Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

Díszümepség a megyei művelődési házban Pártsxervexéa — párt irányítás Tagfelvétel a pártba A párttagság körében, de a párton kívül is élénk vissz­hangot keltett a Központi Bi­zottság novemberi határozatá­nak a tagfelvételre vonatkozó döntése. Gyakran felvetődik a kérdés: miért ilyen konkrétan •— évi 3 százalékban — szab­ta meg ezúttal a Központi Bi­zottság a tagfelvétel mértékét? AMIT ELÉRTÜNK — ÉS AMIT NEM A X. kongresszus megálla­pította, hogy a párt taglétszá­ma és összetétele megfelelően alakult. Úgy értékelte, hogy a taglétszám évi 3,3 százalékos emelkedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejé­nek, a párt politikai befolyá­sának növekedésével. Felada­tul tűzte ki, hogy a párt to­vábbra is a munkában élen­járó fizikai és szellemi dolgo­zók köréből nyerjen új harco­sokat. Hangsúlyozta, hogy meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jelle­gének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dol­gozók legjobbjainak kommu­nistává nevelésére és a pártba való felvételére. Célul tűzte a nők és fiatal nemzedék sorai­ban folyó pártépítő munka erősítését is. Hol tartunk e határozatok végrehajtásában? Kezdjük az­zal az örvendetes ténnyel, hogy jelentős mértékben emelkedett pártunkban a nők aránya. Számuk a kongresszus óta 25 ezerrel növekedett, s jelenleg párttagságunk 25,7 százalékát teszik ki. A 18—21 éves fiatalok ará­nya a párttagságon belül meg­közelítően 1 százalék, amit jó keleti eredménynek kell te­kinteni. Fiatalodott egész párt­tagságunk, lényegesen növeke­dett a 40 éven aluli korosz­tályokhoz tartozók száma, ami a párttagság átlagos életkorát 44 évről 43 évre csökkentette. A nők és fiatalok felvétele te­kintetében tehát eredményesen folyik a kongresszusi határo­zat végrehajtása. A felvétel üteme viszont el­tér a kongresszus útmutatásai­tól, s lényegesen gyorsabb a korábbinál. Ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a párton belül erőteljesebben növeked­jen a fizikai munkások száma és ezzel javuljon a párttag­ságon belüli arányuk, erőseb­ben jusson kifejezésre a párt­tagság összetételében a párt munkás jellege. A GYORS NÖVEKEDÉS HÁTRÁNYAI A kongresszus óta eltelt idő­szakban több mint százezer új párttagot vettünk fel. Párttag­ságunk száma jelenleg erősen megközelíti a háromnegyed milliót. A tagság tiszta növe­kedése két esztendő alatt csak­nem akkora volt, mint a IX. és a X. kongresszus közötti négy esztendőben. Pártunk te­kintélye és politikai befolyása a X. kongresszus után kétség­kívül tovább erősödött a pár­ton kívüli dolgozók körében, ami indokolttá is teszi a fel­vételi ütem szolid növekedését. A tagfelvételi korhatár leszál­lítása szintén indokolja ezt. A végbement gyors emelkedést azonban már nem tekinthetjük egészségesnek. Milyen veszélyekkel jár a gyorsabb növekedés? A tények igazolják — így a kizárások, kilépések, törlések indokai —, hogy a felvételek száménak gyors növekedésével bekerül­hetnek a pártba olyan embe­rek is, akik még nem értek meg arra, hogy a párt tagjai lehessenek. Ezek az emberek nem képesek teljesíteni azokat a követelményeket, amelyet a párt tagjai elé állít. Pártszer­vezeteink jó része nem fordít kellő gondot arra, hogy a párt­ba jelentkezőket a kommunis­tává nevelés egy bizonyos út­ja után vegyék fel a pártba, akkor, amikor mór bizonyítot­ták a párttagságra való alkal­masságukat. A mozgalmi munka végzése, a közéleti érdeklődés, a politi­kai, világnézeti alapkérdések­ben való tájékozottság, a pél­damutató munka, a vonzó em­beri magatartás, kiegyensúlyo­zott, rendezett magánélet, a képesség a környezet helyes irányban történő formálására, a tekintély a munkatársak kö­rében — ezek mind szüksége­sek a pártba való felvételhez. Megfogalmazhatjuk ezt úgy is: szükséges, hogy az illető fel­vételével növekedjen a párt tekintélye. A párt politikájá­nak megvalósítására ugyanis a párttagok csak akkor kénesek nv zgósítani. követésre késztet­ni a pártonkívülielcet, ha ők maguk élen járnak a minden­napi munkában, és magatartá­sukkal is megbecsülést vívnak ki dolgozótársaik között. A párttagfelvételek szabályozásá­nak elsődleges célja épnen az, hogy az alapszervezetek a mennyiség helyett nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a minőség javítására, a pártba kerülők előzetes kommunista nevelésé­re. Ezért kell tehát emelni a követelményeket a belénőkkel szemben, mint ahogy szükséges a Dártban már bent lévők ak­tivitásának növelése, fegyelmé­nek javítása is. E két törek­vés szorosan kaocsolódik, az egyik a másik nélkül nem va­lósítható meg. A MUNKÁS JELLEG ERŐSÍTÉSE Az új tagok felvételével erő­síteni kell a párt munkás jel­legét. Ezt csak úgy tudjuk el­érni, ha az újonnan felvettek többsége a fizikai dolgozók so­raiból kerül ki. Pártszerveze­teink — az abszolút számokat tekintve — az elmúlt évben jelentős számú fizikai mun­kással erősítették pártunk so­rait, arányuk alakulásával mégsem lehetünk megelégedve. A fizikai dolgozók arányá­nak alakulásában döntő szere­pet játszik a nagyfokú társa­dalmi mobilitás, amelyben ma már nem a parasztság soraiból a munkásság soraiba való át- rétegeződés a jellemző, hanem a fizikai dolgozóból szellemi dolgozóvá válás. A X. kong­resszus ótá annyi kommunista munkás vált szellemi dolgozó­vá, mint az újonnan felvett fi­zikai dolgozók negyven száza­léka. Ez társadalmi rendünk lényegéből fakadó pozitív fo­lyamat, amit helyeselni és tá­mogatni kell. A párttagság je­lentős része tanul, képezi ma­gát, és ezáltal sokan magasabb beosztásba kerülnek. Másrészt a legjobb szakmunkások töme­gei kerülnek folyamatosan mű­szaki középirányítói munka­körbe, s természetes, hogy kö­zöttük is sok a kommunista. Ezáltal viszont a fizikai dol­gozók aránya a pártban ter­mészetszerűen csökken. A párt élő organizmus, amely állandóan a mozgás, fejlődés állapotában van. Soraiba nem­csak bekerülnek emberek, ha­nem szükségszerűen ki is vál­nak, ami természetes folyamat. Az viszont már nem szükség- szerű, hogy a kikerültek között viszonylag magas a fizikai dol­gozók aránya, mert ezt a pár­ton belüli nevelőmunkával, az emberekkel való foglalkozás javításával csökkenteni lehet­ne. (Ez természetesen nem je­lentheti azt, hogy a pártba nem való emberek távozását mesterségesen fékezzük, le­mondva a párt öntisztulásáról.) Mindezeknek a tendenciák­nak a hatását csupán azzal el­lensúlyozhatjuk, ha az új párt­tagok között döntő többséget biztosítunk a fizikai dolgozók­nak. Természetesen továbbra is lehetővé akarjuk tenni elsősor­ban az értelmiségiek, de más irányító munkakört betöltők és szellemi foglalkozásúak részé­re is, hogy a párt soraiba ke­rüljenek. Persze csak akkor, ha munkájukkal, a társadalom érdekében végzett önzetlen te­vékenységükkel, a párt politi­kája melletti nvílt kiállásuk­kal, politikai és ideológiai fel- készültségükkel és emberi ma­gatartásukkal azt kiérdemlik. Vagyis, ha felvételük erősíti azt, ami továbbra is a legfon­tosabb: pártunk élcsapat jelle­gét. BARÁT KÁROLY az MSZMP KB alosztály- vezetője Tegnap délelőtt ülésének első napirendi pontjaként az általános iskolák taneszközzel való ellátottságáról indított vizsgálatának megállapításait vitatta meg a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A témavizsgálatot König István, a megyei NEB tagja vezette. A népi ellenőrzés' abból in­dult ki, hogy az MSZMP X. kongresszusa az állatni ok­tatás továbbfejlesztésének te­endői között egyik fő feladat­ként az általános iskolai kép­zés korszerűsítését jelölte meg. Munkájuk során a népi ellenőrök igen lényegesnek találták az általános iskolák fejlesztési és színvonalbeli kü­lönbségének csökkentését Megállapításuk szerint ezek­nek az iskoláknak minőségi fejlesztése — a vitathatatlan fejlődés ellenére is — megle­hetősen háttéribe szorult. Jól érzékelteti ezt, hogy a tan­termek több. mint tíz száza­léka szükség-tanteremként működik. Sajnos, az általános iskolák alsó tagozatainak minden negyedik és fel«6 ta­gozatainak minden hetedik diákja osztatlan iskolába jár. A korszerű, szaktantermes ok­tatás tárgyi feltételei csak kevés iskolában adottak. A negatívumok csaknem kizáró­lag a megfelelő anyaci fede­zet hiányára vezethetők visz- sza. Ennek nem lénvegtelen része, hogy az áremelkedése­ket nem követte arányosan a költségvetés növekedése. Az új tanácstörvény — mint ismeretes — a tanácsok alapfunkciójává tette a la­kosság szükségleteinek kielé­gítését, értelemszerűen a szükséges intézmények létre­hozását és fenntartását is. A törvénynek megfelelően a ta­nácsok java része jószándék­kal, hozzáértéssel törődik az iskolával, de több helyütt még csak keresik a jó módszere­ket. Csupán elvétve fordult elő olyan szomorú mulasztás, hogy a tanács az iskolai ke­retek elosztásánál nem kérte az igazgató véleményét. A Művelődésügyi Miniszté­rium az 1068—69-es tanévben adta ki az alapfc’szereltség- hez tartozó taneszközök jegy­zékét. A jegyzéket véve ala­(Folytatás az 1. oldalról) tennivalóit a hazafias, honvé­delmi nevelésben való részvé­telének mikéntjét. Takács László alezredes ez­után részletesen foglalkozott azzal, hogy az említett szer­vek, szervezetek hogyan vet­tek részt a párt által megje­lölt feladatokban. Megemléke­zett a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, a társ fegyveres testületekkel folytatott együtt­működés eredményeiről, a nagyarányú anyagi és erkölcsi hozzájárulásról, arról, hogy az ifjúság és a felnőttek különbö­ző rétegeiben hogyan vert gyökeret a honvédelmi nevelés. Ünnepi beszédét! az alábbi­akkal fejezte be: — Most pedig tovább foly­tatjuk a 25 éve megkezdett munkát. Hívjuk és várjuk so­rainkba mindazokat — időseb, beket és fiatalokat — akik ve­lünk együtt vallják, hogy „a szocialista haza védelme min­dennél előbbre való”. pul: a vizsgált iskolákból e legszükségesebb cikkek mint­egy fele napjainkban is hi­ányzik. A kisebb iskolák sa­ját erejükből képtelenek mik­roszkópot, írásvetítőt besze­rezni. Aránylag olcsóbb esz­közökből — diafilmekből, já­tékpénzekből, faliképekből, mérlegekből — szintén általá­nosnak tekinthető a hiány. Sók felső tagozatos nevelő csak szeretne munkájához orosz nyelvi képsorozatot, térképet, hangszalagot használni. A fi­zikai, kémiai és biológiai egy­ségcsomagok hiánya sok isko­lában nehezíti az oktatást Megyénk 145 általános is­kolája közül csak 11 rendel­kezik episzkópnal, 29 epidi- oszkónnal és 54 hangosvetítő­vel. Bár a tv-akció szép sikert hozott, az iskolák tv- és rá- dióellátottsága még mindig nem kielégítő. Hasonló fel­szerelés! hiányokról panasz­kodnak — nem ok nélkül — a testnevelő és az éneket ok­tató pedagógusok is. Nem ke­vésbé közérdek a honvédelmi ismeretek oktatásához és a háztartási gyakorlatok tanítá­sához szükséges feltételek biz­tosítása sem. A vizsgált iskolák közül — a nyilvántartások ellentmon. dásossága miatt nem lehetett megbízhatóan megállapítani a könyvállomány alakulását. Annyi mégis kitűnt, hogy ke­vés az ajánlott és a kötelező olvasmányok példányszáma, s hogy ■ minimális mértékben növekszik az ifjúsági könyv- állomány. A bajokhoz járul, hogy a felkeresett intézmé­nyek közül csali minden tize­dik rendelkezik könyvtárhe­lyiséggel. Nem szolgál az ol­vasás népszerűsítésére, hogy a könyvek . kölcsönzése többnyi­re rendszertelen. Számos iskolaigazgató fi­gyelmeztette a népi ellenőrö­ket a TANÉRT-tel kapcsola­tos visszásságokra. A TA­NÉRT nemegyszer a műszaki követelményeknek meg nem felelő — magyarabbul: rossz — eszközöket szállított. Ez a Az ünnepi beszédet követő-^ en Horváth János mérnök ve­zérőrnagy, a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskola parancs­noka ismertette a honvédelmi miniszter parancsát, amelyben a magyar néphadsereg tábor­nokai, tisztjei, katonái nevé­ben köszöntötte a jubiláló Ma­gyar Honvédelmi Szövetséget. A honvédelmi miniszter kép. viselője után Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára és Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának ,első titkára köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Az ünnepi ülés K. Papp József zárszavával és az Inter- nacionáléval ért véget. Az ünnepség második részé­ben — a szünetben az MHSZ megyei titkára fogadást adott a vendégek részére — fellépett a Kiváló együttes címmel ki­tüntetett szekszárdi néptánc­együttes és az aranykoszorús szekszárdi szövetkezeti madri- gálkórus. BOGNÁR ISTVÁN vállalat alkatrészcserét még a2 általa szállított eszközökre sem vállal. Ugyanennél jelentős ár­emelkedés tapasztalható né­hány olyan cikknél is. amely a kereskedelmi forgalomban szintén beszerezhető, — pél­dául a magnetofonnál. A ne­velők körében élénk eszme­cseré tárgya: célszerű-e nye­reség-gazdálkodási szervként fenntartani a TANÉRT-et, hi­szen ebben a formában legfon­tosabb feladatát, az iskolák tanszerellátását kevésbé tudja teljesítem. Elismeréssel szólnak jelenté­sükben a népi ellenőrök azok­ról a szaktanárokról, akik ön­ként, társadalmi munkában végzik el a szemléltető eszkö­zök javítását. Szép számmal akad helyi üzem, amely segí­ti ezt a munkát. A bizottság határozata alap­ján a NEB elnöke a vizsgálat megállapításairól tájékoztatja a megyei tanács vb-t, s fel­kéri a szükséges intézkedések megtételére. A NEB az illeté­kes megyei tanácsi osztályok­nak javasolta: dolgozzanak ki olyan összehangolt intézkedési tervet, mely — a tanácsok ön­állóságának tiszteletben tartá­sával — biztosítja a művelődé­si célokat szolgáló összegek he­lyesebb felhasználását A tegnapi ülés második na­pirendi pontjaként a NEB a vendéglátóipar fejlesztésére tett intézkedések hatásával foglal­kozott. A Tolna megyei Ven­déglátóipari Vállalatra, hat ÁFÉSZ-központra, félszáznál több vendéglátóipari egységre kiterjedő vizsgálat témaveze­tője Borbás Vendel volt. B. Z. 1973. március X Iskolákban járt a népi ellenőrzés Ülésezett a megyei JSEB — Vizsgálat a vendéglátóiparban

Next

/
Thumbnails
Contents