Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
Mint azt pénteki lapszámunk első oldalán jelentettük, csütörtökön este nagy érdeklődéstől kísért választási nagygyűlés színhelye volt Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központ színházterme. Az erről szóló rövid tudósítást azzal zártuk, hogy megyénk és a megyeszékhely közéletének e kiemelkedő fontosságú eseményére mai lapszámunkban visszatérünk, részletesen ismertetve Benke Valériának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának. a Társadalmi Szemle főszerkesztőjének itt elhangzott beszédét. A nagygyűlés szónoka bevezető szavaiban szólt az április 15-én sorra kerülő tanácsválasztások belpolitikai jelentőségéről, tolmácsolva a választási nagygyűlés? résztvevőinek az-MSZMP Központi Bizottságának meleg hangú üdvözletét és jókívánságait, majd a későbbiek során áttekintést adott hazánk politikai', gazdasági helyzetéről, ismertetve az utóbbi évek folyamán elért országos és helvi eredményeinket, végül részletesen foglalkozott néhány sokakat foglalkoztató időszerű problémával. Benke Valéria a tanácsok államrendszerünkben betöltött népképviseleti szerepéről szólva azt hangsúlyozta, hogy tanácsaink milyen fontos részei a demokratikus centralizmus elve alapján működő állam- szervezetnek, hogy tevékenységük elválaszthatatlan az országban folyó politikai, gazdasági és kulturális munkától, á lakosságnak az állami életben való részvételétől. 'Szocialista rendszerűnk alapja — mondotta —, hogy a dolgozó osztályok együtt haladva boldogulnak. Ez az erő hat az ország, a városok és falvak fejlődésére ■ egyaránt és minél szorosabb a tanácsok és a lakosság kapcsolata, annál elevenebb töltésű közéletünk demokratizmusa, • annál együtthatóbb népképviseleti szerveink a tanácsok és a lakosság összefogott ereje a fejlődés szolgálatában. — Magyarország belpolitikai helyzetéről szólni — hangsúlyozta a nagygyűlés előadója —•- egyszerű feladat. Pártunk politikáját nőnünk helyesli, egyöntetű bizalom és hit szól -a szocialista építés egymást követő hétköznapjain e kipróbált politika mellett, s nem szavakban, hanem tettekben nyilvánulva meg. Benke Valéria itt emlékeztetett fejlődésünk eredményeire, valamint arra. hogy a párt és a kormány határozatait, intézkedéseit népünk váltja gyakorlati tettekké. Ezután a nagygyűlés előadója Fock Jenőnek, az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott beszédére utalva szólt azokról a számadatoknál fontosabb elvekről, amelyek a gyakorlatba ültetve gazdálkodásunk, kollektív gazdagodásunk javításához, gyarapításához járulnak hozzá. Pontosabban: anyagi és szellemi értékeink hatékonyabb hasznosításához. A negyedik ötéves terv első két évének eredményeit boncolgatva beszélt Benke Valéria népgazdaságunk egyensúly- helyzetéről, a párt Központi Bizottságának ide vonatkozó határozatairól, majd arról, hogy a nemzeti jólét gyarapításának nagyszerű történelmi feladata napjainkban parsm csolóan kívánja meg a r '-' ■ rűbb tervezést, me"’'!’' ' munkaszervezést, jobb ' - megosztást gazdasági, társa dalmi életünk minden területén. — A Tolna megyei eredményekről nem kívánok nagy részletességgel szólni — mondotta a későbbiek során —mivel ezek az eredmények megegyeznek áz országos eredményekkel. De emlékeztetnem kell arra, ami itt helyben legmarkánsabban bizonyítjá a fejlődést. Most ürípepeljük az államosítás 25. évfordulóját. Az önök megyeszékhelyén Szekszárdon. ezelőtt 25 évvel nem volt államosítandó ipari üzem. Ma, ez a város 41 üzem gazdája, tulajdonosa, noha Tolna megye ipari fejlődése csak a III. ötéves terv időszakában kezdődött. Nem árt néha idézni, mit jflfnt az, hogy ma önöknél 19 000 az^ iparban foglalkoztatottak száma. Nagy. örömöm, volt egyébként ismét találkozni Szek- szárddal, mert 6—7 év előtti emlékeimhez viszonyítva egy Úi. egészséges várost láttam viszont. Igaz, sok minden kell még, de a kezdet jó, a fejlődéshez szükséges anyagi alapok bővítése pedig együttes feladatunk. Visszatérve a tanácsoknak a városok, falvak életében betöltött államigazgatási, nép- képviseleti és önkormányzati szerepének méltatására. Benke Valéria arról is szólt, mit kérhetnek számon a választópolgárok tanácsaiktól. A tanácsok egyik legfontosabb feladata az, hogy az állampolgárok mindennapi , élete jó legyen. Legyen elég lakás, jó ivóvíz, utak, járdák, iskoláink, gyermekintézményeink ■menfeleljé- nek adott lehetőségeinkhez képest az igényeknek. Es még valamit számon kefhetnek Választópolgáraink a tanácsoktól: a gyors; hivatali ügyintézést. az ügyfelekkel való megfelelő bánásmódot. Ezután a szekszárdi választási nagygyűlés előadója kis történelmi áttekintésre szólította föl a hallgatóságot, elsőként közelmúltunkra utalva és azt hangsúlyozva, hogy pártunk valóban a jó kormányos szerepét tölti be gazdasági, társadalmi, politikai életünk fejlődésében, összefogva nemzetünk minden alkotóerejét, 1956. után sorra vettük legégetőbb kérdéseinket. Az ipari termelés, majd a munkásosztály helyzetének elemzését, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. maid a szocialista mezőgazdaság stabilizálása következett, folytatva az értelmiségi politika megjavításával. Az MSZMP IX. 1966-ban megtartott kongresszusa adott számot arról, hogy e kérdésekben milyen előrehaladást tettünk és milyen feladatok állnak előttünk. A párt X. kongresszusának számvetése élénkebben élt az emlékezetben, azok a fontos határozatok is, amelvek az elmúlt évek során születtek és váltak olyan gyakorlattá, amit munkäs-raraszt államunk alkotóerejének javát összefogva termelik nemzeti jólétünket. A továbbiakban szólt Benke Valéria arról a nagvaránvú fejlődésről, amely mezőgazdaságúnkat a termel'szövetkere- ti gazdálkodás általánossá válása óta jellemzi.' A szövetkezeti gazdálkodás egyéni kihatásait elemezve elmondta: — Feilődött a mezőgazdaság, szilárdultak a termelő- szövetkezetek és ha Pár évvel ezelőtt még arra kellett törekedni, hogy a parasztság jövedelme elérje az ipari munkásokét, akkor ez mára megvalósult, sőt több helyen túl is szárnyalja azt. Természetesen ebben a jövedelemkiegyenlítődésben is érvényesül az az elv. hogy ott növekedjék a dolgozók jövedelme, ahol a nép javait gyarapítják. Az előadó foglalkozott a gazdasági reform tapasztalataival, kihangsúlyozva: arra kell törekedni, hogy célszerűbben gazdálkodjanak a vállalatok, javuljon az üzem- és munka- szervezés, emelkedjék a termelékenység. Ez magával hozza a jövedelem növekedését is. Nyomatékosan hangsúlyozni kell azonban, hogy az ügyeskedésre alapozott kezdeményezéseket nem támogatjuk, szolgáljanak azok egyéni, vagy csoportérdeket. Utalva a X. kongresszus határozataira az előadó a gazdasági hatékonyság javításával párhuzamosan a szocialista közszellem fejlesztésében jelölte meg társadalmi feladatainkat. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása újabb lendületet adott a X. kongresszus határozatainak maradéktalan valóraváltásához. Benke Valéria elmondta: — A Központi Bizottság állásfoglalása és az országgyűlés legutóbbi ülésének mérlege egyértelműen azt mutatja, hogy eredményeink dominálnak. Az eredményekre alapozva számos, ez éleMnvosalt tovább javító intézkedésre kerülhetett sor. Az ár- és bérintézkedések azonban nemcsak ár- és bér- intézkedések, hanem annál jóval több. Az élet követelte meg, hogy most a munkások bérrendezése kerüljön napirendre. Hivatkoznék Kádár elvtárs beszédének egv mondatára: ,.A munkásosztály minden területen kanja meg az őt megillető helyet.” A továbbiakban a nagygyűlés szónoka elmondta: a munkások béremelését a a többi dolgozók egyetértéssel fogadták. de ugyanez történt annak ideién, amikor egyes szegezni területen dolgozó rétegek bérrendezése volt napirenden. Ebben a jelenségben is látnunk kell a szocialista nemzeti egység kovácsolódását. A munkásosztály — társadalmunk vezető osztálya — szövetségébe kíván vonni minden becsületes embert, olyan közszellem megteremtésére törekszünk. hogv mindenkinek any- nyi beleszólása legyen a közélet formálásába, amennyit a társadalom érdekében cselekszik. Meleg szavakkal szólt Benke Valéria a nagygyűlésen jelen volt fiatalokhoz, s elsősorban azokhoz, akik tanácstagi jelöltségükkel most kezdik közéleti szereplésüket. — Egy politikai program a legegyszerűbb emberi kívánságok összegezéséből áll. De míg a múltban a munka lehetőségének megszerzéséért, s a legalapvetőbb életfeltételek megteremtéséért kellett küzdeni, ma arra törekszünk — eredményesen —, hogy legyen értelmes munkája mindenkinek, legyen jő lakása, hozzá tudjon jutni az életét szebbitő fogyasztási javakhoz, joga legyen minden tisztességes embernek a közélet formálásához. Minden tanácstagnak, minden néofrontbizottsági tagnak ezeket az egyszerű emberi kívánságokat kell összegyűjtenie és segítenie a saját területén az igényeli kielégítését. Szolgálni a köz szolgálatával az egyén boldogulását. Meg kell tanítani az embereket. hogv saját életüket, munkájukat jól tudják igazítani — ez az igazi politikai munka. Az érdemes közéleti tisztségre, aki munkájáért nem vár személyes hasznot, hanem a közösség szolgálatának jóleső tudata sarkallja cselekvésre. Ezután a társadalmi és családi nevelőmunka fontosságáról beszélt a ,nagyg5rűlés szónoka. Hangsúlyozta: az a szülő, aki. elsősorban a pénzszerzésre, a könnyű életre neveli gyermekét. de nem tanítja meg a küzdelemre, a céltudatosságra, akarva-akaratlanul megfosztja őt az értelmes élet örömeitől. Alapvetően hozzátartoz'k ehhez az egészséges családi élet, amelyben a gyerekek semmivel sem pótolható célt és örömet adnak a szülőknek. Társadalmunk mind több segítséget nyújt a több- és sok- gyermekes családoknak. ma még azonban, akiknek több a gyerekük, nagyobb gondot is kell vállalniok. Egyre közelebb azonban az az. idő. amikor a családi jövedelmek kiegyenlítődnek és akkor már semmi, sem zavarja azt a boldogságot. am't a gyerekek nevelése, életútjuk eaven getese jelent szüleiknek. Lehet, hogy ma még kevesebb ruhája, holmija van annak a fi atal asz.- szonynak, aki több gyermeknek adott életet, végeredményben mégis az ő élete boldogabb és gazdagabb. Ezután Benke Valéria arra hívta fel a figyelmet, hogv a szokások^ az életmód ál'andóan változik, de legszebb saokása- inkat, tulajdonságainkat megőrzik gyermekeink. Ezért erra kell törekednünk, hogy ezeket a szokásokat, mindenekelőtt a munka szeretetét átplántáljuk utódainkba. Kiemelte: a szocialista életforma a kulturált közösségi életet, s az együttes tevékenységben ösz- szeforrott emberek egymás iránti tiszteletét jelenti. Erre kell nevelni gyermekeinket, s hogy nevelőmunkánk eredményes lehessen, magunknak is ilyen magatartást kell tanúsítanunk. Fiataljaink akkor cselekszenek helyesen, akkor lesznek őrzői és továbbfejlesztői a szép munkáshagyományoknak, ha megőrzik mindazt szüleik életéből, ami tiszteletre és követésre méltó, a munkás mindennapok jó hagyományait. Ehhez tegyék hozzá mindazt, amit szocialista társadalmunk, a dolgozók közösségi társadalma nyújt a jó munkával létrehozott anyagi javakban és kultúrákban, hogy életük még szebb, még tartalmasabb legyen. Befejezésül a nagygyűlés szónoka rövid áttekintést adott hazánk külpolitikájáról, kihangsúlyozva, hogy itthoni munkánk, az itthoni légkör a mi szavaink és tetteink fedezete a nemzetközi küzdőtéren. Forradalmi ifjúsági napok „így kezdtük 16 évvel ezelőtt46 Találkozó a dombóvári járási pártbizottságon Van-e generációs probléma? A kérdést, ha nem is pontosan így, de mégis felvetették tegnap délelőtt azok a fiatalok, akik a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvénysorozatán belül találkozóra gyűltek össze a Magyar Szocialista Munkáspárt Dombó-: vári járási Bizottságán, A fiatal generációt, a mai KISZ-fiatalokat a város KISZ- alapszervezeteinek képviselői, — az idősebb generációt pedig a Magyar Kommunista If- iűsági Szövetség 1957. március -én történt újjászervezésé- ’c résztvevői jelentették ezen | • hISZ megalakulását ünnep- I nő találkozón. Hogy ez milyen volt? Érzelmes kifejezéseket nyugodtan használhat most. e sorok írója, tudniillik a félnapos rendezvény az emlékezés jegyében telt el A találkozón részt vett Cserép Imre, az MSZMP Dombóvári járási Bizottságának első titkára is. A KISZ dombóvári járási alapító tagjainak és az ifjúsági mozgalom mai aktíváinak találkozója a kora délutáni órákig tartott. Tegnap délután a Bonyhádi Zománcgyár kultúrotthonában folytatódott a forradalmi ifjúsági napok, megyei rendezvénysorozata. A Zománcipari Művek bonyhádi gyárának kulturális otthonában került sor a járás KISZ-fiataljainak sport- és szellemi vetélkedőjére. A verseny résztvevőit és a mintegy kétszáz érdeklődőt Chlebovics Miklós, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség bonyhádi zománcgyári bizottságának csúcstitkára köszöntötte. A vetélkedő ma, szombaton folytatódik. Ekkor a bonyhádi járás sport- és kulturális vetélkedőjének legjobb eredményt elért KISZ-fiataljai mérik össze tudásukat. = Mi — A tanácsválasztás közéletünk fontos eseménye Részletes beszámoló a Szék szár dón tartott választási nagygyűlésről
