagy sürgls-forgásban, a igyönyörű ;saép primadonnákon való ámulásban el is feleitkeA legöregebb szövetkezet Mint minden gazdasági egységben, a fogyasztási szövetkezetekben is év végi számvetést, mérlegjóváhagyó, terv- ismertető közgyűléseket tartanak. A szövetkezetek legfelsőbb fórumai üléseznek, a szövetkezet gazdái veszik számba eredményeiket, sikertelenségeiket. terveiket, gondjaikat, s határozzák meg az 1973. évi feladatok elvégzéséhez szükséges üzletpolitikát. A zárszámadó közgyűlések minden évben jelentős eseményei a szövetkezeteknek. Az idei annyiban „hagyománybontó”, hogy a párt egységes szövetkezetpolitikájára épülő szövetkezeti törvény alapján elkészített új alapszabály szerint már nem a tagság szűkebb képviselői, a küldöttek hagyják jóvá a mérleget, hanem mint minden fontos kérdésben, ebben is a tagok fóruma dönt. Kiterjedt körzeteik, ma^as taglétszámuk a részletekben megszervezett közgyűlés, a részközgyűlések megtartását teszik indokolttá. Napjainkban mintegy 45 ezer ÁFÉSZ-tag, 47 ezer takarékszövetkezeti tag kapja kézhez az igazgatóság meghívóját, a végzett munkáról szóló írásbeli beszámolót, az 1973. évi célkitűzéseket tartalmazó, az üzletpolitikát meghatározó határozati javaslatot. Miről szólnak a beszámolók? Arról tájékoztatják a tagságot, hogy a fogyasztási szövetkezetek 1972. évben eredményesen valósították meg azokat a célokat, amelyeket a tagság elhatározott. 1972-ben elsősorban nem a látványos áruházavatásokkal, új egységek átadásával hívták fel magukra a figyelmet, hanem mérsékelt ütemű fejlődés volt tapasztalható, a meglévő élő- és holtmunkával való hatékonyabb gazdálkodás állt a munka középpontjában. A legtöbb beszámolóból kitűnik hogy a Központi Bizottság határozatainak megfelelően előtérbe került az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny új alapokra helyezése. A belső mechanizmus korszerűsítésének helyi tapasztalatairól számolnak be a dombóvári és tamási, korszerűsítés terveiről a hőgyészi, bonyhádi, paksi, dunaföldvári és más szövetkezetek részközgyűlésein. A végzett munka értékelése őszinte, tárgyilagos. A tamási ÁFÉSZ igazgatóságának beszámolójában ezt olvashatjuk: „Feladatainkat eredményesen, a megyei átlag felett teljesítettük. de korántsem az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően.” Erről tájékoztatta tagjait a dunaföldvári, bonyhádi, bátaszéki, teveli, hőgyészi ÁFÉSZ és a szekszárdi kisállattenyésztők szövetkezetének igazgatósága is. A takarékszövetkezetek közül a dunaföldvári, a teveli, és a sárszentlő- rinci került az élvonalba. Szóltak a beszámolók a kudarcokról, a fogyatékosságokról is, A cél nem a bizonyítvány megmagyarázása, hanem a tagok őszinte tájékoztatása volt. Szinte valamennyi beszámoló elismerően szólt a kereskedelmi, a vendéglátóipari, a felvásárlási, a pénzügyi dolgozók becsületes helytállásáról, következetes, lelkiismeretes munkájáról, munkakörülményeik javítására tett intézkedésekről, emellett nem hallgatta el azt sem, hogy 1972-ben is akadt — szerencsére számuk elenyésző — olyan szövetkezeti dolgozó, aki nem tett különbséget az enyém és a miénk fogalma között, hozzányúlt á társadalmi tulajdonhoz, megkárosította szövetkezetét. A íelügyelőbizottságok részletesen elemezték a vagyonvédelem helyzetét, számot adtak a megtett intézkedéseikről, tájékoztatták a tagságot a MÉSZÖV revizori iroda által végzett ellenőrzések tapasztalatairól. Az 1973. évi célok meehatá- rozásánál a Köznontl Bizottság 1972. novemberi határozatából adódó feladatokat vették alapul. A határozat szellemében tervezték a forgalmat, a takarékszövetkezetek a betét- állományt és a tagságnak nyújtandó kölcsöntevékenysé- get is. Az üzletpolitikai célok között nagy hangsúlyt kapott a női tagok munkáját elősegítő áruellátás, a háztáji és kertgazdaságok segítése, a tagok aprómagvakkal, takarmánnyal Tdén, májusban ünnepli negyedszázados jubileumát Szekszárdon a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész-' mari Szövetkezet. A szövetkezeti mozgalom beindításával eevidőben — megyénkben elsőként — 1948-ban alakult meg. Az elmúlt negyedszázad krónikáját megírni nem cél most. Hisz közismert az út, amit megtett, a kezdetben szinte kizárólag javítással foglalkozó szövetkezet. Pár sorban mégis felsorolnánk az elmúlt évek munkáját, mert szorosan kao- csolódlk a ielen eredményeihez, gondjaihoz. A fellendülés a hatvanas évek derekán következett be. Első nagyobb szériában készített gyártmányuk a sváb asz- szonyok közismert lábbelije, a tutyi volt. Azt követte a gumitalpú posztócipő. Mérföldkövet jelentett a szövetkezet életében az export beindítása. A szovjet Razno- export nagyobb volumenű megrendelései kialakittatták az ipanszerű gyártás alapjait. A ■ r ■ ■ ■ ... i. rövid szárú posztócsizmát a divat alakulása nyomán felváltja a műbőr csizma. 1970-ben ezt meleg béléssel készítik. A következő évben növelik a modellek számát. 1971 őszén az exoortot két külkereskedelmi cégen, a Hungarocoooon és a Tarminnexen keresztül bo- bonyolítiák le. Akonkurrencia igy bővül. A hat magyarországi cinőgvárral is versenyezniük kell. Ennek ellenére az export mennyisége állandóan nő. 1972-re a szovjet fél már 240 ezer műbőr bnkacínő és 77 ezer csizma szállítására köt szerződést. 1972-BEN CSÖKKENT A NYERESÉG Az elmúlt nyáron a paksi termelőüzem mellé belép az új szekszárdi telep is. Aktsz vezetői ugvanis a BONV kt.«z- tői átveszik a bőrdíszmű vállalatával egy tömbben lévő üzemet. A műszaki vezetés gyengesége miatt nehézségek adódnak a gyártás megszervezésében. Ennek következtében a fúziót követően júliusban, augusztusban csökken a termelékenység. Az Itteni dolgozók betanítása, az átállással járó gondok is visszaesést okoznak. De a piaci árak változása is csökkenti a nyereséget. Erre már az év elején számítanak, így a nyereség nagyságát is a korábbi évekénél alacsonyabbra, csuoán nvolc százalékra tervezik. A termelés mennyisége a terv szerint 47,5 millió forint.. Az év végén a ténv°k bizonyítják az előre elkészített termelési program pontosságát. Az eltérés a tervtől mindössze három ezrelék. De a nyereség magasabb a vártbál. Nyolc százalék helyett az árbevétel 10.8 százaléka, egv évvel korábban 13,5 százalék volt. A dolgozók havi átlagkeresete 1845 forint, ami országosan is a jó közepesek közé tartozik. A MEGYÉBEN LEGNAGYOBB EMELKEDÉS A szövetkézét az elmúlt év nyarán bemutatta 73-as évi modelljeit. A sikert a számok is bizonyítják. A szovjet fél a tavalyi 36 és féllel szemben 57 millió forint értékben kötött szerződést. Ez megegyezik azzal a mennyiséggel, ami a szövetkezet mtmkaerő-kaoaci- tásának megfelelő kihasználását biztosítja. Így a megve valamennyi ipari szövetkezete közül a legnagyobb mértékben. 42 százalékkal, a Kövendi ktsz-ben nő a termelés. Az üzleti tárgyalások sikere, a technológia pontos kidolgozása, valamint a réginél jobb üzem. és munkaszervezés a várható nyereséget is jelentősen növeli. A tervszámok szerint ez is a magasan a legnagyobb lesz a megyében. Az elmúlt évinek 222 százaléka. Pedig a szövetkezet tervezi év közben a bérek háromszázalékos. növelését is, JÚLIUSBAN MEGKEZDIK AZ ÉPÍTKEZÉST A városrendezési szempontok miatt szanálásra ítélt épülettömb. melyben főként a Bőrdíszmű szekszárdi gvára van, magában foglalja a ktsz szekszárdi üzemét. Ennek felszámolására a szövetkezet egy új üzem építését tervezi. A saját anyagi fedezetet növelik a megyei tanács jparfc^’esrtési hozzájárulásával a KISZÖV kölcsönös fejlesztési alapjából e cé’rn biztcusított őss^vgel és így idén júliusban a Mikes és zünk arról, hogy ez a musical a kapitalista társadalom maró gúnnyal megkomponált kritikája, hogy amit látunk, az lényegében nem mulatságos, hanem iszonyú. Túltesszük magunkat azon is, hogy a narrátorszövegek, meg a dalok szövege is erre-arra figyelmeztet... Elfelejtkezünk hamarjában a háttér és a jelzett díszletek intelméről. Röpülünk a dalok szárnyán, kuncogunk a csípős argón, ámulunk az idomokon és a csipkéken. Talán ismerik a történetet; Amerikában játszódik. A színész olyan „élethűen” játssza a gonoszt, hogy az egyik néző felháborodásában lepuffantja, aztán magát is agyonlövi. Az illető városka polgárai díszsíremléket állítanak mindkettőjüknek, a „Legjobb színésznek”, „Legjobb nézőnek” felirattal. Holott a „legrosszabb” jelző járt volna ki mindkettőjüknek. A színésznek, mert nem tudott felülemelkedni a tipikuson, a nézőnek, aki ezt nem vette észre. Brecht áz a szerző, aki programszerűen támadta a fenti stílusú színjátszást, az ő „találmánya” az elidegenedett színház. Az a színház, ahol a dráma sohasem andalitani akar, hanem elmondani valamit, szólni az emberekhez, ahol a színészek tudják és tudatják, hogy ők „tolmácsok” és nem átváltozó bűvészek, ahol a nézők résztvevői az előadásnak. Ezt kell még Koldusoperaélményünk hátteréhez odagondolni és akkor megállapíthatjuk: kitűnő előadás ide, kitűnő előadás oda, Brecht forog a síriában. (virág) Wesselényi utca sarkán megkezdik az új, korszerű üzem épitését. A terveket a iövő hónap végére elkészíti a Tolna megyei Tervező Vállalat. Ezek szerint egy 30x12 méteres korszerű üzemcsarnok létesül, amelyben a cioőgvárakhan már megszokott gépi mozgatású futószalag mellett 1975 elején megkezdhetik a termelést. A paksi termelőüzem bővítésére ebben a tervidőszakban a szövetkezetnek nincs anyagi lehetősége. NÖVELIK A LAKOSSÁGI SZOCGÁLTATÁS MÉRTÉKÉT A cioőioari szövetkezet dolgozóinak huszonöt éve a lakossági szolgáltatás adta a legtöbb munkát. Az azóta eltelt évtizedek alatt emellett nőtt jelentős méretűvé az ipari tevékenység. Ez azonban nem jelentette és nem jelenti azt, hogy a lakosság számára végzett munka volumene csökken. Kismértékben ugyan, de az elmúlt évben is nőtt. 1971- ben 3 millió 295 ezer forint értékben véeeztek szolgáltatásokat, ez 1972-re 3 millió 365 ezer forintra nőtt. A munka jellegében azonban gyors változás van. Egyre több a megrendelésre készülő új cipő és csökken a javítások száma. 1972-ben például ezerhétszáz párral kevesebb cipőt vittek talpalni a szövetkezetbe, mint az előző évben. A régen oly divatos fejelés pedig ezalatt a felére esett vissza, úgy látszik, nem tartják érdemesnek javíttatni a használt cipőket. A szövetkezet ennek ellenére fenntartja, sőt bizonyos mértékben fejleszti is ezt a szolgáltatását az idén. — szepesi — Á modern otthon kényelméért Lakáskultúránk színvonalának emelésében részt vállal a Mechanikai Mérőműszerek Gyára is: termékeinek jelentős csoportja a modern otthonok kényelmét szolgálja. A hőfokszabályozó radiátorszelep például a távfűtéses lakásokban állandó, egyenletes hőmérsékletet biztosít. A fűtőtestre szerelt készülék a kinti enyhébb vagy hidegebb időjárástól függetlenül „ügyel” a szoba azonos hőfokára. A Fővárosi Távfűtő Művek számításai szerint évente 1 millió forint értékű energiát lehetne a szerkezet széles körű alkalmazásával megtakarítani, mert kevesebb lenne a hagyományos, gazdaságtalan „hősza- bályozó”: a félig nyitott ablak. Az MMG idén 200 000 úgynevezett gázbiztonsági szabályzót gyárt Belgiumból vásárolt licenc alapján. A szabályzó automatikusan kikapcsolja a gázt, ha a láng elalszik. A lakótelepi otthonok tűzhelyeit a jövőben ezzel szerelik majd fel. A készülék a sütőbe építve is hasznos: a háziasszony nem égetheti oda az ételt.
