Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

Nem divat — szükségszerű a szójatcrmelés fokozása 100 millió dollárra rúg idei importunk Gyorsabb, hatékonyabb törvénykezés Az igazsógügy-miniszter a Parlamentben, az országgyűlés tavaszi ülésszakán előterjesztette az új büntetőeljárást, amely törvényerőre emelkedett. Ez az új törvény korántsem csupán jogászokat, a bűnüldözés szakembereit érdekli, hanem a lakosság körében is élénk figyelem kíséri. Magyarországon évente körül­belül kétmillió peres üggyel foglalkoznak a bíróságok és egyéb szervek. Jelentős részüket érinti az új büntetőeljárás alkalmazása. A bűncselekmények felderítése és az ezt követő gyors fe­lelősségre vonás: a társadalom közvetlen érdeke. Eddig eléggé gyakran tapasztalhatta az állampolgár, hogy a bűntett felderíté­sétől, a tettes kézrekerítésétől hosszú idő telik el a jogerős ítélet megszületéséig. A mostani korszerűsítés azt jelenti, hogy tovább erősödik a törvényesség, a törvényes garanciák megmaradnak — ugyanakkor mégis hatékonyabb és gyorsabb lesz a bűnüldöző­munka. Mivel a BTK korábbi módosítása a bűncselekmények köré­ben bevezette a bűntett, illetve vétség kategóriát, ezt a kettős felosztást és ennek következményeit alkalmazni kellett a büntető­eljárásnál is. Annyit jelent ez, hogy vétségeknél — s az ügyek túlnyomó része ilyen — lényegesen egyszerűsödhet a nyomozás, a vádemelés és a bírói eljárás is. A vétségi eljárás kiküszöböl szá­mos tárgyalási napot, jelentés elegendő hozzá a jegyzőkönyve­zés helyett, az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat Előrelépést és gyorsítást jelent az is, hogy első fokon, szá­mos olyan bírósági eljárásnál, ahol eddig tanácsnak, tehát szak­bírónak és két népi ülnöknek kellett eljárnia, most a kisebb ügyekben csak a bíró jár el, nem kell feleslegesen elvonni mun­kahelyükről az ülnököket. A fontos ügyeknél viszont változatlanul szükség lesz az ülnökök társadalmi közreműködésére. Említést érdemel az is, hogy az első fokon eljáró megyei bíróságokon, a különlegesen fontos ügyek tárgyalásain ötös bírósági tanács ala­kul, ítélkezik. És segít abban, hogy megalapozottabb legyen az ítélet, ritkább az új eljárás szükségessége —■ tehát gyorsuljon az igazságszolgáltatás. Az új büntetőeljárás foglalkozik űn. ártatlanság vélelmének fogalmával. A kifejezés és értelmezése ugyan szerepelt korábban is, a tartalma azonban nem érvényesült eléggé. Most egyértel­műen érvényesülhet majd az a törvényességi alapelv, hogy bűn- cselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthat meg, és senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelőssé­gét a bíróság jogerős határozata ki nem mondta. Ebből adódik az is, hogy ha valakivel szemben büntetőeljárás folyik, az illetőt nem lehet kötelezni arra, hogy ő bizonyítsa be az ártatlanságát, a bűnösségét az eljáró hatóságnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania. Ez az ártatlanság vélelmének jogelve. Ami szorosan idevág: bűnesetek kapcsán, a sajtónak meg kell jelölnie azt is, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósít Előfordulhat ugyanis, hogy a rendőri „szakban" valaki bűnösnek látszik, ezt meg is írják róla, a bírósági szakban azonban ki­derül, hogy a tényállás más. Bírósági döntés elé nem vághat köz­lemény, nem lehet a közvéleményt előre befolyásolni, a bíró­ságra nyomást gyakorolni. Sok egyéb, közérdeklődésre számottartó részlete van még az új büntetőeljárásnak. Említést érdemel, hogy a védő jogait — és kötelességeit — pontosabban körülírja, növekvő szerepet biztosít neki már a nyomozati időszakban is. Ugyancsak igen fontos — és megint csak az eljárások rövidítését szolgálja, — hogy a má­sodfokú eljárás is egyszerűsödik. Az új törvény, végső soron, min­den tételével azt hivatott segíteni, hogy a törvényesség még szi­lárdabb legyen —< a bűnös gyorsabban megkaphassa azt a büntetést, amelyet megérdemel. (KS) Huszonnégy évvel ezelőtt tanulmányi kiránduláson vol­tunk Iregszemcsén, az akkori kutatóintézetben. Megtekintet­tük a napraforgó-, a kukori­ca-, a gyapotkísérleteket, majd dr. Kurnik Ernő egy, a föld­ből éppen kibúvó növényre mutatott: — Gyerekek, ez lesz a jövő egyik növénye, a szója. Azóta elmúlt negyedszázad, de a szója még mindig a jövő növénye. Bár Iregben kineme. sítettek néhány új, jól termő fajtát, alig akadt néhány gaz­daság az országban, amely ter­mesztésére nagyobb területen vállalkozott volna. Közben a nagyüzemi állat­tenyésztés növekedett, az el­múlt néhány év alatt feltűnő­en rohamosan, amelynek ta­karmányát részben importból kell fedezni. Ez a takarmány elsősorban a szójaliszt, a szó­jadara. Az utóbbi években olyannyira megnőtt iránta a kereslet, hogy jelenleg rekord, áron fut a világpiacon. Az Agrimpex adatai szerint tavaly mintegy ötvenmilliót kellett, az idén már 100 mil­lió dollárt kell fizetnünk csu­pán szőj atakarmányért. Ez a szám már nagyon sokakat gon­dolkozásra késztet: az igény egyre nő, nemcsak nálunk, hanem a világ jó néhány más országában is, az árakban nem várható lényeges csökkenés — ez a népgazdaságnak egyre többe kerül. Nem lenne-e cél­szerűbb a szőj atakarmány nak legalább egy részét itthon meg­termelni ? A kérdésre Kurnik Ernő professzor adta meg a választ. — A háború alatti években Magyarországon igen gyorsan terjedt — igaz, bizonyos kény­szerítő körülmények hatására a szójatermesztés. 1944-ben Osztrigák ibolyántúli sugárzásban A franciák új osztriga­tenyésztési módszert dolgoz­tak ki. Eszerint lehetőség nyílik arra, hogy 15—20 méter mélységben tenyész- szék az osztrigát, fekete, rothadásmentes műanyag­ból készült kosarakban. Vé­delmükről ibolyántúli su­garak gondoskodnak. A megoldás előnye az, hogy a partoktól távol is lehet tenyészteni ezentúl osztri­gát. ezáltal elkerülik az ár­apállyal és a szennyező­déssel járó kényelmetlen­ségeket. lepi hírverés a rajzos hiréelés már elérte a 62 000 holdat. A termésátlag akkor azonos szinten állt az USA átlagéval. — Ha akkor tudtunk szóját termelni a fasisztáknak, miért nem tudunk termelni a ma­gyar disznóknak? — tették fel a tréfásnak tűnő kérdést. Miért kell annyit kísérletezget, ni? Nos, a jelenlegi szójater- mesztési kísérletek azt szol­gálják, hogy kiválasszák a legjobban termő fajtákat, és megfelelő tapasztalatokat sze­rezzenek a vetőmagtermesztő gazdaságok. A hazai fajták mellé ugyanis behoztak több, amerikai fajtát, a mi éghajla­ti és talajviszonyainknak meg­közelítően megfelelő területről. A múlt évben kilenc üzemben 9—9 fajtával végeztek ter­mesztési kísérletet, például a Szekszárdi Állami Gazdaság­ban, bizonyítandó, hogy Ma­gyarországon nagyüzemileg is lehet biztonságosan szóját ter­melni. Mi akadályozza ezek utón a gyors területnövelést, ha min­denképpen indokolt az import csökkentése hazai terméssel? A szekszárdi Garay Tsz már hat év óta foglalkozik a szója- termesztéssel, így rendelkezik tapasztalatokkal. Horváth La­jos elnök —• és még vele együtt nagyon sok gyakorlati szakember — szerint a rende­zetlen árkérdés. A vetőmagért 650 forintot kap a termelő, de ha takarmányként adja el, ak. kor hatvan forinttal maga­sabb áron?! Ez az ár nem ösz­tönzi a termelőket, arra hogy országosan a mostani három­ezerről mintegy 25 000 holdra növeljék a termőterületet. Igaz, már folynak tárgyalások új ár megállapításáról — valószínű, nem kell sokáig várni a meg­nyugtató rendezésre. A termelés várható növeke­dése új kérdést is felvet: a feldolgozás mikéntjét. Erre is vannak elképzelések. És pe­dig vertikális integráció kere­tében, társulásos alapon hoz­nának létre feldolgozó üzeme­ket az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek. Négy ilyen Imre László : 7. Első naptól kezdve kemé­nyen dolgoztak. Kapelláró szá­mára ez nem volt újdonság, hiszen amióta az eszét tud­ja, mindig dolgozott. Akinek pedig a keze jár, a dolgán van az esze, az általában ke­vés beszédű. Ha beszéltek ne­ki, szívesen hallgatta, ahány fiatalkorú társa volt, annyi­féléi jött, torzonborz embér- kék, zömük fiatalabb nála. Amikor pedig — néhány hét elmúltával — megnövesztette a bajuszát, ő lett „az öreg", sokan nem is tudták, mit ke­res a fiatalkorúak között, ha az „egyenruha” nem lett vol­na rajta, börtönóroek nézhet­te volna akárki. A komoly­sága miatt is. Meg ahogyan dolgozott, összezárt szájjal, rendesen. Követ tört, fát vá­gott, tuskót hasogatott, kertet ásott, mikor hová vezényelték ki őket, s ha megtörölte iz­zadt homlokát, s héhány perc­re megállt, hogv kifújja ma­gát. egv idő után nem szólt rá a felügyelő, holott a többie­ket örökké abriktolta. Olykor már hiányzott neki, 6t miért üzem létesülne az ország leg­fontosabb termelőkörzetében, az első a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Mindenesetre, egy-egy üzem berendezését, indítását alapos költségelem­zésnek kell megelőzni. Az üze­mekben gyártott szójalisztet borjú- és malactápkészítéshez lehet majd felhasználni. További kérdés lehet még, hogy mi kell a biztonságos ter­mesztéshez. Kurnik professzor szerint kiváló minőségben elő­készített talaj, a vetéshez meg_ felelő a legtöbb vetőgép, a Ve­téssel azonos időben kijutta­tott gyomirtó szer, később esetleg egy-két gépi kapálás, a betakarításhoz megfelel bár_ milyen kombájn. Ahol öntö­zési lehetőség van, a növény azt igen meghálálja. Az inté­zet által kidolgozott termelési technológia révén — ha azt vasfegyelemmel végrehajtják — nagyon jó eredményeket lehet elérni. A szója különö­sen a kukoricatermesztő gaz­daságokban lehet jó kiegészí­tő növény, termesztéséhez meg. felelnek bármelyik zárt rend­szer gépei — tehát még csak nem is igényel speciális gépe­ket. A szója száz évvel ezelőtt honosodott meg Magyarorszá­gon. Nem divat, hanem gaz­dasági szükségszerűség diktál­ja, hogy az eddigieknél na­gyobb arányban termelje a mezőgazdaság. Az állattenyész­tő üzemek az import szója­dara, -liszt felhasználói, fo­gyasztói — nekik sem, a nép­gazdaságnak sem mindegy, hogy egy kiló hús takarmány­költségeiben mennyi a forint és a dollár aránya. A világ­piac távlati prognózisa azt jel­zi, hogy az eddigihez hasonló meredek görbe szerint emel­kedik felfelé a szója iránti ke­reslet. Nálunk most még csak állati takarmány — nagyon sok országban már — mint a legnagyobb szójatermelő USA- ban is — az élelmiszerek alap­anyagai közé is bevonult. BI. nem tolják le valamiért. A többiek rosszalló pillantása kísérte, amikor őt hagyták megpihenni, rossz vége lesz ennek, gondolta, mint ahogy így is történt, később, amikor túljutottak az ismerkedésen és azt nézték egymáson, kinél mibe köthetnek bele. A szeme állásába, meg abba, ahogyan néz, ha pedig nem néz rájuk, úgy az a baj, akibe bele akar­nak kötni, az olyan emberbe belekötnek, nézheti magát, ha nem gazsulál. Kicsi látta el hírekkel rend­szeresen. — Arra az alacsony szőké­re vigyázz. Késelés miatt ke­rült Ide. Van, aki az öklében fogja a halefet és fölemelt kézzel szúr, attól ne félj. Ha csak egy kicsit jó a szemed, elugrasz, vagy megfogod a csuklóját. De aki úgy jön, mintha fütyörészne a korzón, fölemeli a nyitott tenyerét, mintha meg akarna simogat­ni, aztán hirtelen, ebből a nyi­tott tenyérből ellöki a kést és megáll benned ott, ahol ő akarja, ahová célzott, attól fél­ni kell, mert kombinál. Hiá­ba dzsúdóztál. hiába emelget­ted a súlyzót százszor, ötszáz- szőr egy nap, összecsuklasz, mint a colstok, még örülhetsz, ha nem a májadba ment Er­ről van szó, fiúkám. — Nagy marha vagy te, Ki­csi — mondta Kapelláró, mi­vel előző élete során nem ta­lálkozott késeiével. Nem Is hitt a létezésükben, azon fö­löttébb egyszerű életfilozófia indítékából, hogy amennyiben ő nem emel kést másokra, őt sem bánthatják. Azért elgon­dolkoztatták Kicsi szaval. Ér­dekes — jutott eszébe — Gye- vi az öklében tartotta a kést. Nem csinált titkot belőle, hogy Szúrni akar. Létezik az, hogy a szemében van a lelke? El­képzelhető, hogy csak védeke­zett? De miért félt volna tő­lem? Mert látta, hogy gyűlö­löm. Miért gyűlöltem? Mert elvette tőlem az Anyámat? Az Anyámat, akinek szerettem volna leszámolni a dohányt, az első segédfizetést, az utolsó fillérig. Itt van. Ezt hoztam neked Anyu. Te tudod mire kell. Azit is te tudod, hogy ne­kem mire lenne szükségem. Szeretnék egy szőke csajt föl­kérni valami 1ó helyen. Sö­tét ruhában. Váci-utcai nyak­kendőben, amilyet csak ma­szeknál lehet kapni, tetű ma­szekoknál, akik a tenyerük alatt tartják a kést és közben fütyörésznek a korzón, és pedikűröshöz járnak és a kis csajok úgy fekszenek le ne­kik. ho°v eszükbe se jut utá­na, hogy a nővérüknek be­fújják az egészet, és ha be­fújják is, csak dicsekvésből és örül a nővérke, megírja haza. alighanem jó parti van kilátásban, még küldik is, a NIGHT BÁR nem a Kis- duna melletti erdő, na jó, nem kell azért bedilizni. Azt mondja egyik alkalom­mal a Kicsi: — Te! Arra a barna srácra vigyázz. Valamit forral elle­ned, nézd meg a szemét. Mi­lyen ember ez? Az ilyenek ál­mában gyilkolják meg az em­bert. Tarzan azt mondaná, sok a kromoszómájuk. Ez az ürge egyszer még megkérdezi tőled, hány éves vagy? Azt is hogy mit vacsoráztál? — Hadd kérdezze. Majd én is kérdezek tőle valamit — válaszolta Kapelláró. Mit tudnál kérdezni? — Azt, hogy mit énekelt ne­ki az anyja esténként, amikor kicsi volt? Emlékszik e még rá? És mi a véleménye a nemzetközi helyzetről? — Azt hinné, froclizod. — Felőlem hihetné. Amíg gondolkozik a feleleten, nyu­godtan megnézhetem, mi van a kezében. — És ha föltartja a két ke­zét? — Hátha nincs a kezében semmi. Akkor azt mondom neki, komám, tied a harminc- kettedik korsó sör. Akarsz hozzá egy fél cseresznyét? — Csak tudnám, mit mon­dana erre Tarzan! (Folytatjuk) Két év nyolc hónap

Next

/
Thumbnails
Contents