Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

Megtartotta cikluszáró ülését a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) az esemény résztvevőit, hogy a munka, ami osztályrészükül jutott, ünnepi és nem azért, mert „egy ciklussal öregebbek lettünk”, hanem azért, mert egy testület eredményes mun­kája került mérlegre. S ennek kapcsán; „elodázhatatlan köte­lesség köszönetét mondani a testület valahány tagjának két év alatt kifejtett tevékeny­ségéért!” Két év kis időtávnak számít — mondotta a későb­biekben — a számba vehető eredmények mégis jelentősek. Hazánk és megyénk életének ugyanis fontos szakaszát jelen­ti a szocialista fejlődés útján ez a kétéves időszak. Ekkor indult a IV. ötéves terv; lép­tek a megvalósulás útjára az MSZMP X. kongresszusának határozatai; vált hatályossá a tanácstörvény; születtek meg a párt és kormány további, egyenletes fejlődésünket biz­tosító határozatai, rendeletéi nyomán a helyi intézkedési tervek. Arány József tsz-elnök, a megyei tanács és a vb. tagja a kétéves munkáról szóló be­számolónak azt a részét egé­szítette ki, mely mezőgazda­ságunk dinamikus fejlődésé­ről beszél. Keserű János arról szólt, hogy tanácstagként meg­elégedés töltheti el, mert in­terpellációira, beadványaira gyors válaszokat, illetve intéz­kedéseket kapott. Szabó Jó­zsef vb-tag, a tamási Gőgös Olcsóbb a mecseki brikett Keddi számunkban hírt ad­tunk az országos, engedmé­nyes tüzelőakcióról. Ezúttal a részletekről érdeklődtünk Ka- bács Bélától, a Pécs—Szek­szárdi TÜZÉP Vállalat igazga­tójától. Mint elmondta, a mecseki brikett árát április 2-től — át­menetileg — tizepöt forinttal csökkentették. Országosan — a briketten kívül — tíz hazai szénfajta árából adnak má­zsánként tízszázalékos enged­ményt, megyénkben azonoan csak a mecseki brikettet érinti az akció. A vállalat egyéb kedvezményeket is nyújt. így az április 1-től 30-ig megren­delt és befizetett tüzelőanya­gok fuvardíjához mázsánként három forinttal járul hozzá a vállalat, tehát érdemes már áprilisban beszerezni a követ­kező fűtési idényre szükséges brikettet. Április 2-án kezdődik a 600 és 900 forintos — a bérből és fizetésből élőle, valamint a nyugdíjasok részére rendszere­sített — kedvezményes tüzelő­utalványok beváltása. Utal­ványból egy személy többet is kaphat és a kedvezmény az ily módon beszerzett tüzelőre is érvényes, sőt az utalvány összegével fedezhető némának a szén. tűzifa, alágyújtós stb, ellen értéke, hanem a fuvardíj is. Az engedmény — brikettnél mázsánként 15 forint és a 3 forint fuvarkedvezmény — ki­zárólag a lakosságra vonatko­zik, azonban igénybevehetik lakossági tömbfűtőművek is. A vállalat közvetlenül tett ajánlatot a közületeknek a tü­zelőanyagok tavaszi—nyári be­szerzésére, illetve az így nyújt­ható kedvezményekre. A kö- zületek — április 2-től szep­tember 30-ig — nyolc száza­lékkal olcsóbban kaphatják a szenet, mint. az év többi hó­napjaiban, a fűtési idényben, sőt további engedményeket is kész adni a vállalat. Ignác Gimnázium igazgatója a kulturális ágazat kétéves fej­lődésének eredményeit részle­tezte, úgymond azért, mert a beszámoló a mértéktartás ha­tárain belül nem beszél min­denről. K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára azt fejtegette, hogy a Tolna megyei Tanács VB. kétéves munkájáról számot adó jelen­tés nemcsak reális, egyben kritikus is. Értékeli a kétéves tevékenységet, ami a tanácsi munka természetét ismerve, nem tartozik a látványos tévé. kenységek sorába — de az ér­tékelés mellett az elkövetkező . ciklus teendőire is rámutat. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Elnökségének tit­kára, megyei tanácstag a ta­nácsok önkormányzatának ér­vényesüléséről beszélt, majd Szabópál Antal foglalta össze a napirend megtárgyalása so­rán elhangzottakat. Ezúttal nem volt nehéz dolga a megyei tanács elnökének, hiszen vitás kérdések nem merültek föl. Megállapítást nyert viszont, hogy a tanácstörvény a megyei tanács vb. munkájában mind jobban érvényesül, így végez­hetett eredményes munkát a megyei tanács, annak végre­hajtó bizottsága és a tanács szakigazgatási szervei. — Munkánknak van be­csülete — mondotta végül •— van értelme a közért dolgoz­ni. Harmadik napirendként tár­gyalta meg a megyei tanács dr. Polgár Ferencnek, a megyei tanács vb. titkárának jelenté­se alapján öt járási tanácsi hi- ' vatalunk tevékenységének ta­pasztalatait. E szintén fontos, számvető igényű beszámoló is több hozzászólással egészült ki. Uhrin Vendel, a megyei ta­nácstagok paksi járási csoport­jának elnöke, Temesi Mátyás, a megyei tanácstagok szek­szárdi járási csoportjának képviselője és Grill Fe­renc, a megyei tanács ta­mási járási hivatalának el­nöke méltatták a végre­hajtó bizottság irányító, ellen­őrző tevékenységének hasznos­ságát azt hangoztatva, hogy megyénkben a járási hivatalok a tanácstörvénynek megfele­lően folytatják működésüket. A megyei tanács ülése a na­pirend összefoglalását köve­tően elfogadta a Tolna megyei Tanács VB-nek a járási hiva­talok munkáját értékelő be­számolóját, egyetértve az ab­ban megfogalmazott további feladatok végrehajtásával. A bejelentések jóváhagyása után Szabóoál Antal, a megyei tanács elnöke meleg hangú kö­szönetét mondott azoknak a tanácstagoknak, akik odaadó közéleti tevékenységükkel szol­gálták a záruló ciklus két évé­ben a társadalmat. Külön megköszönte a megyei tanács elnöke azoknak a munkáját, akik több tanácscikluson át él­vezték lakóhelyük választópol­gárainak bizalmát, s most elő­rehaladott koruk mia+t adják át hel vüket a nyomukba lépő fiataloknak. Megszolgáltam il­lette köszönet végül, de nem utolsó sorban mindazokat, akik a m“gye tanácsapparátusában tették dolgukat. Végül a megyei tanács elnö­ke eredményes jó munkát kí­vánt az ánrilis 15-én megvá­lasztásra kerülő tanácstagok­nak, tisztségviselőknek. Forradalmi ifjúsági napok Úttörők technikai versenye Szekszárdon Izgalmas verseny színhelye volt tegnap délelőtt Szekszár­don a Zrínyi utcai, 2-es szá­mú általános iskola, ahol a megye legjobb úttörő leány és fiú politechnikusainak me­gyei versenyét rendezték. A megjelent huszonöt ver­senyzőt. és az érdeklődőket Hagyó Írén, a megyei úttörő- elnökség elnöke köszöntötte, majd ünnepélyes keretek kö­zött megnyitotta az egész dél- elöUön át tartó vetélkedőt Nehéz feladatokat kellett megoldaniuk mind a leányok­nak, mind a fiúknak. A lányok szabásminta, a fiúk különféle gépelemek készítésében mér­ték össze tudásukat. A verseny háromtagú zsűrije délután két órakor hirdetett eredményt. A fiúk közül Kántor Gábor, a dombóvári 2-es számú általá­nos iskola nyolcadik osztályos tanulója, a leányok közül pe­dig Lőb Éva, a bonyhádi 1-es számú általános iskola nyolca­dik osztályos tanulója került ki győztesen. Ök ketten képviselik majd megyénket a nyár folyamán megrendezésre kerülő országos úttörő technikai versenyen, melyet a Magyar Úttörők Szö­vetsége országos elnöksége „Úttörő-technikusok — a tech­nika úttörői” címmel hirdetett meg. I A demokratizmusban: felelősség és fegyelem SZMT-elnökségi ülés Tegnap délelőtt Szekszár­don, a Bahits Mihály művelő­dési Központ kistermében ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának el­nöksége. Az üzemi és szakszervezeti demokrácia fejlődésének eddi­gi tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további feladatok­ról volt szó. Tegnap az SZMT elnöksége vizsgálta, elemezte az elért eredményeket. A cél az volt, hogy a tapasztalatok alapján segítséget adjanak a megye szakszervezeti szerveinek az 25 éve történt „Részt vettem az államosításban'’ Magnószalag őrzi az érdes, erős hangot, a történetet és a feszült figyelem csendjét. A „Lampart” Zománcipari Művek KISZ-esei hall. gatják Kerner Józsefet; ünnepi gyűlés van a klubban. Március 11 és április 3-a között kerülnek, illetve kerültek sorra az üzem államosításá­nak 25. évfordulója alkalmából tartott ren­dezvények, kulturális szemle, árubemutató, ki­állítás, vetélkedő. Ezen a délutánon a száz fő­nél több dolgozót foglalkoztató üzemek álla­mosításának negyedszázados évfordulójára emlékeznek a résztvevők, az első és a jelen­legi igazgató a szóvivő. • Kemer József harmincharmadik éve dolgo­zik a gyárban, most művezető. 1948-ban ő volt az üb-elnölk. — Március 25-én délelőtt 9 óra tájban névre szóló táviratot kaptam, hogy délután négyre jelenjek meg a Vasas Székházban, és vigyem magammal a táviratot is. * Nem sej­tettünk semmit, ez a nap is éppen úgy indult, akár a többi. Nagyon meglepett a titokzatos távirat, rögtön telefonáltam a kastélyba a gyár tulajdonosának. Perczel nagyságos úr­nak — így szólítottuk —■ hogy adja oda a gyári személygépkocsit, mert másképpen nem jutok el Pestre, ö azt felelte, hogy iparkod­junk vissza, mert másnap Pécsre akar men­ni az autóval. Pesten aztán láttam, hogy nem akármilyen kis értekezlet lesz ez. Az épület körül piros karszalagos R-gárdisták nyüzsögtek, mire a díszterembe értem, vagy ötször kérték a táv­iratot és az igazolványt. Iiatszázan voltunk a teremben, amikor Szakasits Árpád állam­miniszter bejelentette, hogy délelőtt a Minisz­tertanács ülése határozatot hozott a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemek államosí­tására, és hogy a meghívott munkások lesz­nek a gyárvezetők. A bejelentés mindenki számára váratlan volt. Örömujjongás tört ki, örömében őrjöngött mindenki! Hatalmas do­log volt, hogy a nép most átveszi a gyárat, és ezentúl mindenki magának dolgozik! — Kerner József hangja most is áttüzesedik. Nem kopott el az emlék — még a történet sem, eddig nemigen tudták Józsi bácsiról, hogy nagy idők tanúja, formáló résztvevője volt. A további történetet idézzük a gyár most készülő monográfiájából, Steib György és dr. Tarcsay István munkájából: „Az új gyári vezetőket megfelelően tájé­koztatták a közvetlen feladatokról, majd meg­kapták a munka végzéséhez szükséges igazo­lásokat. A Bonyhádi Zománcgyár vezetésével Kerner Józsefet bízták meg. Budapestről az­nap este 9—10 órára értek haza. A gépkocsi­val az utasok — Kerner József és Beregh- szászy Pál igazgató, aki ügyeket intézett a fő­városban — a gyárig mentek. Az irodában az új igazgató közölte Beregh- szászyval, hogy a gyárat államosították és el­ső dolguk a pénzkészlet számbavétele. A pénztárban 120 forint volt, ezt a tényt jegyző­könyvben rögzítették”. — A sofőrnek. Konkoly bácsinak megmond­tam, hogy nem viheti a nagyságos urat Pécs­re, és egyáltalán; nem állhat rendelkezésére. A portásnak is szóltam, hogy Perczel nagy­ságos úr csak engedéllyel léphet az üzem területére. Igencsak csodálkoztak, nem is na­gyon akarták elhinni, hogy nem tréfálok... — emlékezik Kerner József. „Másnap, nagypénteken, munkaszünet elle­nére nagygyűlést hívtak össze a munkásság vezetői. Lakásukról hívták a gyűlésre a gyár dolgozóit. A járás pártvezetői ismertették a Minisztertanács határozatát és közölték, hogy Kerner Józsefet bízták meg a gyár vezetésé­vel.” — folytatódik az írott krónika. Aztán elkezdődött a gyár új élete. Akadtak nehézségek — az első fizetést a minisztérium folyósította, a gyárnak nem volt elég pénze — de a körülmények inkább kedvezően ala­kultak. A régi tulajdonos készséggel adott felvilágosítást az új vezetőknek a régi igaz­gató pedig a kereskedelmi ügyeket intézte. Három hónap után a megbízott igazgatót ki­nevezett igazgató váltotta fel: Lepsényi Fe­renc. a Budafoki Zománcgyár munkása. ■* • A KISZ-esek őt is meghívták, és sajnál­koztak, amikor csak kedves, kimentő levele érkezett meg; betegsége miatt nem vehetett részt a találkozón. Gyorsabban forgott a föld, szemlátomást változott a világ: nagy idők voltak. Az em­lékezés nemcsak a történelem, a mesék izgal­mát is őrzi már: meg kell őriznünk magunk nak. V. F. É. üzemi és szakszervezeti de­mokrácia kiszélesítéséhez. Ezek szerint rendszerében és tartalmában tovább kell nö­velni a dolgozók tájékoztatá­sát; eredményesebbé kell ten­ni a demokratizmus fórumait; nevelő tevékenységgel elérni, hogy a dolgozók jobban élje­nek az üzemi és szakszerveze­ti demokrácia közvetlen lehe­tőségeivel; s a megye szak- szervezetei a tömegekre tá­maszkodva határozottabban lépjenek fel az üzemi demok­ráciát lebecsülő nézetek, az azt csak formálisan betartó vezetők ellen. A gazdasági vezetők az ecves döntések meghozatala előtt, egyre inkább kikérik a dolgozók véleményét. Az üze­mi demokrácia jó iránvú fej­lődését bizonyítja a választott testületek _ eredményesebb munkája. Az elnökségi ülésen Pál Jó­zsefnek. az SZMT elnökének megnyitója után Soponyai Já­nos. az SZMT szervezési és káderbizottságának vezetője gyakorlatból vett példákkal egészítette ki írásbeli jelenté­sét. A hozzászólások során Koren József, a SZOT munkatársa, elmondotta, hogy jobban szemmel kell tartani a a javaslatok sorsát, hogy érez­zék a dolgozók: szavukat fi­gyelembe veszik. Beszélt arról, hogy szükség van a fizikai munka rangjának fokozottabb megbecsülésére. A képviseleti szervekben az ad­minisztratív dolgozók számá­nak növekedése helyett — mert ma sajnos ez a tendencia — növelni kellene a fizikai dol­gozók részvételének arányát. Szakái László, a megyei pártbizottság munkatársa, a szakszervezeti munka ember- centrikusságát emelte ki. Elő­ször is meg kell tanítani a szakszervezeti aktivistákat ar­ra. hogy élni tudjanak a jo­gaikkal. — mondta. _ Király Ernő, az SZMT veze­tő titkára elmondta, hogy más fórumokon is meg kellene vizsgálni, hogy a vezetés mun­kájában hogyan érvényesül az üzemi demokratizmus. Mert tény ugyan, hogy az elmúlt években a gyorsuló fejlődés volt erre a jellemző — ami az új formákban, a kollektív szer­ződésben, a szocialista brigád­vezetők tanácskozásaiban is felmérhető — de még sok he­lyen egyszerűbbnek tartják; az utasítgatást. I A Vezető titkár beszámolója után a jelentést az elhangzott javaslatok figyelembevételévé^ elfogadta az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents