Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

Másfél miiUó futball-labda Pá r tsxerresvH — párti rá nyf táa Szilárd erkölcsi talajon J 1 • y r ■ ■ -m A kommunistákkal szemben alapvető követel­mény, hogy legyenek mentesek mindazoktól a hibáktól, ame­lyek ellen küzdeni kötelessé­gük. Erre a jelenlegi körülmé­nyeink között nagyon időszerű kötelességre ismételten figyel­meztetett a Központi Bizottság múlt év novemberi állásfogla­lása. A párt tagjai nem élnek el­szigetelten, nem zárkózhatnak be valamiféle mindentől el­zárt és védett lombikba. A tár­sadalomban mutatkozó negatív jelenségek őket is érintik, rá­juk is hatnak. így hatnak rá­juk azok a „kísértések” is, amelyek a könnyű pénzszer­zésre, s ennek nyomáp a mun­kahelyi kötelességek elhanya­golására csábítanak. Ha elszigeteltnek is tűnik a maga nemében, figyelmeztető az az eset, amely egyik üze­münkben történt. Egy 45-ös párttag, munkásból lett tech­nológus azzal á kéréssel állt felettesei elé, hogy másodál­lást szeretne vállalni. Két gyermekére, szűkös anyagi vi­szonyaira hivatkozott. A hoz­zájárulást megkapta. Nem sok­kal ezután alapszervezeti tit­kárától kérte: másfél évre mentsék fel minden pártmeg- bízatásá, még a pártoktatásban való részvétel alól is, mert másodállása miatt képtelen pártmunkát végezni, tanulni. Az enyhén szólva furcsa kér­déshez természetesen nem já­rultak hozzá. Az illető párttag antihumanizmust emlegetett, régi érdemeire hivatkozott. És arra: ha más megteheti, hogy másodállással biztosít magá­nak jobb kereseti viszonyokat, ő miért ne tehetné meg. s ha megteszi, de nem mentik fel a pártmunká alól, hátrányba kerül a pártonkívüliekkel szemben. Aligha szükséges bizonygatni, mennyire ellenté­tes az ilyen felfogás pártunk alapvető elveivel, szervezeti szabályzatával. Hiszen a párt­munka végzése, a pártmegbi- zatások teljesítése, a tanulás, szervezeti szabályzatban előírt kötelesség, s ez alól felmen­tést csak rendkívüli esetben, például betegség esetén lehet A Bótaszéki Építő és Szerelő Ipari Szövetkezet Bátaszék, Budai u. 46. ASZTALOS ÉS FAIPARI GÉPMUNKÁST VESZ FEL BÁTASZÉKI TELEPHELLYEL. Bérezés megegyezés szerint. Teljes szociális ellátást biz­tosítunk. Útiköltséget felvé­tel esetén térítünk. Jelentkezés: szombat kivéte­lével minden délelőtt, a személyzeti vezetőnél. Min­den szombat szabad. (514) A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gyünki gyáregy­sége iii.’ítelre keres ESZTERGÁLYOS, MARÓS és FÉNYEZŐ szak- és betanított munkásokat. Szállást, étkezést biztosí­tunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben. (4801 adni, de semmi esetre sem akkor, amikor valaki az így felszabadult időt pénzszerzésre akarja felhasználni. Ezért el­fogadhatatlan, ha a társadal­munkban tapasztalható kispol­gári jelenségek egyes pártta­gokra úgy hatnak, hogy a szocialista társadalom embe­rére kötelező normák, sőt a párttagsággal együtt járó köte­lező fegyelem lazítására csá­bítják őket. Régen túl vagyunk azon, hogy a párttagság valamiféle előnyt jelentsen anyagiakban, pozícióbeli „kiváltságokban”. De nem engedjük meg azt sem, hogy hátrány legyen párt­tagnak lenni, hogy a kommu­nistákra kötelező szerénység aszkétizmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása az idegszanatóriumba kényszerít­őén bárkit is. Ám hogyan le­hetne egyetérteni azzal, aki a „hátrányt” úgy értelmezi, mint az előbb említett üzem egy másik dolgozója, aki így érvelt: Én ugyanabban a mun­kakörben ugvannnnvit kere­sek, mint pártonkívüli kollé­gám. De én hátrányban va­gyok, mert 120 forint tagdíjat kell fizetnem havonta. Aki­ben elhatalmasodik az ilyen Gondolkodás mód. az előbb- í'tóhb forintban kezdi mérni az ügy iránti elkötelezettséget, az eszme szolgálatát, össze- adással-kivonással döntve el, megéri-e számára. Egyeseknél ez a felfogás oda vezet, hoev szinte „áldozat­nak” tekintik magukat, akik íme. „kikaparják a gesztenyét a tűzből másoknak”. E szemléletből fakad a meg nem érté«e an­nak, hogy a kommunisták — amióta csak kommunisták lé­teznek — mindig is az egész osztály, az egész nép. az egész emberiség sorsának jobbátéte- lére vállalkoztak. Ez mindig is kötelezettséget, áldozatot, többletmunkát jelentett és je­lent ma is. Hogvan nevezhet­nénk kommunistának azt, aki nem hajlandó vállalni a kö­zösség javára végzendő több­letmunkát. az esetleges áldo­zatokat? A szervezeti szabály- mi on túl — és ezzel együtt — a párt eszméi, programja, poli­tikája köteleznek erre, s aki ezt képtelen vagy nem hajlan­dó vállalni, annak aligha le­het helye a pártban. Sok pártszervezetben az el­múlt év végén a vezetőség tag­jai beszélgetést folytattak a kommunistákkal. Ennek során több párttagnak vetették fel: nem tenné-e jobban, ha kilép­ne a pártból? Olyan párttagok­ról van szó, akik elhanyagol­ták oártmegbizatásaikat, a tag- díjfizetést, vagy nem jártakéi még a taggyűlésekre sem. Van­nak közöttük olvanok is, akik­nél a mulasztások oka éppen az előbb említett: a több, a magasabb jövedelemért foly­tatott hajsza. Ez vitte el őket alapvető kötelezettségeik elha­nyagolásáig. Érdemes fe1 figyelni arra, Kereskedelmi vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET JOGTANÁCSOSI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezést — részletes önéletrajzot mellékelve — a Magyar Hirdető szek­szárdi kirendeltségére kérjük „Szakvizsgával rendelkező 145145” jeligé­re. (524) hogy a megkérdezettek több- sége kérte, hadd maradhasson a párt tagja, kapjon még al­kalmat, lehetőséget, a bizonyí- tásra, hibái jóvátételére, mu­lasztásai pótlására. íme, ilyen hasznosak az ilyen „lelküs- meret-éhresztők”. S mutatja ez azt is, hogy e feladat jellegé­nél fogva elsősorban az alap­szervezetekre hárul, hiszen hol ismerik, látják a legjob­ban az egyes párttagok mun­káját, magatartását, életvitelét, életfelfogását, ha hem az alap­szervezetekben. Mentessé ten­ni a párttagokat mindazoktól, a hibáktól, amelyek ellen küz­deni kommunista kötelességük — ez elsősorban alapszervezeti feladat. Egyes esetekben azzal kell kezdeni, hogy a szervezeti sza­bályzatban foglalt alapvető kö­telességekre figyelmeztetünk. De még fontosabb bizonyos alapelvek állandó, következe­tes hirdetése, megkövetelése. Annak tudatosítása, hogy a szerénység, a többletmunka, az áldozatvállalás nem elavult kö­vetelmény a szocialista ember­rel és még inkább a kommu­nistákkal szemben. Hiszen csak ez biztosít számukra szi­lárd erkölcsi talajt, most is és a jövőben is. FARAGÓ JENŐ SJmontomyán 1963 óta gyártanak futball-labdát. A Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat tív év alatt másfél millió labdát gyártott, amelynek 8# százalékát exportálták. (MTI-fotó — Szilágyi Pál felv. — KS.) Pálja a jelölő gyűlések után, választások előtt Befejeződtek a 2350 lakosú Pálján is a je­lölő gyűlések. elkövetkezhet a választás, majd ezután az új tanácsi ciklus, amihez ezúttal sem kicsiny, de már mindenképpen csak reá­lis várakozás fűződik. — Mi érdekelte leginkább az embereket a jelölő gyűléseken? — kérdeztük a tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőktől, utcán, bolt­ban pedig azoktól, akik a lakosság, a válasz­tók nevében beszéltek. A feleleteket summáz­va adjuk közre. — Itt is ugyanaz izgatta az embereket, ami más községekben. A fejlesztési tervbe fölvett feladatok végrehajtása, továbbá az, hogy a he­lyi adottságok figyelembevétele mellett mit lehet a lakosság által fölvetett ésszerű ja­vaslatokból ismételten fölvenni a községgya­rapító feladatok listájára. — Úgy tudom, kevés pénzből gazdálkod­nak. Évi 200 000 forintból nem sokra futja, kivált ha ennek az összegnek a fele takarék- alapot képez. — Ez az, amit a pálfaiak is tudnak, sőt az ide tartozó rácegres-pusztaiak is, akik régóta sürgetik egy 6 kilométeres bekötő út megépí­tését, pedig az csak saját erőből nem megy. — Ha mindaz megvalósult volna fejlesz­tésben, amit az igények sürgettek két évvel ezelőtt, mennyi pénzt költhetett volna Pálja az elmúlt két év alatt? — Többször tízmilliót, hiszen csak az emlí­tett, viszonylag rövid bekötő út építésére kel­lett volna vagy 10—12 millió. Ut- és járda­építés, közvilágítás, közintézmények, (óvoda, iskola) bővítése. buszváró, halottasház, rava­talozó építése, vízellátás, községrendezés, köz- tisztaság. Ezek voltak és maradtak a legna­gyobb gondjaik. — Korszerűsítették, bővítették az óvodát, tudomásunk szerint több mint 500 000 forintos költséggel. — Ig.en. Ennek a munkának 1968-ban el­készült költségvetése 738 000 forint volt, a termelőszövetkezet építőbrigádja viszont 535 ezer forintért végezte el az óvodaépítést. Most, a régebbi negyven helyett hatvan gyereket tud fogadni az óvoda, mindössze 10—15-re tehető azoknak az igényjogosult gyerekeknek a száma, akiket nem tudtunk elhelyezni. De gondunk lesz rájuk is. — A lakosság nagy megelégedéssel nyug­tázza. hogy jó a tanács és a termelőszövetke­zet kapcsolata és a termelőszövetkezet kész minden segítségre, ami a tanács községfejlesz­tési tennivalóinak előmozdítását szolgálja. — Valóban, a termelőszövetkezet igen so­kat tesz. Ha egyebet nem számolnánk, csak azt, hogy évente legalább kétszer hozza rend­be a község belterületének földútjait, ami pénzben kifejezve 100—120 ezer forintot je­lent, az sem csekélység. De a tsz ennél jóval többet vállal és teljesít, ha kell járművek­kel fogatokkal, ha kell további anyagi támo­gatással, vagy szervezett társadalmi munká­val. Okkal hangzott tehát el a jelölő gyűlé­seken, hogy a termelőszövetkezet nem egy­szerűen csak gazdasági potenciát képvisel Pálja életében, hanem társadalmi, politikai erőt is. Hogy egyebet ne említsek; 32 tanács­tagunk közül 26 termelőszövetkezeti tag. — A községi tanács 200 000 forintos fejlesz­tési alapjából évi 100 000 forintot köt le vár­hatóan tíz évig az a munka.. ami lényegében már elkezdődött, s'éz nem más', mint a'Víz­mű építése. Ismereteink szerint elkészülték'a tervek, s ezek 276 000 forintba kerültek. — Igen. Nagyon nagy szükség van az ivó- vízellátás megteremtésére és lakosságunk megérti. hogy ez a nagy munka határolta te, kötötte le eddigi községfejlesztési erőinket cs az elkövetkező évek sem lesznek könnyebbek. Most van folyamatban a vízjogi engedély megszerzése, majd megalakul a vízműtársulás. Kapott a község olyan ígéretet a Tolna me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalattól, hogy ha májusban hozzáfoghatnak a vízműépítés­hez, 1974 májusára átadják a kész műnkéit a lakosságnak. Korábban a művelődési ház épí­tése vitte el a fejlesztési alapunkat, most a vízmű. — Lényegében tehát egy sor igény, igény maradt, mindettől függetlenül bizakodó n köz­hangulat. — Nemcsak bizakodó; a munkákban való részvállalás készségéről tettek ismét tanú­bizonyságot a választók, pedig az egyénekre kivetett közműfejlesztési hozzájárulás anya­giakban szép summát tesz ki. Mégis. Pálján 1971-ben 102 forint volt az egy főre eső tár­sadalmi munkaérték, 1972-ben pedig 181 fo­rint. Munkásöreink társadalmi munkában végzett bontással segítettek veidéiül az óvoda korszerűsítésében. Nem egy olyan ember dol­gozott itt akkof, aki gyermektelen. Meg is süvegelik érte. A parkosítás, ároktisztítás a legáltalánosabban vállalt társadalmi műnk i nálunk. — A községben járkálva hallottam arról, hogy a jelölő gyűlések résztvevői nagyobb szigorra serkentették a tanácsot köztisztasági szabályrendeletének érvényesítésében. — Igen. most már ez is felmerülhetett, hogy amit közös munkával rendeztünk, széppé tet­tünk. azt óvjuk is meg. cs járjunk el a köz- tisztasági szabályrendelet megszegőivel szem­ben. — Találkoztam a DÉDÁSZ szerelőivel, akik újabb lámpatestek elhelyezését kezdték meg a napokban, javítandó a község közvilágítá­sának helyzetét. Mi az, ami még sürgős és most következő tavaszi—nyári munka? — Négyezer darab járdalap vár levhásm a Zrínyi és Rákóczi utcákban. Köri:1 :-!"l 8-ki­lométeren van kiépítve, de csak egv'í' tlasri. a járdahálózatunk. A befejezéshez ! ,r/■ még ugyanilyen hosszúságú járdásítás. A fjrra-. gyobb várakozás azonban érthető e.V-V: l a vízműtársulás közeli megnltkv'el'. Utána jöhetnek az árokásó gépe'- ■■szer" ’*• mához valamivel több mint egy évre ■■pedig a víz! * Az újságíró vajmi keveset fűzhet a fe -ti- ekhez, hiszen amit a Pálfán hallottakból.,''ki­szűrt, abból őszinte bizakodás sugá-z'k. cs az erő, amely közügyekben üt is készen áll a lakóhelyi közösség életének gazdagfására. —óa—

Next

/
Thumbnails
Contents