Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Régi arab dallam Mozart egyik szimfóniájában Túró a törököktől, kilincs Lotaringiából, anorák az eszkimóktól A párizsi College de France a külföldi fenntartott katedrák egyikét Szavat Okasának aján­lotta fel. Okasa nagy érdemeket szerzett az elmerülésre ítélt egyiptomi templomok megőrzé­se terén, s alelnöke annak a nemzetközi bizottságnak, ame­lyet Velence megmentése ér­dekében hoztak létre. Okasa január-februárban tartott vendég-professzori elő­adásain a College de Francé­ban a hallgatók már eddig is sokat tanulhattak tőle. Meg­tudták, hogy szemben a nem­zetközi hiedelemmel, az iszlám egyetlen vallási előírása sem tiltotta a muzulmánoknak az emberalak művészi ábrázolá­sát. A Korán egyetlen sora sem tiltja az emberábrázolást — mondotta Okasa. Mohamed és az első kalifák idejében azért kerülték az emberábrázolást, mert a bálványimádás még túlságosan elevenen élt az arab országok emlékezetében. A VI. században azonban már utá­nozni kezdték a bizánci, per­zsa, sőt a közép-ázsiai fal­festményeket. Műveik többsé­gét nem kímélte meg az idők vasfoga, de fennmaradt sok miniatúra; ezek nagy része nem egyéb, mint a falfestmé­nyek kicsinyített mása, ugyan­úgy, ahogyan egyes mecsetek kicsinyítve őrizték meg a nagyméretű templomok for­máit. *— Gyakorolt-e valamilyen befolyást a muzulmán festőkre a fáraósírok egyiptomi festé­szete? — Semmiképp sem. Viszont a muzulmán festők képei pon­tosan tájékoztatnak bennünket a maguk korának mindennapi életéről. A XIII. században valóságos „bestseller” volt „A gyűlések” című illusztrált kéz­irat, amelynek 10 példánya Egy kis „szabad’' levegő Olaszországban a legújabb divat hátitáskában friss leve­gővel töltött tartályt hordani. Á divatújdonságot Domenico Albiona olasz divattervező konstruálta. Ez a tartály — úgymond — jő szolgálatot tesz mindazoknak, akik nyáron is a füstös, fülledt városokban kénytelenek maradni. A tartály rézből készült, 2 kilogramm súlyú, és gumicső csatlakozik hozzá, melyen keresztül — ha tulajdonosának kedve támad rá — szippanthat egy kis jó „hegyi” levegőt A vörösbegyről köztudott,' hogy meg tudja különböztetni egy kert tulajdonosát és az alkalmi látogatókat. Más dal­lal köszönti a tulajdonost, és ismét más regiszterben éne­kel, ha látogató érkezik. Meg­figyelték azt is, hogy a Ka­nári-szigeteken élő vörösbe­gyek más „nyelven” beszél­nek, mint például Angliában élő társaik. A vörösbeggyel foglalkozó kutatók megállapí­tották azt is, hogy a madár a' ' spanyol bikánál érzéke­nyebb- a vörös színre, szeme inkább , az alkonyati és az éj,-/ maradt fenn világszerte, köz­tük a három legszebb a pári­zsi Bibliothecie Nationaleban. A miniatúrák festői csodálatos képecskéken ábrázolták a há­zasságot, a zarándokutat és a karavánokat. Egyiküket a bizánci kéziratok befolyásol­ták, egy másikat az Egyiptom­ban akkoriban divatos árny­játékok. — Hogyan határozná meg ön a muzulmán festészet szel­lemét? — A célja nem az, hogy megindítson, hanem az, hogy szórakoztasson. Szavat Okasa érdekes felfe­dezésekre jutott zenei téren, s kutatásairól beszámolt a Colle­ge de France-ban. Megállapí­totta, hogy Mozart az „Amikor ringó csípője feltűnt” kezde­tű arab népdalt dolgozta fel 40. szimfóniájában. — Ezt a: dallamot állítólag a IX. században szerezték, Ibn Tulun lányának mennyegzőjé- re. (Ibn Tulun mecsetje Kairó leghíresebb építményei közé tartozik.) A dallamot — egyet­len hang kivételével — meg­találhatjuk a szimfónia har­madik tételében. Charles Munch, akinek figyelmét fel­hívtam egy hangverseny után a dallamok érdekes találko­zására, egyetértett azzal, hogy a dallam egyiptomi eredetű lehet. — Mivel magyarázza Ön, hogy Mozart ezt a régi arab dallamot belevette a szimfó­niájába? Okasa nem nyilatkozik, csak azt állapítja meg, hogy Mozart kétségkívül érdeklődött a mu­zulmán zene iránt, amire pél­daként hozta fel az a-moll szonáta „Török indulóját”. Ä zapatai mocsárban a kro­kodilok otthon érzik magukat. Ezt a területet speciálisan kro­kodiltenyésztésre rendezték be. Emellett azonban rendkívüli vonzóerővel rendelkező turista­központ is. Az állatok száz­számra élnek itt gyakorlatilag teljes szabadságban, háborítat­lanságukat drótháló biztosítja. A krokodfltenyésztés révén Kuba olyan nyersanyaghoz jut, amely nagyon keresett a cipő, táska és egyéb bőráru gyártásában, A krokodütenyésztő központ .egész héten nyitva álL A tu­szaltai fényekhez alkalmazko­dik. A kutatók érdeklődését fel­keltette egy furcsa jelenség. Nemegyszer bukkantak olyan vörösbegyre, amelynek lábsé­rüléseit szabályosan, sárból készített „gipszkötés” borítot­ta. A sebesült állat jóltáplált- nak látszott, az pedig csak úgy lehetséges, hogy „valaki” ^más gondoskodott az ellátá­sáról. Hosszú hónapokon át vég­zett megfigyelések során kide­rült, hogy a sebesülések leg­nagyobb része a vörösbegyek szokásos határvillongásaiból A látszat ellenére az itt kö­vetkező sorokban nem külke­reskedelmi kérdésekről lesz szó. A címben szereplő „áruk” tulajdonképpen szavak, ame­lyeket különböző országokból importáltunk évszázadok fo­lyamán, hogy a fejlődő, válto­zó élet szükségleteinek megfe­lelően kiegészítsük eredeti finn-ugor szókincsünket, ami­kor éppen nem tudtunk egy új fogalomra belső keletkezé­sű, vagy nyelvújítási kifeje­zést találni. A címben olvasható túró szót még a honfoglalás előtt vet­tük át a törökből a bika, az ökör, a borjú, a kecske szavak­kal együtt. A tehén és a tej viszont óperzsa jövevénysza­vak, még a törökökkel való első érintkezés előtti időkből. A török hódoltság idején át­vett oszmán-török szavak kö­zül megmaradt nyelvünkben többek között a csuha, a dol­mány, a zseb, a csizma, a pa­pucs, a szattyán, a tarhonya, a kávé, a findzsa, a kancsuka, a harács, a csótár. A törökök mellett hosszan hatott nyelvünkre a honfog­lalás után a német és a szláv szomszédság. Német nyelvterü­letről telepedett ide a herceg, a páncél, a kacagány, (!) a kastély, a torony, a porkoláb, a lant, a tánc. a farsang, a zsákmány, a polgár, a kalmár, a kufár, a garas, a zsellér, a bükköny, a pisztoly, a cikkely, a tucat, a huta, a borosta, a módi, a gigerli, a síből, a ka­ralábé, a fasírt, a sódar, a ko­misz, a káplár, a kurázsi, a sil- bak, a giccs, a pemzli, a bak- ter, a zsalugáter, a cement, a sámli, a mismás, a sógor, a trampli, és még sok más sza­vunk. A szlávból jött az ispán, a ristáknak módjukban áll meg­figyelni közelről az állatokat, majd ellátogathatnak egy ke­rámiakészítő műhelybe. Pihe­nésképpen leülhetnek a fák árnyékában, a flamingók, a darvak és más egyéb madarak fészke közelében. Esetleg csó­nakkirándulást tehetnek. Valamennyi turista elragad­tatással nyilatkozik a zapatai mocsárban létesített krokodil­tenyésztő telepről. Számukra éppúgy, tnint a krokodilok szá­mára ez a nemzeti park való­ságos földi paradicsom. eredt. Köztudott dolog, hogy a vörösbegyen erősen kifejlett a magántulajdon iránti érzék. Arra azonban a kutatók nem számítottak, hogy a sebesült állatok táplálását és „begip- szelését” éppen az az ellenfél vállalja magára, aki a legyő- zöttet megsebesítette. Megfi­gyelték például, hogy vannak olyan vörösbegyek, amelyek egész nyáron át, majd a ved- lés idején is táplálták és gon­dozták sebesült ellenfeleiket, vagy velük együtt vállalták a skandináv, tél. minden veszé­lyét, nem tartottak délre ván­dorló társaikkal. megye, az udvamok, a paraszt a patvar, a rozs, a gabona, a kalász, a konkoly* a kasza, a len, a guzsaly, a bab, a lencse, a széna, a patkó, a kacsa, a macska, a tanya, a patak, a csónak, a vitorla, a kereszt, a malaszt, a pap, az apáca, a ka­rácsony, a parázna, a szerda csütörtök, péntek és a szom­bat, a család, az unoka, a mos­toha, az ablak, a pitvar, a ke­mence, az ebéd, a pecsenye, a kovász, a kolbász, a gatya, a palást, a kapca, a párta, a bodza, a moha, a szamóca, a medve, a galamb, a giliszta, a pisztráng, a szikra, a szikla, a bolond, a drága, a kuruzsol, és még sok, számos kifejezés. Főleg a felszabadulás után vet­tük át az oroszból a kulák, kolhoz, szputnyik, kombájn, diszpécser, esztrád szavakat. Természetesen mi is adtunk át szavakat és ezek persze vál­tozott hangalakban ma is él­nek szláv szomszédaink nyel­vében. Ilyen például a cifra, az icce, a csipke, a marokvas, a szerszám, az állás (amit a Tanzániában a kígyók — különösen nyáron — rendkívül súlyos veszedelmet jelentenek. Egy szép napon az egyik af­rikai törzsfő elrendelte, hogy a kígyókat senkinek sem sza­bad bántania, hagyni kell, Kártérítés rossz idő esetére Az egyik angol biztosító- társaság a biztosítás új fajtá­ját ajánlja: nyári szabadságra utazóknak eső esetére. A koc­kázat meglehetősen nagy, ezért a biztosítási díj is borsos: heti 2 font. Ennek ellenében minden olyan napért, amelyen 10 és 18 óra között 2,5 milli­méter eső esik, 5 font kártérí­tést fizet a társaság. A gépkocsigyártás történe­tét bemutató legelső kollekció a francia Renault cég tulajdo­na. Ami a második legnagyobb gyűjteményt illeti, e téren a szakemberek véleménye meg­oszlik, többségük azonban ar­ra hajlik, hogy a belga Ghis- lan Mahy autókereskedő gyűj­teményét részesíti előnyben. Ez 600 autóból áll, s ezeknek szü­letési dátuma e járműfajta létrejöttétől kezdve a második világháború küszöbéig terjedt. A 100 kiállítási tárgy jó mű­szaki állapotban van, és aki­nek kedve tartja, kipróbálhat­ja őket. A kisvárosi múzeum látogatói nemcsak régi gép- kocsi-modellekkel ismerked- 'hetnek meg, hanem olyan au­tókkal is, amelyek a maguk idejében különböző hírességek tulajdonai voltak. Ennek az érdekes múzeum­nak a tulajdonosa szilárd meggyőződéssel állítja, hogy a régi autók sokkal tartósabbak a maiaknál. Szavait Mahy egy 1913-as évfolyamú „Darrack" bemutatásával erősíti meg. Ezt a kocsit az ötvenes években, a Pireneusokban találta, s egy amerikai vontató segítségével Belgiumba akarta szállítani. jószág delelőhelye értelmében használnak), a bagó, a béres, a deres, a forgó, a buzogány, a tábor, a sípos, a sereg, a si­sak és a sátor is. A XII., XIIÍ^ század körül került nyelvünkbe francia nyelvterületről a kilincs, a la­kat, a. szekrény, a mécs, a mustár, a botos, a köre. A la­tin nyelvek közül vettünk át szavakat az olaszból is, pél­dául dús szavunk a dogé (ve-’ lencei kiejtés szerint duzs) szó átvétele. Égy ide vonatkozó ér­dekesség: olasz jövevénysza­vainkat nyelvészeti szempont-* bői Karinthy Ferenc dolgozta fel tudományosan. S ha már a; latin nyelveknél , tartunk, meg kell említeni, hogy magá­ból a klasszikus latinból is sok szavunk származik. Az an­golból szintén bőven van át­vétel, néhány példa: a futball; a meccs, a story. a camping, a sztár. Befejezésül: az anorák szá egészen friss átvétel és az esz­kimó nyelvből származik! hogy az állatok szabadon mo­zogjanak az emberek líözött. Akkor sem szabad tenni az állatok ellep semmit, ha ne­tán bemásznak valakinek az ágyába melegedni, vagy bele­kóstolnak a frissen elkészített éfelbe.- Amikpr a csúszó­mászók ráébredtek, hogy sen­ki sem bántja őket, nem mar­tak bele többé az emberekbe. Ez a kísérlet — elgondolhatjuk — rendkívül nehéz volt, és nem mindenki viselte el pszichológiailag egyformán könnyen. Azóta — a kísérlet beindításától kezdve immár egy év telt el — egyetlen kí­gyóharapásról sem érkezett hír. Vajon a kölcsönös bizalom nem rombolhatná-e le az em­berek közötti értetlenség és agresszivitás korlátáit is? Útközben azonban a vontató felmondta a szolgálatot, és az út hátralevő részét a mai mo­dern gépkocsik „nagyapjának” vontatókötelén tette meg. Kiárusítás Barbara Howard, 38 éves újságírónő belefáradt a Wa­shington egyik külvárosában lévő túlságosan nagy, hétszobás lakásába. Az újságírónö, aki Lyndon Johnson idejében fá­radhatatlanul szervezte azokat az összejöveteleket. amelyeken a világ megannyi híressége megfordult, elhatározta, hogy egyszobás lakásba költözik. Minthogy a költözködést meg akarta takarítani magának, egy garázsba összegyűjtötte búto­rait, és minden holmiját, majd az egészet áruba bocsátotta. Egy héten keresztül álltak sor­ba az emberek a garázs előtt. 2500-an fordultak meg az al­kalmi kiárusításon, mindany- nyian igyekeztek valami szo­katlan tárgyat vásárolni a gyűjteményből. Barbara 23 millió Urának megfelelő ösz- szeg'et vágott zsebre a háta­tokért. A segítőkész vörösbegy Á kubai krokodiltenyésztő telepen Késés kígyók Öreg kocsi — nem yen kocsi

Next

/
Thumbnails
Contents