Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
Párfsxervexés — partira nyitás A párttaggyűlések előkészítése A pártszervezet legfelső fóruma a párttaggyűlés, ahol az alap6zervezethez tartozó kommunisták kifejthetik véleményüket, javaslataikat, állást foglalhatnak munkahelyük, környezetük politikai jelentőségű kérdéseiben, döntéseket, határozatokat hoznak. Nem mindegy tehát, hogyan készülnek fel a párttagok egy-egy taggyűlés munkájára. Tudják-e előre, hogy miről lesz szó, miről kell dönteniük, vagy csak ott, a beszámoló 6orán értesülnek erről. Alapszervezeti titkárokkal beszélgetve gyakran hallani panaszt, hogy a taggyűlés után a folyosón vagy másutt, kisebb csoportokban folyik az a vita, amelynek a taggyűlésen lett volna a helye. E jelenség okait vizsgálva, az esetek többségében kimutatható, hogy a vezetőség nem jól készítette elő a taggyűlést. Mint ahogy az is igaz, hogy az aktív, vitatkozó, alkotó jellegű taggyűléseket általában gondos előkészítő munka eredményezi. A pártszervezetek vezetőségeinek munkájában sajnos ma még eléggé általános az a módszer, hogy a munkatervük szerint megjelölt időben megtárgyalják a soron következő taggyűlés témáját, eldöntik időpontját és azután a kialakult gyakorlat szerint összehívják azt. Ennél több azonban nem történik a vezetőségi ülés és a taggyűlés között. Sőt az is előfordul, hogy amikor egy-egy párttag érdeklődik a taggyűlés témája felől, akkor — a rosszul értelmezett titoktartás miatt — ezt a választ kapja: „majd ott megtudod’1. A párton belüli demokratizmus egyik nagyon fontos eleme és követelménye, hogy a komrhunisták időben értesüljenek azokról a kérdésekről, amelyek véleményüket, állás- foglalásukat, döntésüket igénylik. Csak ez esetben várható el tőlük, hogy rendezett gondolatokkal, kellő ismeret- és érvanyag birtokában, felelősséggel vitatkozzanak és döntsenek. Mi legyen tehát az előkészítő munka gyakorlata? Nagyobb alapszervezeteknél, ahol pártcsoportok vannak, a vezetőségi ülés után célszerű összehívni a pártcsoport-bizal- miakat és tájékoztatni őket a következő taggyűlés napirendjéről. Ne elégedjenek meg azonban a „címek” felsorolásával, hanem mondják el a napirendre kerülő témák lényegét, a vitára számot tartó legfontosabb kérdéseket, a vezetőség kialakult álláspontját, esetleges alternatív javaslatait, és ismertessék a tervezett határozati javaslatot is. Ezt követően a bizalmiak tájékoz. ' tassák a pártcsoport tagjait, ami történhet a szokásos párt- csoport-értekezleten,. de egyénenkénti beszélgetéseken is. Több pártszervezetben egyébként gyakorlattá vált, hogy a párttagok pártcsoport-értekez- leten kötetlen beszélgetés formájában kialakítják közös álláspontjukat a taggyűlés napirendjével kapcsolatban, és megbíznak valakit a csoport tagjai közül, hogy azt a taggyűlésen a csoport nevében mondja el. (Ez természetesen nem korlátozza a párttagok jogát, hogy a pártcsoport többségétől eltérő, véleményüknek a taggyűlésen hangot adjanak.) A taggyűlés előkészítésének ez a módszere több, de különösen két szempontból nagyon hasznos. Egyrészt: a párttagok mindegyikének van ideje és lehetősége arra, hogy egyénileg átgondolja a témát, mérlegelje a döntésre váró kérdéseket, összevesse ezeket a környezetében szerzett tapasztalataival, felmérje a döntés várható következményeit, és mindezek birtokában megalapozott egyéni véleménnyel járuljon hozzá a taggyűlés munkájához. A kommunisták egyéni véleménye a taggyűlési vitában összecsaphat, változhat, de a végső döntés ezeknek a véleményeknek mégis egy olyan összegezése, amely a lehetséges alternatívák közül a legjobb, és amely legkevésbé rejti magában a tévedés veszélyét. Másrészt azért hasznos az előkészítésnek ez a módszere, mert neveli a párttagságot, fokozza a párttagok egyéni, személyes felelősségének érzetét. A döntést, a határozatot még inkább sajátjának érzi minden párttag, ha annak kialakításában személyesen részt vett. Ezzel, és csak ezzel kerülhetők el az utólagos viták, a végrehajtásban, a cselekvésben jelentkező különbözőségek, fegyelmezetlenségek. Ezen az úton egyeztethető össze a kollektív döntés a személyes felelősséggel. így érhető el. hogy a taggyűlés határozata ne csák a „hozzáértő”, a „jól tájékozott” vezetőségi tagok, állami, gazdasági vezetők véleménye alapján szülessen meg, hanem kimunkálásában részt vegyen az alapszervezet minden tagja. Természetesen ott, ahol nincsenek pártcsoportok, ez az előkészítő munka, a párttagokkal való beszélgetés a pártvezetőség tagjaira vár, de ott sem nélkülözhető. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa A Sárszentmihályi Állami Gazdaság inotai üvegházi kertészetében megkezdték a primőr paprika szedését. A 15 ezer négyzetméter területű üvegházban beérett a paprika. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) Az idegenforgalmi idény elolt A meteorológiai tavasz már beköszöntött. Rövidesen itt a naptári is, amit több-kevesebb biztonsággal az idegen- forgalmi szezon kezdetének is lehet tekinteni. Idénykezdés előtt látogattuk meg dr. Bercsényi Vincét, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivtal vezetőjét, hogy az idei tervekről érdeklődjünk. — Terveink szerteágazóak, — mondotta dr. Bercsényi Vince. — Kezdjük talán a felsöróTást a legismertebb' területnél, Gemencnél. A millenniumi vadászkastélyban lévő kiállításunk anyaga két hónapon belül megváltozik. A Mezőgazdasági Múzeum hatékony segítségével „A Gemenc élővilága” címmel rendezünk új kiállítást, eredeti trófeákkal, tehát nem hullott agancsokkal és több diorámával. Létrejön a Szarvas csárda körüli vadaskert. Egyelőre éppen szarvasok nem lesznek benne, mert ezek idetelepítését a növényanyag jelenlegi fejlettsége még nem engedi meg. Őzeket, vaddisznókat azonban láthatnak a látogatók. Készülnek az új Sió-meder, és nagyjából a régi által határolt területen kialakítani kívánt parkerdő tervei. Míg eddigi gemenci túráink szükségszerűen áthaladó jellegűek voltak, itt 4—500 hold területen tartózkodásra, időtöltésre alkalmas kirándulóhelyeket akarunk kialakítani, mintegy két év leforgása alatt. A kempingezőknek már az idén rendelkezésére áll a három hektár alapterületű szekszárdi kemping. Két héten belül döntés születik az ötvennégy férőhelyes motel felépítéséről. mely a Domboriban lévő második motelünk párja lesz. és egy nagy autóbusz teljes közönségét befogadhatja. Ezenkívül megkezdjük a Kötesd, úton kifelé a mérleghiányból A pártalapszervezet politikai gazdája a termelőszövetkezetnek „Sikerélmény.” Bányai Henrik, a kölesdi pártalapszervezet csúcsvezetőségének titkára használta a kifejezést egy beszélgetés során. Eddig inkább csak az ifjúsági mozgalom zsargonjában találkoztunk ezzel a meghatározással. most egy pártszervezet és egy termelőszövetkezet erőfeszítésével és sikereivel kapcsolatban használja a párttitkár. Ma már ez az egyik fő mozgatóerő a továbbfejlődésben és garancia is egyszersmind az előrelépésre. De amíg eljutottak idáig... Két évvel ezelőtt ötmillió forint volt a kölesdi termelőszövetkezet mérleghiánya. Elképzelhető, milyen volt a tagság hangulata. Ezt a helyzetet persze hogy nem lehetett sokáig eltűrni. — Nem lehetett, de a változtatás érdekében először a hibák okait kellett őszintén, kendőzetlenül feltárnunk. — Miben látja, Bányai elvtárs, a legsúlyosabb problémát. — Jórészt most már múlt időben kell beszélnünk. Hol vagyunk már a két év előttitől?! Miben láttam, pontosabban láttuk? Gazdásági és politikai rendezetlenség jellemezte a szövetkezetét. Hogy gazdasági téren tudjunk vala- jnit tenni, először politikai területen kellett munkához látnunk. A pártszervezet, a 45 tagú kommunista kollektíva alkalmasnak ígérkezett a válság leküzdésére, az új pártvezetőség bizton támaszkodhafott rá. — Azzal kezdtük, hogy taggyűlésen nyíltan, egyenesen megmondtuk mi a valós helyzet. Súlyos gazdasági problémák, a munkafegyelem hiánya, kapkodás a vezetésben, alacsony színvonalú munka- szervezés. Az emberek keseregnek — sokszor a párttagok is ahelyett, hogy cselekednének. — Nem lehetett könnyű helyzete a titkárnak. — Tényleg nem, de vigyázzunk a megfogalmazással. Igaz, hogy mindezt a titkár mondta ki a taggyűlésen, de ez a vezetőség véleménye volt, a tagság előzetes meghallgatás sa után. Mint ahogy a tennivalók kijelölése sem egy, vagy egynéhány ember akaratából történt, hanem a taggyűlés, az egész tagság hozott valameny- nyi kommunistára kötelező érvényű döntéseket. — Közelebbről... — Közelebbről arról van szó, tisztázni kellett és „tisztáztuk is önmagunkkal, hogy politikailag ezért a területért a pártalapszervezet a felelős. A mi problémáinkat helyettünk senki sem oldhatja meg. A járási pártbizottság, természetesen, tud segíteni, segített is, de ellenünkre a felsőbb szervünk is tehetetlen lett volna. velünk együtt viszont hatékonynak bizonyult a támogatás. — Intézkedési tervet dolgozott ki a pártszervezet. Ebben a főbb helyet olyan alapigazságok érvényesítése foglalta el, mint például: szoros és tudatos munkafegyelem nélkül elképzelhetetlen az üzemszerű, hatékony termelés. Bért fizetni csak ténylegesen elvégzett munka után lehet. Megjavítani az üzem- és munka- szervezést, hogy a szövetkezeti tagok tudjanak jól dolgozni, a termelőszövetkezet vezetősége hozzon intézkedéseket a várható veszteségek csökkentésére. Dióhéjban talán ennyit. — Szabadjon közbevetni valamit. Ekkor a oártszervezet — úgy tűnik — átvette a gazdálkodás operatív irányítását. — Én n^m ígv fogalmazok — reagál Bányai Henrik. — Bár öttől a fogalmazástól sem ijednék meg, hiszen a szükség néha rendkívüli helyzeteket teremt. De inkább arról volt szó, hogy kötelező érvényű döntéseket hoztunk a párttagokra, amely határozatokat kiki a saját munkaterületén köteles volt megvalósítani. Kimondtuk, azt a megint alapvető igazságot, hogy vitatkozni a döntésig lehet, utána már csak azon meditálhatunk, melyik a megvalósítás legjobb útja. Következetesen számon kértük a munkát, ez — meg kell mondanom — szelektálta a vezetőségünket is. Aki nem tudott megbirkózni a megnőtt feladatokkal, lemondott vezetőségi tagságáról, megköszöntük addigi fáradozását, s helyébe olyan lépett, aki mert nagyobb terhet a vállára venni. — Azt mondanám, Bányai elvtárs, ne mélyedjünk el a gazdasági helyzet alakulásának vizsgálatában... — Rendben van, de azért azt még el akarom mondani, hogy az ötmilliós mérleghiány nagyobbik részét két év alatt kigazdálkodtuk. Már kétmillió sincs hátra, azzal meg megbirkózunk az idén. A hangulat jó, fegyelem van, szervezettség, s a pártszervezet ma már valóban politikai gazdája területének. — Miben sommázna? — Harcos pártszervezet a m’énk, csak perspektívát ke” adni az elvtársainknak. LETENYEl GYÖRGY sátorozóhelyek kialakítását, a szükséges létesítmények biztosítását. Dombori kempingünk, mely már a télen 98 motelférőhelyűvé bővült, április közepén nyit. Hivatalunk életében, ha az építőknek hinni lehec, május elsejére következik be a rég várt változás. A sokszor módosult határidők legfrissebbi- ke szerint ekkorra kell átadni az Augusz-ház földszintjének jelentős részét elfoglaló új irodahelyiségünket. A jelenlegit már régen kinőtte a hivatal, amit talán az is érzékeltet, hogy a megalakulás óta „megtizennégyszereztük” forgalmunkat. A szociálturizmus érdekeit szolgálja a tengelici Benyovsz- ky-park, melyről évek óta a Népújság hasábjain is többször szó esett. A páratlan növényritkaságokat tartalmazó park aljnövényzetét a tél folyamán megriütíttattuk, az arborétumot eredeti angolkert formájába állítottuk vissza. A mesterséges tórendszer további eliszapolódásának meggátolására iszapfogó gátakat készíttettünk, és az év végén megtörténik a tórendszer kotrása is. Az itt tanyázó szürkegémek miatt omitológiailag is érdekes park most már jól megközelíthető. A köves út elkészült, a park a természetkedvelő kirándulók rendelkezésére áll. Itt elsősorban a természetet megbecsülőkre gondolok, akik nemcsak szeretik, de óvják is féltett növényritkaságainkat. A látogatás díjtalan, A kezdődő idény gazdag lesz rendezvényekben. Május 12—19 közt kerül sor a dombóvári műsoros hétre, június 9—10-én a minden eddiginél nagyobb méretű sárközi lakodalomra. A sor augusztusban a tamási lovasnapokkal folytatódik, és szeptember 15—16- án a szekszárdi szüreti napokkal zárul. Legnagyobb szakmai jellegű rendezvényünk augusztus 8—12 között lesz Gyulajban és Gemencen. A fagazdasági műszaki napok alkalmából a MÉM műszaki fejlesztési főosztálya a legmodernebb technikával óhajtja megismertetni az erdőművelő és fafeldolgozó szakembereket. A nemzetközi jellegű találkozóra idáig már nyolcszáz jelentkezés érkezett. — fejezte he BercséO. I.
