Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

A Franciaországban háborús bűntettei miatt élítélt Klaus Altmann-t a bolíviai hatósá­gok letartóztaták és bebörtö­nözték azzal, hogy feltehetően azonos Klaus Barbie-val, aki Franciaországban háborús bűn­cselekményeket követett el. Képünk a lyoni hóhérról La Paz-i börtöncellájában készült. TEL AVIV Egy izraeli katonai szóvivő szerint a megszállt gazai öve­zetben pénteken a kora haj­nali órákban fegyveres össze­tűzésre került sor izraeli ka­tonák és Palesztinái gerillák között. A tűzharcban életét vesztette két palesztin harcos, akik közül az egyik állítólag a Palesztina! felszabadítási front gazai övezetének pa­rancsnoka, a másik pedig an­nak helyettese volt, BELGRAD Hatalmas vihar tombolt az elmúlt napokban a jugoszlá­viai tengerparton. A bóra se­bessége helyenként elérte az óránkénti 120 kilométert. Az ítéletidő és az erős hullámzás megbénította a hajóforgalmat. Rijekából nem tudtak elindul­ni a menétrénd szerinti hajó­járatok. .. HANOI Kanada és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elha­tározta, hogy felveszi a diplo­máciai kapcsolatokat. PÁRIZS Fénteken a francia fővá­rosban megkezdte munkáját a tőkés világ valutahelyzetével foglalkozó nemzetközi érte­kezlet. A tanácskozás, ame­lyen a Közös Piac kilenc or­szágán kívül az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Japán, Svéd­ország és Svájc vesz részt, délelőtt fél 10-kor pénzügy­miniszter-helyettesi szinten kezdődött, majd a miniszterek részvételével folytatódott. BUENOS AIRES Egy peronista csoport el­rabolta a Cronica című Buenos Aires-i napilap kiadóját, Hec- tor Ricardo Garciát, majd né­hány órás tárgyalás után sza­badon bocsájtotta. Cserébe a lap délutáni kiadása első ol­dalán közölte a magát „forra­dalmi néphadsereg — augusz­tus 22”-nek nevező csoport ki- áltváhyát. A dokumentum a száműzött argentin politikust, Peront biztosítja a csoport tá­mogatásáról a küszöbön álló választásokon. Tanácskozás a SZOT-bán a fogyasztók érdekvédelméről Pénteken a SZOT-székház­ban az ágazati, a budapesti és .a megyei szakszervezeti szer­vek képviselői megvitatták a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos teendőket. jr Dr. Jandek Géza, a SZQT .közgazdasági osztályának ve­zetője elmondotta, .hogy. ^„.fo­gyasztói igények mind telje­sebb kielégítésének fő feltéte­le a termelés gazdaságosságá­nak javítása. Ezért fontos, hogy mindenütt erkölcsileg és anyagilag is ösztönözzék mind jobb eredmények elérésére a szocialista munkaversenyben résztvevőket, s hatékonyan se­gítsék a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítését. . Sáska Sándor, a SZOT köz- gazdasági osztályának főmun­katársa utalt arra a határozat­ra, melyben a SZOT elnöksé­ge állást foglalt a fogyasztók érdekvédelméről, a társadalmi ellenőrzésről, majd a jelenlé­vőkkel megvitatták a határo­zattal kapcsolatos teendőket. Abból áz elvből indultak ki, hogy társadalmunkban a fo­gyasztók érdekeinek védelme alapvetően állami feladat, de csak akkor lehet igazán ered­ményes, ha széles körű társa­dalmi ellenőrzéssel párosul. A szakszervezetek kötelességük­nek tartják, hogy javaslataik­kal közreműködjenek az ér­és. fogyasztáspolitikai elvek és intézkedések kidolgozásában, részt vegyenek at árak, az áruellátás és a minőség tár­sadalmi ellenőrzésében. A tanácskozáson megálla­podtak, hogy az ágazati, a budapesti és megyei szakszer­vezeti szervek a jövőben ed­diginél szorosabb kapcsolato­kat építenek ki a minisztériu­mokkal, illetve a tanácsokkal, s előre tájékozódnak a lakos- sák ellátását, a dolgozók élet­színvonalát érintő tervezett in­tézkedésekről. A tanácskozáson elmondták, hogy a kereskedelmi, társa­dalmi ellenőrzésben jelenleg körülbelül 10 000 szakszerveze­ti aktivista vesz részt. A SZOT elnöksége kidolgozta a társa­dalmi ellenőrzés működési szabályzatát, amely az ellen­őrök munkáját még eredmé­nyesebbé, szervezettebbé te­szi. Rövidesen a Belkereske­delmi Minisztérium hivatalos utasítást ad ki, és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala is állásfoglalást bocsát ki, ezzel állami vonalon is hitelesítik e működési . szabályzatot. Meg­szervezik a kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök képzését, hogy munkájukat szakszerűb­ben láthassák el. A hagyomá­nyos bolti ellenőrzéseken kí­vül egyre inkább elterjed az a korszerűbb forma, amikor kereskedelmi vállalatok köz­pontjaiban, a közszükségleti cikkeket gyártó és szolgáltató vállalatoknál is társadalmi úton vizsgálják az árpolitikát. Az ilyen jellegű feladathoz min­den esetben szakembereket kell bevonni, ki kell alakítani a közgazdászok, pénzügyi szakemberek aktívahálózatát. Információk nyújtásával a SZOT is rendszeresen segíti az ellenőrzést. A KSH-val közö­sen például kidolgozzák azok­nak a cikkeknek a listáját, amelyek árainak ellenőrzését ajánlják az aktivistáknak. A londoni bombaháború Ennek a hétnek már a kezdete is nyugtalanul indult Nagy-Britanniában: folytatódott, sőt ki is szélesedett a gáz­ipari dolgozók, a kórházi alkalmazottak és más szervezetek sztrájkja. Azután eljött a csütörtök, ami a hatalomra jutása óta állandó válsághelyzetekkel küzdő Heath-kormányt olván helyzetekbe hozta, amilyenre már régen volt példa. Nem elég ugyanis, hogy az említett sztrájkhoz csütör­tökön — egy napra — az angol vasutasok .is csatlakozták, ami óriási közlekedési káoszt okozott, de csütörtökre tűzték ki az észak-írországi népszavazást is, amely egyet jelentett azzal, ami egyébként az ulsteri nyugtalanság kezdete óta várható volt: a „pokolgépes háború” átterjedt Londonra. Plasztikbombák robbantak London különböző fontos pont­jain és felrobbanni készülő bombákat és pokolgépeket .si­került — előzetes bejelentések alapján — idejében ártalmat-, lanná tenni a rendőrségnek. A csütörtök így is véres volt: igaz, csak egy ember halt meg, s mint az orvosok megálla­pították ő sem közvetlenül a robbanás, hanem az amiatt kelt’ rémülete, tehát szívroham áldozata volt. De nem kevesebb, mint 243 ember szenvedett könnyebb vagy súlyosabb sebesü­lést, a hivatalos adatok szerint. Csak Londonban. Ám ugyan­ezen a napon Észak-Irországban is tucatnyi bomba robbant, s lapzártáig még nem tudjuk, ezek a robbanások milyen és mennyi áldozatot követeltek. A nyomozás folyik, a Scotland Yard egyelőre tíz embert vett őrizetbe, részletes jelentést azonban eddig nem adott ki. Anélkül is tudni lehet: feltehetően az illegális ír republiká­nus szervezet (IRA) ideiglenes szárnya e robbanásoknak nemcsak értelmi szerzője, de gyakorlati kivitelezője is volt Észak-Irország valódi haladó erői, a demokratikus sza­badságjog igazi védelmezői, a kommunisták és a többi prog­resszív polgárjogi szervezet tagjai természetesen elítélik, mindig is elítélték a bombaterrort. A mélyülő válság, s mind tragikusabb helyzet azonban nemcsak a terroristák, de a tory-kormány felelősségét is felveti. Hiszen ez a népszava­zás is, amely a csütörtöki „pokolháborút” kiváltotta, nem volt egyéb komédiánál. Mindenki előre tudta, hogy Észak- Irország lakosságának protestáns többsége természetesen az Angliához tartozás mellett szavaz, a katolikus kisebbség egy része pedig el sem megy voksolni. Hiszen nem így kell meg­oldani az ulsteri problémát Akkor hát, miért ehhez az eszközhöz folyamodott Lon­don? Éppen azért, mert az északír kérdés kétségtelenül ne­héz, de igazi megoldási módjától vonakodik. Attól, hogy .az ulsteri kisebbség polgárjogi és szociális elmaradottságát 'ra­dikálisan, véglegesen és lehetőleg gyorsan felszámolja, mert az észak-írországi, vallási mezbe burkolt társadalmi konf­liktusoknak csak ez lehet a megoldása. * Lapzártakor érkezett hír szerint a Scotland Yard köz­ponti detektívirodájának parancsnoka pénteki sajtóértekez­letén kijelentette^ Egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az IRA ideiglenes szárnya áll a csütörtöki véres londoni merényletek mögött Ugyanakkor a rendőrség kiderítette, hogy azt a Ford Cortina típusú gépkocsit amely felrobbant a londoni tör­vényszék épülete előtt Észak-Irországban lopták el, és a hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a Londonban őri- .zetbe vett személy szintén Észak-Írországból érkezett a brit fővárosba. Közel-Kelet: Diplomáciai offenzívák A vietnami megállapodás után nagyobb figyelmet fordí­tanak a kormányok és termé­szetesen a nemzetközi közvé­lemény is a Közel-Keletre, mint korábban. A fokozott ér­deklődést indokolja az a dip­lomáciái offenzíva is, amelyet Egyiptom kezdeményezett, s mindaz, amely ennek a kam­pánynak keresztezését célozza: nevezetesen az izraeli ellenak­ció és az arab reakció meg­élénkülése. Á kairói államvezetés nagy fontosságot tulajdonít a diplo­máciai kezdeményezésnek: er­re 'vall Háfez Iszmail. az el­nöki nemzetbiztonsági tanács­adó moszkvai, londoni, wa­shingtoni és bonni látogatása, Száj ed Maréi ASZU-főtitkár körútja az európai szocialista országokban, valamint El-Zaj- jat külügyminiszter ázsiai láto­gatása. Az egyiptomi látogatók célja világos: támogatást sze­rezni a Biztonsági Tanács is­meretes közel-keleti határoza­tának megvalósításához. Kairó él akarja mozdítani a holt­pontról a közel-keleti kérdést, amelyet Izrael konok ellenállá­sa'befagyasztott. Az eszmecserék fontos témá­ja: a Szuezi-csatorna megnyi­tásának terve. Háfez Iszmail és a többi egyiptomi megbízott álláspontja az, hogy Egyiptom nem fogadhatja el a csatorna megnyitását, mint a válság részleges megoldását. A rész­leges megoldás a teljes rende­zés helyébe lépne, a Sínai-fél- sziget többi része meghatáro­zatlan időre Izrael kezében maradna, Elfogadná viszont Egyiptom a szakaszos rendezést: ebben az esetben a Szuezi-csatorna megnyitása csak első szakasza, de mindenképpen szerves ré­sze lenne a válság átfogó ren­dezésének. Kairó joggal kíván­ja, hogy a rendezés „első lép­csőjét” olyan nemzetközi ga­ranciák kísérjék, amelyek biz­tosítják a további fokozatos rendezést, s elvezetnek a vég­leges megoldáshoz, a teljes iz­raeli kiürítéshez. Egyiptom valamennyi nagy­hatalom közreműködését sür­geti a rendezés érdekében, de természetesen különösen fon­tosnak tartja az Egyesült Ál­lamok meggyőzését, minthogy Washington adja meg Izrael­nek azt a támogatást, amely lehetővé teszi az arab terüle­tek megszállásának folytatá­sát. Jól tudják ezt Izraelben is, s ezzel függ össze Golda Meir washingtoni látogatása. Az izraeli miniszterelnöknő az egyiptomi nemzetbiztonsági ta­nácsadó után, és Husszein jor- dán királlyal egyidőben tar­tózkodott az Egyesült Álla­mokban. A cáfolatok ellenére tartja magát az a hir, hogy Golda Meir titokban találko­zott Husszeinnel, akiről azt mondják, hogy kész különbé­két kötni Izraellel. Az amerikai lapok szerint Nixon elnök állítólag azt kérte az izraeli kormányfőtől, hogy fejtsen ki „új gondolatokat” a közel-keleti rendezésről. Gol­da Meir azonban azzal a nyi­latkozattal kezdte washingtoni látogatását, hogy nincs szükség új ötletekre, mert az eddigiek megfelelnek Izrael érdekeinek. Rendezési javaslat helyett újabb hadfelszerelési kívánságlistát terjesztett elő Washingtonban, s hazatérése után közölte: biz­tosítékot kapott a további ame­rikai támogatásról. Az ameri­kai lapok szerint Izrael újabb 565 millió dollár segélyt, to­vábbi Phantom vadászbombá­zókat, Skyhawk vadászgépeket Cobra helikoptereket és elek­tronikus katonai berendezéseket kap az Egyesült Államoktól. Moszkvában ezt az agresszor bátorításának tekintik, és rá­mutatnak arra, hogy az újabb amerikai fegyverszállítmányok csak megerősítik Izrael ter­jeszkedő törekvéseit, semmi­képpen sem segítik elő a vál­ság békés rendezését. Míg az egyiptomi nemzet- biztonsági tanácsadó, majd a hadügyminiszter látogatása so­rán, az egyiptomi nemzeti ér­dekeknek megfelelően ' kifeje­zésre jutott a szovjet—arab baráti együttműködés folytatá­sának és megszilárdításának; szükségessége, a jobboldali ele­mek Kairóban különös hangot ütöttek meg: a szovjetellenes- ség, a rágalmazás hangját. A szovjet sajtó erélyesen vissza­utasította ezeket a hangokat, köztük Heikalnak, az A1 Ah- ram főszerkesztőjének tétele­it. Heikal, akit az egyiptomi diplomácia „szürke eminenci­ásának” tartanak, a szovjet és az amerikai „szuperhatal­makról” szóló pekingi tézise­ket hirdetve megpróbálja egy­bemosni a két nagyhatalom felelősségét — csak arról fe­ledkezik meg, hogy a Szovjet­unió az agresszió áldozatait, az arab országok igaz ügyét tá­mogatja, az Egyesült Államok pedig ezzel szemben ellensé­güket, az arab területeket megszálló Izraelt. Az említett cikkek lényegében a Szovjet­unió tekintélyét próbálják csökkenteni, ugyanakkor Ame­rikáét növelni. Nem kétséges, hogy ez gyengíti Egyiptom diplomáciai pozícióit is. RÜDNYÁNSZKY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents