Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Vereséget szenvedett az influenza ? FiiMőruhadivat — 73 Az egész világon mindenki elismeri, hogy a fertőző beteg­ségek között a mind ez ideig legyőzhetetlennek bizonyult influenza különösen veszélyes. Franciaországban influenza miatt több tízmillió munkana­pot mulaszitanak, gyógyszerre pedig több száz millió frankot költenek évente. Az influenzát vírusok ter­jesztik. Mindeddig nem sike­rült olyan szert kikísérletez­ni, amely megöli a vírust anél­kül, hogy a vírust tartalmazó sejteket is ne károsítaná. Minthogy szinte minden év­ben új és új influenzavírus je­lenik meg, a biológusok kép­telenek voltak arra, hogy ku­tatómunkájukat megfelelő gyorsan végezzék, mert mire megtalálták az egyik vírus ellenszerét, már egy másik fajta indított támadást az em­ber szervezete ellen. A párizsi Pasteur Intézet — úgy tűnik — legyőzte ezeket a nehézségeket. Háromévi bo­nyolult kutatómunka után si­került felderíteniük a vírusok változásának törvényét. A ku­tatómunkát Hannoun profesz- szor vezette. Miután sikerült ki­mutatni, hogy a vírusok mi­lyen rendszer szerint változ­tatják „haditervüket”, lehető­ség nyílott arra, hogy kikísér­letezzék a hatásos ellen-oltó­anyagot. Franciaországban a közeljövőben jelenik meg a forradalmi változást jelentő új vakcina — jelentette be Jacques Monod professzor. A lakosságnak tehát szeptember­től kezdve új, hatásos megelő­ző széf áll rendelkezésére, amellyel legyőzhető az a be­tegség amely csupán 1968. de­cemberében 11 000 embert érintett Franciaországban. A Pasteur Intézetben foly­tatott kutatómunka gyümölcse új állomást jelent a vírusos betegségek elleni küzdelem­ben. Az új találmány iránt az egész világon nagy az érdek­lődés ... A Pasteur Intézet kutatói­nak sikerült kitenyészteniük egy olyan vírust, amelyet an­Tengerre épült városok Az ember és a tenger „ki- békítése” nem mai keletű do­log. A velencei dogé — szim­bolikus ünnepség keretében—• minden évben egy aranygyű­rűt dobott a habokba, hogy megerősítse a város és a ten­ger frigyét. Ezt a frigyet a jö­vőben gazdasági és ökológiai szempontok miatt láthatólag tovább erősítik. Sorra készül­nek az atomerőművek, halász­faluk, üdülőtelepek tervei, amelyek mind a tengerre épül­nek. A japán Kikutake könyv alakban is megjelentette a „Tengeri város” c. tervét. Eb­ben azt javasolja, hogy cölö­pökre épült várost emeljenek a Hawaii-öbölben. A mintegy 200 millió dolláros építkezés tervét nagy lelkesedéssel fo­gadták a Fehér Ház tengeré­szeti tanácsában. Rudolf Dörnach német éoí- tész azt javasolja, hogy léte­sítsenek felfújható halgazda­ságokat, amelyeket horgony se­gítségével rögzítenek a tenger­fenékre. Az UNESCO vállalta a Banda-tengeren létesítendő halászfalu tervének finanszí­rozását. A terv elkészítésével a francia Jacques Raugerie épí­tészt bízták meg. A tervek szerint ez a halászfalu cölö­pökre épül, a házakat kizáró­lag halászok lakják. fitesttei telített szérummal semlegesítettek. Azt is elérték, hogy a különböző influenza­vírusok (A—0, A—1, A—2 hongkongi) természetes átala­kulási folyamatait is leképez­zék. 1970-ben sikerült előállí­tani az 1971-ben támadó ví­rus szérumát. 1971-ben pedig már az 1972-es vírust tenyész­tették ki. Pillanatnyilag ott tartanak, hogy azzal a vírussal kísérleteznek, amely majd né­hány év múlva fog támadni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a járványnak elejét le­het venni, ha a lakosság har­minc százalékát beoltják. Ez más szavakkal élve azt jelen­ti, hogy ha 1969-ben rendel­kezésünkre állt volna ez a vakcina, a vírus altípusának kitenyésztése révén már három járványt megtakaríthattunk volna magunknak. A klinikai vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a Pasteur Intézetben kikísér­letezett új vakcina nem csak a jelenleg ismert hongkongi ví­rus ellen nyújt védelmet, ha­nem minden valószínűség sze­rint az elkövetkezendő évek­ben feliért) különböző vírusok ellen is biztos szerként hasz­nálható. Ezzel a találmánnyal a Pas­teur Intézet kutatócsoportja, Hannoun professzor vezetésé­vel méltóképpen ünnepli meg Louis Pasteur születérének százötvenedik évfordulóját. A himlő felszámolása Afro-Ázsiában A himlő elleni harci prog­ramot 1987-hen- tette közzé az Egészségügyi Világszervezet A himlő elleni harcba bekap­csolódtak a járványnak kitett országok és a járvány sújtotta területek szomszédságában lé­vő országok is. A fejlődés az Egészségügyi Világszervezet Tanácsának vé- lémenyé szerint ígéretes, bár 1972-ben a bejelentett himlős megbetegedések száma elérte a hatvanötezret (23 százalékkal több, mint 1971-ben). Ez a nö­vekedés valójában a pontosabb diagnózisnak és a megbetege­dések általánosabb bejelentésé­nek tudható be. Afrikában mindössze hét or­szágban fedeztek fel himlős megbetegedést, négy esetben külföldről behozott fertőzésről volt szó. A három himlői ár­Hogyan éltek Pompeji lakói a pusztulás előtt ? Egy kiállítás tükrében vány, sújtotta országban is ki­váló eredményeket értek el. Botswanában október óta egyetlen mesbetegeáást sem jelentettek, Szudánban kizáró­lag a déli országrészben volt himlős megbeV-gedís, Etiópiá­ban március óta erősen csök­kent a himlőjárvány, jelenleg az ország 14 tartománya közül nyolcban egyáltalán nincs himlős megbetegedés. Ázsiában az afganisztáni, in­donéziai és nenáli felmérés eredménye kielégítőnek bizo­nyult. Indonéziában 12 hónap­ja egyetlen himlős megbetege­dést sem jelentettek be. Af­ganisztánban és Nepálban be­bizonyosodott, hogy külföldről hurcolták be a betegséget. In­diában és Pakisztánban még sok a tennivaló. Ezekben az országokban látszik a legbi- zonvtalanabbnak himlő elle­ni harc, azonban remélhetőleg itt is sikerül felszámolni a himlőjárványt 1975-ig. MTI Foto — Bara István felvé! Sakk .hármasban A párizsi Petit-Palais-ban rendezett kiállításon Pompeji mindennapi életével ismerked­het a látogató. Az alsó ter­mekben a város pusztulásáról és a XVII. században megkez­dett feltárási munkákról szó­ló anyagokat helyezték el. A kiállításra került mintegy 300 használati tárgy, szobor és festménytöredék egy epiku- rens, érzéki és frivol, a ter­mészettel és az istenekkel közvetlen kapcsolatot tartó pa­radicsomot tárnak a látogató szeme elé. De megismerhetjük a virágzó kereskedelmi, üzle­ti élettel rendelkező Pompejit, amelynek gazdag polgárai pompásan díszített lakóháza­kat építettek, arany- és ezüst­tárgyakban dúskáltak. Emel­lett azonban képet kapunk a város lakóinak művészi, ke­reskedelmi és ipari tevékeny­ségéről is. Szerepel például a kiállított tárgyak között egy olyan festmény, amely egy pékműhely belsejét ábrázolja. Egy másik teremben egy gaz­dag pompeji polgár étkészletét csodálhatjuk meg. Az étkész­letben több száz gazdagon ci­zellált arany, és ezüst-tárgy található. A boroskupákat táncoló csontvázak, állat- és istenképek, gólyák, darvak, hattyúk és Bacchus-képmások díszítik. A kiállítás anyaga és válo­gatása rendkívül alkalmas ar­ra, hogy a látogatók érdeklő­dését felkeltsék a történelmi vonatkozások iránt és megér­tessék. hogy az antik világ a mai ember számára nem csu­pán a rendhagyó igeragozást jelenti. „Heteken át foglalkoztatottá gondolat — meséli Robert Zub_ rin, a New York állambeli Richester egyetemének 20 éves matematika szakos hallgatója. — Influenzás voltam, és az ágyban azzal szórakoztam, hogy megrajzoltam a három­személyes sakktáblát, ezzel az új játék legnehezebb részét, megoldottam.” Zubrin sakk­táblája mellett három játékos foglalhat helyet, és a feltaláló véleménye szerint „még Bobby Fischer, a világbajnok is köny- nyűsaerrel elveszthet egy játszmát” A háromszemélyes sakkjátsz­mában csak bizonyos fokig döntő az ügyesség és a tapasz­talat Sokkal inkább „diplo­máciai és pszichológiai játék, amelynek alapját a szövetség képezi — mondja Zubrin. — Még egy nagymester sem tud ellenállni a két másik játékos koordinált támadásának”. A matematika szakos egyete­mi hallgató sakktáblája hat- szögű, 96 kockából áll és há­rom egyforma részre van fel­osztva. Játékosonként 16 fe­hér, piros, illetve fekete bábu­val játszanak. A bábuk lépése azonos a hagyományos sakk- figurák lépésével. Az egyet­len eltérő szabály az, hogy nem elég sakk-mattot adni ah­hoz, hogy legyőzzük az ellen­séget, a királyt le is kell ütni. Amikor már csak ketten vannak játékban, az a játékos, aki a vesztes királyát leütöt­te, örökli az ellenfél megma­radt bábuit. És ebben rejlik a szövetségek megbontásának titka. „Ha Bobby Fischert két oldalról támadják — mondja Zubrin, aki maga is kiváló sakkjátékos, több egyetemi verseny győztese —, védeke­zését csupán az egyik ellen­félre összpontosítja és arra tö. rekszik, hogy a lehető legtöbb figuráját kiüsse. És egyszerre a meggyengült ellenfélnek az lesz az érdeke, hogy Bobby Fischerirel lépjen szövetségre.” Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a háromszemélyes sakk nagy érdeklődést kelt a vásár­lók körében. Zubrin apja, aki egy rágógumigyár igazgatója, eladta a háromszemélyes sakk gyártási jogát egy német cég­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents